Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-26 / 202. szám

7. OLDAL I 2001. Július 26., csütörtök KULTÚRA - R I P O R T Szakkönyvtárak négy szinten Három év múlva ötször nagyobb helyen készülhetnek a hallgatók A Pécsi Tudományegyetem beruházási programjában az el­ső helyen szerepel a Rákóczi út 80. alatti épületegyüttes re­konstrukciója és bővítése. Ennek a munkának jelentős há­nyadát az Állam- és Jogtudományi Kar, valamint a Közgaz­daságtudományi Kar szakkönyvtárának kialakítása jelenti. A közgazdász hallgatók pillanat­nyilag mintegy 100 négyzetméteren keresgélhetnek információk után a 67 ezer kötetből álló szak- könytárukban, míg a jogásztanu­lóknak 176 négyzetméter jut, hogy a 85 ezer kötetes szakirodalmukat tanulmányozzák. De a szakfolyó­iratok is ezen a szűkös helyen érhe­tők el, szóval igen rossz a könyvtári helyzet, másrészt az épület is el­avult, és zsúfolt - tudtuk meg dr. Fi- scherné dr. Dárdai Ágnestől, az Egyetemi Könyvtár főigazgatójától (képünkön). A közgazdasági vonalon egyéb­ként az európai normák szerint hat hallgatónak egy könyvtári férőhe­lyet célszerű biztosítani. Még kemé­nyebbek a feltételek a jogi egyete­misták esetében, minden második hallgatónak könyvtári férőhelyről is gondoskodni kellene - ezek a szem­pontok Pécsett még messze nem teljesülnek. Ugyanakkor a tervezett rekonstrukcióval a jelenleginél öt­ször nagyobb területet kapnak a szakkönyvtárak, s a kiszolgálás, a tanulás, a kutatás körülményei is je­lentősen javul­nak majd. Az épület (a Rákóczi út és a 48-as tér sarkán lévő négyemele­tes tömbről van szó) átalakításá­nak kiviteli ter­veit dékáni szin­ten és a mérnö­kökkel már egyeztették, s még az idén megszületik a tenderkiírás. A könyvtárban máris lázasan készü­lődnek az átállásra, megkezdték a könyvállomány selejtezését. A munkálatok megindulását követő három éven belül aztán a könyvtá­rakat is átköltöztetik. A selejtezés nem jelenü a könyvek enyészetét, egy-egy példányt minden kiadvány­ból megőriznek, vagy a helyi, vagy a központi könyvtárban. Az ÁJK és a KTK új könyvtárá­ban funkcionálisan négy különálló teret alakítanak ki. A földszinti rak­tár 15-20 esztendőre megoldja a tá­rolási gondokat, míg a szabadpol­cos kölcsönzés az első emeleten kap helyet. Mintegy 20 olyan olva­sóhely lesz itt, ahol kereső számító­géppel lehet böngészni az ország online elérhető könyvtári katalógu­saiban. A 2. emeleten található az Európa Centrum, ez egy európai dokumentációs központ, a hagyo­mányos könyv- és folyóiratál­lomány mellett speciális uniós jogi dokumentumokkal, adatbázisok­kal, online elérési lehetőséggel. A 3. szinten adnak helyet a nyugodt ta­nuláshoz, olvasáshoz, és kutató­szobákat is lehatárolnak. Ez az ol­vasói terem 450 négyzetméteres lesz, de egy fénymásoló centrum és egy szemináriumi terem is idekerül, utóbbiban a könyvtárhasználatról oktatják többek között a diákokat. A tetőtér számítógépes szolgál­tatóközpont lesz, több mint 100 géppel. E-mailezni, internetezni le­het itt, és szövegszerkesztői lehető­séget is biztosítanak a szakdolgo­zatok, a referátumok elkészítésé­hez. MÉSZÁROS B. E. Kettős obeliszk a testvériségnek Amikor 1999-ben a névadója volt Pécsett a Fellbach térnek, F. W. Kiel, a németországi város akkori főpolgármestere bejelen­tette: városa egy fellbachi mű­vész alkotásának ajándékozásá­val szeretne emléket állítani a testvérvárosi kapcsolatnak. A szobor megformálására a nonfi­guratív alkotásairól német föl­dön jelentős ismertségnek ör­vendő Rotraud Hoffmann szob­rász kérték fel. A művésznő alapkoncepciója az volt, hogy „egymást ölelő” kettős obeliszk jelképezze a testvérvárosi kap­csolatokat úgy és olyan helyen, hogy a Kossuth térről lássék. A mű elkészült: három méter magas szürkéskék márvány és az ajándékozást megörökítő fel­iratot tartalmazó kőposzta- mensen áll majd a Fellbach tér északi, Citrom utcai részén, az árkád tengelyében, nagyjából a lebontandó jelenlegi kerékve­tőktől egy kicsit keletebbre. A művésznő augusztusban érkezik Pécsre a szobor felállí­tását irányítani, az avatás vala­mikor kora ősszel lesz a két vá­ros vezetőinek egyeztetése sze­rint. __________________________________ D. I. Cs ak az önkormányzat Jelképes összegűre zsugorodó Martyn-díjak Félmillió forinttal megemeli Pécs Önkormányzata a Martyn Ferenc Alapítvány vagyonát, mert annak ka­mataiból már egyre kevésbé telik a jelképesnél nagyobb összegű elismerésekre. Úgy tűnik, hogy az alapítvány életben tartásában az ön- kormányzat magára marad. Az 1982-ben elhunyt Martyn Fe- rencné közérdekű meghagyást tett 357 ezer forintos tőkével, amelynek kamatait igényes, jó munkát végző művészettörténésznek ítéli oda kétévente egy szakmai testület. Az 1986-ban elhunyt Martyn Ferenc festőművész végrendeletében a va­gyonának jelentős részéből 835 ezer forintos törzstőkével pécsi, ba­ranyai képzőművészek elismerésé­re alapítványt, illetve díjat hozott létre, amelyet róla neveztek el. Ezenkívül ösztöndíjat is alapított, amelynek pályázatait szintén két­évente bírálják el. Az infláció miatt mindkét díj anyagi értéke igen megcsappant az eltelt másfél évtized alatt. A Martyn Klára-díj törzstőkéjének ez évre esedékes kamata 29 ezer forint, a Martyn Ferenc Alapítványé pedig 96 ezer lett. Mint ahogy már írtunk róla, tavasszal Pécs Önkormányza­tának kulturális bizottsága saját ke­retéből a Martyn Klára-díj esedékes idei kamatát 50 ezer forintra, a Martyn Ferenc Alapítványét pedig 120 ezer forintra egészítette ki. A „gyorssegély” bizottsága ja­vaslatára legutóbb a város köz­gyűlése a Martyn Ferenc Alapít­vány vagyonát egyszeri jelleggel - szeptember 30-i határidővel - 500 ezer forinttal emelte meg a költ­ségvetés általános tartalékából. A közgyűlés határozatában kimond­ta, hogy a város művészeti élete szempontjából rendkívül fontos­nak és támogatásra méltónak tart­ja a két díjat és az ösztöndíjat. A képzőművészeti és a művészet- történeti munka elismerésére, ju­talmazásra Pécsett e két díj és az ösztöndíj létezik - valamint vala­mennyi művészet ág számára adományozott Pécs Város Művé­szeti Díja -, noha több mint száz hivatásos képzőművész él a. vá­rosban, amely országosan elis­mert művészeti centrum. Pásztor Ágnestől, a polgármes­teri hivatal kulturális, oktatási és sport főosztályának vezetőjétől azt hallottuk tavasszal, hogy igyek­szik egyéb módot is találni a díjak összegének növelésére. Önkor­mányzati keretek is szóba jönnek a pénzkeresés során, de művészet- pártoló tevékenységekre szeretnék felkérni a tehetősebb vállalkozáso­kat is. Mint most megtudtuk, az alapítvány életben tartásán túl - amit az inflációs hatást kiigazító félmilliós vagyonemelés jelentett - az önkormányzaton kívüli körből más támogatót még nem sikerült találni az utóbbi öt hónap alatt. DUNAI I. KÖNYV ÉS OLVASÁS KÉPEKBEN. Az Olvasás éve alkalmából olyan festmények reprodukcióiból (Botticellitől Rembrandtig) látha­tó kiállítás augusztus végéig a pécsi Apáczai Nevelési Központ könyvtárában, ahol a könyv, az olvasás a tárgya a képzőművészeti alkotásnak. fotó, tóth l. Jegyzet Tekercsek Megjelent a boltokban a képregé­nyes egészségügyi papír. Egy poén, pár kép, szöveg nélkül Micsoda problémákat okozhat mindez a családokon belül Mert mi lesz akkor, ha asszonypajtás „ki­olvassa" az épp esedékes fejezet po­énját hites ura előtt, aki így sosem tudja meg, hogy lelőtte-e félszemű Jack a seriffet. Persze mindenre van megoldás. Némi átalakítás a királyok által is gyalog látogatott helyen, és az új polcokra felkerülhetnek a teker­csek. Minden családtagnak külön- külön... De félre m tréfával! Most fonto­sabb dologról van szó. Mert például az olcsó ponyvaregények mellett megjelenhetne ily módon az igazi irodalom is. Már látóm a megkom- ponáltságával is jópofa reklámot: Hasmarsra Egyperces, székrekedés­re Háború és béke. Felülütve a Ma­gyar Aranyérkenőcs Egyesület aján­ló-hitelesítő pecsétjével • És szalad tovább a képzelet. Szé­les néptömeg kap rá ismét az olva­sásra Aztán akadnának gyűjtők is, akik egyre nagyobb és nagyobb he­lyet építenének a trón körül A meg­állíthatatlan folyamat megoldást je­lenthetne más bajokra is: az olvasói kör bővülése révén egekbe szökken a keserűvizek, a ricinus és egyéb nélkülözhetetlen termékek iránti igény, a gazdaság megkönnyebbül­ten új erőre kap. S felemelkedne az ország, és felemelkedne a nép. És minden egyes felemelkedés­kor a világirodalom egy újabb és újabb fejezete zúdulna alá az ör­vénylővízben. Néró égetett. Mi öblítünk, k. j. Magyarul - magyarán Gazdagodás, szavakban A nyelvtudomány alaptétele a gazdagodás, ami a szavak számának szaporodásában mutatkozik meg a legföltű- nűbben. Igazolására, bizonyítására keresve se találnánk meggyőzőbb példát, mint a technika egy-egy gyorsan teijedő, divatossá váló találmánya. Közülük most az általánosan is­mert, immár „ezer nevű” távközlő eszközt veszem szemügyre, ame­lyet a kezdet kezdetén a hagyo­mányhoz, az előzményekhez való ragaszkodásból mobiltelefon név­vel illettek. A mobil se ismeretlen a magyarban gazdag szócsaládjával együtt, a telefon pedig már teljesen magyarrá vált, mivel a távbeszélő­vel vívott hosszú harcából ő került, ki győztesen. Mert ugyan ki beszél így mostanság: Várj meg, kérlek, távbeszélni akarok! Szociológiai tanulmányt lehetne kerekíteni ennek a ma már szinte nélkülözhetetlen eszköznek az el­nevezéseiről. Kezdődött azzal, amelyben ok­kal vagy ok nélkül a gazdájáról al­kotott ítélet rejtőzött, amely szinte mindig kíséri a módosabbak (új­gazdagok) minősítését. Ez volt a bunkofon, amely nem elsősorban az eszköz működési elvét volt hi­vatva megjelölni, hanem gazdájá­nak a társadalom rangsorában (hie­rarchiájában) elfoglalt helyét. A bunkó szavunk egyébként is a ked­veződen minősítés általánosan is­mert és használt szava lett. Ebből sápadhatott az alapjelentés árnya­latainak kifejezésére alkotott: taho- fon (1. tahó!), prosztofon (1. pa­raszt!), surmofon (1- surmó mint népifi!). A sznobofon szelleme­sebb, mint a magyar megfelelője, a nagyzofon. A legalsóbb nyelvi réte­get képviseli a debilfon. A kiilyü és a ketyere a hozzá ha­sonló és hangot is adó eszközök neveként is előfordul. A hangzóssá- gon alapul a recsegő, távrecsegő, a pittyegő, a csipogó, amely a kórház­ban keresett orvos vagy ápoló meg­találásának, a vele való kapcsolat felvételének és fenntartásának sem­mivel össze nem hasonlítható bol­dogító eszköze. A játékos kicsinyítés divatja (kovi ubi) itt is gyökeret vert. En­nek a hajtásai a: telcsi, telkó, foncsi, mobütelcsi. A nem mindig a hiva­táshoz, a foglalkozáshoz tartozó használat (menedzsertelefon), ha­nem a magánélet oldottabb helyze­teinek megszervezésében játszott szerep jelölője a: locsifon, traccsfon. A szájharmónika nevét kölcsönve­vő: pofagyalu, sőt a tamagocsi. A használat idején megszokott helye alapján: kézitelefon, marok­fon, pracüfon, marokbunkó, előke­lőén: handy. Nyugalmi helyzetben: zsebtelefon, zsebifon, zsebbeszélő, zsebcsörgő. A, hordás egyéb módjai alapján: hónaljtelefon, puttonyrá­dió, sétálótelefon, sétafon. A fegyveres testületekre való utalásként: szolgálati oldalfegyver. Az ellenőrzés eszközeként: rab­szolgahajcsár, virtuális póráz, ka­pásjelző. Szövegbe ágyazva is gyakori: Csörög a pészmékere. - Megszólal a bunkója A mobilillem szerint a közhelyszerű érdeklődő kérdés nem a megszokott: Hogy vagy? - hanem a Hol vagy? Végezetül az sem mindennapi élmény, ha a templom csendjében a szomszédom táskájában megszó­lal a... Gehet válogatni). Rónai Béla- Miszter Buzek azután érdeklő­dik, hogy az egyes leszállított téte­lek milyen átfutással kerülnének eladásra.- Egy hét megfelelő?- Tak - bólint hatalmas fejével Buzek, majd nagy sugdolózásba kezd Jacobsszal és egy másik ma­gyar úrral.- Azt állítja hát, hogy minden­ki becserkészhető, és az áru nem marad a nyakunkon? - kér­di a magyar, miközben ujjaival idegesen zongorázik az aszta­lon.- Mondja meg neki, hogyha ed­dig nem értette volna meg, éppen a nyakán maradt árut kérjük tőle. Még fizetünk is érte.- Szerintem attól van hasme­nése, hogy a Kacsó Gyuriék nem fognak-e ellenakcióba kez­deni.- Mondjad meg Miszter Bu- zeknak, hogyha beteszi ő is a zsugát a vállalkozásba, minden­ki boldog lesz, még a Gyuri bá­csi is. Mindenkinek lesz melója, meg dohánya. Amióta beszáll­tam ebbe az iparba, máris belő­lem él fél Los Angeles. És Buzek úr se hitte, hogy ennyit kereshet még a megsárgult papírjaival. Most meg pont az öreg ávós fáj neki? Az urak ismét sugdolóznak, majd hosszú szünet után Buzek újból kinyilatkoztat:- Tak. Veri ólrájt. Feláll, kezet ad Zsigának, és bólint az urak felé. 28. Zsiga West Hollywoodban rendezett be egy stúdiót, és im­már erről a főhadiszállásról ve­zérli a papíreladást. Itt aztán ál­landóan nagy a nyüzsgés, az üvegfal mögött színészek és szí­nésznők, hangtechnikusok dol­goznak. Az egyik üvegkalickában sző­ke, némiképp Sárira emlékeztető, lengyel akcentussal beszélő nő kezd bele a rögtönzésbe. Zsiga ár­gus szemmel figyeli, úgy tetszik, mintha nem csupán „szakmai ér­deklődéssel” tenné.- Hálló, Miszter Bondy? Jaj, de örülök, hogy megkaptam - kezdi a szőkeség. Maga nem is­mer engem, de én nagy hálával tartozom magának. Most itt va­gyok Los Angelesben, pontosan egy hete érkeztem. Képzelje, mit hallottam Miszter Danzigertől! Igen, Jeremy Danziger, ismeri, ugye? Zsiga elégedetten bólogat, a körben állóknak halkan súgja, mi­közben fülig ér a szája:- Még szép, hogy ismeri. Sülve- főve együtt van a két lator. Az üveg túloldalán a nő egyre csak nyomja a szöveget.- Ugyanis tőle tudom, hogy maga beszélte rá a Forte céget, hogy a PoUazz együttes tavaly ok­tóberi kaliforniai útját támogas­sák. Az valami szuper volt... Igen, igen, én is ott voltam. Énekelek... Éppen azért hívom, mert ez az út fordulópontot jelentett az én éle­temben is. Most keresett meg egy New York-i lemezcég, szeretné­nek kiadni velem egy lemezt, és... és... szóval arra gondoltam, köte­lességem megköszönni magának. De igen, ne is tessék szabadkoz­ni...- Ó, a szerénység mintaképe! - csóválja a fejét Zsiga idekint. Az­tán befelé kezd el integetni. - Me­het, gyerekek, a zaj. A hangtechnikusok gerjeszte­nek, földrengést imitálnak. A nő sikoltozni kezd a telefonba.- Jesszusom, megmozdult a padló! Jaj, minden ugrál... Mit mond? Földrengés? Nem akarok meghalni... Igen, igen, álljak a szoba közepére, de miért... pont a lámpa alá... jaj, megrepedt a fal! De én ki akarok innen men­ni... Hogyhogy ne essek pánik­ba?!... - Hangos csörömpölés, de aztán lassacskán elhalnak a mesterségesen keltett zajok. - Édes istenkém... lehet, hogy vé­ge? Nem, nem, most csönd van... Nem mozog, már nem mozog... Nem is tudom, hogy háláljam meg önnek... Úgy lát­szik, ha önnel hoz össze a sors, abból mindig valami életmentés kerekedik a végén. Én ebben lá­tok valami égi jelet... De, de, ne is szabadkozzék, kedves Miszter Bondy... Szeretném magának meghálálni valahogy. Komo­lyan, ragaszkodom hozzá. Ne sértsen meg, hogy nem fogadja el, úgyis csak valami szerény­ségre telik tőlem. És még egy­szer köszönöm... Igen, jól va­gyok, hogyne, legyen egészen nyugodt... Ég áldja meg, Miszter Bondy. Amikor Patricia befejezi és ki­lép a stúdióból, Zsiga felállva tap­sol.- Erről van szó, kérem szépen! Művésznő, csak gratulálni tudok - kezet csókol, közben mélyen Pá­ti szemébe néz. - Látja, így lehet túlélni egy földrengést. - Aztán a többiekhez fordul. - Koszi min­denkinek. Ki a következő delik­vens?- Miszter Whitehead, Akron, Ohio - les bele egy munkatárs a kezében tartott listába.- Ó, a szangvinikus Miszter Whitehead. Na, majd ebbe bele­őszül! - kacag fel Zsiga. Aztán a láthatólag várakozó álláspontra helyezkedett Patríciához fordul: - Elvihetem az autómon, kisasz- szony? (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents