Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-26 / 202. szám

4. OLDAL BAR ANY A I TŰKOR 2001. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK Hírek A PÉCSI Nemzetközi Segítség és Barátság Egyesület békepark létrehozását kezdeményezte, terveik szerint a parkot Eszter­gomban a Mária Valéria hídról levezető nyomvonal mentén alakítanák ki. Az elképzeléseket az esztergomi képviselő-testület is támogatja, a közeljövőben 12 platánfát ültetnének egy-egy olyan jeles személyiség emléké­re, akik sokat tettek a békéért a történelem során. (wk) BÜKKÖSD és három szom­széd falu a konténeres szemét- gyűjtés és -szállítás közös meg­valósításán munkálkodik. Bükkösd, Helesfa, Dinnyeberki és Cserdi községvezetősége még nem döntött, hogy Pécsre vagy Kaposvárra szállíttatják-e a lakossági és a közületi hulladé­kot. (cs) DRÁVACSEHIBEN az 1951 ben épült járdából fél kilométe­res szakaszt felújított az önkor­mányzat kétmillió forintért. Most a belső utak felületkezelé­sét tervezik, és ezért 2,5 millió forint támogatást szeretnének elnyerni. (cs) GORDISA és Drávacsehi egy­szerre pályázik azért, hogy a játszótér létesítéséhez pénzt szerezzenek. A 750 ezer forin­tos önerőt már mindegyik köz­ségvezetőség előteremtette. Ha nyernek, akkor még idén meg­kezdődik a kivitelezés. (cs) CSERDI régiségei. Az önkor­mányzat szeretne a szőlőhegyi, löszfalba vájt pincék egyikében helytörténeti gyűjteményt kiala­kítani, miután az omlással fe­nyegető, másfél évszázados föld alatti létesítményeket meg­erősítették. Hajdan nem egy kö­csögégető és kovácsmester dol­gozott a faluban, akiknek az utódai értékes kézműves eszkö­zöket őriznek. (cs) ALSÓMOCSOLÁDON először rendeztek a közelmúltban kis­térségi táncfesztivált a házigaz­da község táncközösségének a kezdeményezésére. A helyie­ken kívül Döbröközről, Magyar­székről, Mágocsról, valamint Komlóról érkeztek együttesek. A döbrököziek hozták a nagy színpadot is. _____________________________________(CS) A munkáért hagyják el a megyét Mérséklődő ütemben, de tovább fogyott a lakosság száma Az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent megyénk lakossága. Bár a né­pesség fogyásának üteme az utóbbi években mérséklődött, könnyen elkép­zelhető, hogy jövőre már 400 ezernél kevesebb lakót regisztrálnak Baranyá­ban. A természetes fogyás mellett egyre jelentősebb azoknak a száma, akik a munka, a megélhetés miatt mennek el. Baranyai körkép Az utóbbi években ugyan csak százas nagy­ságrenddel, de esztendőről esztendőre keve­sebb a megye lakossága. A csökkenésre csak részben ad magyarázatot a születések és az elhalálozások arányából mutatkozó termé­szetes fogyás, aminek üteme mérséklődött is az elmúlt időszakban. A másik meghatá­rozó ok az elvándorlás, aminek egyik fő mozgatórugója a jobb megélhetés, a biztos munkalehetőség keresése. A KSH Baranya Megyei Igazgatóságának adatai szerint évről évre a legtöbben a kör­nyező megyék egyikére, tehát Somogyra vagy Tolnára cserélik fel baranyai tartózko­dásukat. Az ő esetükben elsősorban a csalá­di körülmények - házasság, összeköltözés, családegyesítés - jelentik a fő motivációt. Budapestre viszont, illetve Székesfehér­vár, Győr körzetébe már egyértelműen a munka, a jobb megélhe­tés miatt mennek a bara­nyai emberek. Évente több száz fő vándorol el a fővárosba a megyéből, a legutóbbi vizsgált esz­tendőben, 1999-ben pél­dául már 355 volt a távo­zók száma. Az ok kézen­fekvő: a kvalifikált mun­kaerő lényegesen köny- nyebben tud elhelyezked­ni a nagyobb munkaerő- piacon. A felkínált bér bi­zonyos szakmák esetében akár két-háromszorosa is lehet a dél-dunántúli fize­téseknek. Csóka Évától a Bara­nya Megyei Munkaügyi Központ munkatársától megtudtuk, a megyéből ugyancsak sokan mennek a már említett székesfehérvári és győri körzetbe. A munkaerőpiaci szervezettől az elmúlt évek­ben több százan igényeltek utazási, illetve lakhatási támogatást. A kezdeti ingázás gyakran végződik a család áttelepülésével. Tistyán László szociológus szerint a Bara­nyából a fővárosba irányuló elvándorlás nem kockázatos jelenség, ugyanis a többi Dómján Tamás a győri Audi gyár minőség- biztosítási csoportvezetője:- Gépészmérnökként végeztem Pécsett, de nem találtam a vég­zettségemnek megfelelő olyan munkát, ami kihívást jelentett vol­na számomra. Ilyen volt viszont az Audi által kínált lehetőség, amiért - ha nehezen is, de - négy éve elhagytam a várost. Vissza csak akkor jönnék, ha ha­sonló lehetőséget teremtő infra­strukturális fejlődés, új beruházá­sok kezdődnének Pécsett. Tuczai Adrienn közgazdász- hallgató, egy évvel a diploma előtt:- Bár pécsi vagyok, elhelyezke­dési terveim elsősorban Buda­pesthez kötődnek. Menedzs­ment és üzleti tanácsadás a szak­területem, és egy olyan nemzet­közi cégnél dolgoznék szívesen, amilyen egyelőre nem működik a baranyai megyeszékhelyen, pe­dig ha találnék ilyet, akkor marad­nék. Az sem mellékes számom­ra, hogy a fővárosi keresetek lé­nyegesen magasabbak. Dr. Kota György jogász-közgaz­dász, a Zsolnay Manufaktúra Rt. menedzsere:- Az egyetem után ragadtam Pécsett, és nem szívesen hagy­nám el a várost, a megyét. A munka mellett idekötnek csalá­di, baráti kapcsolataim, ezek és a kellemes környezet számom­ra kompenzálják azt a vitathatat­lan tényt, hogy más városban jobban is kereshetnék. Biztos vagyok abban, hogy itt is meg lehet találni a tisztes megélhe­tés feltételeit. megyékből hasonló a távozók aránya. Ugyanakkor rámutat arra, hogy - ellentéte­sen az európai tendenciával - Budapest el­szívó ereje az 1945 utáni időszakban még soha nem volt ilyen nagy, mint mostanában. A főváros köré koncentrálódó beruházások miatt fölerősödött az ország kettészakadása. A megye eltartóképessége - több más térséghez hasonlóan - messze el­marad a budapesti elhelyezkedési és kerese­ti lehetőségektől. Érdekes folyamat figyelhető meg a me­gyén belüli vándorlásban is. Annak ellenére, hogy a szabad munkalehetőségek zöme a megyeszékhelyhez, illetve a nagyobb váro­sokhoz kötődik, lényegesen többen költöz­nek a városokból falura, mint a kisebb tele- pülésekről a nagyobbakba. _______kaszásé. Fá cánt nevel a vadásztársaság Nyugtatót adagolnak az ivóvízben Az apróvadak száma nem csak a megyében, de Somogybán is jelentősen lecsökkent az elmúlt években. Baranyában egye­dül a Táncsics Vadásztársaság foglalkozik fácánok nevelésé­vel a mattyi út melletti telepen. Siklós-Matty A baromfipestis óta, amely elvitte a törzsállományt, a fácán „nem tud helyre vergődni”, épp ezért indította el a társaság négy évvel ezelőtt ezt a programot. Ennek révén évente 2000-2500 állatot helyeznek ki a ter­mészetes környezetbe, mondja Ma­gyar László (képünkön), a vadász- társaság elnöke. Szerinte a kialakult helyzethez némi nemtörődömség is hozzájárult: a nagyvad többet hoz a konyhára, másrészt a fácánnal sok a. munka, nagy odafigyelést igényel. Utóbbiban szerepet játszik például, hogy az állatok - sűrű tartás esetén - kicsipkedhetik egymás tollazatát, ezért amikor hidegebb idő köszönt rájuk, könnyen megbetegszenek és elhullanak. A társaság idén 2600 egyeddel lá­tott neki a felneve­lésnek a kibőví­tett, megfelelő ki­futóval, illetve ál­landó hőmérsék­lettel rendelkező nevelőhellyel bíró telepen. A mada­rakból eddig 4% hullott el, ami jó arány. A fácánok az esősebb időben, amikor kénysze­rűen zsúfoltabban vannak, nyugtatót kapnak az ivóvízen keresztül. A szár­nyasokat 20-21 hetes korukban tele­pítik ki azokra a helyekre, ahol több vadfácán található. Miként Magyar László elmondta, az állatok kilövése társas vadászatok alkalmával törté­nik, főként kakasra mennek. A tör­vény azokon a helyeken, ahol dúsan tenyésztenek, lehetőséget ad a terí­ték 20%-ának erejéig tyúk vadásza­tára is. A fácán piaci értéke a Mavad által meghatározott lőjegyzék szerint 20 euró, illetve ha az állatot a kilövő - külföldi - vadász el is kívánja vinni, további 5 eurót kell érte fizetnie. Egy esetleges „gázolásos elejtés­nél” a társaság a kárt nem tudja be­hajtani - legtöbbször el is viszik a ma­darat -, ugyanakkor amennyiben a járműben kár keletkezik, a másik fél polgári peres úton tud követelésének érvényt szerezni. Ilyen esetben általá­ban mindkét fél állja a saját kárát, mi­után az autózás és a vadászat egy­aránt veszélyes üzemnek minősül. Némi remény az Ormánságban Sellye Napokon belül megkezdik a munkát a közelmúltban létesült sellyei szőnyeg- szövő üzemben, a város központjában található épület felújítása hamaro­san befejeződik. Az új létesítményben 14 megvál­tozott munkaképességű, koráb­ban munkanélküli asszonyt fog­lalkoztatnak, fizetésük teljesít­ménytől függően akár az 50-60 ezer forintot is elérheti. Vicze Bélától, a sellyei mun­kaügyi kirendeltség vezetőjétől megtudtuk, Gilvánfán is 15 megváltozott munkaképességű munkanélkülinek tudtak állást biztosítani, ők különböző alkat­részek összeszerelésével foglal­koznak. PUSZTULÁSNAK INDULT. A sok csapadék mind nagyobb felüle­ten mossa ki Pécs egyik látványosságának, a Mecsek-kapunak a tor­nyát. Az esetleg az útra zúduló kövek a turistákra és az erre közleke- dő gépjárművekre is veszélyt jelentenek. FOTO: MULLER ANDREA Félreértett fűtésszámlák Nem a havi, hanem az éves emelés mértéke 9,81 százalék A most kiküldött fűtési számlákon jelentkezik először a legutóbbi díjemelés. Sokakban felháborodást keltett, hogy a drágulás a számla szerint több mint harminc szá­zalék lett. A félreértésre a magyarázat az, hogy fűtési idő­szakonként eltér az emelés összege: az egész éves drágu­lás mértéke a 9,81 százalék. is törlesztenek - ez az úgyneve­zett halasztott fizetés. A mostani emelésnél a nyári időszakban harmincnégy száza­lékos az árnövekedés, ami abból Gazdasági Mi­nisztérium Pécs A napokban kezdte kiküldeni a Pécsi Távfűtő Kft. (PÉTÁV) az új, már emelt díjas számlákat. Alaposabb megvizsgálásukkal adódik, hogy a és az előző számlákkal való ösz- szehasonlításukkal a lakókban joggal felmerült a kérdés, hogy a változás mértéke miért nagyobb az ígért 9,81 százalékosnál? Ba­lázsáé Lovász Katalin, a PÉTÁV értékesítési osztályának vezető­je lapunk kérdésére elmondta: a félreértés abból adódik, hogy az említett emelés mértéke egész évre vonatkozik, tehát a fűtés éves díjának növekedése a 9,81 százalék. Az idén is - az elmúlt évek­hez hasonlóan - a nyári, a téli, az októberi és az áprilisi hóna­pokra a pécsi önkormányzat kü- lön-külön árat hagyott jóvá a melegért, pontosan meghatároz­va, hogy fűtésdíjként havonta mennyit érvényesíthet a PÉTÁV. A fűtést nem az igénybevétel hónapjaiban kell megfizetniük a fogyasztóknak, hanem szociál­politikai megfontolásból nyáron mérés szerint számolják el. Ók már megkapták az előző fűtési szezon elszámolását, és ha kü­lönböző tényezők - például az időjárás - figyelembevétele után úgy értékelik, hogy kevesebb előleg is fedezné a fűtés díját, akkor az előleg mérséklésére szerződésmódosítás után van lehetőségük. Ebben az esetben a fogyasztók egyenként nem for­dulhatnak a szolgáltatóhoz, csak közös képviselőjük útján. FŰTÉSI ÖSSZEGEK G (Ft/légköbméter/hónap) régi új emelkedés díjak díjak mértéke nyár 16,20 21,75 34% október-április 43,65 39,75 9,81% tél 63,30 65,50 3,5% éves 477 523,80 9,81% több mint ötven szá- zalékkal megemelte az erőműi alapdíjat - mondja Papp Béla alpolgár­mester. Ezt az összeget a vásá­rolt hőmennyiségtől függetle­nül ki kell fizetnie a PÉTÁV-nak, amit pedig a város vezetése kénytelen volt részben átterhel­ni a lakosságra. Az alpolgármes­ter hozzátette: annak ellenére, hogy sem az önkormányzat, sem a hőszolgáltató nem értett egyet az emeléssel, hiszen ezzel a lakosság takarékossági esélyei romlottak. Egyszerűbb a helyzet azok­nál a fogyasztóknál, akik olyan épületben laknak, ahol a fűtést Félreértésekre adhat okot a melegvíz-számla is, amely sze­rint a nemrég megtörtént éves összesítés után több lakásban a fogyasztott vízmennyiség meg­emelkedett. így aki az előző ha­vi számlák végösszegét hason­lítja csak össze a most kézhez kapottéval, alaptalanul háboro­dik fel a különbségen. Ezek a dí­jak egyébként 9,44 százalékkal emelkedtek, tehát a 463,80 fo­rint helyett 507,60 forintot kell már a meleg vízért köbméteren­ként fizetni. b. e. A térségben a munkanélküli­ek aránya ennek ellenére még mindig meghaladja a 30 százalé­kot, több mint 1800 főt tartanak nyilván, közülük csaknem ki- lencvenen pályakezdő fiatalok. Közhasznú munkásként csaknem százan dolgoznak, többségük a települések közte­rületeinek karbantartását végzi, általában minimálbérért. A kirendeltség vezetője hoz­zátette, ősztől - a hetek óta zajló tanfolyam végeztével - a sellyei ápolási intézet újabb tíz embert vesz fel, ők a házi gondozásban segédkeznek majd. Ezenkívül gyógynövénytermesztő és bolti eladói képzést szervez a mun­kaügyi központ szeptembertől több mint 40 embernek. A mun­kanélküliség így reményeik sze­rint valamelyest csökkenhet majd a jövőben.__________w.k. Valószínűsíthető a gázolás Mohács A szakértői vélemények sze­rint valószínűsíthető, hogy közúti baleset áldozata lett az a 25 éves fiatalember, akit a szőlőhegyi faiskolánál találtak a mentősök. A június 11-én hajnali 2 órakor tör­tént halálos kimenetelű balesetről már beszámoltunk olvasóinknak. Az 56-os út szőlőhegyi szakaszán egy, a Dunaszekcsőre beteghez in­dult mentő előtt haladó, cementszál­lító jármű hirtelen fékezve leállt a fa­iskola előtt. A mentősök egy felis- merhetetlenségig összeroncsolt fér­fit találtak. A balesetet követő napon derült ki, hogy az áldozat egy 25 éves mohácsi fiatalember. Az üggyel kapcsolatban az igaz­ságügyi orvosszakértői, valamint a műszaki szakértői véleményt e hé' elején kapta meg a mohácsi rendőr- kapitányság. Ezek alapján Magyar László főhadnagy, a közlekedésren­dészeti osztály megbízott vezetője elmondta: valószínűsíthető, hogy a fiatalember a fent jelzett napon és időpontban közlekedési baleset ál­dozata lett. Az ügyet nem zárták le, továbbra is várják azoknak a tanúknak a je­lentkezését, akikkel, június 10-éről 11-dikére virradóra a fiatalember Dunaszekcsőn találkozott, velük szórakozott, illetve akik őt látták a községből Mohács felé gyalogosan közlekedni. b. m. > 4 >

Next

/
Thumbnails
Contents