Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-25 / 201. szám

2001. Július 25., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTURA­A Retina régiós fesztiválon Második alkalommal zajlik Si- montornyán a Régiók Összmű- vészeti Fesztiválja, amelyet tava­lyi sikeres indulásakor a kapol- csi Művészetek Völgyéhez ha­sonló színvonalúnak ítéltek a lá­togatók. Az egyhetes rendez­vény számos képzőművészeti, filmes, színházi és zenei progra­mot kínál a vendégeknek. Rangos együttesek lépnek föl Simontornyán, például a ma­gyarországi turnéja során elő­ször e Tolna megyei városban hallhatja a közönség a Boban Markovics Orkestart, s itt ad koncertet európai körútjáról út­ban hazafelé a Besh 0 Drom ze­nekar. A Fiatal Zenekarok Fesz­tiválja keretében az ország szá­mos muzsikus csoportja mutat­kozik be a hét során Simontor­nyán. Az összművészeti feszti­vál nemzetközi filmes szemlé­jén a szigetvári Retina Filmmű­hely közreműködésével vetíte­nek a hét öt napján vidéo- és kis- film-animációkat holland, ja­pán, angol, amerikai, mexikói, török filmrendezők munkáiból. D. I. EGY BARANYAI TELEPÜLÉS 2001. NYARÁN. Régi álma vált valóra egy valamikori dunaszekcsői fotós­nyomdásznak: Hosszas szervezés, egyeztetés után sikerült összehoznia egy fotóstábort szülőfalujában. Rá­adásul világhírű fotóművészekből, neves lapok fotóriportereiből, képszerkesztőiből. Az egyhetes alkotómun­ka eredményét augusztus 20-án a község lakossága is megtekintheti majd egy kiállításon, mely ősszel Pécsett is látható lesz, de fotóalbum formájában még az utókor számára is hozzáférhető lesz. _________totóstóthl Az é a föld, aki megműveli? A jogászok a legnagyobb nyertesei a termőföld körül kialakult helyzetnek, mert évtizedekig lesz munkájuk az utóbbi években történt szabályváltozá­sok miatt, mondja az egyik érintett. S valóban, csupán nüansznyi megfogal- mazási eltéréseken múlik, hogy egy-egy ügylet szabályos, vagy illegális. A mezőgazdaság rendszerváltását követő összes rossz döntésnek a szenvedője vol­tam, ugyanakkor az újdonságokból nem sok hasznom származott - mondja Tóth Já­nos, a Határszél Kft. ügyvezető igazgatója.- A történetünk úgy indult, hogy az egyhá- zasharaszti Jóbarát Szövetkezetből tizen- ketten a tsz csődjét követően megvettük a gépeket, a terménytárolót. Sikerült a tagok­tól 1300 hektárnyi területet is bérbe venni. Cégünk mintegy 300 földtulajdonossal kö­tött így szerződést hétéves földbérletre, hat esztendővel ezelőtt. Nagy birtokvásárlására eleinte pénzünk nem volt, aztán meg a tör­Zsebszerződések Zsebszerződés az, amikor egy szabályos szerződés dátum nélkül készül, majd mindaddig „zsebben” marad, amíg az ér­vényben lévő törvények nem biztosítják az ügylet megvalósu­lását - például azok a papírok, amelyek majd utólag kapnak keltezést, amikor esetleg feloldják hazánkban a társaságok­ra, vagy a külföldiekre vonatkozó vásárlási tilalmakat. Ilyen zsebszerződéses konkrét esetek voltak, amikor előre felvásárolták a kárpótlási földeket, de ezekre három év el­idegenítési tilalom volt, így a hivatalos dátum csak 36 hó­nap múlva került az adásvételi okiratokra. vásárlási jogunk lenne az általunk művelt területre, ha értékesítik. Legalább a földhi­vataltól elvárnám, hogy jelezze az ilyen adásvételeket, ha nem is a cégnek, de a benne dolgozó magánszemélyeknek, hátha vásárlási szándékuk van. Bezzeg arról folyamatosan értesíteni kell őket, hogy mi kitől és mekkora területet bé­relünk. Aztán az érkező új földtulajdonosok egy­átlagérték egyébként hektáronként 8-10 ezer forint, megvenni pedig kb. tízszer eny- nyiért lehet. Az új földtulajdonosok hosz- szas pereskedések után mindannyian belát­ják végül, hogy a szerződéseink hét eszten­dőre szólnak. De mi lesz azután? Nos, nem félünk a határidő közeledtétől, mert a mezőgazda­vény nem engedte a földvételt, mivel 1994- től társaságoknak nem lehet termőföld tu­lajdona hazánkban. Jó, nem vehetünk földet. De ha már nagyüzemi szinten műveljük, legalább élő­nél többet pillanatnyilag nemigen lehet ki­gazdálkodni a délvidéken. Társaságként tehát nem tudunk területeket szerezni. Vagy mégis? A bérleti díjemelési leve­leknél felfigyeltünk ugyanis egy sajátos akci­óra. A több pénzt új tu­lajdonosként az egyik helyen már egy német többségi tulajdonú cég kérte. Megtudtuk, a cég csak haszonélvezője a terület­nek, a tulajdonosa ma­gyar személy. Még az adásvételi szerződésébe is belefoglalták, a haszonélvezeti jog értéke a teljes vételár 9/10-ed része, amit a haszonélvező kft. fi­zet meg a föld eladójának! Szóval a földet művelő magyar cég nem veheti meg a föl­det, de a külföldi vállalkozás haszonélve­zetbe megszerezheti? Az ügy további folyománya, hogy a föld­bérletet a Határszél már nem a szokásos módon, 20 százalék forrásadóval terhelve fizeti, csak négyötöd részt adva a tulajdo­nosnak. A haszonélvező 100 százalékot kér, mondván, társaságként a földbérlet után nem kell forrásadót fizetniük. Mezőgazdasági kérdésekben járatos jo­gászik szerint a fenti esetben nincs tör­vénytelenség. Tóth János a panaszait el­küldte a minisztériumba is, és ott azt vála­szolták: foglalkoznak az üggyel a zsebszer­ződések felgöngyölítésében. A jog szerint a haszonélvezetet bárki bármikor megkaphatja, megveheti. A ha­szonélvező aztán csak egyetlen dolgot nem tehet: nem adhatja el a területet. A haszon- élvezet megszerzésekor a magánszemélyre vonatkozó előírások: a föld forgalmi értéké­nek 20-50 százalékát kell fizetni, annak függvényében, hogy milyen korú a vásárló. A fiatal tulajdonos például még sokáig használhatja a birtokot, így neki általában 50 százalékot állapítanak meg. A fenti eset­ben viszont társaság szerezte meg a ha­szonélvezeti jogot, melyet a cég akkor is megtart, ha majd a tulajdonos elhalálozik. Ennek a több emberöltős birtoklásnak a megszerzése tehát a jogászok szerint indo­kolható a tulajdon forgalmi értékének 9/10 résznyi kifizetésével. Az ilyen szerződés csak akkor színlelt, akkor támadható meg, ha bizonyítható, hogy bár a leírtak megfelelnek a jogszabály előírásainak, de a pénzmozgás nem asze­rint történt, például a maradék részt is a cég fizette ki. Ily módon nemcsak külföldi, hanem ma­gyar gazdasági társaságok is hosszú távra „földbirtokossá” válhatnak. MÉSZÁROS B. ENDRE Már hárman a toplistán Európai akkreditációt nyert a pécsi gyermeksebészet Az orvosegyetem klinikáin folyó szakmai munkát, kü­lönleges minőséget jelzi az, ha a szakorvosképzésben az uniós feltételeknek eleget tudnak tenni, úgynevezett európai akkreditációt kap­nak. Olyan ez, mintha az in­tézmény falára kiszögeznék a „Kiváló klinika” táblát. Az orvosképzés hogyanja, minősé­ge fontos a szakma számára is, mi­közben nekünk, potenciális bete­geknek létérdekünk, hogy ha szük­ség van rá, olyan szakorvosok kezé­be kerüljünk, akik tudják, mi a teen­dő, gyorsan és jól döntsenek. Bár a hazai szakorvosképzésnek bizo­nyos szakmákban nemzetközi híre van, de még nem mindenben kom­patibilis az Európai Unió képzési rendszerével. Mit ne mondjunk, a legnevesebb professzorunk sem ül­hetne be egyetlen uniós ország kór­házi ügyeletére anélkül, hogy ne ké­ne az uniós szakvizsgát letennie, új­ra bizonyítva szakértelmét. Ezért öröm a pécsi gyermekse­bészet számára, hogy a nem uni­ós országok sorában Európában elsőként elnyerte az európai akk­reditációt. Mint azt a pécsi klinika professzora, dr. Pintér András (ké­pünkön) említette, a náluk szak­vizsgázó - rezidensként dolgozó - kollégák a végelszámoláskor olyan diplomát kapnak, ami után nem kell az úgynevezett Euro­pean Board of Paediatric Surgery előtt minősítő vizsgát tenniük ak­kor, ha külföldi munkavállalási engedélyért folyamodnak. Más­részt a csatlakozás után evvel a diplomával bár­hol szaba­don elhelyez­kedhetnek az unió országai­ban. A Pécsi Tu­dományegye­tem Orvostu­dományi és Egészségtudo­mányi Centrumának összesen 27 kisebb-nagyobb intézete van. Dr. Fischer Emil dékán elmondotta, eleddig három intézet rendelkezik európai akkreditációval: a már említett gyermeksebészet, a szü­lészet és az Anaesthesiológiai és Intenzív Therápiás Intézet, s mindháromra kimondottan büsz­keséggel tekinthet ezért a szakma. Ám a dékán szerint a többiek sem késtek még le az akkreditáció megszerzéséről, amihez azonban nem könnyű hozzájutni. Ezért a következő években arra kell kon­centrálniuk, hogy minél gyorsab­ban és minél többen léphessenek át pécsi orvosegyetemi körökből az uniós orvosszakma képzelet­beli kapuján. Erre az esély adott, hiszen a hazai értékítéletek sze­rint a pécsi klinikák többsége szakmailag megfelel az uniós akk­reditáció követelményeinek. Alapítványtámogatások a Szabadművelődési Alapból Félévenként dönt Pécs Ön­kormányzata Szabadműve­lődési Alap kuratóriuma a támogatási pályázatokról. A nyáron 1,6 milliót osztottak fel civil kulturális tevékeny­ségek egyedi támogatásra. Egy évtizede hozta létre a Szabad- műyejődési Alapot Pécs Önkor­mányzata a költségvetési, intézmé­nyek keretein kívül folyó - civü - közművelődési, kulturális tevé­kenységek, kezdeményezések egyedi támogatásra. A város költ­ségvetésében erre a célra idén há­rommillió forintos keret van. Vol­taképpen igen szerény summa, de a pályázók szokásos körének min­den pénz számít. Az első félévben beérkezett pá­lyázatok támogatására összesen 1,6 millió forintot osztott fel az alap ku­ratóriuma negyven pályázó civil szervezet között. Ebből valamivel több, mint félmillió forint jutott ala­pítványoknak. A Szabadművelődé­si Alap kuratóriumának döntése alapján a közgyűlés 50 ezer forint támogatást hagyott jóvá a Mathias Rex Diákalapítványnak, a Mátyás Király Utcai Általános Iskola kóru­sának külföldi útjához, a Fehérhegyi Alapítványnak a Lépésről lépésre családsegítő közművelődési prog­ramja megvalósításához, a DéU Szél Kortárs Alkotói Fórum Alapítvány­nak az „Apolló”-programjához, a Liber-Arte Gyermektehetség-kutató és fejlesztő Alapítványnak a Pécsi Gyermekműhely archaikus és mo­dem jelek és jelképek című prog­ramja támogatására, az Idővonat Ol­vasótábor Alapítványnak a táboro­zás támogatására, a Pécsi Madrigál­kórus Alapítványnak a kórus meg­segítésére, a Napsugár Játszókért Alapítványnak a szünidei progra­mok, táborok rendezésére, a Jubila­te Kórus Alapítványnak nyári kon- certkörútja támogatására, 80 ezer forintot a Pro Ludovico Alapítvány­nak az Orff Zenekar és 65 ezer fo­rintot a Kerekesszék-Klub Alapít­ványnak a mozgáskorlátozottak­nak meghirdetett vers- és próza­mondó verseny támogatására. A többi harminc szervezetnek - egyesületeknek, nem önkor­mányzat fenntartású művelődési házaknak - 30 és 55 ezer forint között jutott anyagi segítség, a Kö­zelítés a Művészethez Egyesület 100 ezret kapott. ______ dunai i.- Zsiga, ne építs légvárakat!- Miféle légvárakról beszélsz?- Nekem ez az egész túl vad... Ve­szélyes. Nem ehhez szoktam én. Jó, volt néhány stiklink otthon is, bunyó, de ott mindenkit ismer­tem, tudtam, mi a dörgés. Itt... - Joci eltöpreng, Zsigában is benn rekedt a szó egy pillanatra. - Tu­dod, hogy a mutert kirúgták, mert a fiacskája disszidált?- Honnan szeded? - kérdi döb­bent hangon Zsiga.- Kacsó elvtársnál jönnek-men- nek a hírek. Minket meg köröznek.- A rohadékok!- Sári halálát is a nyakunkba varrnák.- Nem igaz!- Megtalálták a holttestét. Nem akartam elmondani. Bocs. Zsiga visszazöttyen a földre.- Látod, öregem, ez azt jelenti, minden kapu bezárult mögöt­tünk. Nincs más út, csak előre. Jo­ci, az isten áldjon meg, velem kell tartanod!- Jól van, na!- Zsebre tesszük ezt a sok balfé­ket egy pillanat alatt és megcsinál­juk a mi kis Amerikánkat! Olrájt?- Persze, ólrájt - feleli Joci, és a két fiú, lábukat az óceán fölött ló­gatva átöleli egymást. 26. És a munka beindult. Zsiga való­ban kezébe vette a dolgokat, és azon van, hogy az a töméntelen mennyiségű ócska papír, ami ren­des úton már eladhatatlan, vala­hogy mégis csak gazdára találjon, méghozzá új áron. Szabályszerű de- tektívmunkát folytatnak annak ér­dekében, hogy a nagy áruházak pa­pírosztályának vezetőit valahogyan lépre csalják, megzsarolják és a vé­gén a nyakába sózhassák a papírt. Ehhez persze egy egész appa­rátust kell foglalkoztatni, a fiúk új, még nagyobb lakásba költöz­nek, ahol a felderítő és bekerítő munka eredményesen folyik. A kamionok szinte éjjel-nappal fu­varozzák a dohos, megsárgult pa­pírtömböket a raktárhelyiségből az áldozatok számára. A főhadiszálláson állandó a ka- valkád. Joci telefonkönyv-hegyek mögött dolgozgat, arcán nem túl sok lelkesedéssel. Rágja, rágja a ceruzája végét, felemeli a telefon- kagylót, majd visszaejti a helyére.- Zsiga, én nem csinálom to­vább - emelkedik fel egyszer csak a helyéről. Zsiga is épp a füléhez emeli a kagylót, megáll a mozdulatban.- Mi a francot pem csinálsz to­vább?- Hát ezt... Ezt a játékot.- Ez neked játék? - formed rá Jódra.- Épp ez az. Nagyon is nem já­ték. Félek, hogy nagyon csúf vége lesz. Ki akarok maradni belőle. Nem így képzeltem én ezt az egé­szet.- Nem képzeltél te semmit!- Igazad van, nem képzeltem semmit - bólint Joci megadóan.- Álltái a nyavalyás lábosaid mellett, és kevergetted a szaftot.- Álltam és kevergettem a szaf­tot - bólint megint.- És? Ezt akarod folytatni? Éle­ted végéig?- Nem akarok neked csalódást okozni.- Csalódást?! Pont most tojod össze magad, mikor éppen át­vesszük az egész papírbizniszt?- Nem akarok semmit se át­venni.- Vedd már észre, hogy nincs mitől félni! - lép hozzá Zsiga, és megrázza a barátját a vállánál fogva.- Ne haragudj...- Joci, a barátom vagy! Nem igaz, hogy jobban érzed magad annak a szerencsétlen Kacsónak a rabszolgájaként. Mi együtt min­dig szabadok voltunk, és szaba­dok is maradunk! Joci! De Joci nem tud mást mondani könnybe lábadó szemmel, mint azt, hogy:- Ne haragudj rám... 27. Moncsicsi is új irodába költö­zött a Wilshire Boulevardra. Még a korábbinál is elegánsabb, fabur­kolatú helyiség, a fal teleaggatva különböző hírességek fotóival, akik Moncsicsi társaságában vi­gyorognak. Természetesen ezút­tal is jelen van Andrew Jacobs, a nagy papírfelhajtó, meg néhány ismerős arc a Magyar Házból. De szemmel láthatólag a társaság kö­zéppontja ezúttal egy öreg, tekin­télyes lengyel úr, Joe Buzek, aki­nek Jacobs fordít. A tárgyalásnál a kinyalt, vado­natúj, széles hajtókájú öltönyben feszítő Zsiga viszi a szót.- Azt kell látni az elmúlt hóna­pok gyakorlata nyomán, hogy a dolog működőképes. És ha műkö­dőképes Los Angelesben, nem lá­tom okát, hogy mért ne működne másutt is ugyanígy. Chicagóban, Bostonban vagy Atlantában. Ne­künk a kapacitásaink adottak, sőt, megsokszorozhatóak, egy valami kell még hozzá: egy kis lóvé. Na meg papír, de nem a frissen gyár­tott, hanem az öreg, divatjamúlt, megsárgult, amitől Buzek úr, meg a többi gyártó is olyan nehezen tud megszabadulni. Az áruházak meg szépen átveszik majd tőlünk, mi ehhez értünk. Ám az országos eladás érdekében fejleszteni kell a „marketing” osztályt. Ugye érthe­tő, uraim. A fő, hogy mindenki jól járjon. (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents