Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)
2001-07-24 / 200. szám
I 2001. Jűuus 24., KEDD RIPORT 7. OLDAL K ü L T Ú R A ZÁRÓHANGVERSENY. Egyházi és világi énekek hangzottak el Isten dicsőítésére a kölkedi zenei tábor végeztével tartott koncerten. A település üresen álló református parókiája immár húsz éve rendszeresen ad otthont egy hétre az ország minden tájáról érkező muzsikus- és énekescsemetéknek. fotó! tóth l. Jó üzlet a családfakutatás A múlt detektívjei: ősök nyomában A családfakutatás nem pusztán divat, hobbi, a gyökerek, a történelem iránti öncélú érdeklődés, hanem jól jövedelmező üzletág is egyben. Lesznek közöttük, akiket szeretünk, másokat legszívesebben letagadnánk. Az ősök kutatása meglepetéseket ígér. Nemcsak anyagi, szellemi örökség is van, amit az elődök teremtettek meg, és ez a mindenkori név viselőjének jól jöhet. A pozitív képzeteket ébresztő történelmi név nagy ajándék lehet. Előnyt jelenthet, ugyanakkor befelé ható, pozitív erőként is munkálhat. Az őskeresés motívumai között első helyen a puszta kíváncsiság van, a történelem iránti érdeklődés, a hobbi-szenvedély. Esetleg komoly örökség is előbukkanhat a múltban való matatás közben. Ugyanakkor mindez hallatlanul érdekes, hiszen, ha csak 10 generációval számolunk, 1024 őst kell figyelembe venni. Bogárdi János (képünkön) fiatal kutató létére jó pár éve foglalkozik a genealógiával (eredet- vagy származástan). Nem is olyan rég, a zsidótörvények idején, életbevágó volt a származás egyértelműsége. Sokak ősei névmagyarosítási hullámok közt hányódtak, mások nevét hajdan egyszer elírták, aztán maradt az elírt változat. A hazai megbízók sokfélék, nemcsak a nemesi családok leszármazottjai, a munkásság, földművesség, átlagpolgárság is szenvedélyes érdeklődést mutat ősei iránt. Egymilliárd előd- Az amerikai, ausztráliai, tengerentúli megbízatások a gyakoriak. A korábban-későbben kivándoroltak bízzák meg a hazai családfakutatókat, hogy bogozzák ki évszázadokra visszanyúló eredetüket - mondja Bogárdi János. - Jó néhányan ott vagyunk az interneten, a távolba szakadt hazánkfia a világhálón kedvére válogathat a genealógusok honlapjai között. Megdöbbentő dolgokkal kerülhet szembe bárki, aki az interneten kalandozik. Ott van például a mormon adatbank, az USA-ban, Salt Lake Cityben. „Jézus Mai Szentjei” vallási alapon gyűjtik a családtörténeti adatokat, és központilag tárolják. A mormonok a magyarországi összes anyakönyv másolatait is kigyűjtötték és kivitték Amerikába még a 60-as években. Hogyan? Ki tudja...? Két sorozat készült. Az egyiket Salt Lake Citybe vitték, a másikat „fizetségként” itt hagyták az Országos Levéltárban, Budapesten. Ezek másolati ve- tületei aztán a megyei levéltárakba kerültek. Emez, az 1820-as évektől folyamatosan napjaink felé vezető dokumentumok képezik a családfakutatás forrásanyagának a jelentős részét. A mormon másolatok csak az anyakönyvezettség korszakát ölelik át, az ezen kívüli adatokat egyedileg kell felkutatni.- Az e-mailben megteremtett kapcsolat az adatbázisaink megtekintésével kezdődik. Magam is több adatbázist tartok fenn - folytatja a családfakutató. - Ezek egy része ingyenes, más részük előfizetéses. Elérhető az Országos Levéltár is, továbbá számos olyan adatbázis, aminek alapján bárki amatőr alapon is elkezdheti kutatni a családfáját. Az elakadás egy idő után persze szinte garantált... Megdöbbentő tapasztalat is érhet bárkit: az ősök árnya olykor súlyosan ránehezedhet az élőkre! Az ismeretlenség homályából meglepő dolgok, nem sejtett rokonságok, betegségek kerülhetnek felszínre. Ilyen az, hogy minél mélyebbre megyünk a múltban, annál inkább közössé (!) válnak őseink. Ez elég érdekes. Nem? ____________________________________________BEBESSI KÁROLY Ha az ősöket visszafelé számláljuk, a negyvenedik generációban az ősök száma 1 099 511627. (Ez nem egy mobiltelefonszám, valóban egymilliárd fölött vannak!) A családfakutatás díjazása - némi kötelező; de minimális pontatlansággal - 6-10 USD/óra, plusz különféle költségek. 150 ezer forint egy teljes kutatás egy ágon. És, ahol bárki maga is kutatóvá válhat, az Országos Levéltár adatbankjában, a wvm.natarch.hu honlapon. Pénzeső könyvektől síremlékekig Négy kulturális pályázat baranyai sikereirői tartott tájékoztatót tegnap Bokor Béla, a megyei közgyűlés alelnö- ke. A pályázóknak mindegyiknél a támogatásnak megfelelő összegű saját erőt kellett garantálniuk. A közművelődési érdekeltségnövelő pályázaton eszközfejlesztésekre 14 önkormányzat 9 millió forintot nyert el. A legnagyobb summát, 2,3 millió forintot a Baranya Megyei Önkormányzat kapta művelődési központja számára. Pécsváradnak 2,ÍJ millió jutott, 200 és 900 iáSffiálint közötti ösz- szeget kapott Abaüget, Drávacse- pely, Erzsébet, Himesháza, Ipacs- fa, Kistótfalu, Magyarsarlós, Mind- szentgodisa, Pellérd, Pécs, Sze- bény és Szellő önkormányzata. A közművelődési intézmény- hálózat újjászervezésére kiírt pályázaton a baranyaiak 8,4 milliót szereztek: Bár 2, Geresdlak 2,3, Kovácsszénája 1; Máza 1,6, Nagy- dobsza 1 millió, Szentlőrinc 400 és Túrony 100 ezer forintot. A könyvtári érdekeltségnövelő pályázat révén 10 millió forint érkezik Baranyába 26 önkormányzatnak. Közülük a megyei önkormányzat könyvtárának 3, Pécsnek 2,74 millió jut. Az épített örökség megóvására, felújítására-kiírt pályázaton 9 településnek, illetve vagyonkezelőnek 10 objektumra 19,2 milliót adott a minisztérium. A nevezetesebb tételek: bólyi Montenuovo- mauzóleum 1, volt Batthyány uradalmi magtárépület 2,7, a kisnyá- rádi kálvária 1, a somogyhárságyi Festetics-mauzóleum 0,7, a tós- harsányi református templom 4,6, a pécsi Zsolnay-gyári műteremház 5 millió. d. i. Tv-jegyzet Csodakrém Őrülten száguld a hős nyomozó bele a setét éjszakába ronccsá nyomorított autóján, mögötte az alvilág marcona alakjai. Mindennel lőnek rá, amivel csak lehet, íjjal, géppisztollyal, sztálinorgoná- val, szüntelenül. S amikor az orra előtt néhány méternyire hirtelen feltomyosul a kujbisevi vízierőmű méreteivel vetekedő betonfal, váratlanul megjelenik a felirat: „reklám". A néző lelkében még ott a féltés: megmenekül-e a hős, miközben vajúdó kedvese a szülőotthonban várja ketyegő pokolgéppel a párnája alatt, vagy szétke- nődik a falon? De e helyett azt kell néznünk, hogy egy szurokfekete mocskot - áztatás és előmo- sás nélkül - hófehérré varázsolnak a fagypontnál néhány fokkal magasabb hőmérsékletű vízben. Még reszketünk az izgalmaktól, mint halvány csillag az égen, amikor azt látjuk, hogy egy nőt masszíroznak a fogyasztógép hevederjei, pedig egy deka felesleg sincs rajta, inkább etetni kellene, éhen ne pusztuljon. Rettenthetetlen hősünk közben talán már boldogan egyesült a betonnal, de tudatunkban villámgyorsan pereg le a folyamat, amint a nő 120 kilójából 80-at lerezegtet anélkül, hogy a mosoly egy pillanatra is lehervadna ajkáról. Az első harmincjelentkező húszezerrel kevesebbért kaphatja meg a masinát, mondja a szpíker. Kezd érdekelni a dolog, főleg akkor, amikor a képernyő sarkában a 30-as szám is vészes fogyásba kezd, a vásárlók nyilván őrülten telefonálnak, így is drága, de megéri, gyorsan felkapjuk a telefont, talán még nem késő. Váll a kép, újabb mosolyba merevedett nő keni magát valami krémmel, sehol egy ránc, mély barázda, mondja a hang, s valóban, az arc és a babapopsi közti különbség elenyésző. Ez az igazi, nem a fogyasztógép, állapítjuk meg, mert kiderül, nemcsak ráncot tüntet, de hajat is növeszt, kenyérre is jó, koleszterinszegény, rákellenes és potendanövelő. Váratlan ugrás, valami film, egy pasas betonfalra kenődik, akár a légy, miközben ballisztikus rakétákkal lövik. Ki a fene ez, s kit érdekel? Pont most, amikor nem vagyunk képesek felírni a csodakrém nevét és a telefonszámot, mert sehol egy toll ebben a rohadt lakásban. Ha kilenc tégelyt megrendelünk, a tizediket ingyen kapjuk, de ha húszat, akkor jár hozzá egy ingyen fogsor, zenélő. De kizárólag ma, mert fogyóban a készlet, holnap már olyan fogsort adnak, amivel csak rágni lehet. Az meg már van, legalábbis még egy kis ideig. CSERI LÁSZLÓ Nemzetközi művészcserék Tárgyalások a szomszédok egyetemeivel Ünnepség keretei közt írta alá Kolozsvárott a napokban dr. Aknai Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara dékánja és loan Sbar- ciu, a kolozsvári Művészeti és Ipari Formatervezési Akadémia rektora azt a szerződést, amely elsősorban diák- és oktatócserére, közös tananyagfejlesztésre és kiállítások cseréjére vonatkozik. Pécsett két éve fogadtak egy kolozsvári akadémiai küldöttséget, amelyet akkor Joachim Nica grafikusművész rektor vezetett, majd a pécsiek is látogatást tettek Kolozsvárott Vidovszky László korábbi dékánnal. Ezeken a találkozásokon formálódott a kölcsönösen elfogadható együttműködési szerződés gondolata. A testvérvárosi kapcsolatok tényén kívül az is siettette a szerződés megkötését, hogy a muzsikus kollégáknak igen jó korábbi kapcsolata volt a kolozsvári zenei élettel, a zenei közép- és felsőfokú oktatással. Az elmúlt nyáron egy jelentős kolozsvári képző- művészeti kiállítás-sorozatot rendeztek Pécsett, amelyen az ottani akadémia vezető tanárai, maga az új rektor is részt vett. A kolozsvári művésztanárok nagy érdeklődést tanúsítanak a mi egyetemünkön folyó mesterképzés (DLA) iránt, a diákok pedig természetes figyelemmel keresik a találkozást a rokon szakmák hasonló problémákkal foglalkozó képviselőivel. A kolozsvári művészeti egyetem harminc nemzetközi szerződéssel bír, a még csupán ötéves művészeti kar ennyivel nem büszkélkedhet, mondja Aknai Tamás, de terveik között mindenképpen szerepel, hogy az elsők között a szomszédos országok művészeti egyetemeivel vegyék fel a kapcsolatot. Előrehaladott tárgyalásaik vannak Zágrábbal és Ljubljanával, és érik a grazi és pozsonyi együttműködés is. A szerződés keretei között érdeklődő diákok egyéves cseréje is elképzelhető, továbbá számolnak egy-egy szakterületen néhány hetes oktatói cserékkel is. Ezek lehetőséget adnak az egymástól eltérő oktatási rendszerek, új kérdések, alkotói elképzelések megismerésére. CS.L.- Ne ugrasson! Biblia 1671-ből? - kérdi a rendőr és tátva marad a szája.- Ahogy mondom. Benne az összes adat, évszázadokon át, születés, halálozás. Ennek nincs is értéke, felbecsülhetetlen!- Értem, uram - bólint a rendőr, egyszerre végtelen tisztelettel a hangjában. Az előszobából bekiáltanak:- Megjöttek a biztosítótól!- Na, épp ideje - sóhajt Zsiga, miközben odafordul a rendőrhöz. - De azért keressék a tetteseket, nekem nem a pénz kell, higgye el!- Mindent el fogunk követni, uram. 24.- Látod, látod. Megy ez, csak akarni kell - mondja Moncsicsi ügyvéd úr pénzszámolás közben.- Akartam. Azért ment - feleli Zsiga harciasán.- Jójójó! - csitítja Moncsicsi. - Ez itt pontosan harmincezer.- Drága volt a Biblia.- És az ékszereim? - les fel az ügyvéd.- Megkapod az árukat.- Lecsípek belőle, mondjuk, hatezret. Rendben?- Az húsz százalék - csücsörít Zsiga.- A kis számtanzseni. Igen, húsz százalék.- Rendben. Moncsicsi a pénz nagyobbik felét átadja, a saját részét az íróasztal fiókjába teszi. - Akkor erről ennyit. Jöhet a következő dobás.- Jönni fog, ezt megígérhetem - feleli Zsiga szilárdan, majd feláll és távozik az irodából. 25. Zsiga és Joci a Santa Monica-i mólón lógatják a lábukat. A munkájuk, lassacskán az életstílusuk is eléggé elsodorta őket-egymástól, de mindketten úgy érzik: ez a barátság nem szakadhat meg, bármi történjék is, együtt vannak, és a céljaik is közösek. Néha össze kell üljenek, hogy dumálni tudjanak.- Na, kajálják a csiken-paprikást? - évődik Zsiga a maga módján.- Megyeget a bolt.- Galuska, pacal, vesevelő?- Mit izélsz? Azt itt senki nem eszi meg. Kiokádnák a belüket, ha hallanák, hogy vese meg velő!- Én is sok mindentől tudnék okádni - mondja Zsiga hirtelen elkomorulva. Joci alulról a barátja arcába néz. Úgy feleli, lassan, kissé bizonytalanul.- Nem kell akkorákat harapni. Zsigába mintha tűt szúrtak volna, felkapja a fejét.- Igen? Nocsak!- Nem én mondom - szabadkozik rögvest Joci. - Kacsó elvtárs.- A vén gengszter?- Azt mondja nekem ma, ügyes gyerek ez a te Zsiga barátod. Néha már túl ügyes is.- Erre te? - szigorodik el Zsiga.- Mondom, csak teszed a dolgodat.- így is van. Helyes. Mit mondott még?- Hát... lehet, hogy sokra viszed, de lehet, hogy beletörik a bicskád.- Mibe?- Hát... mindenbe.- Szép tőle ez az atyai aggódás - grimaszol Zsiga.- Értem is aggódik. Nehogy elkallódjak. Azt akarja, maradjak nála végleg. A vendégek csípik, ahogy főzök.- Hiába, a Magyar Néphadsereg szakácskiképzése világhírű.- Ad heti ötven dollcsit - vonja meg a vállát Joci.- Ezt nevezem.- Most mi van? Neked semmi se jó?- Jó? Azt kérdezed, mi a jó nekem? - jön most már igazán indulatba Zsiga. - Hát ide figyelj, te lü- kepék! Nekem szükségem van rád. Akármilyen hülyén is hangzik, de így van. Csak te maradtál nekem otthonról. Sári nincs, meghalt, lassan már emlékezni se tudok rá.- Nem emlékszel Sárira? - kérdi döbbent hangon Joci.- Dehogyis nem. Ahogy ott feküdt a hóban... Emlékszel, hogy hagytuk ott? Mikor utoljára hátranéztem, már csak egy kis sötétlő pöttyöt láttam a fehér mezőben.- Elaludt szegény.- Én is elalszom, minden este. És álmomban látom a teret, a házakat, a gangot, érzem a nyári és őszi szagokat.- Én nem tudok álmodni. Nem tudom, szerencsés vagyok-e ezzel vagy szerencsétlen. Nekem az éjszaka tényleg olyan, mintha nem is léteznék.- Mindegy. Nézd az óceánt. Hogy vágyakoznánk rá otthon. Akkor ez most az élet vagy a halál?- Ezért jó nekem, hogy van munkám. Főzöm a levest, a pörköltöt, és azzal alász-plajbász.- Ez a Kacsó egy undorító féreg! Hagyd ott a fenébe. Nevetséges bohóc, azt hiszi, hogy az együgyű kis zsarolási machinációival zsebre rakhat bárkit is. Ez így túró. - Zsiga feltápászkodik, köveket keres, a laposakat próbálja úgy meghajítani, hogy ugorjának a víz felszínén. - Pedig van ebben lehetőség, több is, mint a hülye fejével gondolná. Csak éppen profi munkát kéne végezni, amire képtelen. Los Angeles első ránézésre nagy, de egész Amerikához képest porfészek. Már pedig itt ez a nagy falat. (Folyt, köv.)
