Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)
2001-07-20 / 196. szám
I 2001. Július 20., péntek SZŰR BEMUTATKOZIK 9. OLDAL Gazdálkodó testülettel A Csele-patak mellékága által táplált kis tavacska helyén már kukorica díszük, a lakosság lélekszáma apadóban, ennek ellenére szépülnek a házak Szűrben, amely másfél két évtizede még úttalan, poros falucska képét mutatta.- Villamos üzemmérnök vagyok, a már felszámolt helyi téeszben, a himesházi Petőfiben dolgoztam, mielőtt 1990-ben megválasztottak volna - mondja Kropp Károly polgármester. - A munkatársaim ösztökéltek. Azóta, három cikluson keresztül vagyok a falu élén független polgármesterként. Nagyon lényegesnek tartom, hogy jó a kapcsolat a képviselő-testület tagjai közt, fiatal a testület - a 40- 41 évesek a legidősebbek köztünk. Szinte valamennyien a saját lábukon álló vállalkozók: boltos, fuvaros, gazdálkodó. Ez egy másfajta értékrendet testesít meg, amit, úgy érzem, elfogad a falu is. A kulturális munkában, a szervezésben Müller Jánosné, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke van a segítségünkre, aki Mohácson családgondozó.- Ami a múltat illeti, a hatvanas években épült út a két kilométerre lévő Himesháza, és csak a nyolcvanas években Szebény felé. 1927 óta van villanyunk, de IÁ Lovászhetény Feked9 Véménd Pécsváfad öMartonfa "V Szebény; 0Fazekasboda y Kékesd I Geresdlak oSzilágy oPereked ^Erzsébet • SZŰR csak 1986 óta vizünk, majd ezután került sor a belterületi utak aszfaltozására. A rendszerváltás évében készült el a kábeltévé-hálózat. Az intézmények közül 1972-ben az alsó tagozatos iskolánk is átkerült Hintésre, óvoda sincs. Jelenleg Szűrből 30 gyerek jár oda iskolába, 11 óvodába. Az országos folyamatokat tükrözve itt is csökken a lé- lekszám. Kisebb betelepülési hullámot csak a rendszerváltás utáni évek hoztak, amikor a bánya felszámolásával Komlóról jöttek ide néhá- nyan, és érkezett család Romániából is. 1994 óta van gázunk, a palotabozsoki lefejtőbői érkezik, a 13 milliós beruházás házanként 50 ezer forint kiadást jelentett a lakóknak, az önkormányzat 9 millióval járult a költségekhez. 1995 a telefon éve, amit először csak a lakók 50-60 százaléka kért, Kropp Károly, a falu polgármestere de nem az anyagiak játszottak abban szerepet, hogy nem mindenki barátkozott meg a gondolatával. Egy éve Himesháza, Gör- csönydoboka, Székelyszabar és Szűr társulásos pályázatával az 1 milliárdos költségű szennyvízcsatorna-hálózat is kiépült, ebből Szűrre 120 milliós kiadás jutott. A lakók a 133 ezer forintos hozzájárulást 10 év alatt törleszthetik le. Ez azt jelenti, hogy a 80 százalékos állami támogatáshoz a lakosság és az önkormányzat is 10- 10 százalékkal járult.- Szűrben gyakorlatilag „full extrás”, azaz össz- közműves telkek vannak, de valamennyi magántulajdonban. Csekély egyelőre az érdeklődés ahhoz, hogy ezzel az önkormányzat is foglalkozzon, nem szólva arról, hogy itt akár 1- 2 millióért is lehet házat, vagy három-négyszázezerért 600-1400 négyszögöl összközműves telket venni. Jelenleg 29 millió forint a falu éves költségvetése, minden fejlesztési célú kiadáshoz pályázati támogatást is kérünk. AdóforSZŰR NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA 660 480 414 373 [355 342 1940 1970 1980 1990 1995 2000 maként egyedüliként az évi 3000 forintos kommunális adó létezik, ami egyben a szemétszállítás díja is. A házak gondozottak ugyan, módos falu benyomását keltik, de azért ez önmagában megtévesztő, hiszen munkalehetőség helyben nincs - a 8-9 családi vállalkozás nem tekinthető munkaadónak. Legalább 15-20-an állástalanok, egy részükön közmunkával próbál segíteni az önkormányzat. Kiegészítő családi pótlék is majdnem minden gyerek után jár, jó néhányan rendszeres szociális segélyben részesülnek. A himesházi német tagozatos általános iskolát és óvodát a községek társulásos formában tartják fenn, a szűri önkormányzat minden tanuló diákot az iskolától az egyetemig 6 ezer forintos támogatásban részesíti, az általános iskolások és óvodások buszbérletét megvásároljuk, és az ebéd-napközi térítési díját is 50 százalékban fedezzük. A templomtól a vadászházig Ez az 1795-96-ban épült barokk templom finom íveivel, hajlataival együtt is tömbszerű egyszerűségében szép. A tornyon félkörív lezárású ablakok, fölötte a bádogkupola súlyosan telt, méltóságteljes formája. Csak fönn a csúcson a büszkén viselt katolikus kereszt van kicsit megbillenve, kicsit félrecsapva, mint vásott kölykön a simlissapka. Valamelyest bele is van csúszva a megroppant, elöregedett bádogba, magyarázza a polgármester. De ez is csak annyi, mint szépasszony arcán a szeplő. Ha nem volna, tán hiányozna. Ki gondolná, hogy annak az egykori templomnak a köveiből rakták össze a szorgos hívek, melyet még tíz falu épített közösen Fehéregyházán - Szűr és Szebény között? De amíg Fehéregyháza a hódoltság után eltűnt a föld színéről, hírmondója a kövekben fennmaradt. A templom legújabb kori 1987-es felújítását fuldai települések támogatták, majd a fuldai püspök szentelte fel, a segélyakciót dr. Norbert Herr szervezte. Szent Bonifác szobrát is a német egyházmegyétől kapták. De már a XVIII. század végén épülő templom is jórészt Ful- dából érkezett német iparosok A templom a falu szívében mesterműve, amely köré aztán úgy sereglettek a házak, mint kotlós köré a csibék. Bár kissé katonásabban, hisz a Csele-patak mellékága tisztes távolságra terelte egymástól a házakat. A templom déli sarkánál a nagy, kontyolt tetős épület a régi iskola megújult külsővel, keleti oldala a bővülő kultúrház új, piros cseréptetőjével szemez. Az előtte lévő öreg épületet lebontják, és egy közösségi ház építését is megkezdik. A 20-22 milliósra taksált beruházás jövőre felepénz-ből már szerkezetkész lehet - ide költözne a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, a kiszolgáló létesítmények és a leendő fele- ház. A templom apszisfala a házak közé is beballagó kukoricásnak mutatja magát. Arra, kifelé is kátyúzni, javítani kellene az utakat, mutatja a polgármester. A falu másik végén, a Petőfi utcában és a szélső Dózsa Györgyben a járdákat újítják fel. Újdonság az is, tudom meg Szele László helyi vadászmestertől, hogy a Görcsönydo- boka, Palotabozsok, Szebény, Himesháza és Szűr vadászait tömörítő Himesházi Vadásztársaság rövidesen Szűrbe költözik, egy vadászházzá átalakított portára. A huszonhat vadász 6200 hektáros terület gazdája, a házban évente 10-12 külföldi vadászt tudnak fogadni majd. Falunapok Holnap 9 órakor motoros és kerékpáros ügyességi versennyel kezdődik a Szűri falunapok. 15 órakor kutyabemutató, majd táncműsor lesz, 18 órakor az Állami Operaház magánénekese, Sárkány Kázmér lép fel. Vasárnap az Enkes Vadásztársaság koronglövő versenyt rendez 9 órától, 14 órától bábműsor lesz, 15 órától a himesházi kórus lép fel. ______■ A képviselő-testület A polgármester Kropp Károly, alpolgármester Vogl Miklós. Képviselők: Müller Jánosné, Rescsik Béla, Heingl József, Rup- pert József. A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke Müller Jánosné, tagja Béni Ádámné és Heingl József A körjegyző Scheich Gáspár. A plébános dr. Kormon József_____________■ Az oldal a szűri önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert S zűr. Noha mindig az apró települések közé tartozott, történelme a honfoglaláskorba nyúlik vissza. Szebény és Szűr között tíz község építette azt a templomot, melynek a köveiből a ma is álló római katolikus templomot az utódok 1796-ra fölépítették. Egy 1542-es oklevélben említik először, a hódoltság alatt elnéptelenedik. Az első fuldai telepesek 1723-ban érkeznek ide. Nagy áldozatot követel a falutól az I. és a II. világháború is, 1944-ben Szűrből 42 hadifogoly lesz részese a „málenkij robotnak” és csak 21 -en térnek vissza. A háborút követő kitelepítések után alföldi magyarok érkeznek a településre, majd az ötvenes évekre több német család vásárolja vissza ingatlanát. Ma a községet kétharmadában német nemzetiségűek, egyharmadában magyarok lakják. A katolikusok mellett a reformátusok aránya elenyésző. Munkahely és közlekedés Kis magángazdaságok alakultak ki A földek átlagosan 15 aranykorona- értékűek Szűr környékén. A téesz felszámolását követően különböző adottságú és nagyságú magán- gazdaságok alakultak ki a határban. Zöme 20 hektáros vagy annál kisebb földterület, utóbbiakból többet a himesházi kft. bérel, 40 hektár körüli földje csak két-há- rom gazdálkodónak van. A házaknál inkább a sertéstartás dívik, de csak egy porta büszkélkedhet 17 anyakocával. Két család foglalkozik csibeneveléssel, ami piacra történő termelés esetén legalább 4-5 ezres vagy azt meghaladó állományt jelent. A négy helyi fuvarozó közül egy a szemétszállításra, egy tűzifára, faárura „szakosodott”. Nemcsak élelmiszerbolt, italbolt, presszó, hanem gazdabolt is van a faluban. A munkaképes korú lakosság többsége ingázik - elsők közt Pécsre, Mohácsra, Himesházára és Geresdlakra. Noha Szűrbe hetente átjár a fodrász, azért a két kilométerre lévő Himesháza számos olyan szolgáltatást nyújt - fogorvos, gyógyszertár, iskola -, ami nem jöhet házhoz. Csakhogy reggel 7 óra után és 12 óra 45 előtt már egyetlen menetrend szerinti járat „nem néz be” Szűrbe. Nem jó sem az időseknek, sem az idejükkel takarékoskodóknak. A kora reggeli órákban indulnak járatok a városok felé, a munkahelyek elérhetők, de délelőtt ki-ki gyalogolhat. A délután már sokkal tűrhe- tőbb - mindenesetre az önkormányzatnak arra a falugondnoki buszra is nagy szüksége lesz, amellyel egyebek közt az óvodások későbbi - félnyolcas-nyolcas - utaztatását szeretné megoldani, hogy a kicsiknek ne olyan korán legyen az ébresztőjük. Babák népviseletben- Harminc éve csinálom. Először magamnak készítettem ilyen népi viseletes babát - emlékezik Hesz Ádámné, azaz Mári néni, ahogy a faluban ismerik. Csak úgy, a magam örömére. Bálban a német lány öltözéke színes - szoknyája zöld, kék vagy lila, de még kockás is lehet. A kendő? Bordó vagy pirpskás. A misén fekete a ruha. Én menyasszonyként tiszta fehérben voltam. A menyasszonynak két koszorú is volt a fején, elől fehér, hátul kék, fejtetőn egymásnak támasztva. Mári néni nemcsak babákat, hanem német nemzetiségi ruhákat is készít - gyönyörű, kikeményített szoknyákat, gombos, fekete mellényeket táncosoknak, nemcsak a környékről rendelnek munkáiból, hanem Belgiumból, Németországból is. A gyöngyök, az ing, a mellény, a négy alsószoknya, a felsőszoknya és a kötény elkészítése néha hetekig is eltart. A nagy munkához mérten igen keveset kér érte. Most a mohácsi katolikus iskola diákjainak készít egy garnitúrát. Varrógépen csinálja - azt se tanulta iskolában. Azt mondja, ez a munka örömet jelent számára. Szűri kópéságok Hányán fémek el télen a templomban? Zenés, táncos szülőföld A tánccsoport minden nevesebb rendezvényen bemutatkozik Van mit kutatnia az 1993-ban megalakult Német Egyesületnek, amely születésével a következő évben létrehozott Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzatot is megelőzte: Szűr tréfát értő kópéságairól ugyanúgy nevezetes, mint a honfoglaláskori időkig visszavezethető múltjáról. Jóllehet, nem minden szűri bólint boldogan a szóbeszédre, hogy itt a bikát húzzák föl a toronygombra lelegelni a gazt, és arra sem, hogy Szűrön nem fogják meg a legyet, hanem inkább felhajtják a padlásra; valamint nem értik, hogy télen miért fér el kevesebb hívő a templom széksoraiban, mint nyáron (a fáma szerint, mire nagykabátban nekiestek széthúzni a padokat, hogy jobban elférjenek, úgy megizzadtak, hogy lekerült róluk a kabát, s egyszeriben lett hely), de ha azt ígérik a szűrtek, hogy az ő falujukba aztán hozhatja a fenni való borotvát minden legény, mert itt jól megkalapálják, akkor ahhoz már kacsintanak, és szebb időkben talán nem is maradt el egy szelíd agya-bugya. Különösen, ha a borotvás legény nem értette a tréfát. A Német Egyesület Hessz János tanító köré csoportosult, aki számos muzeális használati tárgyat, . szerszámot összegyűjtött már, amely a tervezett falumúzeum értéke lehet. A történelemben barangolva Hessz annak is nyomára bukkant, hogy ezen a Pécsváradi Apátsághoz tartozó területen a földbirtoknak már a korai időkben igen nagy becse volt, de kutatta a fuldai betelepülés, a XVIII. század elejének helyi történelmét is. Talán nem is olyan köztudott, hogy a híres 1848-as katonai indulók szerzője, Müller József szűri születésű. Családfa-boncolgatás helyett legyen most elég csak any- nyit megjegyezni, hogy a Turszky- gyalogezred egykori karmestere, a királyi ezred karnagya a közismert, legendás Kossuth-induló szerzője volt, de a neve fémjelzi a Damjanich-, a Pesti, a Jász-Kun, a Fehérvári és a Batthyány-indulót is. A zeneszerző és népdalkutató dr. Várnai Ferenc idézi Müller József dédunokájától, Müller Mária mohácsi tanítónőtől: „Amikor a szabadságharc elbukott, a mi Jóskánk hazabujdosott Szűrbe, mert halálra keresték. Dédnagyapám először a padlásukon bújtatta, amelynek szerencsére két le-, illetve följárója volt.” A menekülő, akin árulói sem tudtak kifogni, később Bécsben telepedett le és nősült meg. „Müller névvel, magyar szívvel!” Ez a mondás járta a Müller családban - mondja a tanítónő a dr. Várnai tanár úr által ösz- szefoglalt visszaemlékezésben. Szűr jeles szülötteinek sora ezzel korántsem fejeződik be. A német nemzetiségi tánc megőrzéséért Máhr György tett a legtöbbet. Hosszú évtizedekig számos tánccsoport vezetője, nemegyszer életre hívója, kiváló oktatója volt, s egyik szervezője a baranyai német népi táncegyüttesek találkozójának i s. A ma már idős mesternek olyan kiváló tanítványai akadtak, mint a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban táncot tanító Heil Helmut. A mestert még 77. születésnapján munkásságáért a Magyarországi Németek Szövetsége a legmagasabb elismerésben részesítette, a kitüntetést Heil Helmut nyújtotta át tanárának. A faluban egészen a közelmúltig két tánccsoport is működött - egy idősebbekből és egy fiatalabbakból álló. Az idősek szétszéledtek, zenekart is kellene verbuválni, de nem mondtak le a nemzetiségi tánckultúra újraélesztéséről a táncos kedvű községben.__________________■
