Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)
2001-07-13 / 189. szám
2001. JÚUUS 13., PÉNTEK ALMA MELL É K 9. OLDAL BEMUTATKOZIK A lmamellék a nevét az Almás-patakról örökölte, sorsa számos apró településével fonódik össze. Szent István idejében a Vátyi Ispánság része még a 17. században is tucatnyi település - puszták, egytel- kes falvak - la- zább- erősebb szövetségeként. A török hódoltság végén szinte egyedüli lakott hely horvát betelepülőkkel, majd a 18. század végén németekkel. A Batthyány, majd a Biedermann család birtoka. Területén található a Bakonyból érkező németek, szlovákok által 1799-től munkára fogott lukafai üveghuta, amely 1888-ig működött. Katolikus templomát 1890-ben emelik. A XX. századi első felére a német családok száma válik dominánssá, és a vidék egyik leggazdagabb faluja lesz. 1945-ben a németeket kitelepítik, vasútvonala 1976-ban megszűnik, a környék elnéptelenedik, Almamellék la- i kossága csökkenésnek indul, hátterében a termelőszövetkezetek többszöri átalakításával. Még az átmenet, a peremre sodródás nehéz esztendeit éli. Képviselő-testület A polgármestere Schwartz József, aki 1980 óta folyamatosan a falu élén áll. Alpolgármester Hemer Rudolf. Képviselők: Szu- batics Miklós, dr. Knapp Márta, Kálóczi Ferenc és Lang József. Az Almamelléki Körjegyzőséghez tartozik Csebény, Horvát- hertelend és Ibafa. Nevezetes napok A község minden év áprilisának harmadik szombatján ünnepli a Kisvasút napját, amellyel a lakók a gazdasági jelentőségén túl a vasúthoz való érzelmi és szakmai ragaszkodásukat is kifejezik. Minden júliusban rendezik a népszerű Almatő-kupát a környékbeli labdarúgócsapatok részvételével. A névadás az Almás-patak „tövénél” fekvő településre utal. A falunapot minden év májusának első vasárnapján tartják az almamellékiek. Az oldal az almamelléki önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Ahol a puszták találkoznak Somigyhársá^:-:;^4M^^fl^4^Í!l> Szentlaszló Ibafa Almamellék a „legek” települése. A megye legnagyobb külterülettel és legkisebb működő kisvasútjával rendelkező aprófalva, s mint Schwartz József polgármester (kis képünkön) szavai tanúsítják, nagyok a jövedelemkülönbségek a nehéz helyzetű községben.- A hatvanas években a mára szinte teljesen elnéptelenedő pusztákkal együtt 1300 lakosa volt Almamelléknek. Terecsenypusztán 160-170-en, Szentmárton-pusztán 130-an, Szentegyed-pusztáin 60-an éltek, de Németlukafa, Korcsány- puszta is lakott volt, míg ma 501- en vagyunk - sorolja a polgármester. - Az állattartás jelentette a fő megélhetési forrást a pusztákon, de a rendszerváltás előtt még Almamelléken is 130 szarvasmarha volt a házaknál, ma jó ha öt maradt. Volt munkája a kondásnak ALMAMELLÉK NÉPESSÉGE 1200 1000 800 600 400 200 906 1117 503 501 1930 1975 1996 2001 is... Megszűnt a Görösgaü Állami Gazdaság, most fejeződik be a té- esz felszámolása. A szigetvári munkaadók - cipőgyár, Mezőgép - már korábban leépítették a létszámukat. Csak a cipőgyárban húsz asszony dolgozott. Az aktív korúak 140-en lehetnek a faluban, a munka nélkül maradtak számát a jelen pillanatban nehéz lenne meghatározni. Tény, hogy 13- an részesülnek állandó, szociális segélyben, 7-en jövedelempóüó támogatásban, kiegészítő családi pótlékot 84 gyermek után fizetünk, 137 nyugdíjasunk van. Reménykeltő, hogy a 25 férőhelyes óvodánkba 35 kicsi jár, és az általános iskola első osztályába is több gyerek iratkozott be, mint tavaly.- Viszont ma sem dúskálunk munkahelyekben, a Szigetvári MEFA alig egy tucat embert foglalkoztat, a két-három helyi mezőgazdasági vállalkozás - az egyik Kor- csányban halastavakat is működtet, a másiknak Szent Egyed-pusz- tán van tehenészete - inkább családi jellegű. A többség ingázik. Helyben az önkormányzat intézményei a legnagyobb munkaadók. A körzeti általános iskolába járnak a gyerekek Csebényből, Horvátherte- lendről és Ibafáról is, amely az idén januártól tartozik a körjegyzőségünkhöz. 120 diákunk van 15 nevelővel, az iskola szerves része a 40 személyes diákotthon és a 150 adagos konyha is, ahol igény szerint az idősek számára is főznek.- Sajnos pályázataink is tükrözik hátrányos helyzetünket. Hat beadottból általában egy sikeres, holott jelentős támogatásra szorulnánk, és köztudott, hogy a pályázatkészítés sok pénzbe kerül. Any- nyira alacsony jövedelmű rétegek laknak itt és a környék falvaiban, hogy ez a szegénység minden jó szándék ellenére se tud összefogni, annyi önerőt előteremteni, amely a komolyabb előrelépést garantálná. Sasrét magányos cédrusa A nyírott füvű zöld teret a volt vasútállomás pasztellsárga épülete uralja, ablakaiban piros virágok özönével. Körben szelíd, ligetes a táj, egy-egy ágaskodó faóriás mögött csodásán kitáguló horizonttal. Előttünk a faragott, tornácos váró ötlik a szemünkbe finoman megmunkált oszlopaival. A szigetvári MEFA Erdészeti Rt. emelte 1995-ben. Jobbra is, balra egy-egy apró remíz, karnyújtásnyira egy kis lóvontatású vasúd kocsi kelleti magát. Lóré a negyvenes évekből, tudom meg útikalauzomtól, a polgármestertől, az egykori pályamestertől, aki fél év híján három évtizedet szolgált a MAV-nál. Keletre apró vasúti síripár tűnik el a fák közt,. amely északra fordulva fut Sasrét- pusztáig a halastó majd a Lukafa- pusztai-patak vonalát követve. Pácolt tölgyfarönkön Vanyúr István szigetvári szobrászművész dombormű vésete árulkodik arról, hogy egy most százéves kisvasút, a „zselici csühögő” képzeletbeli vagy akár valódi utasa lehetek. Ma főként az erdészet munkásaival és diákokkal zakatol berkeken, tölgyeseken át. Noha a 600 milliméteres nyomtávú, 7 kilométeres 308. számú almamelléki vonal az ország legkisebb működő kisvasútja, igen fontos szerepet tölt be mindmáig tekintettel az intenzív erdő- és vadgazdálkodásra. Ez akkor is így volt - egészen 1977-ig -, amikor még a Kaposvár-Szi- getvár közötti vonal létezett. Erről a gazdag és ellentmondásos múltról az állomásépületben 2000- ben megnyitott Erdészeti és Vasúttörténeti Múzeumban kaphatunk képet. Sasrétet látni kell. Egyebek közt egy fölkopaszodott öreg fenyőfa, a helyiek „magányos cédrusa” jelzi, hogy a Somogyba is átnyúló erdő szívében Az egykori uradalmi kastély most vadászoknak ad otthont FOTÓK, LÄUFER LÁSZLÓ járunk. A kisvasút végállomásánál fűrészüzem van, odébb a báró Biedermann család nagyszerű örökségét, a bérvadászokat csalogató hatszobás vadászkastélyt találni. A báró csapoltatta le és alagcsövezte a sasréti lápot, az erdő mélye iparos múlt - boksa, üveghuta - emlékét is rejti, tudom meg Könyves Kálmántól, a MEFA Erdészeti Rt. igazgatójától. A vadkár elleni védekezést szolgálja a 300 hektáros vaddisznókért és a maga nemében országosan is egyedülálló 700 hektáros, immáron hatéves szarvaskert, 120-as törzsállománnyal. Az 1996-tól működő és az iskolai csoportok által egyre „belakottabb” erdei iskolát Pappné Németh Tünde vezeti; igazi kuriózum ősbükkösben kanyargó tanösvénnyel, a diákok révén is gazdagodó természetrajzi gyűjteménnyel. A gázvezeték és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére ezért sem gondolhattunk, nem beszélve arról, hogy a szétszórtan beépülő, egykor 12 kis faluból összenövő község rendelkezik a. legnagyobb, 4335 hektáros külterülettel a megyében. A legerdősültebb rész is! A földek silányak, 3-12 aranykorona értékűek, de gazdagok legelőkben, úgyhogy itt továbbra is az állattartás jelentené a jövőt. Helyi tőke Somögyhatvani tk. ...Szulimál Ő Somogyviszló . o " .. Csertő Somogyapáti 9 j Mozsgó ,.0 Átmászó keresztúr Dinnyeberki Zsibőt Nyugotszent9. Patapoklosi Tótszentsyü'W Át Szigetvár erzsébet Beceta J Botykapeterd Kacsóta Nagyváty Nagypeterd ? kormányzat soha nem volt tétlen, az 1990-es esztendőt követően új orvosi rendelő épült, rendbe tettük az utakat, úgyhogy már a szőlőhegyi présházakhoz is kövesutak vezetnek. Jómagam MÁV-pályamesA falu központját uralja a dombon a templom hiányában erre alig van remény. A kommunális adót is csak az idei évtől vezettük be, a szervezett szemétszállítás fejében. Azért az önter voltam, de már 1980 óta állok a falu élén, ismerem a múltját, az itt élők törekvéseit. Apró lépésekben A nemrégiben felszámolt szeméttelep, az Arany János utcában öt vadonatúj ház is jelzik, hogy a község a csekély költségvetéséből is sokat tesz lakóiért. A 76 milliós költségvetés 75-80 százalékát üz iskola és diákotthon, az óvoda, valamint az egészségügyi intézmény működtetésére kell fordítaniuk. Azért a fejlesztésre is mindig kicsikartak némi pénzt és önerőt az elmúlt évtizedben. Nagy erőfeszítést jelentett a kátyús utak rendbetétele, s az, hogy a szőlővel foglalkozók présházaihoz ma már kövesutak vezetnek. Az elmúlt években újították fel az óvoda épületét, hozták rendbe az iskola beázó födémjét, nagyon szép orvosi rendelő épült, villannyal látták el a faluközponttól távoli temetőt. Küszöbön áll a közvilágítás korszerűsítése. Az idén készültek el a közművelődési célokat és tornacsarnokával a testnevelést szolgáló faluház tervei - ugyanis az egykori, pajtából kialakított kultúrházat az idén lebontották. Ha a beruházás nem kapna jelentőségéhez mért pályázati támogatást, akkor az önkormányzat kényszerűen, lépésenként - évi 3-3 milliós költséggel - lát a megvalósításához. Rövidesen elkészítik a zselici községekkel közösen kidolgozott idegenforgalmi koncepciójukat is. Művésztelep, páratlanul Aki benyit a diákotthon társalgójába, most is talál nagyon szép színes ceruzarajzokat, ragasztásokat. Ezúttal tíz diák - Cservék Zsófia, Makói Ivett, Varga Edina, Kerti Alex, Vusics János, Puskás Kinga, Specht Fruzsina, Bmmer Dalma, Nagy Dorina és Borjas Csaba - munkája emlékeztet a hely szellemére. Egy évtizede Lantos Ferenc képzőművész és Apagyi Mária zongoraművész kezdeményezésére Almamelléken művésztelep nyitotta kapuit, amely itt mutatkozott be először. A zselici dombok páratlan festőisége, a falu épített környezetének sokszínűsége, múltjának gazdagsága és nem utolsósorban a helyiek fogadókészsége miatt vált Almamellék ideálissá. A telep azzal a pedagógiai céllal létesült, Lantos munkásságára és kidolgozott elméletére alapozva, hogy a vizuális művészetek és a zene termékeny integrációját felmutassa, és a különböző érzékterületek, tudások egymást erősítő, kreatív gondolkodást szolgáló hatásával a vüág kozmikus egységének szemléletére neveljen. Azóta minden augusztusban művésztanárok, diákok a vendégei a diákotthonnak. ■ Kastély, csónakázótó A táj természeti gazdagságát, vonzerejét a csak néhány éve üzemelő Vitái Kastélyszálló holland, német vendégei, és újabban a nö- fortosabban téri úszómedence áll a vendégek rendelkezésére. A szálló kétágyas szobákat is kínál a lehető legkomA kastélyszálló már minden évszakban népszerű vekvő hazai vendégforgalom is tanúsítja. A szálló, amely a Biedermann család nyári lakhelye volt, Szentmártonpuszta egyik ékessége. A főépületben a négyágyas szobákon kívül 50 fős konferenciaterem is van. Teniszpálya, szauna, nyáron nagyon szép szabadtelevízió, telefon, minibár - felszerelve. A lovassport szerelmesei és a vadászok is hódolhatnak szenvedélyüknek - a kastélyt 150 hektár erdő övezi. A közelben lévő 12 hektáros, horgászni hívó halastó a főként almamellékieket tömörítő Zselic Horgászegyesület kezelésében van, csónakázási lehetőséggel. Mindössze néhány kilométerre van innen a híres ibafai pipamúzeum és a Sasrét csodás vadrezervátuma is. A helyi emlékezet őrei Régi és új temető, Krisztus-keresztekkel, háborús emlékművel övezett, nemrégiben felújított templom, a jelen éledő közösségeit jelképező sportklub, egy felépítendő új kul- túrház reménye. Német nemzetiségi tagozatos, szellemében eleven általános iskola. A múlttól a jövőig a szellemet, az írott múltat és a tárgyakat tekintve is szinte együtt van minden: az emlékek tárházát most, átmenetileg az általános iskola őrzi. Ami a vágyakat illeti, az önkormányzat egy műemléki értékű nagyon szép Kossuth utcai parasztházban szeretné ezeket az értékeket elhelyezni. Ami a felsorolhatatlanul színes történelmi múltat és a hagyományokat illeti, elsők közt Horváth J. Gyulának, a falu hűséges esperesének munkásságát, középkori falutörténetét kell kiemelnünk. Történelmi tábláihoz a kitűnően rajzoló postamester, Sipos Lajos készítette az ábrákat; említenünk kell Pakuts Károly téesz-történetét, a falu múltját kutató, korán elhunyt Pintér Árpád terecsenyi tanító, valamint Kuncz Elekné iskolatörténeti munkáit, a már nyugdíjas Zselic-kutató dr. Lehmann Antal falutanulmányát. Számosán gyarapították a múzeumi anyagot tárgyi gyűjtésükkel vagy adományukkal; Pulai Imre almamelléki népművész sétabotja is a végleges helyét megtaláló tárlat ékessége lehet. Ma az iskolában megtekinthetjük a székelyeknek emléket állító vitrint, majd azt, amely a helyi magyarok és németek, s nem utolsósorban a második világháború után idetelepült felvidéki magyarok öltözékét és használati tárgyait mutatja be. Szövőszék, számos rokka tanúskodik a kenderfeldolgozás ha- gyományáról, amely a kender- nyüvéstől, áztatás- tól kezdve a tilolá- son át a fonásig a leendő bemutató egyik leggazdagabb anyaga lehet. De aligha mondható más a kaszálás-aratást vagy állattartást szolgáló eszközökről, szerszámokról és cserépedényekről, például a mezőre vitt ivóvíztároló edényről, a béresbucsiról, amelynek a nevét nagy tudósunk, Györffy György a „bocsárból”, a pohár ősi magyar nevéből eredezA készülő helytörténeti kiállítás egy részlete az iskolában teti. Ezt a különös alakú hordócskát a béresszekér rúdjának elejére függesztették fel, hogy igyanak belőle. Hogy a „bocs”, borosfazék jelentéssel is bírna, abban főként a nép egykori szegénysége miatt is kétkednek.
