Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-11 / 187. szám

6. OLDAL HÁTTÉR RIPORT 2001. JÚUUS 11., SZERDA Patthelyzet a harkányi fürdő ügyében A tulajdonosok képtelenek megegyezni - elmarad a fejlesztés? Már a dolgozók is ebizonytalanodtak a harkányi gyógyfürdő körül kialakult patthelyzet miatt, arról nem is szólva, hogy a fürdő hírnevének sem tesz jót a tulaj­donosok marakodása. Pillanatnyilag a részvényesek, azaz a megyei és a harkányi önkommányzat sem lát kiutat, így bizonytalan, megvalósul-e a másfél milliárdos fejlesztés. A történet közvetlenül a rendszerváltás utáni években kezdődött. 1990-ben Har­kányban még a legtöbb, valamit is szá­mító intézmény a Baranya Megyei Ön- kormányzat tulajdona volt, mint például a kórház, az idegenforgalmi és a ven­déglátó társaság, valamint a gyógyfür­dő. A privatizáció után az előbbi intéz­mények elkerültek a megyétől, azonban a fürdő kálváriája valójában akkor kez­dődött. Egy 1991-ben kelt törvény értelmében az akkor állami kézen lévő fürdőket a te­lepülési önkormányzatok birtokába ad­ták. A baranyai fürdővállalat ennek meg­felelően lemondott a siklósi és a szigetvá­ri standokról, azonban Harkányhoz ra­gaszkodott. A tervezett beruházás Ekkor a város perre ment, ami első körben 1993-ig húzódott, amikor is a má­sodfokú bírói döntés értelmében Har­kánynak ítélték a fürdő egészét. Egy esz­tendővel később azonban a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a határozatot, s új eljárást rendelt el. Ennek végeredménye lett a mai napig fennálló ötven-ötven százalékos tulajdo­ni arány a megye és az önkormányzat között. (Ezt a döntést a harkányiak a mai napig sérelmezik.) Újabb egy évre rá Baranya megye részvénytársaságot alapított a maga öt­ven százalékával, amibe kénytelen-kel­letlen Harkány is beszállt fele részével. Az üzlettársak abban is megállapodtak, hogy rotációs rendszerben töltik be az igazgatósági és a felügyelőbizottsági el­nöki tisztet, azonban ebből semmi nem lett, miután az első kör után nem valósult meg a váltás. (A felek a szindikátusi szer­ződés megsértésével vádolják egymást: a harkányiak az igazgatóválasztás elmara­dását sérelmezik, míg a megye többek között azt, hogy elmaradt a dolgozói részvénykibocsátás.) Ekkor állt feje tetejére a „vízi világ”, s az akkor kirobbant háborúskodás a mai napig tart. A helyzet feloldására időközben több megoldás is kínálkozott. A megyei önkor­mányzat megkísérel­te eladni üzletrészét. Tervük szerint az ab­ból remélt mintegy egymilliárd forintot a megye közlekedésfej­lesztésére, különös tekintettel a pogányi reptér megépítésére fordították volna. (A képben időköz­ben feltűnt egy titok­zatos befektetőcso­port, egyes informáci­ók szerint a Lufthan­sa egyik, charterjára­tokkal foglalkozó leányvállalata, akik mind a légikikötő építésében, mind a für­dőben szerepet vállaltak volna, ám ahogy megjelentek, úgy el is tűntek.) A megye pályázatban hirdette meg tu­lajdonát, amire csak a harkányiak jelent­keztek, akik 581 millió forintot ígértek érte. Baranya egymilliárdot remélt, a fürdőváros ennyit nem tudott­akart előteremteni. Időközben újabb kérdés is borzolta a ke­délyeket: egyre közel- gett az időpont, amikor be kellett volna adnia az rt.-nek a pályázatát a Széchenyi-terv- hez, amiből nagyszabású, látványos fej­lesztésekre is futotta volna (lásd keretes írásunkat!). A Széchenyi-tervhez az állam a korábbi gyakorlattól eltérően bankgaranciákat is kért. A pénzintézetek erre azonban csak úgy lettek volna hajlandók, ha a tulajdo­nosok részvényeiket letétbehelyezik. (Ép­pen azért, mert az rt. korábban már meg­nyert egy szállodaépítési pályázatot, ám a beruházás a mai napig nem kezdődött el.) Ezt a megye közgyűlése meg is tette, azonban a harkányiak nem mentek bele az ügyletbe. Bédy István, Harkány polgár- mestere azzal magyarázta az elutasítást, hogyha valamilyen oknál fogva a fejleszté­si terv menet közben megbukik, akkor a bankoké lesz a fürdő, s ezt semmiképpen sem engedheti meg. Kijelentette, azt sem tartja kizártnak, hogy a szerinte megyei befolyás alatt álló igazgató „jó katona módjára egy részletet majd elfelejt befizet­ni”, ezzel fuccs a hiteleknek, s a megye megkaparinthatja a fürdőt. (Az ügyveze­tésnek ötmillióig terjed a jogköre, tehát er­re nem lenne lehetőség.) Ekkor - idén májusban - vetődött fel először élesen, hogy Harkány esetleg le­marad a fejlesztésről. Kékes Ferenc, a me­gyei közgyűlés elnöke a helyzet feloldá­sára csavart egyet a történeten, s ezúttal a megye nevében ő tett vételi ajánlatot a harkányiak részére (pontosan annyit kí­nált, amennyit korábban Harkány), ám a fürdőváros erről hallani sem akart. Múlt hét szerdáján ismét összeült az rt. közgyűlése, ahol Kékes újabb ajánla­tot tett: azért cserébe, ha Harkány is haj­landó támogatni a pályázat beadását, megkapják a vezérigazgatói posztot. Úgy tűnt, ezúttal lesz egyezség, ám hétfőn mégsem kötötték meg az alkut. Bédyék ugyanis nem tartották elfogadhatónak azt a kitételt, hogy csak akkor tölthetik be a posztot, ha közös, még be sem adott Széchenyi-terves pályázatuk sikerrel jár. Itt tart ma a történet. Tökéletes patt­helyzet állt elő, és ismereteink szerint egyik félnek sincs a tarsolyában új ja­vaslat. Bédy politikáját tudomásunk szerint vá­rosában nem támadják. Heffner Zsolt, har­kányi képviselő, aki nem tartozik a polgár- mester holdudvarához, lapunknak el­mondta, teljes mellszélességgel kiállnak most Bédy mellett, mert - mint fogalmazott - a megye ismét visszatáncolt, pedig bele­mentek volna az alkuba, ha azonnal meg­bízhatták volna a vezérigazgatót. Pávkovics Gábor, a megyei közgyűlés ellenzéki tagja (első képünkön) is ta­nácstalan, pillanatnyilag nincs elképzelé­se arról, mi lesz a megoldás. Muskát Zoltán, a közgyűlés gazdasági bizottságának tagja (második képünkön) kitart amellett, hogy csak akkor szabad be­lemenni az alkuba, ha sikerrel szerepel a pályázat. Ugyanakkor elmondta azt is, ja­vasolta az igazgatóságnak, ha a pályázat­hoz kellő összes dokumentum összeállt (vagyis ha meglesz a banki garancia) hívja­nak össze rendkívüli közgyűlést, hátha... Mindeközben a fürdőben (amit átlag­ban naponta több mint ezren, évente csaknem egymillióan keresnek fel) a dol­gozók hangulata is romlik. Lapunk úgy értesült, hogy míg korábban tudták ma­gukat függetleníteni a történésektől, má­ra őket is megérintette a bizonytalanság szele: kétségesnek érzik munkahelyüket, s nem tudják, mit hoz számukra a jövő. Ugyancsak nehéz helyzetbe került Ke- récz Tamás, az rt. gazdasági igazgatója, aki még 1994-ben került jelenlegi munkaköré­be, amikoris a cég teljes egészében a harká­nyiak tulajdona volt. 1996-ban elkészült a társaság fejlesztési programja, amit idén ta­vasszal átdolgoztak a Széchenyi-terv kívá­nalmainak megfelelően. Kerécz Tamást az igazgatóság bízta meg a harkányi tagokkal teljes egyetértésben a „vezérigazgató meg­választásáig” az operatív teendőkkel a gaz­dasági igazgatói kinevezése megtartása mellett. Csakhogy a vezérigazgatót azóta sem sikerült megválasz­tania a közgyűlésnek, annak ellenére, hogy er­re hat kísérletet is tettek. A gazdasági igazga­tóban - amint mondja - fel sem merült, hogy a cég érdekeinek védel­mében szembe kerül­het a tulajdonosokkal, bár az utóbbi időszak­ban többször is megpróbálták rábírni őt és munkatársait, hogy valamelyik fél mellett kötelezzék el magukat. Ennek el­lenére azt tartotta feladatának, hogy a társaságot és az alkalmazottakat távol tarosa a kialakult helyzettől. Kerécz Tamás azonban ma már úgy látja, hogy talán tévedett: ugyanis egyre többször fordul elő, hogy saját érdekei­ket a társaság érdekeivel szembeállítják a részvényesek, s így természetes, hogy az alkalmazottak is elbizonytalanodnak, nehezen irányíthatóvá válnak. A gazdasági igazgató fájlalja azt is, hogy a neves fürdő a részvényesek vitái­ról kezd elhíresülni. Hiszen a vendég ed­dig nem ezért jött Harkányba. MÁTÉ BALÁZS A projekt szerint a beruházás első ütemében a gyógy­fürdő épületének tetején látványfürdőt építenének, íves, nyitható tetővel, amit a vendégek külső lépcsőn vagy lift­tel közelíthetnének meg. Helyet kapna pezsgő- és fekvő­pados merülőmedence, gőzkamra, szauna és szolárium. A második ütemben új előcsarnokot építenének a meglévő két épület összekapcsolásával. A harmadik szakaszban az egyik medencét kerámia- burkolattal látnák el, és feszített víztükrűvé alakítanák. Ezt követően átalakítanák a már korszerűsített gyógy­medencéhez kapcsolódó gyógyászati épületet. Végül a második medencét is korszerűsítenék, és töb­bek között felújítanák a vizesblokkokat, bővítenék az emeleti kezelőhelyeket. KÉZBESÍTŐT keresünk AZ ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ TERJESZTÉSÉRE Az AS-M Baranya Megyei Irodája az Új Dunántúli Napló terjesztésére vállalkozói igazolvánnyal rendelkező kézbesítőt keres URÁNVÁROSI ÜGYNÖKSÉG TÖBB TERÜLETÉRE állandó és helyettesítő munkára A kézbesítő feladata az Új Dunántúli Napló előfizetőkhöz történő kijuttatása, az előfizetői példányszám folyamatos emelése, valamint az esedékes díjak beszedése. Fizetés jutalékos rendszerben. Jelentkezni lehet a megjelenés napján 13—16-ig Pécsett, az Esztergár J. 19. (MEV-központ) alatti ügynökségen. %ibá wm idoém jm <ny4*téa SIKLÓS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZETTŐL: Fix kamatozású betétek VÁfl betét 3 hónapos lekötés évi 10,5% Millennium 6 hónapos lekötés évi 11% BÓNUS betét 1 éves lekötés évi 10% Betételhelyezésre várjuk Önt városi és vidéki fiókjainkban! UTÓ PÉCS. DIOSI UT 51.---------­MBC» KM '■1 Szolgáltatásaink:- személy- és tehergépkocsik teljes körű javítása- minden típusú személy- és kistehergépkocsi helyszíni vizsgáztatása (ISO 9002)- „zöldkártya" minden típushoz (ISO 9002)- karoszériajavítás, fényezés (GENERALI-PROVIDENCIA partner)- olajszerviz (MOL, ARAL), kézi és gépi mosás Munkafelvétel: 06-14 ara közölt Pécs, Diósi út 51. Telefonon: 72/510-503, 30/3000-805, 72/324-400/15,59 Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete (7623 Pécs, Szabadság u. 7.) pályázatot hirdet az alábbi állásokra. Munkahely, munkakör: ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete 7623 Pécs, Szabadság u. 7. Sugáregészségügyi Decentrum 1 fő vegyész ÁNTSZ Pécs Városi Intézete 7621 Pécs, Mátyás király u. 32. 1 tő közegészségügyi járványügyi felügyelő. Pályázati feltételek: magyar állampolgárság, büntetlen előélet, egészségügyi főiskola közegészségügyi járványügyi felügyelői szakán szerzett végzettség, illetve vegyész vagy vegyészmérnök végzettség. Bérezés: A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján. A pályázat benyújtásának határideje: 2001. július 30. A pályázat elbírálásának határideje: 2001. augusztus 15. A pályázathoz csatolni kell: a pályázó szakmai önéletrajzát, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, az iskolai végzettséget igazoló okmány hiteles másolatát. A pályázatot dr. Antal Ilona megyei tiszti főorvoshoz (7623 Pécs, Szabadság u. 7.) kell benyújtani. További információ: dr Dömös Marietta jogtanácsosnál. Tel.: 72/514-943. •89331 • Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tanulmányi Osztálya 8 órás állást hirdet ügyviteli munkatárs számára. A pályázat feltételei:- legalább középfokú közgazdasági végzettség- azACCES-ésazEXCEL- programok ismerete- jártasság az SQL-lekérdezésben Programozási végzettség illetőleg programozási ismeretek előnyt jelentenek. Fizetés a KJT szerint. A meghirdetett állás 2001. augusztus 1-jétől tölthető be. A fényképes pályázatok beérkezési ideje: 2001. július 17. A pályázókat Írásban értesítjük. Cím: PTE BTK Tanulmányi Osztály 7624 Pécs, Ifjúság u. 6. LAKÁSOK HÉVÍZEN A RÓMAI LAKÓPARKBAN! Hévízen a gyógytóhoz közel liftes épületekben 44-52m2-es teljesen felszerelt lakások novemberi átadással - illetékmentesen - eladók. A lakóparkhoz teniszpálya és úszómedence is tartozik. Érdeklődni: Dr. Farkas Ügyvédi Iroda Tel./Fax: 83/340-136, 30-946-7908 e-mail: lawimmo@axelero.hu 1, rV olcsóbban! 2001. július - augusztus hónapban megjelenő PR cikkekre .npji) HIRD ETÉSI KEDVEZMÉNY! Érdemes kiPRóbálni! Információ: 505-026Y : f

Next

/
Thumbnails
Contents