Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-08 / 184. szám

10 ★ LABDARÚGÁS * 2001. július 8. Utazás az aláíráspénzek korul Most, hogy az ország az unióba ballag, a parlament is be­leadott apait-anyait, s a Bosman-törvényt a munkaerő sza­bad vándorlása jegyében rászabadította a magyar futball­ra. A szellem ki is szabadult a palackból, a labdarúgók nem adják olcsón autogramjukat, csak úgy röpködnek a 20-30-40 milliós hírek némely labdarúgók esetében. Aranyos Imre például Angyal­földön vonakodik aláírni szer­ződéshosszabbítását, inkább elmenne Ausztriába, alacso­nyabb osztályba. Havi 500 ez­ret kér, ám a klub csak 300 ezer forintot tud garantálni (persze ezt is csak számlára, mivel a labdarúgók egyéni vállalkozók­ként keresik nehéz-keserves kenyerüket), illetve hát össze­jönne az a havi „fél misi”, csak­hogy ahhoz a játékosnak a ta­lálkozók felén legalább pályára kellene lépnie. Aranyos jobban szereti a biztos pénzt: ő nem akar feltételeket. Csak havi fél­milliót. De azt garantáltan. Ha játszik, ha nem. „A régi gyakorlat nem foly­tatható - mondja Gyalog And­rás, a Vasas ügyvezető elnöke a 12 NB I-es csapatból hat már térdre rogyott, nem bírják a lépést a játékosok igényeivel. De nekem a klub életben mara­dásáért kell dolgoznom, s ezt nem lehet kockáztatni csilla­gokban járó pénzekkel. ” Gyalog szerint a Bosman- törvény bevezetése óta csak úgy hemzsegnek az igazi és ál­menedzserek a lelátókon, s szédítik a lejárt szerződésű lab­darúgókat, akik ugye in- £ gyen vihetők, s mindig ol- csóbb a játékost szédíteni, * mintha a vételárát is ki kéne fizetnie a vásárló klubnak.,,Ná­lunk a Bosman-törvény éppen fordított hatást vált ki, irreáli­san feltornázta a lejárt szerző­désű labdarúgók árát azáltal, hogy egy ilyen játékosnak köny- nyebb magasabb fizetést adni, ami aztán az általános bérszín­vonalra is kihat. De a Vasas, is­métlem, nem hagyja magát zsarolni...’’ Lejárt a szerződése Kabát­nak, Sowunminak és Zováth- nak is - a három labdarúgó puszta megtartása is belekerült volna vagy 100 milliójába a klubnak, így hát inkább be­vásároltak szerbekből, horvá- tokból. Többek szerint viszont, aki vissza akar térni a földre, po­kolra jut... Amikor Klement Tibort, a Matáv Compaq Sop­ron ügyvezető igazgatóját ar­ról kérdeztük, mennyibe kerül a Sopronnak 15 lejárt szerző­désű labdarúgójának újbóli szerződtetése, a választól majd’ hanyatt estünk: „Se­mennyibe... Mi nem fizetünk A Vasas többek között Sowunmit sem tudta megtartani: a fekete gyöngyszem ^gg Angyalföldről Dunaújvárosba költözött MOST HAGYTAK ABBA, DE MAR MEGINT KEZDIK Mire elég három hét? Három hetet kaptak az edzők csapatuk felkészítésére: a finoman szólva sem nívójáról híres NB I így még a szokottnál is harmatosabb rajtot ígér, a szaksajtó meg majd bőszen írhatja a szokásos formulát: a fiúk idény eleji formában játszottak. Összeállításunkban arra kerestük a választ: az előző bajnokság vége és a mostani rajtja közötti három hét mire elég? Csank János, a bajnok Fe­rencváros edzője: - Felesleges beszélni erről a kérdésről. A kiírás megtör­tént, nincs már mód a változtatásra. Ezt kell el­fogadni. Az alig három hét alatt sem pi­henni, sem pedig felkészülni nem lehet. Most december 8-ig újra kö­vetkezhet a nagy hajtás. Az igazi gyakorlásra legalább négy vagy hat hét kéne, emel­lett szükség volna még továb­bi edzésekre is. Nincs mese, így kell megoldani a feladatot. Egervári Sándor, az ezüstér­mes Dunaferr edzője: - Csak akkor terhelhetők a játéko­sok, ha köz­ben pihenni is lehet. Egy hét nem elég a fizikális, il­letve a mentá­lis feltöltődés- re, márpedig most csak ennyi jutott a szabadságra. Ennyi akkor is kevés, ha eset­leg a színvonal kritizálható is. Figyelembe kellett volna ven­ni a szakemberek vélemé­nyét. A rövid regenerálódási idő sérüléseknél is visszaüt­het. Ráadásul a nemzetközi kupában is jelentős hátrány­ba kerültünk a sorsolásnál, a késői zárás miatt ugyanis a Fradi és a Dunaferr is kedve­zőtlenebb helyzetbe került a hosszú bajnokság miatt. Úgy vélem, az európai normákhoz nemcsak a focistáknak, de a szervezési oldalnak is igazod­nia illene! Bicskei Bertalan szövetségi kapitány: - Szerintem elég egy évben egy nagyobb szünet. Ekkor három, esetleg négy hét teljes pi­henésre van szükség. A következő időszakban elég egy-két hét a feltöltő- désre. Az ideális felkészülés 8-9 hétig tartana, ekkor kap­nának komoly fizikai terhelést a játékosok. Mindenesetre a mostam rövid idő sem lehet akkora borzalom szakmailag, még a sok új játékos ellenére sem. Persze jó lenne néhány héttel hosszabb pihenő és fel­készülés, de így is megoldha­tó a feladat. Szurgent Lajos, a Kispest- Honvéd edzője: - Ez a két hét nem felkészülés, hanem vicc! Kapkodni kell az új játéko­sok szerződte- 'tésénél, és a régiekkel való megállapodás­nál. A héten gyakorló- meccset ját­szottunk a Vasassal, ahol meg­kérdeztem Ilovszky Rudolftól, hogy emlékszik-e hasonlóra, mire Rudi bácsi azt felelte: „Lajoskám, ilyen még soha nem volt!” Tulajdonképpen nekünk még nem is olyan ne­héz a dolgunk, mert a mi játékoskeretünk nem válto­zott. Akiket teszteltünk, azok­ról egy-két edzés, illetve edző­meccs alapján nem lehet fele­lősséggel véleményt alkotni. Hogyan is mondhatnám a tu­lajdonosoknak, hogy vegye­nek meg valakit nagyon sok pénzért, ha alig ismerem? Verebes József, a Pápa edző­je: - Kényszerhelyzetbe kerül­tünk és kesergünk a rövid pi­henő miatt. Két hét pasz- szív és két hét aktív regene­rálódásra len­ne szükség. De tudomásul kell venni, hogy ilyen a versenykiírás, most már feles­leges siránkozni. Viszont a csapatépítés belecsúszik majd a bajnokságba is. Mindeneset­re megoldható a feladat, jólle­het, alkalmazkodnunk kell. Szeptember lesz a kritikus hó­nap, mert egyfelől elfáradnak a játékosok, másfelől fokozott sérülésveszélytől tarthatunk. Ezért ebben az időszakban kü­lönösen figyelni kell az izom­terhelésre. Varga Zoltán, a Győr edzője: - Sajnos a játékosok nem tud­ták kipihenni magukat. Persze ez minden csapatra igaz, az vi­szont kétség­kívül igazsá­gos, hogy az összes klubot egyformán büntették. A sportolók szervezete két-három hét pihenőt igényel, s ezt követhe­ti az egy, másfél hónapos in­tenzív felkészülés. De , az is tény, hogy a bajnoki rendszer átalakítása miatt muszáj ösz- szezsúfolni a programot. Schiller Zsolt aláíráspénzt. Ez nem módi a színészeknél, művészeknél sem, miért kellene ebből diva­tot csinálni a labdarúgóknál? Emiatt fájjon azok feje, akik ma könnyen ígérnek, de ami­kor majd teljesíteni kell, akkor lehet, vakaródzni kezdenek...” Klement szerint a Bosman- szabályt hiba volt egyszerre rá­engedni a magyar labdarúgás­ra. Mindez milliárdokat fog el­vonni a klubok költségvetésé­ből, hisz a játékosok élnek az­zal a lehetőséggel, hogy az új sporttörvény szerint játékjo­gukkal maguk sáfárkodhatnak, s ezt nem fogják ingyen áten­gedni a kluboknak. A szabályt csak lépcsőzetesen lett volna szabad bevezetni. A Sopron ügyvezetője azzal érvel: a klubok azért nem tud­ják megfékezni ezt a folyama­tot, mert a szponzoroktól, illet­ve az önkormányzatoktól jelen­tős támogatást csak akkor re- mélhetnek, ha a csapat kijut a nemzetközi porondra. Ha nem jut ki, az apanázs legfeljebb a har­mada lesz. Ezért meg akarják szerezni a legjobb játékosokat, amit csak úgy tudnak, ha rá­ígérnek a másik ajánlatára. Ezért állítja, ha létre is jönne valamilyen árkartell a klubok között, azt úgy is megszegnék azok, akik másként nem tud­nák megszerezni a célhoz veze­tő játékosgarnitúrát. Az Újpest volt az élharcosa az aláíráspénzek megszünteté­sének, a klubvezetés már ko­rábban kijelentette, hogy nem hajlandó a játékosoknak pusz­tán az aláírásukért fizetni. Gyulay Zsolt azonban elismer­te, hogy ezt az elvet a gyakor­latban egyelőre nem tudják kö­vetkezetesen képviselni, mert ezzel csak azt érnék el, hogy a lejárt szerződésű játékosok vennék a batyujukat, másutt ugyanis fizetnek. Urbán és Térjék Újpesten vette is... „Az a körülmény, hogy a lejárt szerződésű labda­rúgóért nem kell fizetni a játé­kos volt klubjának - mondja Gyulay Zsolt olimpiai bajnok kajakos, az Újpest ügyvezetője -, még inkább előtérbe helyezte az aláíráspénzeket. A játékosok ugyanis az elmúlt évtizedben hozzászoktak ahhoz, hogy már az aláírásért is pénzt kérjenek, ez lett az általános gyakorlat, s ezen csak a klubok összefogása változtathat. S bár ezen az úton megtettük az első bizonytalan lépéseket, azt ne kérdezze, mi­kor lesz igazi eredmény...” Bán Károly Détári Görögországban ■ Budapest - Détári Lajost, az egy­kori világválogatott játékost egy egy­előre meg nem nevezett görög máso­dik ligás kiscsapat szeretné a kispad- jára ültetni. Détári a szerződésterve­zetet elfogadta, a részletek csiszolása a közeljövőben esedékes. Életveszélyes Népstadion ■ Budapest - Vészesen elöre­gedett a Népstadion felső karéja. A stadion egyik felét nemrégiben többmilliárd forintért felújították ugyan, ám a felső részhez az épí­tés, azaz 1953 óta nem nyúltak. A legújabb vizsgálat azonban ki­derítette, hogy a felső karéj egy része megrepedt, és életveszé­lyessé vált. Ezzel veszélybe ke­rült az MLSZ századik születés­napja alkalmából a stadionba ál­modott Magyarország-Német- ország telt házas mérkőzés is. Tóthot akarja a Győr ■ Győr - A vezetők többször is tárgyaltak Tóth Mihállyal, s állí­tólag komoly az esély arra, hogy a Ferencváros volt csatárával megegyezzenek - jelentette az nbl.hu. A csatár leginkább kül­földön játszana, s a napokban a francia Montpellier-nél próbál­kozik. A menedzsment látóköré­be került még az egykori eger- szegi gólkirály, a legutóbb Sop­ronban játszó Preisinger is. Horváth a Fradiban? ■ Budapest - Szeder József, a bajnok Ferencváros ügyvezető igazgatója Horváth Ferenccel tárgyalt visszatéréséről. A felek lényegében megegyeztek, ám a végső szót a csatár izraeli klubja mondja ki, tudniillik a Maccabi Tel-Aviv élni kíván a Horváthra vonatkozó opciós jogával, így ez azt jelenti, hogy Szedernek az iz­raeliekkel is ki kellene egyeznie. Tilos a BVSC-nek ■ Budapest - Egy hétfői tár­gyaláson dől el a BVSC sorsa, mi­vel kétséges, hogy a MÁV vállal- ja a csapat NB I/B-ben indításá­val járó anyagi terheket. TAROT KÁRTYÁVAL 44CJKZK UÜ T0 SEGÍTSÉGÉVEL 0690230-713 A hívás djo 120 Fí+áfs percenként + kapcsolód díj- Éjjel--nappal h‘vh<ftó! A5 & Stt.Aoóktox 1539 &> f*591 T«J.:*88-ÍM»3 AZ ELŐZŐ SZEZONBAN ÁTLAGOSAN 416,6 MILLIÓT KÖLTÖTT EGY NB l-ES CSAPAT Egerszegen kék az isten Mostanában mindenhol csak a baj és a vész haitik az öltö­zőkből, ez alól tán egyedül Zalaegerszeg kivétel. A helyi erők, mármint az önkormányzat és a támogatók felismervén a kor és az idők szavát, a fociban keresik boldogulásukat. Az előző szezonban Telek és Egressy megszerzésével kezd­ték, most Urbán, Molnár és Kenesei leigazolásával folytat­ták a nagybevásárlást. Csábítják, csábították az MTK-tól ki- ebrudalt Kuttort és Szamosit, továbbá a debreceni Siklósit is. Nem mellékesen a kispadra Bozsik Pétert szerződtették. A kérdés adódik: mi történt Zalaegerszegen? A válasz egyszerű: megelégelték az átlagcsapatok életét, miszerint a lényeg a bentmaradás. Ez neki hál’ isten már kevés. Lang József, a klub elnöke legalábbis így gon­dolkozik.- Fel kellett kavarni az állóvi­zet, ki akartunk lépni a posvány- ból - kezdte. - Nem elég azon ör­vendezni, hogy „hurrá, nem es­tünk ki!”. Komoly célokra van szükség. Éppen ezért hároméves tervet dolgoz­tunk ki: az el­sőt, ha nehe­zen, de hoztuk és bentmaradtunk, jövőre már erős középcsapattá kell válnunk és a hatodik hely tájékán akarunk végezni, persze lehet elő­rébb is. A harmadik év ben a nemzetközi szereplést cé­lozzuk meg.- Ez viszont nem kevés pénzbe kerülhet! Honnan veszik?- Ne gondolja, hogy ész nélkül költekezünk. Ugyan szélsőséges összegekről is lehetett hallani, de ez olyan, mint a megszűnt Vágó­féle játék: „Fele sem igaz”. Mi nem csábítottunk senkit sem ha­talmas pénzek ígéretével, ÉÍN v>szont mindig időre fizettünk. Emiatt már sok­szor nem is mi keressük a játéko­sokat. Az éves átlagkereset 3-3,5 millió forint volt nálunk, s csak két-három játékos keresett ennél jobban. Az önkormányzat to­vábbra is mellettünk áll, mert a klub főtulajdonosa a 25+1 száza­lékos részesedéssel. A tavalyi 185 millió után idén 265 milliós költ­ségvetéssel dolgozunk. A tizen­két csapatos első osztályban mi csupán az alsó régióba tarto­zunk, ugyanis Muszbek Mihály beszámolója szerint két-három csapatnak több mint 600 millió forint a költségvetése, de akad­nak 500 milliósok is. Az elmúlt bajnokságban ötmilliárd forinttal gazdálkodott a tizenkét együttes. (Ez átlagosan 416,6 millió - a szerk). A tervünk az, hogy 350- 400 millióra tornázzuk fel a költ­ségvetést. A város és a megye is jelentős tartalékokkal rendelke­zik még. S miután látják, hogy nem elégszünk meg a középsze­rűséggel, többen is szívesen mellénk állnak. (SCHILLER) WL®, Urbánra új klubjában sem lehet majd panasz: a védő ugyanis kenyéradója kedvéért olykor képes még alacsonyan is repülni 4 I I \

Next

/
Thumbnails
Contents