Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-01 / 148. szám

2001. Június 1., péntek KOVAGOTOTTOS BEMUTATKOZIK 9. oLdal Képviselő-testület A község polgármestere Lévai Sándor, alpolgármester Koszto­lányi Dezsőné. Képviselők: Vizs- lár Irén, Kelenfi Lajos, Pércsi Sándor, Rab János, valamint a településen hetedik éve működő Cigány Kisebbségi Önkormány- zat elnöke, Bárdos György. m Falunap Minden évben pünkösd vasár­napján rendezi meg az önkor­mányzat a falunapot, amikor köz­ség lakosságát is vendégül látja. Meghívottak a faluból elszárma­zottak, régi tanítók. Tavaly a mil­lenniumi zászlót dr. Sziü Katalin, az Országgyűlés alelnöke adta át. A mostam falunapra is szeretettel vár Kővágótöttös mindenkit. ■ Szolgáltatások A falunak tavaly felújított alsó ta­gozatos iskolája van, tanítónő Bog­nár Lászlóné. Dr. Pallos Zoltán há­ziorvos heti két alkalommal ren­del az önkormányzat épületében lévő rendelőben, havonta egyszer reumatológiai, illetve gyermek­szakrendelés van. A helyi állator­vos dr. Kispál Zoltán. A központ­ban lévő bolt és italbolt bérlője Bő­gőim Csabámé, a Mini-Vegyesbolt cégtulajdonosa Vizslárlrén. ■ Jakabhegyi túra A Faluszépítő és Környezetvédő Egyesület szervezésében a na­pokban jakabhegyi kiránduláson vettek részt a faluban élő gyere­kek, a gyalogtúrát Kelenfiné Ba­rks Rita vezetette. ■ Az oldal a kővágótöttösi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert A város vonzásában Húzza is, taszítja is a közeli város a hónaljában fekvő telepü­lést, hiszen - noha Kővágótöttös is inkább öregedik, mint fia­talodik - a lakosság lélekszáma nem csökken jelentősen. A rendszerváltás óta eltelt időszak bebizonyította, hogy az önrendel­kezés, az önkormányzatiság mi­lyen plusz erőket szabadított fel az emberekben, a község mindenkori vezetésében - kezdi rövid számve­tését Lévai Sándor polgármester. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy csak az a te­lepülési vezetés tud felmutatni valamit a lakosságnak, ame­lyiknek van elképze­lése, tudja, hogy azt milyen eszközökkel lehet megvalósítani, hol és kikben talál szövetségesekre. Már nem lehet se­gítőt, szövetségest si­ránkozással magad mellé állítani, hiszen ma már nem mondja meg senki felülről, hogy mit csinálj. Azt, hogy mit szeretnél, magadnak kell kita­lálni. Jómagam hetedik éve veszek részt az önkormányzati munká­ban, négy évig képviselőként, har­KŐVÁGÓTÖTTÖS NÉPESSÉGE madik éve pedig mint a település polgármestere - társadalmi megbí­zatásban. A hét esztendő tapaszta­lat mondatja velem, hogy igenis bízni kell az összefogás erejében! Én azt hiszem, Kővágótöttös élt az önállóság adta lehetőségekkel, Lévai Sándor három éve polgármester KŐVÁGÓTÖTTÖS Bak* oM“á96sz«s nya Cserkút ' ^Bicsérd b •;Nagykozár hiszen az elmúlt tíz esztendőben olyan fejlesztéseket valósítottunk meg, amelyekről korábban álmodni sem mertünk. Csak néhány a jelen­tősebbek közül: a Völgy út megépí­tése, a ravatalozó felújítása, a gáz­beruházás, a kultúrház, valamint a bolt-italbolt felújítása, járdaépítés, a bekötőút felújítása, szociális építési telkek kialakítása, a vízi közmű- és elektromos hálózat bővítése. Mind­ezt egy olyan település hajtotta vég­re, amely a kétszeresen hátrányos helyzetűek közé soroltatott, amely­nek meg kellett szenvednie a bá­nyabezárásokkal járó traumákat, munkahelyek megszűnését, mun­kanélküliséget, az adóbevételek drasztikus csökkenését. Miben bízhatott az önkormány­zat, ha nem az összefogásban? Igen, az összefogásban, amely a te­lepülés lakóinak nagyobbik hánya­dát jellemzi, amelyért külön is kö­szönet illeti a lakótársainkat. Nagy segítségére vannak az önkormány­zatnak a lelkes civü szervezetek, a Falufejlesztő és Környezetvédő Egyesület, a Kővágótöttösi Baráti Kör, a Polgárőr Csoport. Az önkor­mányzat az anyagi kondíciók tekin­tetében természetesen nincs ugyan jó helyzetben, de nehézségei elle­nére az önkormányzat támogatja a felsőfokú intézetekben tanulókat, az elsők között csatlakozott a Bursa Hungarica pályázati formához. Ter­vezzük a volt tűzoltószertár felújítá­sát, helyet biztosítva ezzel idősek­nek, fiataloknak, civil szervezetek­nek, kisebbségi önkormányzatnak. Napirenden van a közvüágítás korszerűsítése és újabb járdaépítés is. Az illetékesek asztalán van kö­zös pályázatunk a szennyvízcsator­na-hálózat kiépítésére, melyet a környező településekkel együtt va­lósítunk meg. Ezt követően gyakor­latilag összkomfortossá válik közsé­günk. Folyamatosan parkosítunk, virágosítjuk a falut a helyi szerveze­tekkel összefogva. így megvalósul­hatnak a további álmánk is. Iskolatej, ingyentelek A népesség 27 százaléka cigány származású. Az ö sorsukban is gyökeres változást jelentett az uránbánya bezárása, képzettség híján máig nagyon nehezen tud­nak elhelyezkedni. Az önkor­mányzat két többgyermekes roma csáád számáa biztosított közmű­vesített telket ingyen, a telkeken, a házak felépítése a közeljövőben várható. A faluvezetés új telkek ki­jelölésében gondolkodik. Ma 91 lakott házat számlának Kővágó- töttösön, mintegy 350 lakóval. A Pécs-Nyugaton lévő kft.-k, a tojás- termelő Major Kft. és más cégek révén a munkanélküliség csak 10 százáékos. Öten jövedelempótló támogatásban, 13-an szociális se­gélyben részesülnek. A 11 óvodás és a 26 felső tagozatos Kővágósző­lős iskolájába, illetve óvodájába jár, esetleg Pécsett tanul. 8 alsó ta­gozatos diákjuk van a helyi iskolá­ban. Heten középiskolások, ketten egyetemen tanulnak a faluból. A gyermekes csáádokat a rászo­rultság mértéke szerinti beiskolázá­si és tankönyvvásárlási támogatás­sá segítik, a helyi iskolások ingye­nes iskolatejet kapnak. Az önkor­mányzat támogatja és ingyenesen házhoz szálítja az ebédet azoknak az időseknek, aki ezt igénylik. Él a szociáis törvény adta lehetőséggel és folyamatosan foglalkoztat rend­szeres szociáis segélyben részesü­lőket, a közterületek gondozását is így oldják meg. A településen 1994- ben alakult meg a Cigány Kisebbsé­gi Önkormányzat, amely szűkös anyagi lehetőségeihez mérten a kö­zépiskolába jutó cigány gyerekek továbbtanulását igyekszik segíteni. Elnökük Bárdos György, aki tagja a fáu önkormányzatának is. A ki­sebbségi önkormányzat tagjá Jste- nes Jánosáé és Bogdán Tibor. m Legendák nyomában A fáutól délre az egykori vízimal­moknak, a szarma­ta vagy avar (?) Mu­rát kiráy kútjának és háom lányának is külön története van. A honfogláás kori fáut Thuteus néven említik ak­koriban, má 1200 körül káptáani bú­tok, 1332-ben tűnik fel a pápá tized- jegyzékben is. A török hódoltság áatt csak 6-8 adózó portája volt. A fáu címere - szőlő, eke- csoroszlya - is jelzi, hogy ez időben je­lentős bortermelés, búza, rozs termesz­tése jellemezte a vi­déket. A XVIII. század elején a ku­ruc háborúk, majd rácdúlás tize­delte meg a lakosságot, a „kővágó” előnevet 1913-tól jegyzik. A fáu fő nevezetessége a XII. sz.-i román stílusú katolikus temp­lom, melyet Szent Miklós tisztele­tére emeltek kőből. A török hódolt­ság idején a templomot sokág nem hasznáták, majd a hódoltság után igen, de akkor má nagyon el­hanyagolt állapotú volt. Első resta- uráása 1726-ban történt - újra fed­ték, új tabernákulum készült. 1780-ban átépítették. Ekkor történt a szentély bővítése, a szószék fel­helyezése, a nyugati bejáatná kó­rus épült és kisméretű, egymanuá- los orgonát állítottak fel. 1980-ban kapja meg a hatregiszteres Angs­A falu fő nevezetessége a román stílusú katolikus templom ter-orgonát. Az 1981-83-as évek­ben teljes körűen restauráják, ek­kor bontják le a későbarokk oltárt és a szószéket. Nem maradt más, csak a Szent Miklóst ábrázoló ol- tákép, amely az északi fára ke­rült, és két késő barokk faszobor, melyek Páduá Szent Antalt illetve Assisi Szent Ferencet ábrázolják. Az újjáépített templomot Bellon Gellért pécsi segédpüspök 1983 szeptember 17-én ádotta meg. Az önkormányzat a közelmúlt­ban nyújtott be pályázatot a temp­lom felújításáa - a víz elvezetésé­re, tetőjavításra, a villanyháózat korszerűsítésére. Az önkormány­zat eddig saját erőből új esőcsator­nát helyezett el és felújította a tetőt. Mindenkire figyelve Öt éve áakult a nyugdíjasklubjuk, vezetője Mihályka Istvánná. Az énekkart alakító, idősekre figyelő szervezet a falu most legidősebb polgárát, a 91 éves Báli Lajosnét külön is köszönti születésnapján. Három éve váláta föl az utcák, zöldterületek gondozásának meg­szervezését a Kővágótöttösi Falu- szépítő és Környezetvédő Egyesü­let Kelenfiné Barics Rita elnökleté­vel, a nyugdíjasokká közösen. Fe­hérvári Norbert irányításává pol- gáőr csoportjuk is van. Az önkor­mányzat minden civil szervezet­nek támogatást nyújt. Az uránbá­nya bezáásig mélységi kutatás folyt annak megálapítására, hogy a bodá aeurolit kőzet alkalmas le- het-e veszélyes hulladék befoga- dásáa. Jelenleg további kutatási programok kidolgozása folyik. Te­kintettel a Nyugat-mecseki TIT ál­tal szervezett, felügyelt kutatások­ra és az uránbánya rekultivációjá­ra, a töttösiek is felkereshetik a lá­togatóirodát a szomszédos Kővá­gószőlősön, amelyet a rendszeres, naprakész tájékoztatás érdekében hoztak létre, és a környező falva- kat is képviselő környezetvédő szerveződés, a Zsongorkő Baráti Kör működtet. Évszakok, az ablakon túl A négy ablakra négy évszakot raj­zol ki az odakintről érkező fény. Gyerekek függöny elé függesztett, damillal a levegőbe lehelt papírdí­szeit. Madarat, napküllőt, őszi fa­levelet. Bogdán Józsika kavics ka­csája a falon a közös balatoni uta­zás emlékét őrzi. Az osztályterem előterében a tengeralatti világ mélykék csöndje egy fáat beborító vásznon. Színes batikkép - közös mun­kával készült és nem kevés leleménnyel. Nyolc kisdiák gyűlik körénk - Bogdán Jó­zsef, Bogdán Renáta, Orsós Elvira, Orsós Erzsébet, Szabó Tamás, Gulyás Miklós, Gulyás Gábor és Nagy Gábor - amikor Bognár Lászlóné tanítónő egy század ele­ji „Előmeneteli és mulasztási naplót” nyit ki elém, amelybe még vágott hegyű tollal kanyarították a hasas ketteseket-hárma- sokat. De akad dokumentum a még ré­gebbi, palatáblás, palavesszős időkből is. Ez a kicsiny iskola, amelynek a nyugati traktusában a polgármesteri iroda is meghúzódik, tavaly ünnepelte 150 éves évfordulóját. A Magyarhertelend-Ba- rátúrról ingázó tanítónőnek elsőstől ne­gyedikesig csak nyolc diákja van, de elég ahhoz, hogy igazi család legyenek. Az önkormányzat mindenáron ragaszkodik kis intézményéhez, a gyerekeket szere­tettel terelgető, mindegyikükkel külön- külön is foglalkozó tanítónőhöz. Büsz­kék lehetnek tanítványaik sikerére - Or­sós Elvira területi mesemondó versenyen márciusban elért különdíjára, Bogdán Renáta közönségdíjára de az iskolát a jövő érdekében, és a saját önbecsülésük miatt is meg kell tartani. Megismerve Lévai Sándor polgármes­tert, visszafogottsága mögött munkáló szenvedélyét, amellyel választott falujá­hoz kötődik (valamikor Pécsről települt ki, s nőtt végleg szívéhez a község), két­kedés nélkül állítható, hogy iskolát féltő szavaira mérget vehetünk. Az intézmény megőrzése nem rajta fog múlni. A kis iskolának csak nyolc diákja van Az iskola és a polgármesteri iroda kö­zös udvarára lépve, fehér derekú nyárfák halványzöld árnyékában indulunk az épület végében lévő terembe. Ez a leendő teleház, számítógéppel és egy mini­könyvtárral. Nem hagyhatjuk ki a XII. századi Ár­pád-házi templomot sem. A lentről érke­zők kanyargós úton kapaszkodhatnak föl ide a község központjába, hogy a kiszéle- sülő dombháton lévő, egyhajós templom­ba benyissanak, netán megmerítsék ke­züket a tömzsi, durva faragású kis szen­teltvíztartóban. Az egyszerűségnek és áhítatnak ezt az egyhajós, belül virágok­kal díszített remekművét nyugodtan em­líthetjük együtt a cserkútival, a kővágó- szőlősivel vagy a mániáival - egyes források szerint az elsők közé tartozik, melynek az épí­tését még Szent István rendele­tére kezdték meg. Tavaly a falunapon te­le volt dugig - jegyzi meg a polgármester. Most van egy 8 milliós áraján­latuk a dréncsö- ves vízelveze- fotók, Läufer lászló tés kiépítésére: falait ne egye tovább a víz és a penész. A templom előtt négy hatalmas hárs feszületet vigyáz, lej­jebb az első és második világháború áldo­zatainak emlékműve előtt a lombok és a nyírott fű zöldjét zászlók - köztük a falu­zászló - színezik. A nemrégiben ki­kövezett Völgyi-pa­tak mentén eresz­kedünk le a tavaly felavatott millenni­umi parkhoz. Apró liget dombokkal ölelve; játszótérrel, a homokozó köze­lében jelképes kis tóval, padoldcal, va­lahol a középpont­jában három kopja­fával. Ünneplésre, kirándulásra, pihe­nésre hív. Innen gyalogolhatunk föl a temetőhöz és a tűzoltószertárhoz: emitt az ég kékjére rí­melő tisztaságot, sírok gondozott sorát látni. A szép ravatalozón túl, odébb a szertár elaggott épülete. Egyik kapuján reményteljes felirat: „Club”. A helybéli fiatalok így előlegezik meg a jövőt - tud­ják, hogy a tatarozásra váró épületben majd ők is helyet kapnak. Á vendéglőt egy pohár sörrel köszönt­jük. Nem véletlenül: bérlője, Bogolin Csa- báné a felújítás lázában ég. Most cseréltet­te ki az önkormányzat az ivóhelyiség öreg pultját és remélhető, hogy búcsút mond­hat a szomszédos bolt avult berendezése­inek is. A falak festése a bérlő költsége volt, a festő Scherzi Levente büszke a keze munkájára. Szakember még csak talál munkát magának, de a többség már az otthoni állattartásról is lemondott. Orsós A millenniumi parkban játszóteret alakítottak ki, és kopjafát állítottak Sándor sem itt múlatja az ideje nagy ré­szét, de mint elmondják, a kevesek egyi­ke, aki még leadásra nevel disznót. Rajta kívül Barics Nándort említik. Egy helyen tartanak már csak tehenet, és egyetlen ju­hászuk maradt Kovács János személyé­ben, aki innen délre, Golgota környékén legeltet. Nem csoda, ha a kommunális adó évi 1000 forint csak, de méltányos az ipar­űzési adó mértéke is. Az új, magántulajdonban lévő telekosz­tások is ott vannak a Golgotánál, a tojáster­melő Major Kft. közelében pedig több ön- kormányzati telek vár vevőre. A földek pri­vatizációja során nem gondoltak arra, hogy a falvaknak terjeszkedniük is kellene - dohog a polgármester. Mindenesetre aki Kővágótöttöst választja, nem kell olyan mélyen a zsebébe nyúlnia. ___________■ >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents