Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)
2001-06-06 / 152. szám
10. OLDAL MAGYARSARLÓS BEMUTATKOZIK 2001. Június 6„ szerda Történelem A feltevések szerint adózó sarlós parasztok, sarlókészítők lakhelye volt a falu, amely XI.század fordulóján Veszprém-völgyi apácák, majd 1224-től a Pécsváradi Bencés Apátság birtoka. A XIV. század első felétől önálló plébánia, népessége a török hódoltság idején sem szóródik szét, bár megfogyatkozik. A XVIII. századi horvát majd német telepesekkel kiegészülve a lélekszám az 1900-as évek elejére eléri a 600 főt, majd ismét csökkenésnek indul - majd hol emelkedik, hol csökken. A világháborúkat, kitelepítéseket szerencsésen vészeli át, ahol nincsenek kirívó jövedelemkülönbségek. Irányítását tekintve hol önálló, hol más községekhez kapcsolódik az utóbbi évtizedekben: a rendszerváltás az eddigi jelek szerint egy kiegyensúlyozott fejlődés lehetőségével kecsegteti. ______■ Ké pviselő-testület, díszpolgár A település polgármestere Pataki Zoltán, alpolgármester Hendinger János. A képviselő-testület tagjai: Frölich György, Dukai Róbert, Dukai Zoltán, Molnár Attila. Kisebbségi önkormányzat nincs. Nagykozári körjegyzőjük ár. Ásvány Lajos. A falu máig egyeüen díszpolgára Hadi Kálmán, a falu múltját, történetét is kiválóan is- merő nyugdíjas tanító. ________■ Fa lunap júliusban A hagyományossá vált július végi falunapot az idén július 22-én tartja a község a lakók és az ön- kormányzat szervezésében. A néptáncosok, zenekarok hagyományos műsora az idén országos kerékpáros-versennyel színesedik. A falu Mária-napi búcsúját szeptember második va- sárnapján rendezik._________■ Az oldal a magyarsarlósi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Növekvő lélekszám A Pécs hónaljában megbújó település polgár- mestere elsősorban a lakosság lélekszámúnak növekedésére büszke, nem is szólva arról, hogy 11 éve megválasztott Pataki Zoltán (képünkön) fiatalon vállalkozott szülőfaluja irányítására. A műszaki ismeretekben jártas szakember azt mondja, ma is úgy érzi, úgy került ebbe a pozícióba, mint Pilátus a Credóba. Huszonöt éves volt, amikor először bizalmat szavaztak neki. Nem tiszte megítélni a saját munkáját, de 1994-ben, majd 1998-ban is őt választották...- Amikor 1990 októberében átvettem a falu irányítását, hiányzott az összes járda, két kilométer belterületi út, a gáz, a víz és a szennyvízcsatorna - sorolja a polgármester. Ma már csak ez az utóbbi hiányzik.- Ugyankkor 1990 jelentette a mélypontot lélek- számban is: akkor 272 lakosa volt Magyarsarlósnak. Azt kellett felmérni, mi okozza ezt. Jómagam a kívánatos életfeltételek hiányát láttam a fő oknak. Elkezdtük ezt pótolgatni - 1992-93-ban út, járda épült, a következő két évben a vezetékes ivóvíz- hálózat pályázati segítséggel. A földgázhálózat 1997-re készült el Magyarsarlós, Egerág, Személy, Lothárd, Birján, Szőkéd, Pécsudvard és Pogány társulásával. Akkor kezdtük meg a pinceveszély elhárítását, ami 13 szakszerűtlenül felhagyott pincének a feltárását, szükség szerinti tömedékelését jelentette. Ezek jobbára XIX. századi föld alá vájt, néhol a házak alá húzódó pincék a vidék borász hagyományait is jelzik, de gyakran egy-egy faluközpontban lévő házra is súlyos veszélyt jelentettek. Ez a munka az idén cseng le. Mivel a falu domboldalra épült, el- maradhatatlanná vált a partfalak megerősítése a völgybe zúduló víz miatt. A csatornahálózatot Nagykozárral, Bogáddal és Romonyával közösen szeretnénk kiépíteni. Az idén először vezettük be az iparűzési adót - nem szívesen tettük. Valójában nálunk nincs egyetlen intézmény sem, a Nagykozári Körjegyzőséghez tartozunk, ahol dr. Ásvány Lajos a körjegyző, aki kifogástalan munkát végez, emberileg is nagyon sokat segítve. Az elmúlt évtizedben megnőtt az érdeklődés a falu iránt, azon kevés kistelepülés közé tartozunk, amelyik nem öregedik. Ez a korfát figyelembe véve azt jelenü, hogy 0-tól 18 éves életkorig 94 fiatalkorú él Magyarsarlóson. Emlékszem, hogy tavaly Mikuláskor például jóval több mint nyolcvan Mikulás-csomagot osztottunk ki 14 éves korig bezárólag a gyerekek között. A19-40 éves korosztály lé- lekszáma 119. Ha a két számot összeadjuk, kiderül, hogy a lakosság kétharmada negyven éven aluli! A múlt évi decemberi statisztika szerint 359- en vagyunk, de azóta már újabb betelepülőink is vannak. ■ A FALU NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA HM Atonfa / ,o iJ o Szilágy Bogát! Perekg ? rí V r°^~T}tónonya\\ \L3 Nagykozár Betkesdo o Ellent) MSARLÓS 0 Hásságy Ahol még a víz az úr A faluközpontban jókora sárga markoló billegted harapófogónyelveit a széles árok fölött. Sürgető lenne az árok kimélyítése, kotrása még Medárd előtt. A magyarsar- lósiak élénken emlékeznek rá, amikor két éve óriási felhőszakadás zúdult a községre, két és fél óra alatt 110 millimétemyi csapadékkal. A víz a domboldalokról is hordta, sodorta, sárrá gyűrte a földet, a völgyi rét kisebb tóvá vált, áztatva a házak falait. Most az árkot mindenképp ki kell mélyíteni, amíg nem késő, mondja a polgármester. A nagyobb károkat megelőző munka 500 ezer forintba kerül. Mindez azonban nem jelent végleges megoldást: a A közelmúltban épült partfal falunak átfogó vízrendezési terve is van már, a szükséges vízvédelmi ugyanis a térségfejlesztési pénzek- esetén nyújt támogatást esetleg meliorációs munkák azonban mai bői nem tud ennyit adni a megye, több település, a régió közös aka- áron legalább 30 millióba kerülné- míg az állam az ilyen jellegű beru- ratára, önerejére számítva, nek. Számukra ez csapdahelyzet, hálásoknál százmilliós költségek ___________________________1 Me gújulásra várva A templombelső meglepetéseket is tartogat A magyarsarlósiak szeretett templomát, amely az idekíváncsiskodó turistáknak is tartogat meglepetés seket, még a nyolcvanas években újították fel. Akkoriban készültek az új padsorok, visszanyerte régi varázsát a copf stílusú szószék, de egyedi érték a korabeli festőművész, Falkoner Konrád oltárképe is. Angster-jellegű orgonája van. A formájában nagyon szép, barokk római katolikus templomban, melyet Mária tiszteletére emeltek 1793-ban, horvát nyelven is énekel a hívő közösség. A miséket magyarnak, horvátnak, németnek Kozármislenyből érkező esperes, Bókay István celebrálja. Amúgy a nemzetiségi hovatartozást a házasságok már - úgymond - teljeséggel összekuszálták. Mindenesetre a domboldalon gesztenyelombok közül előmagasodó templom egyre rosszabb állapotba került az idők során. A tetőzet felújításához, a falak további nedvesedésének megelőzéséhez kevéske a hívek pénze, a faluközösség a lakók, az egyház, az önkormányzat összefogására egyaránt számít. Ez az együttműködés garantálhatná egy esetleges felújítási pályázat sikerét is. Széttagolt intézményhálózat A saját intézménnyel nem rendelkező Magyarsarlós éves költségvetése 20 millió forint, amelynek túlnyomó része állami támogatásokból, pályázatokból adódik össze. A helyi bevételt az iparűzési adó, a bérleti díjak, és az egy főre számított havi 140 forintos szemétdíj jelentik. Magyarsarlós körjegyzőségét tekintve Nagykozárhoz tartozik, a körzeti rendőr Kozármislenyből ügyel, a község iskolásait-óvodá- sait az Olaszi Általános Iskola illetve óvoda fogadja. Orvosa, dr. Takáts Ottó kéthetente jár ki, gyermekorvosa dr. Dorozsmai Éva. A polgármesteri hivatal épületének egyik szárnyában - a szolgálati lakás egy részét átalakítva - adtak helyet az ifjúsági klubnak. Éléről csak programjaikat szervező vezető hiányzik. Viszont alakulóban a moderntánc- csoportjuk Hendinger Edina és Mácsai Réka vezetésével. Igény szerint nyitva tartó kis könyvtáruk van - egy falusi információs központ megteremtésében gondolkodnak - korábban felvetődött egy helyi óvoda szükségessége is, azonban a városközeli község óvakodik a drága, fenntarthatatlan intézmények létrehozásától. Párbeszéd a vállalkozókkal A bányabezárások alig érintették a falut A vállalkozók tavaly november óta információ- és tapasztalatcsere céljából alkalmanként találkoznak. Az eszmecserét az önkormányzat kezdeményezte. A faluban mindössze egy-két munkanélküli van, helyben 19 vállalkozás szívja fel a munkaerőt, a többség Pécsett dolgozik. A legnagyobb vállalkozás az aprófalvas térségben a hagyományos mezőgazdasági termelés szinte teljes vertikumával, egyebek közt a Sarlóson lévő 10 ezres sertésteleppel rendelkező Belvárdgyulai Mezőgazdasági Rt., amely 15 magyarsarlósinak ad munkát. A kimondottan helyi munkáltatók egyike a Balló Attila és Tsa Bt. 5-6 embert foglalkoztat, és a Csoszi Bt., kisebb szarvasmarha-tartó telepén is dolgoznak néhányan. Ezenkívül hárman gazdálkodnak még a faluban, de nem vállalkozásban, hanem keresetet, jövedelmet kiegészítő szándékkal. A földek adottságaikban közepesnek mondhatók - átlagban 15 aranykorona értékűek. A nyílászárókat gyártó Zécz és Tsa Kft. már csaknem családi vállalkozásnak számít, de rajtuk kívül is akadnak asztalosok, valamint más szakmák művelői - ácsok, kőművesek és kereskedők is a községben. Sőt, a Gerner-Jázmin Kkt. révén egy autójavító műhelyük is van. Azonban a munkaképes korú lakosság nagyobb hányada - mintegy kétharmada - a 10 kilométerre lévő Pécs üzemeiben dolgozik. Hagyományosan a Pécsi Hőerőmű vagy a gázszolgáltatók adtak munkát számos sarlósinak, sokan a mezőgazdaságban dolgoztak - így a bányabezárások nem érintették különösebben a községet. Viszont ma már Pécsett is egyre nehezebb munkát találni. Tavaly novemberben a polgár- mester disputára hívta össze a vállalkozókat, sőt, szakembert hívott Pécsről előadást tartani a vállalkozókat érintő témákban - adózás, marketing munka, a falufejlesztés irányai stb. Az idén már két alkalommal került sor a információcserét, a piaci lehetőségek latolását is szolgáló összejövetelre, amellyel egymást is segítik, a közös gondolkodást is szolgálják, és várhatóan hagyománnyá válik a községben. Arccal fordulva a falu felé Az új ravatalozó Ha nem veszi zokon, menjünk először a temetőbe - mondja a polgármester. - Az, hogy az emberek, hogy viszonyulnak halot- taikhoz, sok mindent elárul. A kaptató a templom mögött vezet föl a temetőbe. Innen nézve vissza a falu felé, eltűnik a völgyi rét, a házak a cserepeiket, kéményüket mutatják, és a templomból is csak a torony finom vonalú barokk sapkája és a karcsú kereszt rajzolódik az ég májusi kékjére. A temető, túl azon, hogy gondozott, az első látásra olyan, műit a többi. Tőlünk balra egyszerű, díszítetlen, vörös, itt-ott már sérült sírkövek - mintha öregemberek földből kibújó kezei lennének. A mostanság megmentett, újralajstromozott öregtemető. Szemben velünk az új ravatalozó, amely a bejáratával már a falu felé néz. Jobbra a nagyobb, ma használatos temetőt hatalmas juharfák sorfalával szegélyezett kocsiút szeli ketté. Mélyzöld lombok emelnek kupolát az út fölé, jut az árnyékukból a feketén vagy szürkén sorakozó sírkövekre is. Mert ami elsőként feltűnik, az a sötét színek uralma. A levelek mögül elővillanó napfény legtöbbször tükörsimára csiszolt fekete márványon hal el. Majd az is szembeötlik, hogy a sírok mind a völgyre merőlegesen fekszenek. így helyezték a sírba az elhunytakat is. Fejjel, arccal szeretett házaik felé, amelyekből kihaltak. Mintha csak ott dőltek volna hanyatt a dombtetőn, egymással párhuzamosan. Ahogy a fejfa is mindenütt a sírbolt falu felé eső végére van állítva - a völgy felé fordulnak a feliratukkal is. Ez a szép, Magyarsarlósra jellemző temetkezési szokás, nyilvánvalóan nem egyedi, de tán adalék eltávozottak és élők párbeszédéhez. Egyfajta magyarázata annak is, hogy a falu miért nem osztozott számos kistelepülés sorsában, és a török hódoltság alatt miért nem néptelenedett el, s tán ahhoz a szerencséhez is van némi köze, amely megkímélte a világháborúk dúlásától. A temetőt kerítő sövényen túl a házakig futó lankákon félholdnyi- holdnyi kukoricások váltják egymást más veteményekkel, soroló krumplival. Még lejjebb gyümölcsfák lombjaitól takart kertlábak támaszkodnak neki a lejtőnek. Az itt élők jó hányada az élelmet tekintve önellátó, nagy konyhakertje, disznaja van. Az egész község 100 ház, 40 százaléka két évtizeden belül épült - latolgatja a polgármester. Keleti szélén újabb házhelyek kialakítására lesz majd mód, a letelepülőket is szívesen fogadják, de nem céljuk, hogy forgalmassá, zajossá nőjenek. Döntően a falusi életre jellemző előnyöket szeretnék megőrizni. Ez már az élők gondja lesz. Gomje Brdo-i pincesor a búcsúállomás. Innen pásztázzuk végig a Szarka-hegy, majd a Zakve és még távolabb a Kalóc pincéket, szőlősorokat rejtő zöldjét. 86 pince jelzi, hogy a fehérborok készítésének nagy hagyományai voltak a tájékon: ma inkább csak saját fogyasztásra vagy vendég, barát érkeztére kerül elő a bor a pincékből. ■
