Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-06 / 152. szám

4. OLDAL BARANYA I TÜKÖR 2001. Június 6., szerda MEGÚJULT A „HATOS”. Újabb útszakasz felújítása készült el a 6-os számú főúton. A hirdi emelkedő­nél egy csaknem két kilométeres felületet hoztak rendbe a Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht. szakemberei. fotó: laufer László Hírcsatorna PÉCSI a Concordia új vezére. Kovács Zoltánt, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium Baranya Megyei Hivata­lának eddigi osztályvezetőjét nevezte ki június 5-ei hatállyal a szaktárca vezetője a Concordia Rt. vezérigazgatójává. PÉCSETT csütörtökön ünnepli fennállásának 10. évfordulóját az ÁNTSZ Baranya Megyei In­tézete. Az ez alkalomból szer­vezett tudományos tanácsko­zás a megyei közgyűlés Papnö­velde utcai dísztermében 9.30- kor kezdődik, ahol egyebek mellett előadás hangzik el a ba­ranyai lakosság egészségi álla­potáról, a gyógyszerellátásról, a koraszülésről és gyógyvizeink­ről is. (aa) A PÉCSI Környezetünkért Ala­pítvány újjászervezheti az első­sorban az iskolákat érintő pa­pírgyűjtési akcióit. A szelektív hulladékkezelést eredményező jobbító változtatást a Biokom Kft.-tői e célra kapott és rend­szeres járatokat végző speciális gépkocsi teszi lehetővé. (aa) ÖSSZESÍTETT viharkárok. Ba­ranyában a hosszú hétvégén a nagy erejű szél Pécsett 5, Mo­hácson 4 fát döntött ki. Duna- szekcsőn az általános iskola ud­varában szakadtak le nagyobb ágak, Pellérden az Arany J.’ut­cában elektromos vezetékre zu­hant a faág. Tegnap a pécsi 17 emeleteshez hívták a tűzoltó­kat, mivel az egyik erkély lógó drótüvegét kellett eltávolítani. Megyénkben Majs, Boly, Kistót- falu, Vasas, Meszes, Cserkút és Nagykozár térségében támadt zavar az áramellátásban, a szol­gáltatást fél- egy órán belül helyreállítottak. ________________ ___________________ISA) Dr ogot loptak a négyszáz ágyas klinikáról PÉCS Kábítószerként is felhasznál­ható, fájdalomcsillapító am­pullák tűntek el a közelmúlt­ban a pécsi négyszáz ágyas klinikáról. A rendőrségnek még nincs gyanúsítottja, ká­bítószerrel való visszaélés miatt folyik eljárás. Huszonöt Fentanylampulla tűnt el mintegy másfél héttel ezelőtt a Pécsi Tudományegyetem Általá­nos Orvostudományi Kara négy­száz ágyas klinikájának aneszteziológiai osztályáról, ed­dig még tisztázatlan körülmé­nyek között. A morfinszármazé­kot az intézetben fájdalomcsilla­pításhoz használták, az anyag a felhasználás körülményeitől és a felhasználó fizikai adottságaitól függően tízszer, de akár százszor is erősebb hatást válthat ki a ha­gyományos morfiumnál.- A Pécsi Rendőrkapitányság a klinika feljelentése alapján kezdett nyomozásba az elmúlt héten, az ügynek egyelőre még nincs gyanúsítottja - tájékoztat­ta a Dunántúli Naplót Jávor Zol­tán, az alosztály vezetője. Az aneszteziológiai osztályon belső vizsgálat folyik annak megállapítására, hogy a két mil­liliteres kiszerelésben tárolt szer elhelyezésének körülményei mindenben megfeleltek-e az elő­írásoknak. A rendőrség kábítószerrel va­ló visszaélés miatt indított eljá­rást, a Fentanyl ugyanis alkal­mas arra, hogy drogként hasz­nálják fel. A rendkívül erős szer alkalmazása súlyos veszélyekkel járhat azok kezében, akik nin­csenek tisztában a lehetséges hatásaival; az esetleges túlada­golás akár végzetes következmé­nyekkel is járhat. Az elmúlt években nem ez az első eset, hogy kábítószer-hatá­sú anyag tűnt el pécsi egészség- ügyi intézményből. Újra működik a fürdő Szigetvár Hosszú kényszerszünet után június 1-jétől ismét fogadja a vendégeket a Szigetvári Gyógyfürdő. Két hónappal ezelőtt az ÁNTSZ záratta be, mivel nem felelt meg az egészségügyi előírásoknak. Varga Ervin, a fürdőt működtető SZ1KSZ Kft. ügyvezetője elmondta: annak érdekében, hogy a strand igazodjon az alapvető higiénés elvárásokhoz, teljes egészében le kellett cserélni a vizesblokkokat, új WC-k, új zuhanyzók kerültek a régiek helyére, s a vízminőség javítása érdekében mind a három medencét újra kellett festeni. A felújítások több mint 4,5 millió forintot emésztettek fel. Az ÁNTSZ által előírt munkálatoknak köszönhetően a hónap elejétől a gyógyfürdő már a megújult higiénés és tisztasági feltételekkel várja a strandolni vágyókat. Átlagon felüli egyetemistaigények A Pécsi Tudományegyetem (PTE) ez év ele­jén közvélemény-kutatást végeztetett a Gfk Hungária Piackutató Intézettel az oktatási igények még jobb kielégítése és a hatéko­nyabb gazdálkodás érdekében. Megállapí­tották, hogy a pécsi egyetemisták nem elkü­lönülő elit kultúrában élnek, hanem átla­gon felüli igényekkel, amelyeket kiegészíte­nek a tömegkultúra egyes elemei. PÉCS A felmérés eredménye szerint az egyetemet a felnőtt lakosság nagyobbik fele legalább névről ismeri, többségük a színvonalas oktatásban látja az intézmény - közülük nem kevesen a város - legfőbb vonzerejét is. A képzés színvonalát az egyetem ismerőinek egy-egy harmada tartja ki­emelkedőnek, illetve az átlagosnál jobbnak, a személyesen megkérdezett 1000 fő maradék ré­sze átlagosnak gondolja az oktatást, vagy azt nem tudja megítélni. Árra a kérdésre, miszerint ha a válaszadónak lenne továbbtanulás előtt álló gyermeke, akkor javasolná-e n^ki az egyetemet, a legtöbben igennel válaszoltak, de javasolnák barátjuknak és közeli ismerősüknek is. 600 nappali és 500 levelező tagozatos hallga­tót, valamint 450 egyetemi dolgozót kérdeztek^ meg életmódjukról, fogyasztási szokásaikról. Ők reprezentálták a 15 000 diákot, illetve az 5000 al­kalmazottat. A megkeresettek nagyobbik hánya­da fordít önképzésre időt és energiát, a legtöb­ben közülük szakirányuknak megfelelő terüle­tekkel foglalkoznak, illetve idegen nyelvet tanul­HOL NYARALTAK LEGUTÓBB A PÉCSI EGYETEMISTÁK? 4%: küllőid, hegyek 10%: küllőid, nagyváros, 19%: tengerpai 8%: beHőld, nagyváros 8%: bBllöld. hamuk 11%: bellöld, lalu nak. A hallgatók 42 százaléka azonban nem for­dít időt az önképzésre, s ezt a jövőben sem ter­vezi, legalábbis szervezett formában nem. Ugyanakkor könyvekre havonta átlagosan 2500 forintnál többet költ a válaszadók fele, s hasonló összeget fordít koncertjegyekre egyharmaduk. Moziba havonta egyszer jár egyötödük, színház­ba azonban ennél is-jóval kevesebben. Amíg azonban a filmek közül a vígjá­ték a legkedveltebb műfaj, addig a színházban a klasszikus drá­mát igénylik inkább. Könyvben viszont a bestseller, zenében pe­dig a filmzene a sláger az egyete­misták körében. A kutatás egyértelműen meg­állapította, hogy a pécsi egyete­misták nem elkülönülő elit kul­túrában élnek, hanem átlagon fe­lüli igényekkel, amelyeket azonban kiegészíte­nek a tömegkultúra egyes elemei. Életmódjuk­ban, fogyasztási, öltözködési, médiafogyasztási szokásaikban is ugyanaz mondható róluk, ami a hazai huszonévesekre jellemző. Fogékonyak viszont egyes szolgáltatások iránt, ezért a pénzintézetek és a telekommuni­kációs vállalatok számára nagyon fontos célcso­portot jelentenek. Hiszen amíg országos szinten a felnőtteknek csupán egyharmada rendelkezik bankkártyával, addig a Pécsi Tudományegyete­men ez az arány 86 százalékos, a mobiltelefon országos 30 százalékos elterjedtségével szem­ben pedig a PTE mutatója 68 százalék. A médiafogyasztás terén a tévé és a rádió is kiemelkedő fontossággal bír. A hallgatók és az egyetemen dolgozók közel fele néz tévét vagy hallgat rádiót naponta. Egyharmaduk a min­dennapi újságolvasó, az internetet pedig csu­pán 9 százalékuk használja napi rendszeres­séggel. A pécsi egyetemi közösség igen magasra érté­keli az emberi kapcsolatokat; 99 százalékuk szá­mára fontos a család, valamivel kevesebben tart­ják fontosnak a partnerkapcsolatot és a baráto­kat. Ezek után következik a munkahely, az isko­la, az egészség, a szabadidő és a pénz. A sza­badidő eltöltését a zenehallgatás vezeti, meg­előzve a rádiózást, a barátokkal v^ló együttlétet, a tévézést vagy videózást és a sajtóolvasást. A sportok közül leginkább a kerékpározást, az úszást és a futást kedvelik. A pécsi egyetemisták háromnegyed része ren­delkezik megtakarított pénzzel. Többnyire ott­honteremtésre, tanulásra vagy további képzésre spórolnak. CSERI LÁSZLÓ Vendéggyerekek az árvízi területről Harkány-Szalóka Egy hétig az önkormányzat látja vendégül azokat az Ukrajnából érkezett gyerekeket, akik a tiszai árvíz sújtotta Szalókáról érkez­tek a dél-baranyai fürdővárosba. A településsel másfél évvel ezelőtt alakult ki közelebbi kap­csolat, a hét elején 32 gyerek ér­kezett kísérőikkel a városba, s a csoport útiköltségét is az önkor­mányzat fedezi, tájékoztatott Baksai Endre alpolgármester. A látogatásra azért most ke­rülhetett sor, mert az ukrán is­kolákban másként végződik a tanév. A gyerekek harkányi csa­ládoknál, illetve az iskolában ét­keznek, s túl azon, hogy itt-tar- tózkodásuk alatt a megyeszék­hely nevezetességeivel, az Or­mánsággal, Siklóssal és Mohács­csal ismertetik meg őket a ven­déglátók, a helyi ifjúsággal kö­zös kulturális rendezvényeket is szerveznek számukra. Tovább nyelik a pincék a pénzt Az utolsó hivatalos összesítő szerint Pécsett 1300 pincét számoltak össze, azóta azonban csaknem 300 újabb jelent veszélyforrást. A legutóbbit tegnap találták a Ferenc utcá­ban. Az önkormányzat közlekedési és kommunális bizottsá­ga is tegnap kapott tájékoztatást a 25 éve indult pinceve­szély-elhárítási program eredményeiről, gondjairól. Pécs Kelemen György (képünkön), a polgármesteri hivatal osztályve­zetője úgy véli, véget nem érő feladatot jelent a városnak a tö­medékelésre, kezelésre váró pin­cék sokasága. Hozzáteszi: egy­előre alapos felmérés csak a bel­városról és közvetlen környéké­ről készült, itt is elsősorban a közterületek és közintézmények alatt lévőkről, de például kima­radtak eddig olyan városrészek, mint Pécsújhegy, a Mecsek-oldal, Mecsekszabolcs. A negyedszázada indult prog­ram kormányzati támogatási for­rásai nem dugultak el, ám a pénz most már jóval kevesebb. Egye­bek között azért, mert annak ide­jén csak a kedvezményezett kör­be sorolt települések részesül­hettek belőle, most már minden önkormányzatnak alanyi jogon jár. Jól tükrözi az anyagi háttér szűkülését Pécs támogatottsága is. Tavaly a 15 millió forintos ön­erő mellé 4 millió forintot kaptak a Belügyminisztériumtól, idén a saját erő (10 millió) mellé továb­bi 10,6 milliót kértek. Minisztéri­umi információ szerint 9 ebből megítéltnek látszik - ám eddig nem érkezett meg erről a hivata­los értesítés. A pinceveszély-el­hárítás költséges munka, például a tömedékelés „ára köbméteren­ként 22-25 ezer forint, ám előre ritkán lehet tudni, mennyi anyagra lesz szükség. Idén a város tervében 18 pince megszüntetése, illetve megerősí­& tése szerepel. Valamennyi a bel­városban van, ezen belül első­sorban a Papnövelde utca kapta a prioritást, il­letve a Kálvária környéki útépí­téshez és vár­falmegerősítés­hez kötődő munkák, de például a Tí­már utcában egy 40 méter hosszú pince vár tömedékelésre. Az ez évi fel­adatok elvégzésére megközelítő­leg 19 millió forintot tartalmaz a pécsi költségvetés. MÉSZÁROS A. Találkozó a kopjafánál JÁGÓNAK Három megye települései hozták létre öt évvel ezelőtt a Dombóvár környéki ön- kormányzatok társulását. A Baranya, Somogy és Tolna találkozási pontján felállí­tott kopjafánál tegnap dél­előtt jubileumi találkozó volt. Baranya nem fukarkodott az el­múlt években a regionalitást cél­zó javaslatokkal. Innen ered pél­dául a közgyűlési vezetők rend­szeres találkozója, a régió külön­böző részei közötti egyenlőtlen­ségek mérséklését szolgáló prog­ramok kidolgozása, a horvát-ma­gyar határ menti együttműködés programjai előkészítésének elin­dítása. A május elején Kaposváron rendezett konferencián az esz­mecsere arról folyt, hogy a há­rom megye milyen módon tud hozzájárulni a régió jövőjéhez. Itt elhangzott egy konkrét javas­lat is a baranyai, a somogyi és a tolnai közgyűlés közös regionális bizottságának létrehozására. A cél a határokon átnyúló feladatok koordinálása, mint amilyen pél­dául a külkapcsolatok alakítása, a szociális, illetve egészségügyi ellátás, a gyermekvédelmi szakel­látás területén való együttműkö­dés. A jágónaki találkozó résztve­vőit dr. Kékes Ferenc baranyai közgyűlési elnök köszöntötte, aki lapunknak elmondta: az ilyen, határokon átnyúló, közös érdekeken alapuló együttműkö­désből építkezhet a régió. Ez a kistérség máris jelentős sikereket könyvelhet el a gázprogram telje­sítése, a falusi turizmus fejleszté­se terén. m. a. Gyógypedagógia helyben VÁSÁROSDOMBÓ A hegyháti kis falu körzeti általános iskolájában speci­ális tagozatot szerveznek a sérült gyermekek részére. A húsz fiatal most is jár gyógypedagógiai foglalko­zásokra, zömük Sásdra, né- hányan Dombóvárra, illetve Komlóra. Pintér Györgynétől, az iskola igazgatójától megtudtuk, hogy hosszadalmas eljutni a távoli helységekbe, s akad olyan gye­rek, akit nem tud a szülője elkí­sérni. Többek között tékesi és kisvaszari kicsik ingáznak egye­dül, miközben többször szállnak át, és sokat várakoznak a követ­kező buszra. Az sem ritka, hogy ilyen helyzetben a család nem engedi el a gyermeket a távoli speciális foglalkozásokra, le­mond azok előnyéről. Most még teheti, ha azonban kialakítják - ■várhatóan az új tanév kezdetére - a speciális tagozat helyét, akkor már minden rászorulónak el kell mennie a különleges gyógypeda­gógiai órákra. így szeptembertől a sérült diákok létszáma eléri majd a mostani húsz helyett a harmincat. Jelenleg azon a részen, ahol majd a speciális tagozat kap he­lyet, a nagycsoportos^ óvodások közössége működik. Őket a nyár folyamán visszaviszik az óvodá­ba, ahol ezért bővítenék több millió forintért. A kivitelezéshez az önerőt már előteremtette az önkormányzat, a fennmaradó részre pályázni fognak. CS. J. < i A

Next

/
Thumbnails
Contents