Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-29 / 175. szám

I 2001. Június 29., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA - R I P ŐRT Történelem a pécsváradi várban Neves színészekkel megelevenedik Asztrik apát története Első ízben rendeznek színházi előadást a pécsváradi várban augusztusban. Mivel a Pesti Magyar Színház felkarolta a kez­deményezést, az első pécsváradi apát története neves színész előadásában, fényűző jelmezekkel kerülhet színpadra. Asztrik az 1015-ben alapított pécsváradi monostor első apátja volt, aki a legenda szerint elhoz­ta a magyar koronát István ki­rálynak. Pozsgai Zsolt „Boldog Asztrik küldetése” című darabjá­ban az írói képzeletnek köszön­hetően megelevenednek a törté­nelem dokumentumai. A színészek lassan egy hete próbálják Budapesten az össze­esküvésekkel és romantikával át­szőtt játékot; már a szereposz­tás is nagy sikert ígér: Asztrik apát szerepét Szakácsi Sándor, István király özvegyét, Gizellát Béres Ilona, Orseolo Péter ma­gyar királyt Őze Áron, Endre ki­rály orosz feleségét, Anasztázia hercegnőt Gregor Bernadett játs­sza. A forgatókönyv a Baranya me­gyei és a Pécsváradi önkormány­zat felkérésére készült el egy éve, s hosszas előkészületek után elsőként - a millenniumi év záró napjaiban -, augusztus 18- án és 19-én este 20 órakor kerül bemutatásra, a történet eredeti helyszínén, a pécsváradi várban. Dretzky Katalin, a helyi előadást szervező pécsváradi Művelődési Központ igazgatója elmondta: a színészek nagyon nagy lelkese­déssel játsszák, próbálják a dara­bot, a jelmezek pedig egyszerű­en csodálatosak. Az igazgatónő hozzátette, óriási segítséget je­lent, hogy a Pesti Magyar Szín­ház felvállalta a díszletek és a jel­mezek finanszírozását, hiszen csupán ezeknek az elkészíttetése közel 3 millió forintba került vol­na. Az augusztusi ősbemutatót a vár udvarában, szabadtéren te­kinthetik meg az érdeklődők. Eredeti elképzelések szerint színpad nélkül, a vár falai között kel majd életre az 1039-ben a pécsváradi apátság udvarházá­ban játszódó történet. Zsáli János pécsváradi polgár- mestertől megtudtuk, a napok­ban megkötötték a szerződése­ket a színészekkel. Kiemelte, a pécsváradi előadásokat a helyi, illetve a megyei önkormányzat közösen finanszírozza, s az első előadás joga 2004-lg e két intéz­ményt illeti. A darabbal azonban nem csak a pécsváradi ősbemu­tatón találkozhat majd a közön­ség, hiszen szeptemberben szín­padra tűzte a Pesti Magyar Szín­ház is, s amennyiben sikeresnek ígérkezik, egész évadban játsz- szák majd. SZABÓ ANITA „Egy öregember vallomásai” Bükkösdi László filmrendező­ről, a Pécsi Kulturális Központ igazgatóhelyetteséről, a „város nagyapjáról” készített 50 perces portréfümet az MTV Pécsi Kör­zeti Stúdiója. Az első rész ma 13 órakor, a második július 6-án 13 órakor látható az ml-en. ■ A TONERRE DE BREST francia képzőművészcsoport tagjainak munkáiból láthatnak válogatást az érdeklődők a Pécsi Galériában. A tárlat július 8-ig látogatható. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Újabb három doktoriskola alakulhat a PTE-n A tanév utolsó ülését tartotta tegnap az egyetem Rákóczi úti aulájában a PTE szená­tusa. Napirendjén egyebek mellett tanszé­kek alapítása, doktoriskolák akkreditációja, személyi kérdések is szerepeltek. A testület néma felállással emlékezett meg az egyetem napokban elhunyt professzoráról, dr. Román Lászlóról. Professor emeritusi címét ezen az ülésen szavazta volna meg a szenátus, immár határozni erről nem volt mód. A Pécsi Tudományegyetemen új, kreditalapú tanulmányi és vizsgaszabályzatot fogalmaznak. A testület ennek első fordulós tárgyalását tar­totta, de az eddigi előzmények után a nyári hó­Társadalmi szenátus A társadalmi szenátusnak 30 tagja lehet. Tegnap csak a tagok egy részét választották meg. Nehéz kérdésre kellett választ adni: a támogatói körből személyre, vagy pozícióra szólnak-e a javaslatok? És ha pozícióra - például egy cég ügyvezető igazgatójára -, ha változik a beosztása, megszüntessék társadalmi szenátusi tagsá­gát is? A jelöltek között szerepelt például Dávid Ibolya igazságügy-miniszter is, s a szenátus egyjk tagja sze­rint „a miniszteri széket még sem lehet szenátusi tag­sággal megkínálni...” Végül az a többségi vélemény alakult ki, hogy a jelölés elsősorban személyekre vo­natkozik. napokban is várják a karoktól a jelzéseket a szabály szerkesztői. A Hallgatói Önkormány­zatnak például - jelezte Ocsovai Tamás elnök (képünkön) - 26 kérdése van, ebből 18-ra még nem kapott választ. A szabályzatot a tervek szerint végleges formájában októberben tár­gyalja majd a szenátus. Újabb doktori iskolák végső akkreditációja is napirenden volt. Ha a javasolt három új - fi­lozófiai, pszichológiai és építő­művészi - megfelel az elvárt követelményeknek, 18-ra emel­kedik a PTE doktoriskoláinak száma, ezzel pedig lassan utol­érheti a többi nagy magyar egyetemet. A viszonylag gyorsan pergő ülésen szinte félmondatok is elegek voltak olyan fontos té­mák egyhangú támogatásához, mint például a bölcsészettudományi karon a roma hallgatókat szolgáló szakkollégium létrehozása. Hont Márta dékán elmondta, a fontos elő­relépést egy sikeres Phare-pályázat teszi lehetővé. Határozott a testület több - például fizikus-informatikus, kémikus-informatikus - szak létreho­zásáról, külső tanszék munkájának elindításáról, illetve tanszék meg­szüntetéséről is. Ez utóbbi a spanyol nyelv, de a BTK dékánja jelezte, már megkezdődött egy latin-amerikai in­tézet fel­állításának előkészítése, ennyiben a spanyol tanszék lényegében csak át­menetileg szűnik meg. Titkos szavazással választották meg a társa­dalmi szenátus tagjait. A jelöltek részben az egyetemet támogató szervezetek képviselői, részben a karok javasoltjai voltak. M. A. Diákkórus-siker Franciaországban A Mátyás király utcaiak Bostonba szóló meghívást kaptak Sikeres franciaországi vendégszereplésről érkezett haza a pécsi Mátyás Király Utcai Általános Iskola nagykórusa, amely a közelmúltbeli Pécs-Baranyai Nemzetközi Zenei Fesztivál házigazdája volt. Cziffra György Párizs közelében, Sanlis-ban halála előtt létrehozott egy hangversenytermet, amit Liszt Ferenc teremnek nevezett el. - Ott sikerült megvásárolnunk Cziffra 1984-ben, Pécsett, az ak­kori POTE aulájában adott hang­versenyén készült felvételét - mondja Kunváriné Okos Ilona (képünkön), a Mátyás Király Úti Iskola nagykórusának karnagya. - A Francia Rádió Gyermekkóru­sa, ezúttal személy szerint Tony Ramon vezető karnagy hívott meg bennünket vendégszereplés­re, nemzetközi gyermekkórus­fesztiválra, amelynek az a célja, hogy az ottani ifjúságot és a kö­zönséget megismertessék a gyer­mekkórus-muzsikával. Már má­sodízben járt a kórus Franciaor­szágban, most is egy hetet töltöt­tünk ott. Velünk utazott az egyko­ri tanítvány, Somlai Petra, a zene- akadémia hallgatója is. Ő kísérte a kórust zongorán, és szólistaként is fellépett velünk. Nemrég ért véget az ugyancsak a Mátyás király utcai iskolai kó­rus, személy szerint Kunváriné kezdeményezésére Pécsett első ízben megrendezett Nemzetközi Ifjúsági Zenei Fesztivál. A kulcsszereplő nagykórus szinte napokon belül a francia- országi Cziffra György alapí­totta hangver­senyteremben találta magát. A nagy magyar előadóművész világ­hírű zongorája és egyéb relikviák megtekintése mellett a gyerekek­kel bejárták Párizs múzeumait, fölkeresték a város és a környék történelmi nevezetességeit. A tíz évvel ezelőttihez hasonlóan nagy feltűnést keltettek a pécsiek az Egyesült Államokból, Németor­szágból és a fogadó országból a rendezvényen részt vevő kóru­sokkal való összehasonlításban is. Ebben nyilván az is közrejátsz­hatott, hogy Franciaországban nincs az iskolákban énekoktatás. A program szerint délelőttönként különböző iskolákban, esténként pedig más és más településeken szerepeltek. A fellépéseket a ven­déglátók videofelvételeken rögzí­tették. Olyan apró kedveskedé­sekben is része volt a pécsieknek, mint, hogy az egyik párizsi kórus magyar művet, Ligeti György kompozícióját adta elő. A magyar sikerre jellemző még, hogy a fran­cia kórusok elkérték a pécsiektől az általuk előadott művek kottáit. Franciaországi vendégszerep­lése során a pécsi gyermekkórus Bostonba kapott meghívást. A régi idők új szelei Polgári szolgálatosok a csendes hangú nyugdíjas teremőrök helyén Egy-egy idősebb múzeumi teremőr - mintha Ferenc József terített asztala mellől állt volna fel - maga is olyan, mint a finom, áttetszőén csipkézett porcelán. Régi idők megőrzött hangulatai átsurrantak gondolataikba, mozdulataikba. Csendes hangon csuda dolgokat tudnak elmondani, ha kér­dezik őket. Rövidesen el kell azonban búcsúznunk a pécsi múzeumok idős teremőreitől. Nincs normatíva. Olyan hatályos jogszabály, amely meghatározná, ha egy múzeumban bizonyos szá­mú tárgy van kiállítva, annak mek­kora hely kell -és főleg mennyi te- remőmek kell felügyelnie. És a vit­rinek másik oldalán sem különb a helyzet, mert arra sincs szabály, hogy a meghatározott nagyságú gyűjteményhez milyen létszámú muzeológus-, restaurátor- és gyűj- teménykezelő-gárdát kell alkal­mazni. Vannak viszont nyomasztó té­nyek. Például az, hogy a Janus Pannonius Múzeumban is folya­matos pénzszűkével kell az intéz­mény vezetésének szembenéznie.- Keresnünk kell azokat a meg­oldásokat, amelyek révén meg­őrizhetjük a működőképességün­ket, költségmegtakarítás mellett is - fogalmaz a baranyai múzeum­igazgató, Huszár Zoltán. Most a megye múzeumaiban több mint negyven teremőrt alkal­maznak. Megjelentek közöttük már az új idők képviselői, a polgá­ri szolgálatra bevonult fiatalok. Egyelőre öten vannak, de az igaz­gatóságnak 10 alkalmazására van engedélye, s ezt a létszámot az év végére szeretnék is elérni.- Döntően a bérköltségek miatt - kommentálja a helyzetet Huszár Zoltán. - A teremőrök bére bruttó havi 40 ezer forint, ezt azonban megfejeli a 34 százalékos járulék. Ugyanakkor egy polgári szolgála­tos havi illetménye - járulék nélkül -17 500 forint. Tizenöt hónapra al­kalmazhatjuk őket. Van közöttük pincér, tanár, arra törekszünk, hogy mind nagyobb arányban dip­lomások kerüljenek hozzánk. Nagyon ritka az affér a terem­őrök és a múzeumlátogatók kö­zött. Bár Czakó Bamabásné (kis képünkön) hosszú idő óta őrzi egy emlékét. Akkor a Modern Magyar Képtárban volt felügyelő, két jól öl­tözött fiatalember érkezett, igen alaposan körbenéztek, rendőrnek mondták magukat, de igazolni nem tudták - rá egy hétre éjszaka elemeitek a múzeum udvarából egy szobrot. Czakó Bar- nabásné életko­rát és szolgálati idejét is tekintve a legrégebbi pé­csi teremőr. Ki­csit lihegve a lépcsőjárástól érkezik vissza a Zsolnayba, az igazgatóságon volt, szerződéséért.- Mindig csak egy hónapra állít­ják ki - mondja, mintegy jelezve, tisztában vannak azzal, hogy al­kalmazásuk időleges. Tud termé­szetesen a fiatal polgári szolgálato­sokról, s arról is, hogy előbb-utóbb rá is sor kerül, megköszönik mun­káját. Egy pécsi múzeumlátogató ber­zenkedik a megoldás ellen. Véle­ménye szerint a fiatal teremfel­ügyelők nem lesznek olyan felké­szültek, mint a régóta a gyűjte­mény mellett dolgozó idősebb hölgyek, ráadásul állandóan cseré­lődnek majd, hiszen lejár szolgála­ti idejük. Úgy véli, a költségmegta­karítás mellett a múzeumok veze­tését az is az új megoldás felé tere­li, hogy ezek a fiatalok nem eléggé felkészültek, már csak életkoruk miatt is tájékozatlanabbak,, ebből következően a látogatóknak tárlat­vezetőt kell fogadniuk, katalógust vásárolniuk, s mindkettő bevételt eredményez az intézménynek.- Az nem lehet, ha tőlünk kér­deznek valamit, mindenre azt mondjuk, hogy nem tudjuk - ma­gyarázza Czakóné. - Senkinek se jó, ha azt a látszatot keltjük, a mú­zeum csupa hülyét alkalmaz te- remőmek. Ezzel együtt én nem szívesen csinálnám a tárlatveze­tést, bár ha nagyon kellene, el tud­nám a látogatókat kalauzolni. Huszár Zoltán azonban leszö­gezi: a teremőröknek tilos tárlatve­zetésre vállalkozniuk! Hozzáteszi: a régi teremőr-gárdát valóban sze­retnék a polgári szolgálatosokkal felváltani, de ez folyamatos lesz, nem kerül minden idős alkalma­zottjuk egy csapásra az utcára. A látogatókat mindig szívesen tájékoztatják Akik egyébként valamennyien nyugdíj mellett vállalkoztak erre a munkára. A szűk, kolbász- és friss ke- nyérszagú öltözőbe húzódunk be­szélgetni Czakó Barnabásnéval. Kemény asszony, azt mondja, nyugdíjas életét tulajdonképpen a Vidám Parkban kezdte, de kétszer 12 órai szolgálat után, ahogy meg­hallotta a múzeumi teremőri állás- lehetőséget, rögtön átjött ide. Ez még 1983-ban volt. Itt, a Zsolnay Múzeumban, több mint 10 éve van. FOTÓ: MÜLLER ANDREA- Minden nap más. A szép tár­gyakat sem lehet megunni, de va­lójában a látogatók jelentik a vál­tozatosságot. Ha pedig el kell mennem, elmegyek. Van még bennem erő, találékonyság is, va­lamivel csak ki tudom majd egé­szíteni a nyugdíjamat.- Fél attól a naptól, amikor azt mondják majd: Czakóné, nem hosszabbítjuk meg a szerződését?- Nem lesz könnyű - kísér ki. A szeme könnyes lesz. - De senkire sem haragszom. Se a maradó kol- légákra, se a vezetőségre. m. a.

Next

/
Thumbnails
Contents