Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-27 / 173. szám

16. OLDAL M A G A Z I N 2001. JÚNIUS 27., SZERDA SZÍNES VILÁG HULLASZÁLLÍTÓ kocsit lo pott. Nyugat-London Reading kerületében letartóztattak egy 30 éves férfit azzal a váddal, hogy ellopott egy hullaszállító autót - benne a halottal. A rend­őrség pénteki jelentése szerint valószínűsíthető, hogy a férfi nem tudta: a fehér autó halot­taskocsi, amely egy 86 éves nyugdíjas földi maradványait szállítja. A járművet, s benne a koporsót négy órával később megtalálták, ugyancsak Reading kerületben. PICASSO családi vállalkozás­ban. A spanyol rendőrség letar­tóztatta egy család 11 tagját, mert sorozatban hamisították híres festők - Picasso, Miro, Chagall, és mások - festménye­it. Hétvégi sajtójelentések sze­rint a nyomozók nagyszabású razziák keretében összesen 186 hamisított képet koboztak el Madridban és Marbellában (Costa del Sol). HÉTKILOMÉTERES vasúti szerelvény. Több világrekordot is felállított egy ausztráliai vas­úti szerelvény: 682 vagonból állt és 82 ezer tonna vasércet szállított egyetlen mozdonyve­zető irányításával. Mint az AFP jelenti, a 7350 méter hosszú vasúti kígyót nyolc mozdony hajtotta a 275 Idlométeres tá­von, amelyet 10 óra alatt tett meg - ötórás késéssel, mert a Chichester hegylánc emelkedő­jén üzemzavar miatt le kellett állnia. GAY PRIDE Torontóban. A szervezők szerint több mint egymillióan nézték végig vasár­nap Torontóban a homoszexuá­lisok szokásos évi felvonulását, az inkább farsangi, mintsem harcias jellegű Gay Pride kana­dai kiadását. Bámészkodók so­kasága lepte el a járdákat, a há­zak erkélyeit, de még a házte­tőket is, hogy láthassa a város főbb útvonalain popzene vagy latin-amerikai ritmusok hangjá­ra végiggördülő húszegynéhány nyitott teherautót, rajtuk homo­szexuális férfiakkal és leszbikus nőkkel. MEGHÖKKENTŐ géppuskaso­rozat. Meglepő élményben volt része hétfőn egy japán autós­nak: járművére géppuskasoro­zatot adtak le az égből, a japán légierő egyik vadászgépéből. A rendőrség szóvivőjének közle­ménye szerint szerencsére sen­ki nem sebesült meg. A golyók átütötték az autó hátsó ablak­üvegét és egy közeli garázs te­tőzetét. Az eset Hokkaido szi­getén történt. Egy katonai szó­vivő tévedésnek minősítette az esetet. Mikor fedezte fel Kolumbusz Amerikát? Amerikát Kolumbusz nem 1492-ben fedezte fel, hanem titokban már legalább hét évvel korábban, valamikor 1485-86 között. Erre a következtetésre jutott Ruggero Martino olasz újságíró-történész hosszú ideig tartó kutatásainak eredményeképpen. Ruggero szerint, mint azt a Corriere della Serának elmondta, amikor Kolumbusz elindult Pálosból az Indiák felé, már tökéletesen ismerte az utat és azt az időt is, amelyet igénybe kell venni, hogy elérje az Újvilágot. Mert nem ez volt az első útja. Korábban már egyszer, de lehet, hogy többször is járt ott III. Ince pápa megbízá­sából, Lorenzo de Medici támogatásával. Állítását két dokumentummal támasztja alá. Az egyik egy térkép, amelyet az isztambuli Topkapi múzeumban őriznek. Piri Reis, a török flotta admirálisa készítette 1513-ban az akkor is­mert világról. A térképnek azonban csak az a része maradt meg, amely az Atlanti-óceán keleti és nyugati partjainál fekvő területeket ábrázolja. A térkép­hez az admirális jegyzeteket is írt, amelyekben felsorolja, milyen ismeret anyagokat használt fel elkészítéséhez. Közöttük volt egy korábban Ko­lumbusz tulajdonában lévő térkép is. Az Újvi­lággal kapcsolatban Piri Reis a következő meg­jegyzést írta. „Ezeket a partokat az Antiliya part­jainak nevezik. Az arab éra szerint 890-ben fe­dezték fel. (A Gergely-naptár szerint ez 1485- nek felel meg.) És úgy hírlik, hogy egy Kolum­busz nevű hitetlen genovai volt a felfedezőjük.” Piri Reis azt is papírra vetette, hogyan mondott csődöt Kolumbusz első kísérlete arra, hogy ha­jókat szerezzen a spanyol királyoktól. A másik dokumentum a római Szent Péter bazilikában eltemetett III. Ince pápa sírfelirata, amely így szól: „Növi orbis suo aevo inventi gló­ria”. Ami azt jelenti, hogy az ő pápasága alatt valósult meg az Újvilág felfedezésének dicsősé­ge­A pápa 1492. július végén halt meg, néhány nappal azelőtt, hogy Kolumbusz elindult Ame­rika felé. Aztán, amíg a felfedező a tengereket járta, IV. Borgia Sándor lépett a pápai trónra és az ő segítségével a spanyol uralkodók kisajátí­tották az Újvilág felfedezését és a korábbi doku­mentumokat eltüntetve megváltoztatták a té­nyeket. A történészek szerint Ruggero Martinónak a bizonyítékok ellenére nehéz lesz elfogadtatnia az új változatot, legalábbis addig, amíg a Vati­kán archívumaiból nem kerülnek elő újabb do­kumentumok. Halálpiramis Mexikóban Hála a legmodernebb technikának, egyre több ősi városra bukkannak a sűrű őserdők mélyén. A legújabb régészeti szenzáció színhelye Mexikó, ahol lézersugarak felhasználá­sával számítógépes modellezés útján felfedezték Ek Bálám, a „Jaguárváros” maradványait. Ilyen pontos helyszín-megállapí­tásra - jelentették be a kutatók - még egy évtizeddel korábban sem volt képes az archeológia. A szakemberek megállapították, hogy a Yucatan félszigeten há­romezer esztendővel ezelőtt vi­rágzó maja városban a biroda­lom többi részéhez hasonlóan napirenden volt az emberáldozat kegyetlen kultusza. Az itteni, pi­ramis formájú áldozati templom­ban azonban egyedi módon ért véget a szerencsétlen kiválasz­tottak gyakran nagyon rövid éle­te: kiéheztetett, a 30 méter ma­gas piramis mélyén tartott jaguá­rok végeztek velük. A jelek szerint az áldozatok hosszú szertartás után kerültek a felsőbb szintekről egyre lejjebb, amíg aztán a papok belökték őket egy aknaszerű nyílásba. Az a végén barlanggá szélesedett; ott várták az érkezőket az ítélet- végrehajtók, az errefelé szent ál­latnak számító jaguárok. A maja birodalom maradványaira eddig is jellemző volt a szépség és bru­talitás sajátos elegye. A jaguárvá­rosi halálakna bejáratánál példá­ul ember nagyságú maja isten­szobor búcsúztatta a biztos halá­ba zuhanókat. Dr. Letícia Varas asszony, a kutatások vezetője közölte, mindenütt egyedülálló­an szép domborműveket és egyéb képzőművészeti remeke­ket, valamint maja írásjeleket ta­láltak. Ezeket eddig nem tudták meg­fejteni, de e titkok felderítésére is bevetették az elektronika „eszét”. „Ek Bakam kétharmadát még fel kell tárnunk. Tudjuk, még sok rejtély vár megfejtésre” - mondotta a régész. A széles csípőjű nők tovább élnek? Egy svéd tanulmány szerint a széles csípőjű nők tovább él­nek és egészségesebbek maradnak, mint a sovány testalka- túak. A Göteborgs-Posten című lap jelentése szerint a kes­keny csípőjű nőknél nagyobb a cukorbaj, az infarktus és más szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A cikk alapjául szolgáló tanulmány ismerteti Laureen Lissner doktornő megállapításait, aki 1462 göteborgi nő egészségi állapotát és a körük­ben bekövetkezett elhalálozások okait vizsgálta. Ugyanakkor beis­merte, hogy „még nem teljesen ért­jük azokat a tényezőket, amelyek kedvezően hatnak a szélesebb csí­pőjű nők egészségi állapotára”. Lissner doktornő szerint ko­rábbi felmérések kimutatták, hogy a kövérebb nők és férfiak hamarabb megbetegednek. Csí­pőméretükre azonban eddig csak kevés figyelmet fordítottak. A szóban forgó tanulmány során normális testsúlyú nőket vizsgál­tak meg. Lissner és csapata a megvizsgált nőket csípőjük szé­lessége szerint négy, csoportra osztotta, s a csoportokba egyenlő arányban sorolt be dohányoso­kat, idősebb és fiatalabb, vala­mint kövérebb és soványabb nő­ket. A csípő méretétől függően je­lentős különbségek mutatkoztak a megbetegedések és a betegsé­gek okozta elhalálozások száma között. A svéd tanulmány végül arra a következtetésre jutott, hogy a 102 centiméteres vagy annál széle­sebb medence egészségileg elő­nyös a nők számára. NAGY BRITANNIA, BRISTOL. Tim, a törpeegér kiválóan berendez­kedett otthonában, amely egy Wimbledonban kiszolgált teniszlabda. Környezetvédelmi megőrző program keretében találták ki a szakem­berek ezt a megoldást a törpeegerek számára, amelyek rendre áldo­zatul esnek a mai mezőgazdasági művelési módszereknek, és meg­óvásuk szükségessé vált. A 20 pennys érme súlyú kis rágcsáló ma­gasra szereti építeni a fészkét, hogy védve legyen az őt „szerető” ra­gadozóktól, de természetes környezetében egyre kevesebb alkalmas hely kínálkozik, így teniszlabda várba kényszerül. ______________■ Is mét kötelező az elegancia A lötyögő-lógó ruhák, a khaki nadrágok, a bő pólók kora lejárt. Legalábbis ez tűnik ki a legújabb trendekből. Helyüket ismét elfog­lalják az elegáns öltönyök és nyakkendők, a nőknél pedig a kosztümök, nadrágkosztümök. A cipőket pedig illik ismét fé­nyesre pucolni! Egy New York-i ingatlanügy­nökség tulajdonosa, Barbara Corcoran ötszázötven alkalma­zottjától megköveteli az öltöny- nyaítkendő, illetve a kosztűm vi­seletét. Ez még akkor is kötelező, ha valaki ünnepnap akár egyetlen papírért szalad be a céghez. A portások nem engednek be a házba olyan dolgozót, aki nem a tulajdonos elvárása szerint öltö­zött fel. Ugyanígy jár el a Fortunoff nevű áruház-lánc: ha a dolgozó nem megfelelő ruházat­ban érkezik, akkor hazaküldik, s azt a napját nem fizetik ki. A má­sodik ilyen „fegyelemsértés” au­tomatikusan az állás elvesztésé­vel jár. Egy másik áruház-lánc, a Victoria’s Secret menedzsmentje még azt is előírja, hogy az eladó­nők csak olyan kosztümöt hord­hatnak, amely legalább 95 száza­lékban fekete színű. A jelek szerint a Fehér Ház­ban is vége a Clinton-érában megszokott farmeres, kigombolt inges világnak. Bush elnök stáb­főnöke, Andrew Card már az első nap közölte a hivatalnokokkal, hogy mindenkitől elvárja a Fehér Házhoz illő eleganciát. De nem csupán Amerikában, Közép-Európában is mind in­kább megkövetelik a munkahe­lyeken a hivatalnokoktól a meg­felelő öltözetet: Aki mostanában állást keres, és beszélgetésre hív­ják, biztos lehet benne: először az öltözetét veszik szemügyre, Amennyiben azzal baj van, a töb­bire már nem is kíváncsiak a „hu­mánpolitikai” szakemberek. A VILÁGŰR HÍREI Gyertyafény a Holdon Évmilliárdokkal ezelőtt elizzott- kihunyt csillagok, galaxisok (csil­lagrendszerek) válnak majd látha­tóvá a világűrre irányított giganti­kus szemek révén, és ajándékoz­zák meg az emberiséget teljesen új ismeretekkel a világmindenség keletkezéséről, kialakulásáról. A dél-afrikai Kakooban, Fokvárostól mintegy 400 kilométerrel északra rakták le a déli félteke legnagyobb teleszkópjának alapjait. A SALT (azaz: South African Large Telescope, tehát: legnagyobb dél­afrikai teleszkóp) öt éven belül, legkésőbb 2005-ben már műkö­dik is. A csillagászati távcső tükrének átmérője 11 méter; 91 darab, hat­szögletű, öt centiméter vastag, egyenként egy méter átmérőjű tü­körelemből rakják össze. Ez a műszaki-fizikai megoldás fölösle­gessé teszi az óriási szerkezet mozgatását a Föld keringésének kiegyenlítése céljából. Az átszá­mítva jó négymilliárd forintba ke­rülő távcső akkora teljesítményű lesz, hogy akár egy pislákoló gyertya fényét is érzékeli a Hol­don. A SALT építésében, üzemel­tetésében a dél-afrikai tudósokon kívül amerikai, brit, új-zélandi, lengyel és német kollégáik is részt vesznek. Ekként a többi között a göttingai egyetemi csillagvizsgáló munkatársai is, amiért Alsó- Szászország és a Volkswagen-ala- pítvány is mintegy 400 millió fo­rinttal támogatja korunk, ponto­sabban a 21. század egyik legna­gyobb teleszkópjának a létrehozá­sát. A SALT-tal akár tízmilliárd fényévre visszatekinthetnek a tu­dósok a múltba, és megpillanthat­nak olyan csillagokat, amelyek már réges-régen nem léteznek, el­égtek, megsemmisültek. A kor­szerű számítógépes technikának köszönhetően nem szükséges, hogy távoli országok tudósai, csil­lagkutatói Dél-Afrikába utazza­nak. Kérésre komputer képernyő­jén megjeleníthető teleszkópké­pekhez juthatnak a Kakooban ké­szített felvételeket őrző CDROM vagy DVDROM formájában. Le­het, hogy az ilyesmi kevésbé ro­mantikus, mint órákon, éjszaká­kon át kémlelni a titkok végtelen sorát tartogató égboltot. Csak­hogy a lézerlemez fillérekből elő­állítható, és az esetleges kikülde­tés, utazás, külföldön tartózkodás borsos ára megtakarítható, más kutatások költségeinek a fedezé­sére fordítható. A Föld hangja Az amerikai Marshall Űrrepü­lési Központban dulgozó tudó­soknak - és az internetnek - kö­szönhetően Földünknek olyan hangjai, zörejei is eljutnak a világ minden tájára, amelyeket emberi fül aligha hallhat meg. A termé­szet hangkulisszáját szünet nél­kül sugározza a VLF rádió (www.vlfradio.com). Az emberi fül nem képes köz­vetlenül érzékelni a rádióhullá­mokat. Alacsony- vagy kisfrek­venciájú rádióhullám-vevő készü­lékkel azonban átalakíthatók. Föl­dünk légkörében naponta millió­nyi villám viliódzik, többségét az ember nem észleli. A villámcsapásokból abban a pillanatban, amint fényük látható­vá válik, széles sávú rádióhullám­impulzusok is kiindulnak. A szokványos rádiókészülékek ezt szalonnasütéshez hasonló sister­gésként adják tovább. A tudósok azonban a „szférák hangjaként” emlegetik ezeket a zajokat. Cso­dálatos hangokra képes ugyanis a Föld mágneses tere, az északi és a déli fény, a fényvihar, a legkopá- rabb hegyvonulat is. E nagyon alacsony frekvenciá­jú hangok akár több ezer kilomé­ter távolságból is fölvehetők fi­nom mikrofonokkal. Van olyan hang, amelyik előbb megkerüli a Földet, és csak azután libben bele az érzékeny műszerfülekbe. Ne­kicsapódnak a Föld felületének, onnan visszapattannak a magas­ba, az ionoszférába, ahonnan újra visszasugárzódnak. Orosz űrkutatási tervek Az orosz űrkutatók még „gyá­szolják” ugyan a nemrég megsem­misült Mir-űrállomást, ám válsá­gos pénzügyi helyzetük ellenére izgalmas új terveken dolgoznak: egy negyvenéves álmot feleleve­nítve a Marsra akarnak eljutni. A szovjetek még a hatvanas évek­ben tervezték az első Mars-expedíci­ót, de N-l jelzésű óriásrakétájuk a kí­sérleteknél kudarcot vallott. Elkép­zelésük az volt, hogy a Mars- űrhajót Föld körüli pályára állítják, majd to­vábbi rakétákkal viszik fel a szüksé­ges felszereléseket. Ezután atom­energia segítségével jutna el az űrha­jó - egy év alatt - hattagú személyze­tével a bolygóhoz. A kozmonauták leszálltak volna mind a Mars két holdján, mind a bolygó felszínén. Miután párhuzamosan megin­dult a versenyfutás az amerikaiak­kal a Hold meghódításáért, a Mars­utazás ügyét levették a napirendről. Az expedíció hajdani tervezői, akik közül egy-kettő még ma is tevé­keny, úgy gondolják, annak megva­lósításával az orosz űrkutatatás is­mét vezető szerepet kaphat. A mai elgondolások szerint elég lenne négy űrhajós is. Az atomreaktor he­lyett óriási, hétszáz méter széles napelem-rendszert használnának, ezek biztosítanák az energiát a xenon-gázas hajtómű számára. A szakértők szerint a Marsra szállás húsz éven belül lehetsé­ges, de ijesztően drága: amerikai becslések szerint ötvenmilliárd dollárba kerül. Ekkora összeget egy ország nem tud vállalni. Moszkvában azonban most egy „takarék”-megoldással foglalkoznak. Szerintük „csak” tíz­milliárd dollárba kerülne, ha az ex­pedíció részvevői nem szállnának le a Mars felszínére (ez az út leg­költségesebb és legveszélyesebb ré­sze), hanem csak a bolygó körüli pályára állnak és szondát bocsáta­nak le a Mars felszínének kutatásá­ra. Nézetük szerint egy ilyen út 2010-ig lebonyolítható. í A i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents