Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-25 / 171. szám

2001. Június 25., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL VÉGET ÉRT A XII. PÉCSI NEMZETKÖZI FELNŐTTBÁBFESZTIVÁL. Díjkiosztással zárult tegnap délután a pécsi Bóbita Bábszínházban a rangos négynapos bábmustra. A legtöbb elismerést a Ciróka Bábszínház érdemelte ki Leporelló első könyvével. A sok díj közül a legjobb női bábszínész díja Pécsett maradt: Zengő Ágnes kapta, míg a legjobb férfi bábszínésznek a német Michael Vogelt (képünkön) választotta a zsűri egyszemélyes Hamlet-fantáziájáért.___________________________________________________________ fotó* tóth l. Művészet „ . «1 ___ Gyilkos harc a kiadók között Összességében sikeres volt az Ünnepi Könyvhét Az Ünnepi Könyvhét 2001. eddigi összegezései szerint a rendezvények igen emlékezetesek, a kiadványok színvona­lasak voltak, a kereskedelemben azonban mindez nem eredményezett számottevő emelkedést. Mindenütt zenét hallgatha­tunk a belvárosban. Ma kez­dődik és három napot át tart az utcai zenészek fesztiválja. Az egyes helyszíneken egy-másfél órán át játszanak ugyanazok a ze­nészek, aki szívesen hallgatná őket tovább, mehet velük a követ­kező zenehelyre. Idén 14 fellépő szórakoztatja a járókelőket. A Tü­csök duó magyar, délszláv, zsidó, Zajzon Tamás és Morvái Kriszti­na ír népzenét, a Parola magyar népzenét, a Portugál duó latin ze­nét mutat be, a Barangolók éne­kelt versekkel is szerepel a feszti­válon. A 70-es és 80-as évek sláge­reit idézi a Capita gitárklub, köny- nyűzenét ad elő népi hangszere­ken az Intermagyar együttes, fel­dolgozásokat mutatnak be a Sop­roni Ütősök. Dudinszky Nőm és Ádám Krisztina fuvolán, Bakaja Zoltán és Mustos Beáta brácsán, Vízin Antus harmonikán játszik. Meghallgathatjuk a pécsi Művé­szeti Szabadiskola diákjainak, a szegedi Rambling blues triónak és a budapesti DG Pantomimnak a muzsikáját is. _______________■ A sokféle, együttesen felbukka­nó, együtt élő pécs-baranyai kul­turális fesztiváli színfolt egymás­ba való áttűnése, egybeolvadása a sok éves átlaghoz képest idén megkülönböztetett hangulatot te­remtett a könyves rendezvények tájékán. Többek szerint az emlé­kezetes könyvünnepi rendezvény azt az ősi gondolatot idézte meg, hogy a könyvek világa maga a vi­lág.- Az én esetemben a könyvek iránti érdeklődés nem kampá­nyokhoz kötött. Elsősorban a szűkebb kutatási területemen fi­gyelem az újdonságokat, vi­szont, az Ünnepi Könyvhéten olyan munkák is bekerülnek a látókörömbe, amelyek egyéb­ként elkerülnék a figyelmemet - mondja Boda Miklós irodalom- történész. - Igen jónak tartom, hogy a hagyományos pécsi Szín­ház téri könyvsátor-sor mellett megrendezték a Széchenyi téren az Alexandra könyvünnepét a maga sokszínű programjával. Ugyanakkor nekem igazán a könyv nyugat-európai állandó utcai jelenléte tetszik, különösen a párizsi, római könyvnegyedek a szabad ég alatt. Kár, hogy ná­lunk nem válhatott a közterüle­tek állandó szereplőjévé a könyv. Ambrus Éva, a Magyar Könyv­klub Kiadó vezetője: - Egyrészt örvendetesnek tartom, hogy ilyen nagytömegű könyv jelenik a könyvhéten, másrészt gyilkos harc is ez a kiadók között, hiszen erre az időpontra és karácsonyra időzít mindenki. A most el nem kelt könyvek, könyvhegyek a nyári pangás időszakában raktár- készletté válnak, holott a cél nem ez. Jövőre már meglehet, hogy a könyvkiadási dömping áttevődik az április végi könyvfesztiválra, és ez jótékony hatással lehet a ke­resletre, a könyveladásra. Keresztúri József, a Pécsi Vá­rosi Könyvtár Várkonyi Nándor Könyvtárának igazgatója az ol­vasói kedvet remélhetőleg igen jelentősen serkentő „Olvasás évével” való egybeesés fontossá­gát hangsúlyozza. A Várkonyi Nándor Könyvtárnak is sikerült ebben az időszakban több szí­nes programot nyújtani, vendé­gük volt többek között Závada Pál író és Berták László költő. Sort kerítettek a könyvtár név­adója, Várkonyi Nándor életmű­sorozata legutóbbi darabjának, Az írás és a könyv története cí­mű munkának a bemutatójára is. A könyvforgalomról a pécsi Széchenyi téri Móricz Zsigmond könyvesbolt vezetője, Varga Gabriella elmondta, hogy náluk 30 százalékos forgalomnöveke­dés volt a könyvhéten. A Kiméra antikvárium vezetője, Csepeli Csaba és a siklós egyetlen komo­lyabb könyvesboltjának a veze­tője Kéri Pétemé nem érzékeltek pénzbevételben is kimutatható forgalomnövekedést. BEBESSI K. ________ Lemezajánló________________ Zo ngorával a Föld körül A nagy lemezkiadók júniusban is gazdag kínálattal lépnek a közön­ség elé. Mi ebből most néhány fi­gyelemre méltó korongot ajánlunk. Ami közös bennük, az a zongora. A Phiüps, nem először, megje­lenteti dupla CD-jét Mozart: A nagy zongoraversenyek rímmel, ezúttal Mitsuko Uchida közremű­ködésével. A kiváló zongoramű­vész elsősorban Mozart, Beethoven és Schubert avatott tolmácsolója­ként ismert, de játszik Berg-, Schönberg- vagy Messiaen-műveket is, idén például megjelent a Cleve­land Orchestra segítségével, Pierre Boulez dirigálásával egy Schön- berg-zongoraverseny lemeze, vala­mint Debussy 12 etűdje, amelyet a Philips 50 éves évfordulójának tisz­teletére játszott korongra. Ez utób­bi Gramophone-díjas lett. A Decca dupla albumán Vla­dimir Ashkénazy Beethoven C-dúr, B-dúr és G-dúr zongoraversenyét és a 6 bagatellt adja elő. A művész még 1972-ben stúdióban, majd most, új felvételén, élő koncerten adta elő a műveket. Stephen Kovacevich előadásá­ban valamennyi Beethoven-szo­nátát lemezre rögzítette az EMI. Az 1940-ben, Los Angelesben szü­letett, 11 éves korában már mű­vészként fellépő zongorista ezúttal az op. 26, op. 27 és op. 49-es szo­nátákat mutatja be. A számos díj­jal kitüntetett muzsikus az elmúlt évben a Londoni Royal Festival Hallban mutatkozott be Beetho­ven darabjaival, idén Szlovéniá­ban, Tel-Avivban, Németország­ban és az Egyesült Államokban lép közönség elé. Nem mindennapos vállalko­zásba kezdett a Teldec. Öt leme­zen mutatja be Ligeti György munkásságát. A Hamburgban és Bécsben élő művész' első CD-je most készült el, rajta többek kö­zött az 1985-’88-ban íródott zon­goraverseny található Pierre- Laurent Aimard, a Schönberg és az Asko Ensemble közreműködé­sével. Aimard elsősorban a kor­társ zene megszólaltatója, gyak­ran játszik Boulez-, Stockhausen-, Ligeti- és Kurtág-műveket. A Teldec Ligeti Projectjének utolsó darabja 2003-ban készül el, a zeneszerző 80. születésnapjára. CSERI LÁSZLÓ Új jogi folyóirat indul A közelmúltban jelent meg Az Európai Közösségek Bírósága című kötet, mely­nek társszerzője dr. Kecs­kés László pécsi jogász- professzor, az uniós joghar­monizáció egyik hazai szakértője, a kéthavonta megjelenő Európai jog fő- szerkesztője. A Pécsi Tudományegyetem tan­székvezető professzora új folyó­irat körül bábáskodik: az Euró­pai Jogakadémia által alapított, kéthavonta megjelenő országos lappal az európai jog magyar irodalmát szeretnék bővíteni. Az Európai jog című lap természete­sen az uniós csatlakozás felé te- kintgető Magyarország jogászai­nak próbál segítséget nyújtani, felkészítve őket a csatlakozás utáni, alapvetően új, más minő­ségű jogéletre. Dr. Kecskés László elmondta, a legjobb jogharmonizációs igyekezettel sem kerülhetjük el azt, hogy az uniós tagság elnye­résének napján, a huszonnegye­dik óráról nulla órára „kattanjon be” ránk zúdulva az EU teljes, úgynevezett elsődleges joganya­ga. A tulajdonképpeni közösségi alkotmányjogról és az Európai Bíróság hatalmas esetjog-táráról van szó, melyre nemcsak a ha­zai jogásztársadalmat, hanem az egész magyar társadalmat fel kell készíteni. A folyóiratban elsősorban a mindennapi gyakorlati munkát segítő cikkek és tanulmányok kapnak helyet, s ezzel elsősor­ban az ügyvédek, ügyészek, bí­rák, jogtanácsosok, közjegyzők, köztisztviselők és a témában dolgozó nem jogász, de jogalkal­mazó szakemberek igényeit sze­retnék kielégíteni. A folyóirat szerkesztőbizottsága és szerzői a hazai jogászélet jeles képvise­lői, akiknek személye garancia arra, hogy az egyes témákat sok­oldalúan, magas színvonalon megvilágítva jussanak az olvasó­hoz. K. F. Jelentkezésem a demokrácia főpróbája”- mondja a köztévé elnöki székére pályázó Friderikusz Sándor Az elmúlt héten valóságos bombaként robbant a hír, hogy a Magyar Televízió elnöki székére kiírt pályázaton - másik három jelölt mellett - a népszerű tévés személyiség, Friderikusz Sándor is elindul.- Milyen megfontolásból adta be a pályázatát?- Mert televíziósként és néző­ként egyaránt nincs türelmem to­vább nézni mindazt az erkölcsi és szakmai züllést, ami a Magyar Te­levízióban tapasztalható. Az egy­re emelkedő tévé-előfizetési díjak mellett az emberek lassan már semmit nem kapnak a köztévétől, és én azt különösen felháborító­nak tartom, hogy ennek ellenére évente 11-15 milliárd forint folyik ki az MTV-ből - a rendőrség is vizsgálja, hogy hová. Én a televí­ziós pályafutásom jelentős részét az MTV-nél töltöttem, ott lettem - szakmailag és üzletileg egyaránt - sikeres. Úgy gondoltam, eljött az idő, amikor meg kell hálálnom azokat a lehetőségeket, amiket az MTV-től valaha kaptam, tehát be­adtam a pályázatomat, amelynek vége még az is lehet, hogy elnye­rem a Magyar Televízió elnöki posztját. Hogy szándékaim tiszta­ságát bizonyítsam, mindaddig, amíg az MTV nem lesz nyeresé­ges, csak havi egy forintos fizetést kértem, lemondva ezzel arról a 1,2-1,5 millió forintról, amit sok éve az MTV-elnökök havonta fel szoktak venni, annak ellenére, hogy maguk után csődtömeget hagynak.- Miből gondolja, hogy Ön a legalkalmasabb elnökjelölt?- Természetesen én sem hor­dom a bölcsek kövét a zsebem­ben, de az MTV-ben eltöltött 7 év - mind pénzügyi értelemben, mind pedig a nézettségi adatokat tekintve - engem igazol. Csak hogy tényekkel is igazoljam ezt a tételt: az utóbbi tíz évben a leg­nézettebb tévéműsorok az enyé­mek voltak, például volt olyan Friderikusz Show, amit 6,4 millió ember nézett meg - nyilván a dallasbeli Jockey jóvoltából is -, de átlagosan is a showimat 4,3­5,2 millió néző követte figyelem­mel. Persze vannak, akik meg­kérdőjelezik, hogy mit értek én a közszolgálatisághoz, hiszen showim elsősorban kereskedel­mi jellegű produkciók voltak. Ezt nyilván az mondja, aki munkás­ságom 20-25 évét nem ismeri kel­lő aprólékossággal, hiszen - a té­vézést megelőzve - a Magyar Rá­dióban töltött 15 évem alatt csu­pa közszolgálati műsorban dol­goztam, a 168 óránál, a Rádió Krónika-, illetve Belpolitikai Ro­vatánál. De a Magyar Televízió­ban is voltak bőséggel közszolgá­lati műsoraim, így az imént emlí­tett „Az én mozim”, vagy a közel három éven át tartott „Máskép­pen beszélgetek”, de említhet­ném a tisztán politikai heti maga­zinomat, a „Friderikusz, Szub- jektív”-et is. Az már csak hab a tortán, hogy ezeket a műsorai­mat is milliók követték, például „Az én mozim”-at rendszeresen 4 millió ember nézte, a „Máskép­pen beszélgetek”-et 3-3,5 millió. És ha még ehhez hozzávesszük, hogy az MTV-ben* töltött hét évem alatt - az ő adataik szerint - összesen 2 milliárd 400 millió forint nyeresége volt csak a Friderikusz-műsorokon a Ma­gyar Televíziónak, akkor igazán nem értem, hogy mire való a ké­telkedés.- De abba, hogy ki lesz a Ma­gyar Televízió elnöke, mindig is beleszólt a politika. Ettől nem tart?- Nem. Jelentkezésemet erre a posztra a demokrácia főpróbá­jának is tekinthetjük. Ha a cson­ka, csak a kormánypárti tagok­ból álló kuratórium elnöksége a négy jelölt közül engem jelöl, s a társadalmi szervezetek delegálta 25 kurátor megválaszt, elhihet- jük, amit hivatalosan mondanak nekünk. Ha elutasítanak, a hatalomnak marad egy alig né­zett tévéje, amivel ugyebár nem fog tudni nyomást gyakorolni a közelgő választásokra. Az is igaz, hogy egy annyira elkötele­zetlen emberrel, mint amilyen én vagyok, nem lehet sokat kez­deni. Tehát állok a megmérette­tés elé,- És ha nem jön össze a pá­lyázat? Ha mégsem Ön lesz az MTV elnöke?- Mindenesetre nem lesz irigy­lésre méltó helyzetben az a kura­tóriumi elnök, akinek azt kell be­jelentenie, hogy nem engem tar­tanak a legalkalmasabb jelöltnek. De semmi baj. Akárhogy is dönte­nek, én így is, úgy is nyerek ez­zel. Legfeljebb nem segíthettem, mert nem engedték. Jóval magasabbra tenné a mércét »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents