Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-23 / 169. szám

2001. Június 23., szombat 0 R F U BEM U T A T K 0 Z I K 11. OLDAL A tó a legnagyobb értékünk A településen megelégedett, boldog emberek élnek v Abaliget )ORFU Somogyu Ha a hatvanas évek elején elkészült tó nem lenne, akkor a mi falunk is Gyűrűfű sorsára jutott volna - vélekedik a pol­gármester az öt faluból mára egységes településsé érett Or- fűről. Az infrastruktúra csaknem teljes, a gáz ugyan na­gyon hiányzik, ám belátható időn belül a vezeték kiépíté­sére is sor kerül. Előnyük egyben hátrányuk is, mivel a te­lepülés besorolása miatt - nem hátrányos helyzetű telepü­lés - a legtöbb, költségvetésből finanszírozott pályázaton nem vehetnek részt. Településünk a Hegyháton, a Me­csek hegység északnyugati határá­nál, Pécstől 16 kilométerre fekvő üdülőfalu - ad pontos helymegha­tározást Kovács Dezső polgármes­ter. A völgy korábbi öt ősi helysége (Orfű, Mecsekrákos, Bános, Me- csekszakál és Tekeres) formáló­dott az elmúlt jó harminc év alatt a természeti értékek megtartásával, gyarapításával ezerarcú, mégis egységes, Európa-szerte ismert üdülőterületté. A természeti kör­nyezet valóban gyönyörű. A táj különös varázsát az adja, hogy az A LAKOSSÁG KORCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁSA ORFŰN (Az állandó lakosok száma jelenleg 788 fő) emberi létesítmények (lakóházak, nyaralók, tavak) úgy simulnak be az erdők, legelők, szántóföldek közé, mintha az idők kezdete óta a táj részei, a természet teremtmé­nyei lennének. Ez azért lehet így, mert a település (a korábbi öt kis falu) hatalmas terülten fekszik. Az egyes településrészek között nagy kiterjedésű zöld területek vannak. Ez a széttagoltság, a nagy kiterje­dés azonban gondokat is okoz, emiatt például szinte teljesen hi­ányzik a hagyományos értelem­ben vett faluközösség. Az üdülés, pihenés, vízisporto^ űzése mellett elsősorban a horgá­szat, vadászat, lovaglás, a környék természeti értékeinek gyalogos (vagy autós) megismerése jelent­het kikapcsolódást. Érdeklődésre tarthat számot a helyi védettségű régi lakóházak (Tekeres faluképe ilyen, a polgármesteri hivatal épü­lete meg népi műemlék), a malom­múzeum (ebben ma is őrlik a bú­zát), a természetvédelmi területek és a Mecsek hegység erdő borítot­ta hegyláncai. Kifejezetten jónak mondható a község kommunális, infrastruk­Virágos Orfűért Pályáznak a zöldterület növelésére Az önkormányzati testület megállapítása szerint a pénz­ügyi helyzetük stabil, az el­múlt évi gazdálkodásuk ki­egyensúlyozottan alakult, az idei feladatok ellátásához a pénzügyi fedezet biztosított. Pedig van kiadásuk jócskán, a ter­vek szerint csaknem 109 millió fo­rintot fognak költeni az igazgatás­ra, az intézmények fenntartására, szociális juttatásokra, rendezvé­nyekre. Az önkormányzati igazga­tási költségek meghaladják a 25 millió forintot, a községgazdálko­kör Egyesület 200 ezer, az Orfűi Polgárőr Csoport 100 ezer, a sport­egyesület (labdarúgó, kerékpáros és lovasklub) összesen 600 ezer forint támogatásban részesül. Minden évben megrendezik az úgynevezett faluszépítő progra­mot. A Virágos Magyarországért versenyben tavaly oklevelet nyer­tek, tavalyelőtt pedig a Tourinform különdíját kapták meg. A Kincses, Virágos Baranyáért versenyben ta­valy 80 ezer forintot nyertek, a pénzt virágosításra fordították. Er­re az idén is beneveztek, mint ahogy a lakosságnak, az ingatlan­Panoráma a Balázs-hegyről - a tervek szerint szeretnék felújítani a kilátót is dás a tervek szerint 8,5 millió fo­rintot emészt fel. Parkfenntartásra is sokat fognak költeni, 6,5 millió forint a tervezett összeg. A közvi­lágítás 5,6 millióba, az óvoda 8,5 millióba, az általános iskola 8,2 millióba, a napközi otthonos ellá­tás 2,3 millióba fog kerülni az idén. A háziorvosi szolgálatra 2,3 milliót, a családsegítésre pedig 2,9 milliót szánnak, a szociális étkez­tetés csak 500 ezer forintba fog ke­rülni. A szociális segélyekre 5 mil­liót fizetnek ki, a köztisztasági fel­adatok ellátása 7,5 millióba fog ke­rülni, míg a közművelődési könyvtárak fenntartása 4,6 millió­ba kerül. A testület a költségvetés elfoga­dásakor döntött egyes társadalmi szervezetek támogatásáról is. A Baranya Megyei Kerpel-Fronius Ödön Gyermekkórháznak 50 ezer, a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület 10 ezer, az Orfűi Társas­tulajdonoknak most is elindítják a Vendégváró, Virágos Orfűért moz­galmat. Tavaly 50-en jelentkeztek, szinte mindenki jutalomban ré­szesült, amelyet virágutalványban kaptak meg, a növényekkel is szé­píthették portájukat. Pályázatot nyújtanak be a Gaz­dasági Minisztériumhoz a Széche- nyi-terv keretén belül a zöldterület növelésére, a szárazmalom felújí­tásához is szeretnének támogatást kapni. A Baranya Megyei Terület- fejlesztési Tanács vismajor alapjá­ból a malomhoz vezető út és híd javítására kémek pályázat útján tá- ifiogatást. A Dél-dunántúli Idegen- forgalmi Bizottság által kiírt pá­lyáztok közül az idegenforgalmi termék alapból szeretnének támo1 gatást kapni a Balázs-hegyen lévő kilátó felújításához. A Független Ökológiai Központhoz az Orfűért Közalapítvány nyújtott be pályáza- tot fásítási akció támogatására. ■ turális ellátottsága - dicsekszik a polgármester. - A 232 lakóház mindegyikében, a mintegy 1500 nyaraló, hétvégi ház.95 százalé­kában van vezetékes ivóvíz, a há­lózatba bekötött ingatlanok 90 százaléka csatornázott is. Az ön- kormányzat az elmúlt évtizedben legfontosabb feladatának tekintet­te a környezeti állapotok javítását, ezen belül a szennyvízcsatorna csaknem teljes körű kiépítését fonhálózat jó, a tömegközlekedés úgyszintén. A kereskedelmi ellá­tottság megfelelő, ám az üdülő­körzetekre jellemzően az árak a helyi vegyesboltokban 20-30 szá­zalékkal magasabbak, mint a pé­csi élelmiszer áruházakban. Kovács Dezső, a falu polgármestere harminc éve dolgozik a közigazgatásban (Bánoson ez még hiányzik, a kö­zeljövőben kezdik építeni), az ivóvízbázis bővítését, a szemét- szállítás és -elhelyezés korszerű­sítését. A belterületi utak szilárd burkolatúak, az útfelújításokhoz az érintett ingatlanok tulajdono­sai is. hozzájárulnak, a költségek 20-50 százalékát fizetik. A tele­A falu gazdái A polgármester Kovács Dezső, alpolgármester Sziklavári Rezső, jegyző dr. Harmat Béla. A képvi­selőtestület tagjai: Fűzi Gábor, Gelencsér Zoltán, Gothár Zol­tán, Kaufmann Zoltán, Rudolf Antal, Sebők Ferenc. A pénzügyi és területfejlesztési bizottság elnöke Gelencsér Zol­tán, tagjai: Fűzi Gábor, Kauf­mann Zoltán, Rudolf Antal és Szauer István. A szociálpolitikai, egészségügyi, kulturális és sportbizottságot Fű­zi Gábor irányítja, tagjai: dr. Antal András, Gothár Zoltán, Nemesné Varga Katalin és Sebők Ferenc. Díszpolgárok: 1998-ban Palkó. Sándor, 1999-ben Csépleő Ist­vánná. m Az oldal az orfűi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Szóval mindent összevetve adottságaink elegendők ahhoz, hogy itt öröm legyen élni, hogy a lakosság és nemkülönben a pi­henni, kikapcsolódni vágyók megelégedetten, boldogan töltsék napjaikat - mondja végezetül a polgármester. O rfű. A XIV. században említik először írásos források Orfü, Me- csekszakáll, Bános nevét. Orfü nevét Orfevnek, Orfeunek, Orfewnek írták, Mecsekszakál Zacal néven szerepelt, Bános pedig a hajdani Balvanus vagy Balvanos (bálványos) szóból rövidült. Ezek a falvak a középkorban virágzó települések voltak. A török hódoltság után elnéptelenedett a táj, a falvak lakói a pécsi erdőkben legeltették marhái­kat, majd a törökök elvonulása után innen tértek vissza a településekre. Az itt élők egészen az új­kori időkig állattenyésztéssel, földműveléssel fog­lalkoztak. A két háború között számos gazdag, jómódú ember lakta a vidéket. A földek jó gabo­natermést adtak. Az állatoknak is megtermett a takarmány, a szegényebb emberek pedig a gaz­dagokhoz jártak napszámba. Az elmúlt évtize­dekben a lakosság száma nagymértékben meg­csappant, a hetvenes évektől kezdve tapasztal­ható szerény mértékű, de tendenciózus növeke­dés. A községben élők túlnyomó többsége szak­munkás végzettségű, a felsőfokú diplomával rendelkezők száma csekély. A foglalkoztatottság jelenlegi alapját természetesen az idegenforgalom képezi, a vállalkozások is ehhez az ágazathoz kapcsolódnak. Telkek fiataloknak Az önkormányzat szeretné elérni, hogy minél több fiatal települjön le a faluban. A lakosság igen nagy há­nyada nyugdíjas korú, egy részük ellátása is komoly gondot jelent a közösségnek. Falugondnokot is fő­leg azért kell alkalmazni, hogy a magára maradt, tehetetlen idős emberek egészségügyi és élelmi­szerellátási gondjait megoldják. A fiatal házasok betelepítésére konk­rét programot dolgoztak ki. Ennek alapja, hogy a településen házhe­lyeket jelölnek ki, amelyet aztán közművesítenek, így ajánlják fel megvételre ifjú pároknak. A 19 te­lek kialakítása a közeljövőben kez­dődik el. Még egy nagy tervet dé­delgetnek az orfűiek: a gyógyturiz-. mus meghonosítását. Nyáron a fa­lu határában kitehetnék a „meg­telt” táblát, 15-20 ezer ember hasz­nálja itt ki a pihenés, kikapcsoló­dás lehetőségeit. Télen viszont job­bára magára marad a falu, néhány magányt, csendet igénylő turista kivételével az idegenforgalom szü­netel. De ha a gyógyforrásra épít­kezve sikerülne kiépíteni az egész­ségügyi turizmust, a téli idegenfor­galom is megnövekedne. Az ön- kormányzat 27 hektáros telket ajánlott fel a cél megvalósítására, egy német vállalkozóval meg is kö­tötték az opciós szerződést. Jelem leg az ezzel kapcsolatos program­terv készítése, a geodéziai felméré­sek, a talajmechanikai munkálatok vannak folyamatban. Ökológiai mintaterület Környezetvédelmi programot valósítanak meg Az idegenforgalomban tavak jelentik a leg­nagyobb vonzerőt, nem véletlen, hogy az önkormányzat a tó tulajdonosával (Baranya Megyei Közgyűlés által létrehozott Orfű-Pé- csi-tó Kht.) karöltve sokat költ a környezet- védelemre, a vízpart karbantartására. A kht.-val közösen három éve elkészítették azt a környezetvédelmi programot, amelyben szere­pel a Pécsi- és az Orfűi-tó mederkotrása, vala­mint a környezetük tájrendezése. A program el­ső lépéseként az idén tavasszal elkezdték az Or- fűi-tó iszaptalanítását. A munkálatokkal jól áll­nak, s ha az időjárás engedi (az utóbbi hetekben azért nem tudták folytatni a kotrást, mert az esőzés miatt a gépek nem tudtak a mederben dolgozni), a következő hónapban végeznek is a kotrással, s akkor még a nyáron megkezdik a meder feltöltését. Rosszul jártak viszont a hor­gászok, hiszen a fogás szempontjából a legjobb időszakban került a víztelenítésre sor, de hát meg kellett érteniük, a tó karbantartása fonto­sabb volt, mint a pecások érdeke. A következő ütemben már a Pécsi-tó kerül sorra, itt azonban csak részleges iszaptalanítást végezhetnek, hiszen az egész tavat nem lehet le­engedni. Kotrásra sekély részen kerül sor, ugyanakkor elkezdődik a part egyes részeinek megerősítése, a sétány rendbetétele. Minderre nagy szükség van, hiszen néhány partszakasz már annyira megrongálódott (például a magas A Pécsi-tó egyes partszakaszai mára balesetveszélyessé váltak partrészek vízbe omlottak), hogy a felújítást már csak azért el kell végezni, mert az arra sétá­lók (főként a kisgyerekek) számára balesetve­szélyessé vált. Hosszú távon el szeretnék érni, hogy a térség (ide tartozik még Husztót, Abali­get és Kovácsszénája) ökológiai mintaterületté váljon. Egyesület a falukultúráért A két évvel ezelőtt 20 taggal alakult Orfűért Társaskör Egye­sület magára vállalta a település kulturális életének szerve­zését, néhány rendezvény lebonyolítását. Ők működtetik a községi iskolai könyvtárat, vezetik a település krónikáját, gyűjtik a község múltjára vonatkozó dokumentumokat, ki­adják és szerkesztik a helyi újságot, az Orfűi Híreket. fős „hölgykoszorú” állt eddig ösz- sze alkalmi énekkarrá, belőlük kí­vánják létrehozni a dalárdát, tevé­kenységüket próbálják rendsze­ressé, szervezetté tenni. Az egyesület az önkormányzattól átvállalt feladatok fejében anyagi támogatást is kap (például könyv- beszerzésre), de a tagdíjon, vala­mint az esetleges, pályázatokon nyert pénzeken kívül más forrás­sal nem számolhatnak. Az egyesü­let rövid fennállása alatt főleg kö­zösségi, kulturális rendezvénye­ket szervezett (öregek napja, köz­ségi karácsonyi ünnepség, kiállí­tás, millenniumi faültetés, irodal­mi előadás). Kiemelkedő sikere volt az iskolai tornateremben ren­dezett képzőművészeti kiállítás­nak, amelyen a község lakóinak tulajdonában lévő művészed alko­tásokat (elsősorban festményeket, grafikákat, szobro­kat) mutatták be a fa­lu lakosságának és az érdeklődő vendégek­nek. Az egyesület irodalmi érdeklődésű tagjai a valamikori ol­vasókörök mintájára rendszeresen megbe­szélik olvasmányél­ményüket, beszá­molnak legújabb könyvszerzeménye­ikről. Folyamatban van egy énekkar szervezése is. A köz­ségi kulturális ren­dezvényeken 15-20 Az iskola tornaterme gyakran ad otthont kiállításoknak Polgárőrség alakul Sok a betörés - állítják az or- fűiek, s ezzel azt is kifejezésre juttatják, hogy kevés a rendőr a településen. Önálló rendőrőrs­sel rendelkeznek, 6 egyenruhás teljesít szolgálatot, ám'ennek el­lenére, főként a hétvégi házas területeken egyre többször for­dul elő betörés. Sajnos legtöbb­ször csak utólag rekonstruálhat­ják az eseményeket, mert a terü­let óriási, éjjel-nappal képtele­nek ellenőrizni. A rendőrség az őrs létszámát nem tudja emelni, éppen ezért határozták el a falu lakói, hogy ismét „felélesztik” a polgárőrséget. 1995-ben ugyan alakult ilyen szervezet a faluban (a cserkúti egységhez csatlakoz­va), ez azonban megszűnt. Az utóbbi évben - főként a soroza­tos betörések miatt - az ingat­lantulajdonosok is szorgalmaz­ták a polgárőrség felélesztését. Az alakuló összejövetelre július 1-jével kerül sor, ____________■ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents