Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-21 / 167. szám

6. OLDAL 2001. Június 21., csütörtök HH| D R A VAFOK ES BŐGD A S A BEMUTATKOZIK_______________________________________ D rávátok. A település mai neve a Dráva és a folyó magas vízállású ágait je­lölő fok összevonásából szárma­zik, először 1257-ben Fukó né­ven olvashatunk róla. Történelme során mindvégig döntően magyar reformá­tus köz­ség, er­dőségek­kel körül­véve, amelynek 1949-ben épül kato­likus templo­ma. Nevezetes volt az Ybl Miklós tervei alapján 1896-ban épült Bit- tó-kastélyáról is, amely ma romos állapotú. A falu kulturális hagyo­mányainál, nyitottságánál fogva mára a szükebb térség kulturális központjává vált. Képviselő-testület Polgármester Kovácsevics Pálné, alpolgármester Kolarics János. Képviselők: Éles István, Lőrincz Sándomé, Ováry Pál, Fridrich László. Drávátok, Bogdása és Markóc körjegyezője dr. Mikló- sy Gábor. __________________■ Va sárnap búcsú A Szent Lászlót köszöntő búcsú vasárnap 8.30-kor misével kez­dődik a katolikus templomban, majd elhunyt, s most felkutatott német katonák kopjafáját ko- szorúzzák meg. A református templomban 11 órától lesz isten- tisztelet. Az ünnepi műsor 15 órakor a millenniumi parkban veszi kezdetét hangversennyel, táncegyüttes fellépésével, a bú­csúi bálra a Dráva menti Ven- déglőben kerül sor._________■ Kü lön úton és társulva Aki először jár a községben, meglepődik a központját ura­ló szép parkon, az aszfaltozott, széles fűszegéllyel kísért járdán, amely az egészségházhoz, a polgármesteri hivatal­hoz vezet. Szomszédos Bogdásával, de mintha nem is az or­mánsági falvak egyike lenne.- Kétségtelen, nem vagyunk jel­legzetesen ormánsági falu, azért a hatvanas évektől itt is ugyanúgy termelik a dinnyét, mint szerte a környéken - mondja Kovácsevics Pálné polgármesterasszony (első kis képünkön). Korábban kimon­dottan ormánsági református tele­pülés volt jelentős lélekszámmal. Ma 542-en vagyunk, a lakosság 15 százaléka horvát, 17-18 százaléka roma származású. Hatszemközti beszélgetésünk­ben Keresztes Sándor polgármester (második kis képünkön) Bogdását képviseli: mindjárt hozzá is teszi, hogy ugyanakkor náluk a betele­pülések révén nő a lakosság, a korfa a gyere­kek magasabb száma miatt kiegyensúlyo­zottnak mond­ható.- Ami az éle­tünket, elsősor­ban a munkába járást nagyban meghatározza, az a közlekedés - utal a közös gondokra is Kovácsevicsné. A ko­rábbi munkásjáratok megszűn­tek, aminek egyik következménye a munkanélküliség lett. Viszony­lag kevesen utazunk vonattal a különböző állapotú pályaszaka­szok, az egyenetlen s hosszú me­netidő miatt. Korábban Dráváto­kon is volt állomásfőnökség, ma már csak megállóhely. A járatsű­rűség viszont megfelelő, és mióta Szentlőrincen is megáll az Inter­ilyen rendszerünk, mint Sellyé­nek. Tavaly a gáz bevezetésével is próbálkoztunk, de a befizetett lakossági pénzeket vissza kellett utalni, mert messze nem gyűlt össze annyi pénz, ami a beruhá­zás sikerét garantálta volna. En­nél sürgetőbb a szennycsatorna­rendszer kiépítése, ugyanis eb­City, Drávátokról is megjárható egy nap alatt a főváros. Az önkor­mányzat mindent megtesz azért, hogy a vasút meg­maradjon - már az átmeneti szünetel­tetése óriási gon­dokat okozna, a teljes megszünteté­sének veszélyével. Egyébként a most tízéves falugond­noki szolgálatunk is segít pótolni a közlekedési hiá­nyosságokat.- Több jelen­tős beruházást már a rendszervál­tás előtt sikerült megvalósítania a falunak. Vízveze­tékrendszer már 1986-ban kiépült, azóta közös törpe- Drávátok büszkesége a falu központjában kialakított park vízmüvünk van Bogdásával - sorolja a polgármes­terasszony. Elértük, hogy cross­bar-vonal ne álljon meg Sziget­várnál, így 1988-ra hamarabb lett DRAVAFOK NEPESSEGENEK ALAKULASA 870 1930 1970 1994 1996 2001 ben a térségben a legsérüléke­nyebb a vízbázis a magas talajvíz és a hiányzó vízzáró réteg miatt. Öt térség - összesen 90 település - fogott össze, hogy az ISPA tá­mogatására pályázzon. A veszé­lyeztetettségünk miatt a mi térsé­gi társulásunk - az egy körjegy­zőséghez tartozó Drávátok, Bog­dása és Markóc, valamint Felső- szentmárton, Drávakeresztúr és Drávaiványi - elsőként bízhat a megvalósulásában. Terveink, elvi vízjogi engedélyünk van, a csa­tornázás 3057 lélek ellátását olda­ná meg. Sellyével közös tulajdo­nú a szeméttelepünk, szervezett a szemétszállításunk.- A „vad” szemétlerakókat is csak összefogással lehetett meg­szüntetni, a szennyezett területe­ket rekultiválni - teszi hozzá Ke­resztes Sándor, aki civil foglalkozá­sát tekintve erdész. - A 25 milliós beruházást épp a napokban adták át. Társulásos for­mában korszerű­sítettük a közvilá­gítást is. Társulás nélkül az önkor­mányzatra háruló nagyobb feladato­kat nem tudnánk megoldani, a ma­gas önrész miatt bajban lennénk a pályázatokkal is. Sokat jelent szá­munkra, hogy Drávátokon szinte teljes az intézmé­nyi háttér: kul- túrháza, egészség­háza, nyolcosztá­lyos általános is­kolája van 85 di­ákkal. Nagyon so­kan Bogdásáról járnak ide, ahol az' 50 iskoláskorú gyerekből csak négyen-öten vá­lasztották a sellyei iskolát - tulaj­donképpen azok, akik Sellyéről költöztek Bogdására. A betelepü­lők nálunk inkább házakat vesz­nek, mivel a falu sajnos hosszú szíjtelkeket örökölt a múltból. Aki teheti, inkább két telket összecsap­va vásárol magának ingatlant.- A legnagyobb gondunk a munkanélküliség - szögezi le a bogdásai polgármester. A Sellyei Erdészet, és egy-két varroda szá­mítanak nagyobb munkaadóknak a környéken, illetve a pécsi Elco­ORÁVAFOK pKákics • BOGDASA • Ő~ Csényoszró 0 Markóc Sellye Felsőszentmárton o Drávaiványi Drávakeresztúr Sósv°ertike Kemse Drávasztára ^ Zaláta teq, de a negyven éven felüliek már szinte sehol nem kapnak munkát. A faluban jobbára csak őstermelők vannak. Szarvasmar­hát két háznál tartanak, kimon­dott mezőgazdasági vállalkozás nincs. Az évi 36 milliós bevéte­lünk 96 százaléka adódik a nor­matívából, a kiadásainknak egy jórészét a szo­ciális juttatá­sok, támogatá­sok emésztik fel. Bogdásán 50 jövedelem- pótlós jelentette a mélypontot a kilencvenes években, és még most is 20­an vannak, annak ellenére, hogy a támogatási forma lecsengőben van, és körbejárnak a kisbuszok - az Elcoteq pécsi gyárában ma is 20 bogdásai dolgozik. Azok őriz­hették meg az állásukat, akik megállták a helyüket a munká­ban, függetlenül attól, hogy ro­mák-e vagy sem. Nálunk a lakos­ság 30 százaléka roma - az 1998 óta megalakult Cigány Kisebbségi Önkormányzat nagyon aktív, többször szervez programokat gyerekeknek, de soha nem tesz­nek különbséget cigány és ma­gyar gyerek között. A cigánycsalá­dok többsége hatvanas években letelepült zenészfamíliákból szár­mazik, akik házat építettek, taní- tatták a gyerekeiket, alkalmaz­kodni tudtak. Tudok olyan négy­gyerekes cigánycsaládról Bogdá­sán, aki soha nem fordult az ön- kormányzathoz segélyért. Örökség, nemcsak a falakban Aki nyitott szemmel jár, számos látnivalót, építé­szeti értéket is felfedezhet községben, a több mint 200 házból legalább egy tucat védettséget kap majd az új rendezési tervben. A falu egyik legelegánsabb kúriáját Fodor-kúriaként emlegetik a drávafokiak. Az épületet botanikai ritkaságokat rejtő, gondozott parkban találhatják meg az idelá­togató turisták a vasútállomással szemben. Ebben a szép, gondosan karbantartott kúriá­ban töltötte gyermekéveit a múlt században tevé­kenykedő dr. Fodor József, a közegészségtan magyarországi megteremtője, európai hírű tu­dós, aki számos külföldi egyetem díszdoktora volt. A község most avatta fel az emléktábláját az 1843-ban született és immáron száz éve el­hunyt professzornak, de a ház tevékenyen őrzi szellemét is, hiszen a kulturális kezdeményezé­seket felkaroló Ormánsági Szabadiskolának is a központja, amely hivatásának tekinti a lakosság információval való ellátását, értéknek a művelt­séget és annak terjesztését, a fönntartható társa­dalom rendjének tanulmányozását, tanítását, így rendszeres vendégei a környéket s magát a falut kutató egyetemisták, főiskolások - gyakran kül­földiek is. ____________;____________________________1 A Fodor-kúriában gyakran egyetemistákat látnak vendégül A pórul járt harangozó Képviselő-testület Bogdása polgármestere Keresz­tes Sándor, alpolgármester Kasza Attila. Képviselők: Balogh János- né, Berkics Jánosáé, Gregoricz Zoltán, ifjú Nagy Árpádné, Nagy Árpád. Az 1998-ban alakult ki­sebbségi önkormányzat elnöke Kiss Béláné, tagjai Szilágyi Sán­domé és Szirmai János. m Az oldal a drávafoki és a bogdásai önkormányzat támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert. Bogdásának két temploma is van - katolikus és református a fele­kezetek és a dolgok rendje sze­rint. A házak mögé bújt reformá­tus templomnak azonban külön története van. A posta és a kul- túrház között faragott kapu veze­ti a szemet a távolabb lévő temp­lomig, amit a fáma szerint kis hí­ján elloptak a fokiak. Az ellenreformáció idején, 1747-ben ugyanis elvették a refor­mátusoktól a kőből épült templo­mukat, és csak II. József türelmi rendelete után építhettek maguk­nak újat, szerényét, gerendaváza­sat. Azonban a fokiak is szűköl­ködtek Isten házában, fenték a fo­gukat a bogdásai újra. A bogdásai hívek fel is küldték a harangozót a toronyba őrködni, de a jótét lé­lek elaludt, így a fokiak vonszolni kezdték a építményt, míg csak fel nem ébredt. így került a templom a szélső házakig. Hogy bonyolul­tabb legyen, a ma látható refor­mátus kőtemplom 1834-ben épült, ahová a drávafoki lelkész, Unger Károly jár istentiszteletet tartani. Ma pedig a katolikus templom, s főként a plébánia szo­rulna javításra, sőt megmentésre. Azért a községnek a fiatalok előtt mindig nyitva álló faluháza van, udvarán a kopjafát a Sellyei Erdészet állíttatta föl. A polgár- mester takaros irodájába és a pa­tyolat tiszta rendelőbe is elkalau­zol: „Azt az egy szál kisbabát, aki most született, meg tudjuk mérni rajta” - mosolyodik el a csecsemőmérlegre mutatva. Szól a munkájáról Nagy Árpád képvi­selő, az idős embereket naponta látogató falugondnok is. A volt sofőr maga is nyugdíjas korú már, talán ezért fáradhatatlan, ha gyógyszert kell felíratni egy- egy idős, beteg társának, vagy meleg étellel kell bekopogtatni hozzájuk. Intézményből szinte minden Aki a drávafoki faluközpontban kiszáll a Bogdása felől zö- työgő buszból, azt virágok, park, sátortetős új buszvárók fogadják. Szolgáltatóház fodrásszal, sőt kozmetikussal - az önkormányzat hozta létre pályázati támogatással. Virág- és ajándékbolt. A község teljes intézményi struktúrájára tekintve sem csaló­dunk, hiszen Drávátoknak nem­csak iskolája, óvodája, saját kul- túrháza, külön postája, gyógy­szertára, de egészségháza is van. Az idősek klubja az étkeztetésü­kön túl külön gondot fordít az öregek rehabilitációs kezelésére - ez igény szerint jelenthet gyógytorna-programot vagy csa­ládgondozást is. Ez a színes intézményi háttér magyarázza a százmilliót közelí­tő - az idén 95,7 milliós - költség- vetést, amelynek a fele, 47,5 mil­lió érkezik állami normatívaként és az szja-ból, de csak az iskola működtetése 38 millióba kerül. Azaz a 24 milliós normatívát 14 millióval kell kiegészítenie az ön- kormányzatnak. A már sorolt na­gyobb, de a kisebb fejlesztések is csak pályázatok segítségével va­lósíthatók meg, s az önkormány­zat szorgosan, minden lehetősé­get megragadva pályázik is. A másik figyelemre méltó kö­rülmény, hogy mivel a falunak itt lakó saját háziorvosa, védőnője, oktatási intézménye van, az egye- temet-főiskolát végzettek száma - köztük agrármérnökkel is - messze meghaladja a húszat a lé- lekszámban nem jelentős telepü­lésen. Részben ebből is következik a szervezőkészség és -erő: nem szűkölködnek szervezetekben sem. Gazdakörük elnöke Benes Lajos, a nyugdíjasklubé Horváth Kálmán, a helyi vöröskereszté Reithné Végh Hortenzia. Sőt, tűz­oltóegyesületük is van, élén Mozsgai Jánossal és parancsno­kukkal, Balogh-Kovács Tiborral. Kispad Alapítványuk Faludi Erika vezetésével a falugondnoki szol­gálat országos szakmai székhelye - falugondnokuk Flaska Ambms. Az Ormánság Alapítvány Lantos Tamás, a Drávátok Községért Közalapítvány Unger Károly veze­tésével működik. Az iskola igaz­gatója Éles István. Egyébként a falu, a fiatalok ta­nulását szolgálva, egy kollégiumi férőhelyet vásárolt az egyetemtől Pécsett, a Szántó Kovács János kollégiumban. Ösztöndíjasaik vannak a Bursa Hungarica-pályá- zat keretében is. Fák, erdők, kopjafák A környék aranya a fa, az erdő - Bogdása erdőbirtokossági társu­lásnak is központja, Bogdása-Kö- csönyepusztán vadászház jelzi a vadas terület kínálta lehetősége­ket - s az sem véletlen, hogy az egyik „aranyműves”, a Pécsett élő Szatyor Győző fafaragó és szob­rászművész is ennek a falunak a híres szülötte. A nevével jelzett faműves műhely nem messze a Vasút utcai szülőháztól már be­hálózta termékeivel az egész kör­nyéket. A szülői ház és a szomszédos porták nem egy kapuját maga a művész faragta, az ő kopjafás ke­resztje díszíti a katolikus temp­lomhoz vezető domboldalt. Maga a műhely Balázs Mihály, Batiz Antal és Tuboly Istvánná keze munkája révén Diósviszlót szép harangtoronnyal gazdagította, játszótereket építettek Pécsett és számos faluban, másutt hídkar­res, történelmi személyiségeiről elnevezett fái elé szeretnének emlékező kopjafákat emelni. ■ fák, emlékművek, tornácok di­csérik szakértelmüket. Munkáik­ból még Székesfehérvárra is ju­tott. A közeljövőben Baranya hí­FOTÓK: LÄUFER LÁSZLÓ Szatyor Győző faműves műhelye Bogdásán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents