Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-17 / 163. szám

2001. június 17. ★ SZTÁROK ★ 13 MONIKA, A KIBESZÉLŐ S Kibeszélni valamit általában nem szép tulaj­donság. Ám mindjárt más a helyzet, ha mindez a televízió képernyőjén, széles nyilvánosság előtt történik. Ott az ilyesmi biztos siker. Főleg ha rendre kényes, sokakat foglalkoztató témák kerülnek terítékre, amelyek akár még bősz in­dulatok forrásai is lehetnek. Az, hogy az RTL nemrég indult show-ja mégis könnyed, szóra­koztató produkció, egy mosolygós hölgy érde­me, akit úgy hívnak: Mónika. Bármilyen furcsa is, Mó­nika néhány évvel ez­előtt még otthonosabban mozgott a számok vilá­gában, mint az emberi kapcsolatok területén. A csinos hölgy végzettsége ugyanis külkereskedő - igaz, a média világa min­dig is vonzotta.- Az első jelentős lé­pést akkor tettem, ami­kor elvégeztem Lőrincz Gabriella bemondónő tanfolyamát. Ezután a Budapest Tv-hez ke­rültem, s három hóna­pig egy élőben sugár­zott, beszélgetős mű­sort vezettem. Ekkor szólt a tv2 egyik ve­zetője, hogy lenne-e kedvem náluk dolgozni. Nemsokára már a Té­nyek egyik beugró mű­sorvezetője voltam. Mónikának azonban nem volt szerencséje új munkahelyével. Kevés lehetőséget kapott, majd átkerült a reggeli műsor­ba, végül a hírszerkesz­tésnél kötött ki. Innen jött el, mivel megunta, hogy hiába vár igazi nagy feladatra. Nyitott egy fitneszstúdiót, s már épp búcsút intett volna televíziós álmainak, ami­kor az ismerősei szóltak, hogy az RTL Klub meg­hallgatást szervez.- Öt fordulón kellett megfelelni. Valamennyi MONIKA Születési hely: Budapest Családi állapot elvált, egy 7 éves lánya van Iskola: a Külkereskedelmi Főiskolán külkereskedelmi üzem­gazdászként végzett Pályája: 1998 szeptemberétől a Budapest Tv munkatársa, 1998 decemberétől a tv2 műsorvezetője, majd hírszerkesz­tője, 2001 tavaszától az RTL Klub Mónika Show című műso­rának vezetője fontos képességemet tesztelték. Előfordult pél­dául, hogy számomra teljesen váratlanul beje­lentették: a próbafelvé­telre behívott vendégek egyike nem érkezett meg. Ezt kellett megol­danom. Szerencsére ki tudtam magam vágni. Néhány hónap múlva szóltak, hogy én vagyok a kiválasztott. A Mónika Show-t ke­mény trénin­gek előzték meg: a leendő műsorvezetőt szinte minden várható hely­zetre felkészí­tették. Ennek ellenére még ma is érik meglepetések.- Előfordul néha, hogy valamelyik vendég nem azt hozza, amire számítunk. Mondok egy példát: az egyik epizód­nak az volt a címe, hogy Utálom az anyósomat. Jött egy férfi, aki azt állí­totta, hogy ő aztán való­ban nem tud kijönni a fe­lesége édesanyjával. Be­ültettük a székbe, elindí­tottuk a kamerát, mire ő kijelentette, hogy tulaj­donképpen semmi baja a mamával. Én persze tudtam, hogy milyen konfliktusaik voltak, s próbáltam erre rákérdez­ni. A férfi pedig egyre kí­nosabban érezte magát. Végül annyira indulatba jött, hogy csak kibökte, mi nyomja a lelkét. Sze­rencsére egy mosoly tel­jesen megnyugtatta... Mónika állítja: nem tart az efféle váratlan szi­tuációktól, sőt: tudja, hogy a műsor pont ettől lesz jó. Ilyenkor ugyanis a nézők is láthatják, hogy ez nem egy előre megbeszélt produkció.- Ha előre tudnék min­dent, nem len­nék képes ér­deklődő ma­radni - jelen­tette ki. - Már­pedig ez fon­tos. Ha a ven­dégek látják, hogy érdekel a történetük, könnyebben nyílnak meg. A show műsorvezető­je egyelőre nem tartja magát sztárnak. Igaz, egyre többen szólítják meg az utcán, s olyan is előfordult már, hogy azt kérték, álljon, közéjük egy közös fotóhoz. Bár van párja, sőt egy hét- • éves kislánya is, szerel­mes leveleket is kap, na­ponta akár több tucatot.- Bár egyiket sem ve­szem komolyan, elhatá­roztam, hogy megőr­zőm ezeket a leveleket. Jól jönnek majd 80 éves koromban az önbizal­mamnak... D. T. MSB VELE? lesen Gothár Hófehérkét keres Gothár Péter Paszport című alkotása nyerte a fődíjat az olaszországi Leccében rendezett Európai Filmfesztiválon. A film Wiesbaden- ben már megkapta a legjobb rendezés díját. A Paszportot a közeljövőben bemutatják Pulában, Moszkvában, Karlovy Varyban. Rendezőnket most mégsem ez izgatja. A Pé­csi Országos Színházi Találkozón a művésze­ti szakközépiskolában a Hófehérkéhez keres szereplőket... Kocsis Judit gyűrűt kapott Az évadzárók sorában csillaghullás volt a Jó­zsef Attila Színházban. A társulati ülésen há­rom művészt, Bakó Mártát, Benedek Árpádot és Turgonyi Pált köszöntötték 45 éves tagsá­guk alkalmából, Bánffy Györgyöt 30, Szabó Évát pedig 25 éves József Attilá-s pályájuk után. A legjobb alakításért járó, titkos szava­zással odaítélt József Attila-gyűrű birtokosa Kocsis Judit lett. Garamvölgyi Semmelweis után Garamvölgyi László kriminológus, ORFK- szóvivő József Attila haláláról szóló könyve után Semmelweis Ignác halálának körülmé­nyeit akarja feltárni. „A lexikonok szerint boncoláskor megvágta magát, és fertőzést kapott, ám más verzió szerint gyilkosság ál­dozata lett - ecseteli. - Bécsben ölték meg.” Mondja, macerás kutatómunka lesz 150 év után a tényeket rekonstruálni.. Álnéven írta a 300. könyvét Nemere István immár vitathatatlanul a leg­termékenyebb magyar író: a napokban jelent meg a 300. kötete. Az író csupán azt nem tudja, melyik az, mivel egy napon három műve is a könyvesboltokba került, így lehe­tetlen eldönteni, melyik a jubileumi példány. Érdekesség még a könyvekkel kapcsolatban, hogy Nemere mindhármat álnéven írta: Palma Patton: Az élet nem vár, Vanessa Wilmon: Gyere velem 4 pokolba és Henry Hamilton: Nácik aranya címmel. Hang Európa szívéből- Már az István, a király le­gendás királydombi bemu­tatója előtt álltunk, mikor Gergely öcsém hívott telefo­non, hogy végre megtalálta István énekhangját! - idézi a nagy találkozást Varga Miklóssal Koltay Gábor. - Igaz, akkor „csak" a hang volt Miklós. Ám két évre rá színpadon is kipróbáltuk egymást. A János Vitézzel a magyar szabadtéri színját­szás egyik legnagyobb sike­rét arattuk. Varga Miklós azóta a modem zenés szín­házi műfaj megkerülhetet­len személyisége. Győri Magda író, rendező barát­ként is tizenhét éven át fü­lelt Varga Miklós hangzóira. Könyv betűire bírni mégsem tudta. Varga kezdeti ellenál­lásait legyőzte, a húsz éve pályán lévő, negyvenes éve­it taposó művész az Egy hang Európa szívéből kötet­ben mesélt életéről, érzé­seiről, titkairól. „Meggyőző­désem, hogy ha az ember ki tudja kapcsolni gondolatai­ból a biológiai órát, akkor egy igazi bohém lesz, aki szereti az Életet és az Élet is szereti őt...” Dáma, nyeregben- Utoljára hét eve ültem lo­von, ráadásul most spéci módon, a kornak megfele­lő, oldalt ülős dámanyereg­ben kellett tennem - idézi a Hídember első, nagycenki forgatási napjainak élmé­nyét Kováts Adél. - Szeren­csére India, a nekem ki­adott ló, csődör létére na­gyon békés... Mostanában úgyis bő­velkedem szerencsés vélet­lenekben. Soproni szárma­zású vagyok, Széchenyi- kultuszban nőttem fel, s a Széchenyi Gimnáziumba is jártam. És pont a diákévek közeli Nagycenken kezdtük a forgatást, ami Sopron­ban folytatódott... Szere­pem különben a botrányos szerelemé: Karoline Nead vagyok, Széchenyi Pál, a fi­verfelesege ....Stefi" gróf a Na plóban is emlegeti, hogy víziói vannak későbbi fele­sége ellenlábasától, ki még halála után is megje­lenik neki. Ajándék ez a szerep, mint színházban Christine O'Neil Amerikai Elektrájából. A színre való visszatérést jelentette a szülés után. ...És egyben a Gundel Művészeti Dijat a színésznő kategóriában, melyet 50 újságíró szavazata alapján ad ki a díj kuratóriuma. Mindent összevetve Kováts Adélnak szép születésnap­ja kerekedett: holnap, júni­us 18-án ünnepli 39. szüle­tésnapját, és ahogy a nyár fest, vágya szerint kislányá­val, a 19 hónapos Laurával töltheti. Götz Anna a Siker balett-tanárnője- Külön élmény, hogy a száznézős Piccolóból a klasszis musicallel kilé­pünk nagyszínpadra - örül már előre Götz Anna, a Fame július 7-8-i margit­szigeti előadásának. - Ugyan játszot­tuk már nagyszínpadon, nem is akár­hol. Tavaly egy fesztiválon, Szaloni- kiben több mint háromezren tapsolták végig. Külön ára volt ugyan, hogy a szö­veget bevágtuk angolul. A Fame, vagyis Siker rockszín­házas, Miklós Tibor-féle magyar válto­zatában Götz Anna a néhány „fel­nőttszereplő” egyike. A színiiskola balett-tanárnője.- Szerencsére nem kell sokat tán­colnom, az nem erősségem. A hang­súly a tanámőségen van. Abban hitele­sek vagyunk a darab során barátnőm­mé lett Nagy Anikóval. Van is egy jó du­ettünk. Azt, hogy a darabban szerepel­jenek a tanárok is, még Toldy Mária ta­lálta ki az 1996-os Thália színházi ős­változatban. Én már mint színésznő jár­tam Máriához, amit nagyon ért, a musi­calstílust tanulni, már csak My Fair La- dy-szerepemre készülve is, hiszen egész más volt népi hangon énekelni a Szörényi-darabokban, az Istvánban, vagy a Kőműves Kelemenben, a Fehér Annában. A tanulás pedig kettős ha­szonnal járt: nagyon jó barátság szüle­tett Toldy Máriával. Götz Anna mondja: a Nemzeti Szín­ház után szabadúszóként nagyon sok energiája szabadult fel, így sok min­denben kipróbálhatja magát. Az Aquincumi Nyári Játékokon éppúgy, mint televíziós versmondásban. Sőt, párjával, Rubold Ödönnel régi tervüket is valóra válthatják: készülnek egy új kétszemélyes darabra.- Igaz, Ödön nyáron letelepül Nagy- vázsonyba, a Várjátékokra, de mi kö­vetjük, a közelben, Balatonon leszünk Emíliával és Bálinttal, a már hatéves ikerpárral. Onnan járok fel próbálni, játszani. Talán kedves tolnai helyünkre, Fadd-Domboriba is eljutunk, ahol sok a gyerek s a gyerekkori barát. Ilyen lesz a nyaralás. Kész siker... (sipka) A KÉK ANGYAL VISSZATÉR Utolsó kívánságának megfelelően Berlinben helyezték végső nyugalomra 1992 májusában Marlene Dietrichet. A porosz filmcsillagból hollywoodi sztárrá lett díva amerikai állampol­gárként Párizsban hunyt el. Bő kilenc év telt el azóta... A német főváros egyik legsikere­sebb színházi darabja, a Marlene a halhatat­lan művésznőnek állít emléket. Az előadás há­rom esztendeje telt házzal megy a berlini Renaissance Színházban. Greta Garbo mellett Mar­lene Dietrich volt Holly­wood másik nagy csillaga, aki Európából hajózott át. Ám míg a svédek imádták Garbót, addig a németek közül sokan haragudtak Dietrichre, pedig Hitler elől menekült Amerikába. A hetedik ikszen túl is fiatalos brit színpadi szerzőnő, Pam Gems an­nak a korosztálynak a tagja, amelyik még lát- hatta-hallhatta élőben Marlene Dietrichet (1901-1992). Az írónőre olyan mély benyomást tett a nemzetközi hírű dí­va egyénisége - a rivalda­fényben magabiztos, az előadás előtt a lámpaláz­tól vacogó sztár két arca -, hogy papírra vetett egy zenés darabot. A Marlene premierje 1997 tavaszán volt: a londoni Lyric Theatre hónapokig ját­szotta tapsvihar közepet­te Pam Gems életszagú művét. Ilyen előzmények után nem is kellett nagy bátorság ahhoz, hogy a Marlene-t bemutassák a német publikumnak is. Dietmar Pflegerl mégis kemény fába vágta a fej­széjét, hiszen az osztrák rendező Marlene Diet­rich legszűkebb hazájá­ban, Berlinben állította színpadra a háromsze­replős darabot. Abban a világvárosban, ahol (ere­deti nevén Marie Magdalena von Losch) karriert csinált, s mely­nek 1930-ban, a hitleris­ták térnyerése idején for­dított hátat a „Kék An­gyal”. Nem titok, hogy Frau Dietrichnek sokan nem bocsátották meg, hogy „elárulta Németor­szágot”, és talán még „kémkedett” is hazája el­len a vérzivatoros idők­ben, miközben az „ellen­ség katonái előtt riszálta magát”. A Marlene öngyötrő humortól sem mentesen azt tudatosítja, hogy a 100 esztendeje Weimar- ban született, önkéntes párizsi emigrációban 1992-ben elhunyt egyko­ri „istennő” sem több, sem kevesebb nem volt, mint ember. Haragudni lehet rá, szeretni nem kell, de azt bűnéül felró­ni, hogy német filmcsil­lagként kimaradt a nácik véres játékaiból, több mint hiba... Mogyorósi Géza Született 1901. december 27., Beriin-Schanenberg Iskolák: Dessau, majd Max Reinhardt Színiakadémiája, Berlin Pálya: Josef von Sternberg A kék angyal című filmjében robban be 1929-ben, majd Hitchcock Rémület a színpadon (1949), Billy Wilder A vád tanúja (1957) s Kremer ítélet Nümbergben (1960) című filmjeiben remekel Marlene Dietrich \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents