Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-02 / 149. szám

m 2001. Június 2., szombat RIPORT 7. OLDAL KULTURA­HAGYOMÁNYTEREMTÖ IFJÚSÁGI ZENEI FESZTIVÁL. Először rendeznek Pécsett nemzetközi muzsikustalálkozót fiataloknak. A fesz­tivál szabadtéri hangversennyel kezdődött, majd tegnap és ma fesztiválkoncertekkel folytatódik. A rendezvényre Lengyelországból, Horvát- országból, Romániából, Szlovákiából, Ausztriából és Finnországból hívtak vendégeket a házigazda baranyai zenész fiatalok. fotó: ll A sokoldalú táncképzés előnyei A Pécsi Művészeti Szakközépiskola tánc­művészeti tagozatának végzős növendékei mutatkoznak be holnap délelőtt a Pécsi Nemzeti Színházban. Mindazok színpadra lépnek, akik egy színházi előadás felnőtt mértékét megütik. Márpedig a képzés szín­vonala európai mércével mérve is igen jó­nak mondható. Ha a végzős növendékek teljesítik a szakmai kö­vetelményrendszert, mondja Uhrik Dóra, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola táncművészeti tago­zatának művészeti vezetője, akkor átmennek a vizsgán, ha a színházi előadás felnőttektől elvárt mércéjét elérik, akkor színpadra is léphetnek a záróelőadáson. A képzés kiváló színvonalát pe­dig mi sem bizonyítja jobban, minthogy neves hazai és európai együttesek alkalmaznak Pé­csett végzett táncosokat. A keresletnek az is az oka, hogy a képzés széles körű, vagyis a fiatalok a klasszikus baletten kívül tanulnak modern táncot és néptáncot is, így a végzett növendé­keknek csak egy kis százaléka nem kerül be a táncos szakmák valamelyikébe. Uhrik Dórának nem csupán az oktatás a fel­adata, hanem a tehetségek gondozása, s annak fölfedezése, kiben mi rejlik, a tánc melyik terü­letén tudná kibontakoztatni képességeit. A külö­nös képességek nemegyszer a különböző kur­zusokon derülnek ki, hiszen a világban jelen lé­vő sokféle irányzatot, stílust, iskolát képviselő vendég tánctanárok nagyon színes és változatos lehetőségeket kínálnak fel a diákoknak. A mos­tani bemutatón is, mint mindig, figyelembe ve­szik a tanulók képességeit, irányultságát, éppen ezért nem sémákban gondolkodnak, hanem a fi­atalokra szabott koreográfiában. A kurzusoknak egyébként azért is van különös jelentősége, mert a rendszerváltás előtti időszak kizárólag a klasszikus balettre és a néptáncra épülő rend­szere következtében nem alakulhatott ki mára olyan oktatói gárda Magyarországon, amelyik a modern irányzatokat taníthatná. Természetesen, mondja Uhrik Dóra, a pécsi művészetis gyere­kek tanulják a klasszikus balettet, mint minden más irányzat alapját. Sok egyéb, hasonló képzést nyújtó intéz­ményhez viszonyítva a Pécsett táncot tanulók­nak az a nagy szerencséjük, hogy hamar hozzá­szoknak a színházhoz, amely széles körű lehe­tőséget biztosít számukra, s éppen ezért szí­nészmesterséget is tanítanak nekik. S bár az Ál­lami Balettintézetbe járók a kilenc év alatt töb­bet tanulnak a balett technikájából, de nem ta­nulják a modern táncot és a színházi létet, így a képzésbeli különbség a gyakorlat során hamar kiegyenlítődik. Ebbe a pályába rengeteg testi és szellemi be­fektetés szükséges, kell hozzá egy nagy adag megszállottság, elhivatottság, fegyelem. Ez jég­hegyszakma, mondja Uhrik Dóra, tehát rengeteg van a víz alatt, ami nem látszik, a kívülálló csak a csúccsal találkozik. A mai fiatalok pedig, a közvélekedéssel ellentétben egyre szívósabbak és motiváltabbak. Nem véletlen, hogy a végzet­tek kiváló együttesekhez és felsőfokú iskolákba kerülnek. A most végzettek közül is van, aki Markó Iván társulatában folytatja ősztől, de olyan is akad, akit Epsonba vettek föl egy musi­cal akadémiára. CSERI LÁSZLÓ Felvételi megoldókulcsok A felvételi vizsga megírása után a diák azonnal tudni szeretné, milyen eredmény­re számíthat, de várnia kell. Kivéve, ha másnap megkere­si a megoldó kulcsokat a Felvételi Információs Szol­gálatról honlapján, vagy www.dunantuiinaplo.hu in­ternetes címünkön. Az 1996-ban alapított Felvételi Információs Szolgálat azt tűzte ki célul, hogy összefogja és fel­gyorsítja a diákok tájékoztatá­sát. A szolgálat tevékenységi kö­re fokozatosan kibővült.- A felvételiző diákok most már az interneten - www.fisz.hu -, és a kéthavonta megjelenő in­gyenes Egyenes út az Egyetemre című hírújságból is értesülhet­nek a felvételi várható követel­ményeiről, a felvételi rendszer változásáról, a felsőoktatási in­tézményekről. A honlapon a magyar nyelv és irodalom, a tör­ténelem, a matematika és a köz- gazdaságtan tárgyakból az írás­beli felvételit követő napon megtalálják a részletes felvételi megoldó kulcsot - mondja Krich Balázs, a FISZ vezetője. ' A FISZ internetes oldala sok más szolgáltatást is kínál. Az ér­deklődők például próbafelvételi tesztjátékon mérhetik fel tudásu­kat. A nonprofit alapon működő Országos Próbanyelvvizsga Rend­szer júniustól már kéthetente in­dít nyelvvizsga előkészítő képzé­seket angol és német nyelven lek­torált próbanyelvvizsga tesztso­rok alapján. A FISZ idén is meg­rendezi június végi Előszemeszter táborát, amelyen azok a diákok vehetnek részt, akik magyar nyelv és irodalomból, illetve történe­lemből kívánnak felvételizni a 2002/2003-as tanév végén. p. i. Futnak a képek Hordoz majd a szél Az igazi kritikusnak nincs na­gyobb öröme annál, mint amit akkor érez, ha remekműre buk­kan. Az aranyásó lehet így, ami­kor váratlanul felfénylik előtte egy hatalmas, csillámló fémrög. Ez a film is ilyen aranylelet, amit most láttam: a Szelek szárnyán. Rendezője Abbas Kiarostami, a perzsa új hullám legnagyobb alakja. Perzsa új hullám? Milyen külö­nösen hangzik. Mert ha azt a szót halljuk: perzsa, egy ősi kultúra emlékei idéződnek fel tudatunk­ban. Zarathusztra kultusza, Fir- dauszí eposza, a Sáhnáme, meg szép klasszikus versek, ghazalok és rubáík, Omar Khajjám, no de új hullám, e kifejezésen ebben az összefüggésben kissé bizony elál- mélkodunk. Pedig meg kell szok­nunk a használatát. Ma ugyanis a legjobb filmeket alighanem Irán­ban készítik. Kiarostami, Panahi, Majidi, Ghobadi, Mehrjui, meg két elképesztően tehetséges nő: Mariam Shahriar és Marziyeh Meskini. Micsoda csapat! Truf- farut-ék óta nem volt ilyen. Bizo­nyára vannak okai a kamerazse­nik e fantasztikus kirajzásának az iráni hegyek közül, bár én nem tu­dom, mik ezek az okok. De azt tu­dom, hogy közülük a leggyen­gébb, ha van üyen, nagyságren­dekkel jobb hímeket készít, mint Hollywoodban a legjobb (ha van ilyen). Nem vitás: Tarkovszkij, Ozu és Bresson szelleme most Kiarostamiéknál lakozik. Mi a titkuk? Nehéz megfejteni. Egyszerűek, szinte gyermekien tiszták, és tisztelik a tárgyakat, a látható világot: a fákat, bokrokat, a hullámzó búzamezőket, a folyót s a víz fölött elsuhanó szelet. Kia­rostami filmjében a Mérnök úr­nak nevezett főhős almát vesz a kezébe, a nagybácsi almája, mondja, de az leesik, elgurul, és teraszokon, járdákon, lejtős eső­csatornán át gurul, gurul, a kame­ra követi, míg végül egy udvar mélyén álló hú elé pottyan. Tévedtem, mondja a mérnök, még­sem a nagybácsié ez az alma, hanem a tiéd. Ilyen eseményekre kerül sor. Egy alma elgurul, a föld­ből kifordul egy comb­csont, egy skarabeuszbo- gár pedig hazafelé igyek­szik a terhével. Semmisé­gek, mondhatnánk, csak éppen óriási súlyuk tá­mad ebben a nagyszerű filmben, melynek ereded címe egy perzsa verssor, magyarul: „Hordoz majd a szél”. Három idegen érkezik a hegyek között meghú­zódó kurd faluba, Siah A mérnök úr szerepében: Behzad Dourani Darehbe, melynek házai fecske­fészkekként tapadnak egymás­hoz Isten eresze alatt. Parányi otthonok, udvarocskák egymás mellett, alatt, fölött, az emberek belelátnak egymás életébe, részt is vesznek benne, megbeszélik az eseményeket, a szomszédok levest visznek a betegnek, s ha valakit baleset ér, összefut a falu, hogy segítsenek. De ki ez a három idegen, akik közül kettőt nem is látunk, csak a Mérnök urat? Filmesek, akik for­gatásra készülnek? Egy öregasz- szony közelinek vélt halálára les­nek valamilyen okból? Vagy egy távközlési cég emberei? Nem le­het tudni. Mint ahogy az sem vi­lágos, hogy a mérnök miért fordít a hátára egy teknősbékát. Azért, mert kaján ember, vagy csak nem akarja, hogy az állat az autó kere­kei alá másszon? A főhősnek egyébként van egy maroktelefon­ja, időnként valakik felhívják, de a faluban nincs térerő, autóba kell gyorsan ülnie, s feldöcögni valami emelkedőre, ahonnét már lehet beszélni, ha a másik addig tartja a vonalat. Miről beszélnek? Nem nagyon értjük. A film hallgat arról, ami­ről jobb hallgatni. Talán készül valami a falu ellen, hasít belénk a sejtelem. Ki védi meg ezeket az embereket? Netán a fiú, ha majd felnő, e szűkszavú, talányos szép film másik főhőse, aki most még szorgalmasan tanul, mert vizs­gáznia kell? Amikor totálképen látjuk a házakat, a fecskefészkek e hegyek közé tapasztott bokrát, nekem József Attila szava jut eszembe a faluról: törékeny. Ám amint aggódva erre gondolok, a filmben egy másik vers szavai csendülnek fel: „ Ha olyan az őr­angyalom, mint hiszem, az üve­get is megvédi a kőtől.” Ebben az őrangyalban talán le­het reménykedni. Nagy Imre Egy öregember emlékirataiból Siklósi Symposion Június 8-án ünnepeljük a Nagy- harsány területén lévő, villányi kőbányában, a Siklósi Sympósion 35 éves születésnapját. Mindez nem volt ilyen bonyolult földrajzi kérdés akkor, mert minden a sik­lósi járáshoz tartozott. A gondolat 35 éves, a szárnybontásra egy év múlva került csak sor. A hivatalos köszöntők során, sok minden elhangzik majd jövő pénteken. Én itt, most, Moldová- val szólva, a nagybüdös proletár igazságot szeretném elmondani, szűk körben. Történt, hogy jó barátom, Rét­falvi Sándor, ifjú szobrászművész megkapta élete első, hivatalos megbízását. Siklósra kellett elké­szítenie Kréth Imre tizenkilences kommunista domborművét, em­léktábláját. Sanyi ugyan nem er­ről álmodott, de elsárgult fotók alapján, lelkiismeretesen elkészí­tette közmegelégedésre a művet. Ám miután a megbízást is eleve késve kapta, mondta a siklósiak­nak, hogy ne is álmodjanak arról, hogy az emléktáblát tavasszal avatni lehet, hisz az Állami Bronzöntő két-három éves határ­időre vállal csak munkát. Bízd csak ránk, Sanyi - mond­ták a siklósi vezetők. - Holnap föl­visszük, gyere velünk. Ősz volt. A Járási Tanács gép­kocsijában Zsifkó Ferenc, a járási tanács elnökhelyettese, Perics Pé­ter, a művelődési osztály vezetője és az ifjú szobrászművész ült a sofőrön kívül. Mindűk lába között hatalmas demizson állt, tele jóféle siklósi borral. Az öntödében a vezérek isme­rősökkel paroláztak, átadták az egyik demizson bort. Dicsérték, milyen jól sikerült a Járó Péter-fé- le jobbágylázadás itt öntött em­lékműve, mellesleg megemlítet­ték, hogy egy apróbb munkát hoztak, de ezt márciusban avatni­uk kell... stb. Az öntöde után, a következő demizsonnal az író, Örsi Ferenc lakására mentek. Feri tette híressé Siklóst, nemrég futott a tévében a Tenkes kapitánya, amitől megnőtt a nagyközség idegenforgalma, la­kóinak és vezetőinek öntudata. Poharazgatás közben a házi­gazda megtudta, hogy a fiatalem­ber szobrász, azonnal előállt a farbával, miért nem csináltok ott a hegyoldalban, ahol kőbányák is vannak, valami művésztelepfélét? Milyen gyönyörű lenne? Több se kellett Rétfalvinak, aki nemrég jött az ausztriai St. Mar- garetenből, az Első Európai Szob­rász Sympozion művésztelepéről. Elmesélte, mi van ott, s hogy mennyire létszükséglet lenne a fi­atal művészek számára egy ha­sonló alkotási lehetőség. Zsifkó Feri, aki két pohár bor után már nagyon jó barát és nyi­tott ember volt, nem csak azért harapott az ötletre, mert Örsi java­solta. A Tenkes kapitánya sikere után, tudta, mit hozhat a terület­nek a művészet. Mire hazafelé az autóban az utolsó demizson is ki­ürült, részletesen megegyeztek Rétfalvival a koncepció kidolgo­zásáról. A dolog nem felejtődött el, tavasszal, amikor a veterán kommunista emléktábláját avat­ták, már kiválasztott kőbánya, fel­újítandó szálláshely, koncepció várta a megvalósítást. Az indulás további története köztudott. Hogy ideológiailag tá­madhatatlan legyen, Petőh Sa­nyi, akkor a járási KISZ-bizottság titkára vette eszmei és anyagi pártfogásba az ügyet. A KISZ me­gyei bizottságán előbb a modern­re mindig nyitott Pppovits György, majd Komlódi Kati tá­mogatta, s hamarosan Baranya kultúrájának akkori elsőszámú mecénása, Takács Gyula megyei tanácselnök-helyettes is a maga ügyének érezte. Három évig minden műfaj fia­tal művészei helyet kaptak, aztán csak szobrászok. Először akadékoskodtak a pes­ti szervek. Majd egy minisztériu­mi ember, a művelődési miniszter kíséretéből, azt mondta Bencsik Istvánnak, az akkori művészeti vezetőnek:- Tudja, nálunk minden új kez­deményezést először el akarnak taposni. Ha nem hagyják magu­kat, a következő évben már azt mondjuk, jó, nálunk lehetnek hü­lyék is, a szocializmus ezt is elbír­ja. Ha még mindig nem omlanak össze, a harmadik évben már zászlóra tűzzük őket. így történt. Siklós példa lett, kerámiarészleggel bővült. Aztán a rendszerváltás után, lassan vege­tálni kezdett. Kár. Művelődéstör­téneti szerepe vitathatatlan. Ke­gyeletből is több támogatást érde­melne. A siklósi bor azóta csak jobb lett. A lokálpatrióták nem egy de­mizsonnal áldoznak a művészet oltárán. Ezért is virul az első szimpóziumok szellemében ala­kult Siklósi Szalon. Csak Takács Gyula azóta nyug­díjba ment. Bükkösdi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents