Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)
2001-06-16 / 162. szám
8. OLDAL G Á Z b A S Á G I TÜKÖR 2001. Június 16., szombat HB RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK 2001. június 15. Borsodchem 5050R O Egis 9865 Ft ít Matáv 807 Ft ü Mól 4 025 Ft it OTP 14 700 Ft it Richter 16 500 Ft it TVK 4000 Ft a Zalakerámia 2125 Ft a BUX: 6666,28 +0,78 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX 7ooa INDEX VI. 11-15-IG 6771.75 > ; 6900 6866,91; *755,78 i J 6800 j i 6614.52 6666,28 j 6700 j ;[ 6600 i ; pont Hétlő Kedd Szerda Csütörtök Péntek AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 401,18 Cseh korona 7,26 Euró 246,70 Német márka 126,14 Osztrák schilling 17,93 Lengyel zloty 72,48 Svájci frank 161,76 Szlovák korona 5,75 USA-dollár 285,80 BÉREK. A bruttó nominális átlagkereset 2001. januáráprilisban 17,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 15,7 százalékkal, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken. A nemzet- gazdaságban az év első négy hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 95 000 forint volt. A verseny- szférában dolgozók átlagosan 95 600 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók pedig 94100 forintot kerestek. VÁLASZ. Megérkezett a szlovák privatizációs miniszter válasza az OTP Bank ajánlatára, amelyet az Investicná a Rozvojová Banka többségi részesedésének megvásárlására nyújtott be a magyar hitel- intézet. A válasz kiértékelése azonnal megkezdődött az OTP Banknál, azonban a részletekről nem kívántak nyilatkozni. A válasz alapján hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások az adásvétel részleteiről. SZÖVETSÉG. A délkelet- és kelet-európai fuvarpiacok megszerzése, továbbá a környezetbarát kombinált fuvarozás részarányának növelése érdekében stratégiai szövetséget kötött az Osztrák Szövetségi Vasúttársaság (ÖBB) és a két magyar vasúttársaság: a MÁV Rt. és a GySEV Rt. Az érdekelt vasutak az összehangolt piaci fellépéstől bevételeik növekedését várják. GÁZÜZLETÁG. A kormány nyilatkozatára vár a Mól Rt. a gázüzletág értékesítésével kapcsolatban - mondta Hernádi Zsolt, a Mól Rt. elnökvezérigazgatója pénteken Budapesten. Hernádi Zsolt közölte, hogy a gázüzletág gyakorlatilag kész az eladásra, mivel azonban a többségi tulajdon értékesítéséhez szükség van az állam egyetértő szavazatára, nem akarnak úgy dönteni az eladásról, hogy nem ismerik a kormány állás- foglalását. A potenciális befektetők már sürgetik a Molt, és a társaság készen áll az érdemi tárgyalásokra. Az agrárium drágul a legjobban Egyelőre nem érvényesül a forint erősödésének pozitív hatása A fogyasztói árak 10,3 százalékkal emelkedtek Magyarországon az esztendő első három hónapjában. Érdekesen alakult a drágulás a különböző produktív gazdasági ágazatokban: míg az iparban csak csekély mértékű volt, a mezőgazdaságban az átlag többszörösére rúgott. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint az első negyedévi infláció valamivel meghaladta az egy évvel korábbi, azonos időszaki drágulás (9,8 százalék) mértékét. Az árnövekedés az élelmiszerek körében volt a legélénkebb (15 százalék) a vizsgált időszakban, de átlagon felüli volt a drágulás a háztartási energia, a szeszes italok és dohányáruk, valamint a szolgáltatások árában is. A növekedés ütemét tekintve, az a háztartási energiák körében volt lényegesen magasabb, mint egy évvel korábban. Sajnálatos módon a drágulási folyamat a második negyedévben is folytatódott, a lakosság számára különösen az élelmiszerárakban következett be érzékeny változás. Az egyes produktív ágakat külön vizsgálva könnyen megállapítható, hogy nem az ipari tevékenység volt az, ami gerjesztette a hazai drágulást. Ebben a szektorban az első negyedévben 9,6 százalékos, tehát a fogyasztói átlag alatti volt a terme- lőiár-emelkedés. Ebben a gazdasági ágban a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban volt a legmagasabb (13,3 százalék), a műszergyártásban pedig a legalacsonyabb (2,4 százalék) a növekedés. Érdekes kettősség figyelhető meg az értékesítési árak körében: a belföldi emelkedés (12,6 százalék) majdnem a duplája volt az exportárak (6,9 százalék) emelkedésének. Az építőiparban 13,6 százalék volt a termelői árak átlagos növekedése az év első három hónapjában. Ez 4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi mutatót. Az ágazaton belüli tevékenységek között nem volt túlságosan nagy különbség, a két szélső értéket az épületgépészet (11,7 százalék), illetve a szerkezetkész épületek építése (14 százalék) produkálta. Az elmúlt évi folyamatokhoz képest nem hozott jelentős változást az első negyedév a mező- gazdasági termékek termelőiár-színvonalában, ám e ténynek most nincs pozitív tartalma. Az év első ORSZÁGOS IPARI, ÉPÍTŐIPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐI ÁRINDEX Előző év azonos időszaka = 100,0 1999 2000 2001.1. negyedéi Ipar 105,1 111,7 109,6 Építőipar 110,3 111,2 113,6 Mezőgazdaság 102,6 122,5 121,8 három hónapjában 21,8 százalékos drágulás következett be ebben az ágazatban. A növény- termesztés 21,3, az állattenyésztéshez kötődő termelés pedig 22,5 százalékkal vette ki a részét az árnövekedésből. A KSH legfrissebb adatai szerint májusban az előzetes várakozásokat meghaladóan 10,8 százalék volt a drágulás mértéke. A főszerepet az elmúlt hetekben az élelmiszerek drágulása játszotta, más termékcsoportokban átlagos volt az áremelkedés, ugyanakkor májusban még nem érvényesült a forint erősödésének inflációcsökkentő hatása. A folyamatok egyelőre nem járulnak hozzá a kormányzati prognózisok megvalósulásához, a kabinet idén 8-9 százalékra szeretné mérsékelni a fogyasztói árakat.________________kaszás endre Tőkeemelés után stabilizáció A Délhús Rt. stratégiai váltásra készül termelésben, értékesítésben Jelentős mértékben stabilizálhatja működését a Délhús Rt., miután a cég tulajdonosai 1,8 milliárd forintot meghaladó tőkeemelésről döntöttek. A pénzből, amely már a társaság rendelkezésére áll, a vállalat versenyképességét növelő termelési és értékesítési stratégiai váltást készítenek elő. PÉCS Miután a tőkebevonást célzó vállalateladás nem járt eredménnyel, az osztrák többségi tulajdonosok - köztük magán-, illetve intézményi befektetők - a tőkeemelés mellett döntöttek a cég stabilizációja érdekében. A néhány hete szentesített tőke- injekcióval a Délhús Rt. alaptőkéje 4,2 milliárd forintra emelkedett. Mint arról Varjaskéri Beatrix, a vállalat pr-igazgatója tájékoztatott, a tulajdonosok gyors intézkedésének köszönhetően már rendelkezésre is áll a részvényesek által elfogadott pluszforrás. Első lépésként a tulajdonosok és a vállalat vezetői megkezdték a tárgyalásokat a partner pénzintézetekkel, aminek eredményeként kedvezőbb konstrukciókra cserélhetik a korábbi hitelszerződéseket. Ezt követi majd a beszállítói kapcsolatok rendezése, illetőleg az új termelési és értékesítési stratégia kidolgozása és megvalósítása. Az ország egyik legnagyobb húsipari cégének gazdálkodási nehézségeit az immár több mint egy éve tartó alapanyag- hiány idézte elő. A kedvezőtlen folyamatot tovább rontották a kedvezőtlen hitelállomány terhei. A cég ennek ellenére megőrizte stabilitását, amit jól mutatnak a termelési adatok. A Délhús 1999-ben 19,5 milliárd forintos árbevételt realizált, ezzel szemben tavaly már 22 milliárdos forgalmat produkált. Az idei tervekben további fejlődés, 25 milliárd forintos árbevétel szerepel. Ezzel a vállalat megerősítheti piaci pozícióit: az eladott árumennyiség, illetve a termelési érték tekintetében a Délhús a Pick Rt.-vei osztozik az első két helyen. A banki és a beszállítói kapcsolatok rendezésével hosszú távon eredményes termelésre rendezkedhet be a pécsi székhelyű húsipari cég. A vállalat a három termelőegysége - Pécsett zajlik a vágás, Baján a vörös áru, Alsómocsoládon pedig a füstölt szárazáru készül - mellett Budapesten működteti értékesítési irodáját. A pr-menedzser elmondása szerint az új termelési stratégiában jelentős változások várhatók a Délhús termékszerkezetében. A cég vezetése a jövőben a korábbinál is nagyobb hangsúlyt helyez a marketing- és értékesítési munkára, aminek eredményeként a hazai és a nemzetközi piacon is javuló érvényesülést várnak. A vállalat helyzetét könnyíti, hogy a tulajdonosok korábbi elvárása szerint a Délhús már több éve az EU-normáknak megfelelően alakította át feldolgozói technológiáját, az egyes termelési folyamatokat. Éppen ezért a cég számára nem okozott nehézséget a június 1-jétől szigorodó állat-egészségügyi előírások betartása sem. K. E. Zöld pénzek az EU-ból Évi 500 millió euró környezetvédelemi beruházásokra Az Európai Unió 2000 és 2006 között évente 500 millió euró támogatást nyújt a tagjelölt országoknak az egészséges környezet megteremtéséhez szükséges beruházásokhoz. A közelmúltban elkészült az a dokumentum, amely egyebek mellett azt vizsgálta, hogy milyen pénzügyi terhet ró a tagjelöltekre a csatlakozással járó környezetvédelmi jogharmonizáció. Brüsszel azt ajánlotta a felvételre váró országoknak - köztük Magyarországnak -, hogy dolgozzanak ki átfogó beruházási stratégiát. A környezetvédelmi beruházási programok finanszírozásához különféle uniós pénzek állnak rendelkezésre, amelyeket elsősorban olyan területeken - mint például a hulladékgazdálkodás, levegőszennyezettség - lehet felhasználni, ahol eddig lemaradások voltak. A támogatást a Környezetvédelmi Csatlakozási Program keretében lehet igényelni. Uniós szakértők becslése szerint a tíz közép- és kelet-európai ország jogharmonizációs költsége a várt 120 milliárd eurónál kevesebb, 79-110 milliárd euró körül lesz. A múlt évben elfogadott és a 2001-re várható szabályozás további költségekkel jár, mivel olyan nagy ráfordítást igénylő törvénymódosításokat érint, mint amilyen például az erőművekre vonatkozó új irányelv megvalósítása. Az Európai Unió új támogatási programjai azt a célt szolgálják, hogy a tagjelölt országoknak ne egyedül kelljen a megnövekedett beruházási költségeket viselni. Az ISPA-program keretében 2000 és 2006 között évente 500 millió euró áll erre a célra rendelkezésre. Brüsszelben nagyon fontosnak tartják, hogy az érintettek eredményesen használják fel a rendelkezésre álló alapokat, és biztosítva legyen, hogy az uniós támogatást magán-, állami és kereskedelmi forrásokból is kiegészítik. A lehetséges pénzügyi források között lehetnek nemzetközi pénzügyi intézetek, az Európai Beruházási Bank, kétoldalú visz- sza nem térítendő támogatások, és különféle hitelprogramok, kereskedelmi banki hitelek, külföldi működőtőke. U.G. Népszerű a baromfihús Budapest A húsételek körében évek óta töretlenül őrzi - sőt folyamatosan növeli - népszerűségét a baromfi. Valamikor a marhahús is kedvelt volt, de a kergemarhakór körüli hisztéria miatt alaposan megcsappant iránta az érdeklődés. Ennek köszönhetően viszont megállt a disznóhús fogyasztásának évek óta tartó csökkenése. kosság 95 százalékának kedvenc étele a baromfi, a megkérdezettek átlagosan háromnaponként esznek szárnyast, míg disznóhúst átlagosan kéthetenként háromszor. A piackutatók arra is fényt derítettek, hogy az úgynevezett nyüzsgő típusú emberek körében meglepően alacsony a csirkét, pulykát kedvelők aránya, amit arra vezettek vissza, hogy sem idejük, sem kedvük főzni vagy az étkezéssel bajlódni. Nem úgy a - lakosság egyharmadát A KÜLÖNBÖZŐ HÚSOK KEDVELTSÉGE A FELNŐTT LAKOSSÁG KÖRÉBEN Forrás: GfK Piackutató Intézet A Gfk Piackutató Intézet „Étkezési szokások 2001” címmel most közzétett tanulmánya a lakosság táplálkozási szokásait veszi górcső alá. Kiderült, hogy sokkal kevesebben, és átlagosan fele olyan gyakran esznek az emberek marhahúst, mint két évvel korábban. Ez idő alatt viszont a korábbinál kedveltebbé vált a sertéshús, de különösen a szárnyas. A Gfk felmérése szerint a laképviselő - „haspókok”, akik a leggyakoribb fogyasztói a szárnyasoknak. Természetesen - vélték a szakemberek - a fogyasztási szokások változásában nem csak a kergemarhakór á ludas, befolyásolja azt az életmód, az egészséges táplálkozásra való törekvés, nem utolsósorban pedig az élelmiszerek elérhetősége is. Azaz az ára. iujvárd Határtalan lehetőségek Életbe lépett a devizaliberalizáció A forint konvertibilitásának teljes szabadságával új lehetőségek nyílnak a magyar befektetők előtt a külföldi pénzpiacokon. Melyek ezek, és mire számíthatunk? Bárhol a világon vehetünk ingatlant, tulajdont is szerezhetünk külföldi vállalkozásokban anélkül, hogy erről bejelentést tennénk a Magyar Nemzeti Banknál, hiszen az eddigi kötelezettségek megszűnnek - tájékoztatta lapunkat Lengyel László, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője. Vásárolhatunk külföldi értékpapírokat és államkötvényeket) befektetési alapokat, és nem kizárólag magyar pénzintézeten, brókercégen keresztül. Hiszen kinti számláról is indíthatunk pénzpiaci műveleteket. így megbízásainkat faxon, telefonon vagy interneten is továbbíthatjuk. Más a helyzet a külföldi székhelyű pénzintézeteknél, amelyeknek tilos nálunk ügyfelet toborozni, illetve ügynökökön keresztül beszervezni befektetőt. Ha bejegyzett cégként működik nálunk, akkor viszont vonatkoznak rá a magyar pénzfelügyeleti, adóhatósági előírások és kötelezettségek. Nem kizárt, hogy a veszteséges magyar részvényektől megszabadulnak a honi befektetők, s megnő az igény a külföldi papírok iránt - latolgatta a várható változásokat Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Rt. szakértője. Akár a duplájára is nőhet a külföldi részvények iránti kereslet. Most a német és az amerikai technológiai papírok népszerűek, ám az 1 százalékos, illetve minimum 15-20 ezer forintos tranzakciós költségek jóval magasabbak a hazaiaknál, ezért 1 millió forint alatt aligha éri meg külföldi börzén forgatni a pénzt. (CSERNYÁNSZKY) Az élelmiszer-biztonságért Legyen jó hírük a magyar termékeknek A Központi Élelmiszer-ipari Kutató Intézet (KÉKI) a kutatómunka hatékonyságának növelése érdekében külföldi és hazai szakemberekből álló Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületet hozott létre, amely tegnap tartotta első alakuló ülését. Somogyi Árpád, az Európai Unió Bizottságának kockázatelemzési főosztályvezetője a konferenciát követően lapunknak elmondta: az emberek világszerte nemcsak jó, hanem biztonságos élelmiszert szeretnének fogyasztani. A tudományos kutatókat, kutatóintézeteket azért kell támogatni, hogy az élelmiszeripar megbízható élelmiszerekkel láthassa el a lakosságot. A testület mostantól kezdve abban segíti a KÉKI munkáját, hogy növekedjék a magyar élelmiszerek hírneve, és a gazdasági szempontból fontos export. Magyarországon az élelmiszer-biztonság területén hasonló problémák vannak, mint az uniós tagállamokban, Francia- országban, Németországban vagy Ausztriában. Alihoz, hogy a magyar élelmiszeripar verseny- képes legyen, az üzemek egy részét modernizálni kell, vagy be kell zárni. A többség viszont már ma is versenyképes, megfelel az uniós követelményeknek, megfelelő színvonalon exportál élelmiszereket az Európai Unióba. A 2002-től kötelezővé váló HACCP- rendszer segítheti ezt a folyamatot. Az ehhez szükséges előkészületek jól haladnak Magyar- országon.- uo i t
