Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)
2001-06-15 / 161. szám
G 0 R D I S A B E M U T A T K 0 Z I K 15. OLDAL 2001. Június 15., péntek ij ~— \j G ordisa. A magyar honfoglalás előtti történeti korokból Gordisán és közvetlen környezetében régészeti leleteket nem találtak. A település neve az írott fonásokban először 1332- 1335 között bukkant fel Gerdess, vagy Kerdise változatban. A névalak bizonytalan azonosításé, köthető a Gradistye helynévhez, amelynek magyar jelentése várhely. A török hódoltság alatt lakott vidék. Lakossága napjainkig magyar, csak a múlt század végétől élt itt egykét német és ________________ sz láv család. A község lakossága református és katolikus felekezetű. Katolikus templomát 1773-ban szentelték Nagyboldogasszony tiszteletére. A lakosság évszázadok óta leginkább a mezőgazdasághoz kötődik, hiszen kiváló minőségű öntésföldekkel rendelkezik. A terményeket, állati termékeket, primőr árukat Siklóson és Pécsett adták el. A század elején még jelentős számú., főleg a mezőgazdasági termelést kiszolgáló iparos és kereskedő is élt a községben, akik a gazdasági helyzet romlása miatt fokozatosan elköltöztek a faluból. Jelenleg a munkanélküliség igen magas, egyetlen jelentős ipari üzemmel rendelkezik, mégpedig a drávaszabolcsi termelőszövetkezet terményszárítójával. Jók a lehetőségek a falufejlesztésre Szeretnénk elérni, hogy az elvándorlók visszatérjenek, újból letelepedjenek A 17. században még esperesi székhelyként számon tartott dél-baranyai település a második világháború után olyany- nyira visszafejlődött, hogy egyesek már a kihalás rémét is előrevetítették. Ám a település őslakosai összefogtak, s a kilencvenes évek után megpróbáltak az önkormányzatukkal egyetemben olyan programot megvalósítani, amellyel már a falun kívülről érkezőknek is vonzó lehet a vállalkozás indítása vagy akár a letelepedés. Hát igen - sóhajt fel a polgármester, Lukácsné Kislaki Zsuzsanna -, akkoriban még nagy volt az élet a faluban, az itt lakó iparosok, kereskedők, no meg a jó termőföldön gazdálkodók viszonylag jómódban éltek, tellett sok mindenre, épült, szépült a község. 1929-ben minden házban kigyulladt a fény, befejeződött a'villamosítás, 1933- ban már kéttantermes iskolával is büszkélkedhettek a gordisaiak. Amikor romlott a gazdasági helyzet, az őslakosok közül sokan A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 450 350 100 50 0 B1 405 386-1 281 290Elsőként hozták létre a kilencvenes évek elején a falugondnokságot, mert úgy gondolták, kell a településnek egy olyan embert foglalkoztatni, aki gondoskodik az idős, ellátatlan emberekről, de ráfigyel a közterületek állapotára is, kosságnak egy fillérjébe sem került, az önkormányzat fizette a teljes költséget. Két évvel ezelőtt pályázati pénzből (CÉDA) a falu „kirakatát”, a polgármesteri hivatalt bővítették és újították fel, mert véleményük szerint az idelátogató Terehegy ' óNagytótfalu o_ I öKisharsány Marfa OHarkány VVsik|ós ”ö 5' olpacsla Nagyharsány Kovácslyöa Sik!ósnagyfalu0 <~j‘stapoíca Drávas&boics £ p GORDISA .^igyházashar^zti Dr|fa- "# ö 1 wAisószentmárton pagonya Matty ö Old Beremend 1930 1970 1998 2001 elköltöztek. Manapság is a falu lakosságának több mint a fele a kisebbséghez tartozik, lekopogom, nincs semmi baj velük, jól együtt tudunk élni, ha lehetőségük van rá, nem ódzkodnak, megfogják a munka végét. Csak hát az előítélet nagy úr, sokan annak ellenére berzenkednek a kisebbségtől, hogy erre a romák viselkedésükkel okot szolgáltattak volna. A jó együttműködés alátámasztására a polgármesterasszony - aki történetesen nem is „őslakos”, férje által került a faluba - elmondja, hogy a helyi kisebbségi önkormányzattal együttműködve az elmúlt években nagyon sok eredményt értek el, úgy érzik, a háború után kialakult visszafejlődést sikerült megállítaniuk, s most már gondolkozhatnak azon is, az ezredforduló első évtizedében milyen jövőkép alapján fejlesszék a településüket. Sorolja is a fejlődés fontosabb stációit. Lukácsné Kislaki Zsuzsanna polgármester asszony FOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ és ha hiányosságokat tapasztal, azonnal intézkedni tud. Öt évvel ezelőtt bevezették az ivóvíz-szolgáltatást, a vezeték Drávasza- bolcsból ágazik le, az akció a laidegenek vagy vendégek abból is következtetni tudnak a település állapotára, hogyan néz ki a hivatal. 2000-ben szintén pályázati pénzből hozták létre a millenniumi emlékparkot, amely azóta is a kedvenc „találkahelye” a falu lakosságának. S az idén ismét egy nagy akció végrehajtása javította a falu fejlettségi szintjét, bevezették a gázt. Erre csak úgy volt pénzük, hogy Beremendtől kaptak 6 millió forintot kölcsön, mert a lakossági befizetésekből ezt nem lehetett volna megoldani. 42 család vállalta a bekötést, akik viszont később csatlakoznak, azoknak már borsos ösz- szeget kell fizetniük a bevezetésért.- Ami mindebből kitűnik, sikerült kitörnünk az elmaradottságból, hiszen infrastrukturális adottságunk - a csatornázás kivételével - már lehetőséget kínál arra is, hogy nagyobb terveket szövögessünk. Azt szeretnénk elérni, hogy a valamikor innen elvándorlóknak, de az „idegeneknek” is vonzó legyen a község, mert csak így remélhetjük az új vállalkozások idetelepülését, az idegenforgalom fellendülését. Szatyor-játszótér épül Pályáznak a csapadékvíz-elvezetésre Hogy miért éppen a játszótér? Nincs nagyobb gondjuk, minthogy a település apróságainak bekerített közteret alakítsanak ki? A kérdések csak az idelátogatókban merülnek fel, mert a falu lakossága az önkormányzattal (a kisebbségivel is) karöltve egységesen kiállt a megépítése mellett. Hogy még vita sem volt, az annak köszönhető, hogy a legtöbben belátták, a gyerekeknek kell valahol a községen belül egy közös játékokra alkalmas területet kijelölni, s olyan játékszerekkel felszerelni, amely egyben az ízlésüket is alakítja. Sok a gyerek a faluban (89-en vannak), a közös akarattal kialakított létesítményen július elsején bútokba vehetik a Szatyor Győző fafaragó művész által alkotott hintákat, valamint a csúszdát és a homokozót. Az idei költségvetésből csak az önrészre futja ahhoz a TEKI-pályázathoz, amellyel a csapadékvíz elvezetését kívánják megoldani. A 30 százalékos költségfeltétel 700 ezer forintot jelent, ha a pályázati pénz is megérkezik, a szakemberek (a falu a segédmunkásokat tudja biztosítani) azonnal hozzáfoghatnak az árkok, átereszek kitisztításához. A faluban 1963-ban szüntették meg az általános iskolát, azóta a gyerekek a drávaszabolcsi oktatási intézményben sajátítják el az alapismereteket. Ennélfogva természetesnek veszik, hogy az iskola tető- szerkezetének felújítását - amelynek költségeihez állami támogatást is igénybe vesznek - anyagilag is támogassák. A körjegyzőségi hozzájárulásuk csaknem másfél millió forint, a nagy munkanélküliség miatt (csaknem 40 százalékos) a jövedelempótló támogatásra 1,9 milliót, a rendszeres szociális segélyre pedig az idén 2,4 mülió forintot szánnak. Sajnos a munka- nélküliséget nemigen tudják csökkenteni, ugyanis az önkormányzat (mint a kistelepülések többségében a legnagyobb munkaadó) csak közcélú munkák elvégzésére tud néhány munkanélkülinek elfoglaltságot biztosítani. Itt lesz a játszótér A település gazdái A polgármester Lukácsné Kislaki Zsuzsanna, alpolgármester Berta Béláné. Az önkormányzati testület tagjai: id. Balog József, Keresztes Sándor, Krémer László, Csonka Sándor és Kazamér Sándomé. A körjegyző dr. Tamás Gábor. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke ifj. Kalányos Imre, tagjai: Csonka Imre és ifj. Balog József. ADÓK. A település saját bevétele alig haladja meg az egymillió forintot. A gépkocsi súlyadóból az idén 52 ezer forintot szeretnének beszedni. A kommunális és telekadó várhatóan 325 ezer forint bevételt eredményez. Az iparűzési adóra 600 ezer forintot terveztek, amelynek legnagyobb részét a termelőszövetkezet fizeti. Az oldal a gordisai önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor A templom felújításra szorul Gólya fészkel a refomátus templom tornyán A község lakosságának igen jelentős része református felekezetű. Templomuk 1796-ban épült fel, azóta már többször átépítették, felújították a műemlék épületet. Most is ráférne a tatarozás, ám az egyházközösségnek erre nincs pénze. A felújítás csak pályázati pénzből oldható meg, a SAPARD-program lehetőséget is . biztosít egyházi építmények rendbetételére. Egyelőre azonban nem tudják, mi lesz a pályázat eredménye, de mindenki abban bízik, a pozitív döntés után még az idén elkezdhetik a munkálatokat. Visszatér a faluba A vállalkozó a lovasturizmusban lát fantáziát Lantos-tanya: a gyermekek öröme A községben nagyon kevés a vállalkozó, hiszen a nagy munkanélküliség miatt a lakosságnak alacsony a fizetőképessége, élelmiszerszükségletét megtermeli kertjében, állatokat nevel, a ház körül előforduló ki- sebb-nagyobb javításokat is maga végzi. Egyelőre ez a helyzet, azonban a perspektívák biztatók, s vannak már is olyan faluból elszármazottak, akik vissza akarnak térni - legalábbis egy helyi vállalkozás megteremtéséig. Leginkább az idegenforgalom növekedésével együtt járó szolgáltatások iránt fokozódó igény vonzza a tőkével rendelkezőket. Szavai János az első fecskék közé tartozik, a lovasturizmusban lát lehetőségeket. A valamikor Gordisán élő (édesanyja még most is a falu lakója), ma siklósi szállítmányozási vállalkozó úgy gondolja, a külföldiek, s az utóbbi években a magyar turisták között is nagy népszerűségnek örvend a lovaglás. Azt mondja Szavai János, ő már nemigen tud mozdulni Siklósról, minden szállal odakötődik, de az új vállalkozását szívesen indítaná szülőfalujában. Kezdetben csak két-három lóval próbálkozna, de ha beindul az üzlet, akár 8-10 pacit is „foglalkoztatni” tudna. A szakszerű állattartás, a lovasiskola irányítása is megoldott, hiszen kisebbik fia Kaposváron éppen ezt tanulja (belovaglói szakon), így aztán az ügyvezetés is családon belül maradna. Az önkormányzat meg gyakorlópályával segítené a vállalkozás indítását. Lantos István szeret horgászni, nán. Ez a szenvedélye akkor is Szenvedélye teljességgel érthető, megmaradt, amikor felnőttként hiszen a mohács-szigeti szülőház- messzebb került a nagy magyar tóban nevelkedett gyermek mit is esi- lyótól, harkányi vendéglátósként nálhatott volna a nyári hónapok- felfedezte a Siklósi Horgászegyesü- ban, hát naphosszat pecázott a Du- let kezelésében lévő mattyi tavat. Lantos István a szépen helyrehozott tanyájával 30 éve ott horgászom - vallja büszkén -, s már a kezdet kezdetén felmerült bennem a gondolat, kellene itt a közelben egy tanyát építeni, ne kelljen mindig hazautazni a horgászat után. A tanya kialakítására a végső „lökést” a kisebbik lány ösztönzése adta, aki nagy állatbarát lévén nem győzte az apja fülét „rágni” a farm kialakításáért. A tóval szemben volt is egy elhanyagolt terület, a tulajdonossal könnyen megegyeztek - innen indult a ma már országos hírű tanya története. A családnak építettem - mondja Lantos István -, a romos tanyát úgy újítottam fel, hogy megőriztem a helyi népi építészet minden jellegzetes elemét. Van itt minden, ami egy tanyán valamikor előfordult, a környélnől összeszedtem a földműveléshez és az állattartáshoz szükséges szerszámokat, az istállókat, ólakat is eredeti formájukban újítottam fel, a lakóteret pedig a helyi paraszti stílusban elkészített bútorokkal rendeztem be. Mondom, a családnak készítettem, de szívesen fogadok látogatókat, főleg gyerekeket. Öröm látni a kocsikázás - mert a lurkókat elvisszük szekéren egy körre - után kipirult arcokat. Persze az arra járóknak - főként a kíváncsi német turistáknak - is feltűnt az igényesen kialakított tanya, egyre többen kérték a tulajdonost, ugyan már vezesse körbe birodalmán.- Vendéglátós vagyok, a tanyát ugyan a családomnak készítettem, de ha már ilyen nagy az érdeklődés a népi hagyományok iránt, hát miért ne csináljak ebből pénzt. Ez a gondolat érlelődött meg bennem, amikor eldöntöttem, hogy pályázok a Széchenyi-terv idegen- forgalmi támogatására. t 1 á I V
