Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-08 / 154. szám

2001. Június 8., péntek RIPORT 7. OLDAL K U LT U R A ÜNNEPI KÖNYVHÉT. A megye öt városában (Harkány, Sásd, Sellye, Siklós, Pécs) várják az érdeklő­dőket tegnaptól a könyvheti rendezvények. A könyvújdonságok mellett, dedikálásokra (képünkön la­punk egykori munkatársa Lázár Ervin dedikálja új mesekönyvét) és számos programra invitálják a nagy­érdeműt. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Pálinkás tisztes megélhetést ígér A tanárok soha nem lesznek gazdagok, aki ezt állítja, nem mond igazat - jelentette ki Pálinkás József politikai államtitkár, jöven­dő oktatási miniszter tegnap Pécsett a Cisz­terci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és a Pécsi Polgári szalon által szervezett ren­dezvényen. Pokomi Zoltán megüresedett miniszteri székébe szeptembertől Pálinkás József (képünkön), az oktatási minisztérium eddigi helyettes államtit­kára ülhet. A miniszterjelölt tegnap a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban tartott előadást „Pedagógu­sok jövőképe” címmel, amelyben ismertette a legfontosabb teendőket, amelyeket új posztján meg szeretne valósítani. A pedagógusokat érintő programjának az úgynevezett „életpályamodell” a központi motí­vuma. Mivel az oktatás területén az egyik leg­sürgetőbb problémának a pedagógusszakma évek óta tartó folyamatos presztízsvesztését tartja, egy olyan - a felsőoktatásban már meglé­vő - előmeneteli rendszert szeretne megvalósí­tani a közoktatásban dolgozók számára, ami biztosítja a karrierépítés lehetőségét, s ezzel együtt az anyagi megbecsülést. Pálinkás József elmondta: egyelőre nem tudja, hogy ez az elő­meneteli rendszer hány lépcsőfokból állhat majd, s azt sem, hogy pontosan mik lesznek azok a szempontok, amelyek teljesítésével a pe­dagógus elindulhat felfelé a ranglétrán. Azt azonban hangsúlyozta, ennek a szempontrend­szernek mindenképpen figyelembe kell majd vennie a szakértői tevékenységet, a továbbkép­zéseket, s az oktatáshoz hozzáadott pedagógiai értékeket. A pedagógusi pályán elérhető lépcsőfokok a miniszterjelölt tervei szerint egyben a bérek dif­ferenciálódását is jelentik majd. Hozzátette: a mostani tanári és óvónői bérek körülbelül az elő­meneteli rendszer legalsó fokán állók fizetésének felelnek meg, s az elkövetkezendő évek feladata lesz, hogy minden további lépcsőfokhoz hozzá­rendeljék a finanszírozást. Beszédében hangsúlyozta: a tanárok soha nem lesznek gazda­gok, amit ígérni lehet, az a tisz­tességes megélhetés. Elmondta: a Pokomi Zoltánnal egyeztetett ter­vek szerint idén szeptemberben 20 százalékkal emelik a pedagó­gusbéreket, minek következté­ben 2002-re a fizetések elérik majd az aktuális hazai átlagbérek 110, 2006-ra pedig 125 százalékát. Pálinkás Jó­zsef a bérek rendezése mellett az oktatási intéz­mények állagának javítását is kiemelten fontos feladatnak tartja, amihez külön célzott támogatá­si rendszert szeretne létrehozni. A miniszter hangsúlyozta, ahhoz, hogy mindezeket az elkép­zeléseket meg lehessen valósítani, megfelelő gaz­dasági fejlődés és megfelelő politikai akarat szük­séges. SZABÓ A. Az I. POSZT előkelő kísérete Százhúsz program egy hét alatt tucatnyi helyszínen Már csak napok választják el a várost az I. Pécsi Országos Színházi Találkozótól. Az igazi színház- és zenebarát, ha semmiről sem szeretne lemaradni június 10-e és 17-e kö­zött, a legügyesebb szervezéssel is csak a 120 program har­madát tudja megtekinteni. Siklós arcképcsarnoka Hat évszázad hírességei egy kötetben A kísérő programok színvonala vetekszik a versenydarabokéval, úgyhogy az esténkénti 8-10 prog­ramból nem könnyű kiválasztani azt a hármat, ami időben össze­egyeztethető. Ám ezekre a műso­rokra még lehet jegyeket szerezni 300-900 forintos áron, sőt egy jó részük ingyenes előadás lesz - tudtuk meg Stenczer Bélától, a jegyiroda vezetőjétől (képün­kön). Az I. POSZT megnyitójaként a Budapesti Fe'§^tiyá^eijekar ad promenád-koncertet június 10-én 16 órakor a Széchenyi téren. Beharangozóul csak annyit: a Fi­scher Iván vezette társulat a világ egyik legjobb zenekara. Ugyan­ezen a napon versenyen kívül két jeles darabot lehet megtekinteni: a Harmadik Színházban egy hatá­ron kívüli magyar teátrum, a ko­lozsvári játssza Moliere Mizant­rópját, az Alternatív Roma Szín­ház pedig a Vérnászt mutatja be a sétatérnél. A fesztiválsátorban minden nap két együttes is játszik, délutá­nonként ingyen koncertet ad va­lamelyik pécsi banda, esténként pedig extra bulik következnek jel­képes belépők­kel olyan csa­patoktól, mint a Favágók, ahol Vágó Ist­ván a frontem­ber, vagy a szlovákiai ma­gyar Ghymes, Cserhalmi György is tart élő CD-bemutatót, de fellép a Bu­dapesti Ragtime Band és az ef Zámbó Happy Band is. A fesztiválra érkező magyar sztárokkal nem lesz külön kö­zönségtalálkozó, de előadóeste­ken hallhatók a művészek. Máté Gábor Kosztolányi-estjét hozza el, Mácsai Pali Villon-összeállítás- sal érkezik, Változások címmel Hűvösvölgyi Ildikó, Bencze Ilona és Dunai Tamás hallható, Hegyi Barbara és Hegedűs D. Géza is sa­ját műsort mutat be. Vámos Miklós is „rögtön jön” Pécsre, méghozzá a nagyszínház­ba június 14-én, ahol Darvas Iván mellett legalább öt-hat sztárven­dége lesz az este folyamán. A sétateret a fiatál művészek veszik birtokukba, ez egy önálló műsorcsomagot jelent, melyet külön is bemutatunk a későbbi­ekben. Lesz folk vonala is a hét­nek. A Budapest Táncegyüttes, Sebő Ferenc és együttese, a Merlin Kommandó produkcióival, és a dzsessz sem marad ki, ennek leg­érdekesebb színfoltja a Selmeczi György, Szakcsi Lakatos Béla, Já­vori Ferenc (Klezmer Band), Dar­vas Ferenc és Mácsai Pál által megvívott zongorapárbaj lesz. A színházfesztivál az Oscar-díj kiosztóját mintázó gálaelőadással zárul 17-én, vasárnap, Balikó Ta­más rendezésében. A színház­fesztiválon a meghirdetett progra­mok közül egy sem marad el, sőt újabb jelentkezők is akadtak, pél­dául a Bűntény a Kecskeszigetén bekerült a Stúdiószínház jövő he­ti repertoárjába. MÉSZÁROS B. E. Díjazott a város Szerdán délután Siklóson, a vár kongresszusi termé­ben megrendezett ünnep­ség keretében adták át az önkormányzat által 1095- ben alapított díjakat, ame­lyekkel az elmúlt időszak kiemelkedő munkáját is­merik el. A képviselő-testület elbírálván a különféle szakterületekről beér­kezett javaslatokat, a Batthyány Kázmér magyarországi elteme­tésének évfordulóján adomá­nyozott díjak odaítélésével kap­csolatban úgy döntött, hogy ez­úttal a Batthyány Kázmér Em­lékérem Siklós városáért díjjal a városi zeneiskola hegedű együt­tesét jutalmazza. Rédei Károly közművelődési díjban a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet vegyes kórusa, dr. Vajda János pedagógiai díjban Szajkó Mar­git, a gimnázium egykori igaz­gatója, dr. Fejes János közszol­gálati díjban dr. Zsák László ügyvéd, dr. Kregczy Ottó köz­egészségügyi díjban Bocz Teré­zia, a Vöröskereszt siklósi kiren­deltségének vezetője részesült. Siklós város gazdaságáért díj­jal idén Kalmár László vállalkozó munkáját ismerte el a testület. ______K. J. So k híresség élt - vagy leg­alább megfordult - Siklós fa­lai közt. Nekik állított emlé­ket most megjelent könyvé­vel Perics Péter helytörténész (képünkön), a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Egyesület hajdani alapító, jelenlegi tiszteletbeli elnöke, nyugal­mazott iskolaigazgató. Siklós arcképcsarnoka több, mint 600 évet ölel fel a históriából. Az ötven közül az első „arckép” a várat építő Soklyossy családé a XIII. századból.- A nevezetes siklósi születésű emberek szerepelnek a köny­vemben, azok a hírességek, akik valaha is jártak, éltek a városban, a várban, illetve azok, akik tettek valamit Siklósért - mondja a szer­ző, aki régóta dédelgetett tervét valósította meg a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma, Sik­lós Önkormányzata, a Siklós Vá­rosi Művelődési Központ és Sik­lósi Vár- és Múzeumbaráti Egye­sület anyagi támogatásával. Csak néhány példa a termé­szetesen képekkel gazdagon il­lusztrált mintegy 120 oldalas „arcképcsarnok” országosan tör­ténelmi hírű portréalanyai közül: Zsigmond király, a Gara család tagjai, Mátyás király fia, Corvin János, a Perényiek és Kanizsai Dorottya, Sztárai Mihály prédiká­tor, a két Zrínyi Miklós, Batthyá­ny Kázmér baranyai főispán, 1848-as kormánybiztos, 1849-es magyar külügyminiszter. Tán­csics Mihály személye, akit eb­ben a kerület­ben választot­tak 1848-ban májusában or­szággyűlési képviselővé, Jókai Mór, aki a kiegyezés idején volt Sik­lós országgyű­lési képviselő­je. Századunkban munkálkodott Siklóson Gerencsér Sebestyén nemzetközi hírű fazekasmester. A legutóbbi korból való híresség a siklósi születésű Sólyom-Nagy Sándor, a Budapesti Állami Ope­raház magánénekese, a Bayreuthi Ünnepi Játékok állan­dó vendégművésze, aki a jövő­höz kapcsolódó folytonosságot is jelképezi az arcképcsarnokban egyedüli ma élő személyként a portréalanyok között. Kulákgyerek nem való gimnáziumba... A történelem része már, ha nem is a legszebb lapok a histó- riás könyvből. Az ötvenes évek. És ismét egy emlék, amit a Baranyában élő Orovicza Mátyás (képünkön) hordozott ma gában (éppen ötvén évig), arról az iskolabizottsági kihall­gatásról, melyen pálcát törtek fölötte. Részlet a Pécsi Állami Nagy Lajos Gimnázi­umban 1951. május 21-én felvett és a Bara­nya Megyei Levéltárban 26-12/950-51 számmal archivált jegyzőkönyvből. zsef városi DISZ-titkár (di­ákvonalon) , Mosgay Sán­dor szakszer­vezeti tanár­megbízott, Keresztes János iskolai DISZ- titkár és Tischler János városi DISZ- bizottsági tag, aki (ugyancsak) a III. b. osz­tály tanulója. Részben jelen volt Balogh La- ...mely felvétetett az iskolabizottság ki- jós minisztériumi személyzeti ügyosztály ha llgatásairól és megbeszéléseiről az Orovicza Mátyás III. b. oszt. tanuló fegyel­mi ügyében. Jelen vannak Szirom Alajos pártkiküldött, Székely Jenő, az oktatási osz­tály gimnáziumi osztályának főelőadója, Végh István iskolaigazgató, Szentirányi Jó­Kicsapva „Debreceni László osztályfőnök: Csendes, inkább passzív ta­nulónak ismerem Oroviczát. Magatartása ellen az órák alatt nem volt általában kifogás. Reakciós magatartásáról én so­ha nem kaptam értesítést az osztálytitkár vagy más DISZ- funkcionárius részéről... Mivel az újság megrongálását bizo­nyíthatóan nem ő követte el, így a provokáció mértéke nem túl nagy, elégségesnek tartom, ha elrettentő például a hely­béli középiskolákból kizárjuk. ” Baranya VM Tanácsa Végrehajtóbizottságának Oktatási és (ol­vashatatlan) Osztálya. Hiv. sz.: 26-12/1950-51 „A hiv. sz. feljelentésben csatolt jegyzőkönyvek alapján Orovicza Mátyás III. b. oszt. tanulót a megye összes középiskolájából kizárom. Pécs, 1951 V. 23.” főnökhelyettes, aki éppen az iskolát láto­gatta meg. Tischler János előadja, hogy a III. b. oszt. szelleme, viselkedése és politikai ma­gatartása ellen sok kifogás merült fel. Az igazgató, az osztályfőnök, a tanári kar, a DISZ-vezető, az osztály és az iskola leg­fejlettebb tag­jai - köztük Tischler Já­nos - min­dent megpró­báltak a kol­lektív szellem javítása érde­kében, de si­kertelenül. A súlyos hibák okait mindig az ellenség munkájában kereshetjük. Az ellenséget pe­dig nem lehet neveim, hanem el kell távolí­tani. Ferenc Tibor karikatúráját (?), ame­lyet a pártkongresszusról rajzolt, a DISZ Városi Bizottsága úgy vette, mint gyerekes meggondolatlanságot és várakozó állás­pontra helyezkedett. A békealáírások ívén (?) is komolytalan firkálások voltak, mert az osztálytitkár elkövette azt a hibát, hogy a kapott irányítás ellenére nem egyéni be­szélgetések keretében szerezte meg az alá­írásokat... A legújabb eset Orovicza Mátyás esete, akinek a kezében a Szabad Ifjúság egyik példányát látták összelyuggatva Rá­kosi Mátyás képénél. Orovicza pedig ku­lákgyerek, apjának 30 holdja van. Szentirányi József kifejti, hogy kulákgye­rek nem való gimnáziumba, mert ellenség. Az esettel kapcsolatban a Disz Megyebi­zottság óhajtja, hogy... a tanulót azonnal ki kell zárni. Szirom elvtárs a Párt kiküldötte kifejezi, hogy a kulákságot nem egyedül a holdak száma jelenti. Orovicza apja, aki értesült a fia ügyéről, önéletrajzot nyújtott be, mely szerint baloldali magatartásáért a fasiszta világban kommunistaként kezelték, stb. Szirom elvtárs kijelenti, hogy az önéletrajz adatainak valósága felől azonnal érdeklőd­ni fog a pécsudvardi pártszervezetnél. Arra is figyelmeztetett, hogy délszlávról lévén szó, vigyázni kell, nehogy az esetből politi­kai pecsenyét süssön az ellenség, a belgrá­di rádió, a magyarországi délszlávok „üldö­zésével” kapcsolatban...” Orovicza Mátyás zavartan forgatja a ke­zében a sokféle egykori dokumentumot. A levéltárból jutott a paksamétához, s keserű­en mosolyog a történteken. Micsoda társaság, micsoda tűzerőt felvo­nultatva a „kulákgye­rek” ellen, aki ráadásul nemzetiségi származá­sú (délszláv?), bomlasz­tó elem. Ellenség. Talán már nem is fáj annyira, mint gondol­nánk. Orovicza nem fe­lejti, de már biztosan megbocsátott azoknak, akik nemcsak a Nagy Lajosból, hanem a város összes középisko­lájából kizárták. Sok víz lefolyt már a Du­nán, s valójában később sikerült leérettsé­giznie (egy éve volt vissza) a szekszárdi gimnáziumban: a keresztény-gondolkodó, egykori lapszerkesztő, Perr Viktor volt a mentora. Aztán mentőtiszt lett Pécsett, s mentő­tisztként dolgozott az orenburgi gázmező­kön is, ahol a feladata majdnem olyan volt, mint egy önálló orvosé. Álmait soha nem adta fel: negyvennyolc évesen továbbtanul­va, az egészségügyi főiskolai diplomát is megszerezte. Büszke rá. Akár a kitünteté­sei (azoktól kapta, akiknek „ellensége” volt), de talán arra a legbüszkébb, hogy nyugdíjba vonulva ma is azon a 35 (és nem 30) holdon gazdálkodik, ahol annak idején az édesapja...- Nemrégiben elmeséltem az esetemet Páva Péter igazgató úrnak a Nagy Lajos­ban, aki szerint éppen itt az idő, hogy diák­jai megismerjék e múltbéli történeteket. Hi­szen nem én voltam az egyedüli, akit mint osztályidegent kicsaptak.- Mi volt avval a Rákosi-képpel?- Ha én firkáltam volna össze, büszkén vállalnám. De nem én rajzoltam rá a ba­juszt, a parókát, s nem én szúrtam ki Ráko­si szemeit. A Szabad Ifjúság címlapját én is úgy kaptam a szomszédomtól, diáktársaim az órán adták pádtól pádig. Éppen a ki­csöngetéskor jutott hozzám, s otthagytam a pádon, ám Tischler János azonnal futott vele az igazgatóhoz. Az ügy kapcsán sokan nekem estek. Idővel szerettem volna a sze­mükbe nézni...- Azóta találkozott Tischlerrel... ?- A mohácsi szociális otthonban halt meg nemrég, elborult elmével. Hárman voltak a temetésén: az otthon egyik ápoló­nője, a pap, meg én... Páva Péter, a Ciszterci Rend Nagy Lajos gimnáziumának igazgatója csupán néhány esetet ismer, pedig bizonnyal akad több is. Az iskola diákjai (újságíró szakkörösök) mindnyájuk okulásául szeretnék feldol­gozni ezeket a diákkorban megtört élete­ket, de nincs statisztika, nincs névsor... Vár­ják a jelentkezőket, szeretnék őket egy asz­talhoz ültetni, s elbeszélgetni e múltról. Volna miről. KOZMA FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents