Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)
2001-05-07 / 123. szám
2001. MÁJUS 7., HÉTFŐ R I P 0 R T 7. OLDAL K U L TÚRA Nyelvvizsga kontra diploma Nyelvvizsga nélkül ma már Magyarországon nem lehet diplomát szerezni. Nem kevés azonban azok száma, akik éppen ennek hiánya miatt diploma nélkül maradnak. A Pécsi Tudományegyetem különböző karain különböző súlyú problémát jelent a nyelvvizsga. Az EU minimum két európai nyelv ismeretét írja elő a tagországok számára, ám ettől mi még nagyon messze vagyunk. A magyar lakosságnak még mindig csak tíz százaléka beszél legalább közepes szinten valamilyen idegen nyelvet. Megváltoztak a nyelvtudással kapcsolatos elvárások is. A nemzetközi nagyvállalatokat, a külföldi piacokra termelő hazai cégeket egyre kevésbé érdekli a papír, a felvételi beszélgetéseken egyszerűen áttérnek az angolra vagy a németre, s maguk tesztelik a jelöltek tudását. Gyakori panasz, hogy a fiatalok, ha beszélik is az illető nyelvet, ezt könyvízűen teszik: saját szakmájuk idegen nyelvi szakszókincsét egyáltalán nem ismerik. Pedig ma már csak a funkcionális - gazdasági, pénzügyi, mérnöki - nyelvtudás igazán piacképes, de ez még nagyon ritka. A felsőoktatási törvény ugyan előírja, hogy egyetlen felsőoktatási intézményben sem adható diploma középfokú állami nyelvvizsga nélkül, de pár éve akadt olyan vidéki főiskola, ahol a kilencven végzősből mindössze tizenhét szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt. A többi hetvenhárom kénytelen volt diploma nélkül elhelyezkedni. Az EU országaiban ugyanakkor arra törekszenek, hogy a nyelvtudást ne vizsgával mérjék: döntse el a piac, hogy az illető nyelvtudása mennyit ér. Költséges vizsgarendszerek helyett az oktatással foglalkoznak többet, mint például a skandináv országokban vagy Hollandiában és Finnországban, ahol vizsga nélkül is többnyelvűek az emberek. Az elmúlt évben Magyarországon mintegy 3500 egyetemistát-főiskolást érintett az, hogy az államvizsga idejéig nem tudtak nyelvvizsgázni, ezért nem kaphattak diplomát. A Pécsi Tudományegyetemen nem tartják nyilván, hányán nem szereztek diplomát nyelvvizsga hiánya miatt. A karok között egyébként is nagy a különbség ebben a vonatkozásban. Igen bonyolult procedúra annak nyilvántartása, hogy valaki miért nem szerzett diplomát, mondja Lengvárszky Attila (képünkön), a Bölcsészettudományi Kar tanulmányi osztályvezetője. A szociális szakokon gyakrabban fordult elő, de ott egy kormányrendelet meg is változtatta a képesítési követelményeket, azóta egy nyelvvizsga elegendő a kettő helyett. Egyébként a bölcsészek számára egy alapfokú és egy középfokú nyelvvizsga a követelmény, bármely nyelvből, kivéve az eszperantót, amelyet már nem fogadnak el. Elfogadják viszont a roma nyelveket, ezzel a lehetőséggel élnek is a hallgatók. Érdekes, hogy egy kicsit fordított világ alakult ki a fejekben, hívja fel a figyelmet az osztályvezető, az idegen nyelv mint akadály jelenik meg, amelyet át kell ugrani, pedig az azért nélkülözhetetlen, mert az idegen nyelvi kutatáshoz, a kommunikációhoz mindenképpen szükséges. A végzős hallgatók körülbelül 10 százalékánál okoz gondot a nyelvvizsga hiánya, tájékoztatott Hetesi Mária, a Közgazdaságtudományi Kar dékáni hivatalának vezetője. A közgazdászoknak eddig egy, a következő évtől két szaknyelvi vizsgát kell tenniük. Tekintettel arra, hogy sokan már a középiskolában leteszik a nyelvvizsgáikat, a másodévesek könnyen túljuthatnak a szakmain, ezen a karon ez a feladat nem okozhat problémát. A jogászoknak egy középfokú, C-típusú nyelvvizsgára lesz szükségük a következő tanévtől, mondja dr. Kiss Lászlóné tanulmányi osztályvezető. A jogászképzés erre vonatkozó jogszabálya mostanáig hiányzott, így lehetőség volt helyi nyelvvizsgára is, eddig tehát nem jelentett gondot a karon az idegen nyelvvel való küzdelem. A Művészeti Kar esetében szomorúbb a helyzet. 20 százalékra tehető azok száma, akik nem szereztek diplomát nyelvi nehézségeik miatt, mondja Vinter Miklós, a dékáni hivatal vezetője. A tapasztalat szerint azonban előbb-utóbb összejön a diploma is, mert lehet halasztást kérni, s ezzel élnek is a hallgatók. CSERI LÁSZLÓ Védőnőképzés felsőfokon Várhatóan június végére eldőlhet, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat által működtetett pécsi Kerpel-Fronius Ödön Gyermekkórház a főiskolai színtű ápolónőképzésnek is oktatási intézménye lehet. Széles körű egyeztetés után már csak aláírásra vár az együttműködési megállapodás. A Pécsi Tudományegyetem, ennek Egészségügyi Főiskolai Kara (EFK), a gyermek- kórház és természetesen a megyei közgyűlés annak érdekében jutott konszenzusra, hogy elméleti és gyakorlati oktatási lehetőséget biztosítsanak a leendő védőnőknek. A megye távlati célkitűzéseinek, területfejlesztési programjának fontos eleme az itt működő felsőoktatási intézmények helyzetének erősítése, új funkciók telepítése, kutatóhelyek létesítése. Ugyanígy érdeke az EFK-nak is a magas színvonalú képzés gyakorlati helyeinek kialakítása. A gyermekkórház vállalta az intézetben tanulók gyakorlati oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ez utóbbi körülmény más oldalról is előrelépést jelent. A Kerpel- Froniusban eddig is volt medikus- és rezidensképzés. A főiskolai oktatásban részesülő védőnők „fogadásával” az intézmény rangja tovább emelkedhet. Ennek hivatalos elismerési formája az oktató kórház cím használata. Az együttműködési megállapodásban feladatokat vállalók ezért kezdeményezik az ezt célzó eljárás megindítását. Az ajánláshoz szükség van a PTE szenátusa támogatására is, ezt követően kerül a javaslat az egészség- ügyi miniszter elé. Dr. Horváth Zsófia, a Baranya Megyei Önkormányzat Népjóléti Irodájának vezetője szerint a szenátusi jóváhagyás biztosnak tekinthető, mint ahogy az is valószínű, hogy június végére a Kerpel-Fronius megkapja a miniszteri aláírást is az oktató kórház cím használatához. Ez egyébként több költségvetési támogatást nem eredményez. M. A. JUBILEUM. A Hosszúhetényi Ifjúsági Zenekar tízéves fennállásának alkalmából koncerttel örvendeztette meg az érdeklődőket tegnap a helyi moziban. Az együttest Altorjai József vezényelte. ____________________________________________________________________________________________________________________FOTÓ: MÜLLER ANDREA Jeg yzet Borkancellária Indián kultúrák A Parti Galériában május 7-én, 10.30-kor nyílik meg a 11-éig tartó II. Észak-Amerikai Napok rendezvénysorozat, amelynek keretében többek között a kanadai nyugati partokon élő indián kultúrák maszkjai és szobrai is megtekinthetők lesznek. A PTE Nemzetközi Oktatási Központja által is támogatott program megnyitóján és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatón részt vesz Kanada és az Egyesült Államok ma- gyarországi nagykövete is. (bki Millenniumi arcképcsarnok Pécs kevéssé ismert, jelentős történelmi alakjai elevenednek meg a Baranya Megyei Levéltár május 10-én a Művészetek Házában megrendezendő Levéltár-napján. Az egésznapos konferencián az előadásokat az idén megjelenő Baranyai Millenniumi Arcképcsarnok című kötet szerzői tartják, akik között a pályakezdő és az élemedett kutató egyaránt megtalálható. A délelőtti és délutáni előadások között együttműködési megállapodást írnak alá a helyi és az Eszéki Történeti Levéltár képviselői, amelyben a kölcsönös kutatási feltételek előnyeit, jelenleg is élő gyakorlatát rögzítik. ____________________twg A napokban tartották országos gyűlésüket a borvárosok. Szövetségükbe Pécs, Villány, Szek- szárd is beletartoznak. A maguk borrendjeivel. A borrendhez magas intézmények társulnak. Van borkancellária és borkancellárról is tudni illik. A borvárosi polgármester az átlag polgármesterekhez képest többlettel rendelkezik, a borkancellár pedig a borvárosi rendezvényeken még a polgármestert is helyettesítheti. A rendek hajdan igen nagy megkülönböztető tényezők voltak. Az Aranygyapjas Rend tagjának lenni még csak nem is hasonlíthatott ahhoz, mintha valaki manapság mondjuk Pécsen a Szent István, a Szent Sír, vagy a Szent György (stb.) Lovagrend tagja. A lovagok egy rendi társadalomban a legfelsőbb szféra megtestesítői voltak. Mégis, a mai virulens rendiség sokakat mosolyra késztet. Tegyük hozzá: Cervan- tesre való különös tekintet nélkül. A napokban egy belvárosi kapualjban például fél óráig ólcsorogtunk valakivel, aki koros férfi lévén, a hirtelen ránk zúdult langymelegben hosszú jé- geralsóban volt, és mentegetőzött, hogy rendetlenség van a lakásában, halasszuk tehát későbbre a beszélgetést. A kapu alatt téblábolva, minden igyekezet ellenére sem tudtam ráébredni, hogyan illik viselkedni ilyen helyzetben. A jégeralsós élemedett lovag remegő kézzel mutatta minapi lovaggá ütése bíbor bársonyos dokumentumát, egy cigarettaparázs-lyuggatta oklevelet. A közelmúlt európai történelmének hasonlóan ásatag, humortalan, kefebajuszos kancellárja ugyancsak szerette a rendiség különféle misztériumait, főleg a titkos rendek, titkos isteneket imádó szektáit, az ő vezérségével fölkent felekezeteit. Kancelláriáján azért nem olyasféle döntések születtek, mint amilyen manapság mondjuk egy borkancellári döntés a festőszőlők ügyében. Sajnos, néhány régi dolog újabban rossz hírbe keveredett... Ennek ellenére kedvesek, hozzánk sok mindenben közelállók ezek az ízesebb, vér- bőbb korokat idéző áttűnések, hajdan fogant címzeteikkel, életigenlő üzeneteikkel. Áttételesen általában a kultúrát szolgálják, igazi mondanivalójuk az életszeretet. BEBESSI KÁROLY Törvény, amelyet nem tartanak be A Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ örömei és bánatai Egy busznyi pécsi egyetemi hallgató és kilenc ghandis diák látogatott el a napokban Eszékre, a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központba. A korszerű, gyönyörű létesítmény, amely államközi kapcsolatok eredményeképpen született, súlyos gondokkal küszködik. mányközi megállapodás értelmében Eszék városában létrehozták a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központot, magyarázza, s ezzel a horvátországi maA Pécsi Tudományegyetem szoci ológia szakos hallgatói rendszere sen utaznak a környező orszá gokba, hogy saját bőrükön érez hessék azokat a szociális, kisebbségi problémákat, amelyeket tankönyvekből nem lehet megtapasztalni, mondja a küldöttség középiskola üzemelt, majd 2000- től az óvoda is. Rossz helyre épült az intézmény, panaszolja az igazgató, hiszen Eszéken csak ezerötszáz magyar él. Ennek következményeképp az óvoda 20 gyerekéből 16 csak horvátul beszél. A 3870 hasznos négyzetméterrel bíró létesítmény általános iskolájának nyolc osztályába pedig összesen 23 gyevezetője, dr. Gyúrok János (képünkön). A mostani utazás célja az volt, hogy egy horvátországi kisebbségi intézmény működését tanulmányozzák. A vörös és sárga klinkertéglával burkolt, tükörüveg ablakokkal fölszerelt épület építészeti szempontból is jelentős létesítmény. A hallgatókat és a hozzájuk csatlakozó ghandis diákokat Kucsera Bandi, az első hallásra szokatlan keresztnevű igazgató fogadja. Miután Budapesten már létezett a magyarországi horvátok művelődési és iskolaközpontja, egy korA budapesti Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon óvodájába 43, általános iskolájába 104, gimnáziumába 109 tanuló jár. Az oktatás ötven százaléka horvát nyelven folyik. S bár a magyarországi hor- vátság asszimilációja jelentős, az intézmény gyereklétszáma évek óta stagnál. Az idén ötvenéves pécsi „Miroslav Krleza” Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 63 óvodást, 135 általános iskolást és 88 gimnazistát számlál. Az alsó tagozatban minden tantárgyat horvátul tanulnak, felsőben és gimnáziumban kétnyelvű az oktatás. Továbbtanulási lehetőség valamennyi hazai felsőoktatási intézményben biztosított, de nem ritka, hogy a Zágrábi Egyetemen folytatják tanulmányaikat a diákok. része inkább horvát iskolába íratja gyerekét, mert abban látják a biztatóbb jövőt: a magyar nyelvű oktatás miatt nehezebb horvát egyetemekre bekerülni. S bár a kormányközi megállapodás alapján évente tíz fiatal felvételt nyer magyar egyé- temekre, a magyar diplomával odahaza nehezen lehet boldogulni. A négy épületből álló komplexum 5,5 millió német márkába került, hatalmas tornacsarnoka, reprezentatív aulája, komoly könyvtára van, a vendégtanárok részére a Hotel Eszék színvonalával vetélkedő vendégszobák állnak rendelkezésre, de azért mégsincs minden rendben. A beinduláskor, mondja Kucsera Bandi, az ottani hivatal mindjárt azzal kezdte, hogy ha nem tudják megtölteni az intézményt megfelelő tartalomgyarság régi óhaja teljesült. 1999 szeptemberében indult meg a tanítás, akkor még csak általános és mai és magyar gyerekekkel, más célra fogják hasz- rek jár, a falvakból buszokkal szál- nálni. A központ második, az okta- lítják be, majd haza a tanulókat, tási-nevelésivel egyenrangú alap- Ugyanakkor a magyar szülők egy vető tevékenységére, a horvátországi magyarok közművelődési igényeinek kielégítésére semminemű állandó anyagi forrásuk sincs. Az ottani Oktatási és Sportminisztérium és a Művelődési Minisztérium is elzárkózik programjaik finanszírozásának a gondolatától is annak ellenére, hogy önerőből rendezvények sokaságának adtak otthont az elmúlt 2 évben, és az intézmény már most, 2001- ben meghatározó jelleggel bír a közművelődés terén. Mutatja az osztálytermekbe beszerelt ötvenezer márkás speciális bútort, amelynek vizesblokkjába nem vezették be a vizet, nincs szennyvíz- elvezetése sem, de a különböző oktatási feladatokhoz szükséges elektromos áramot sem kötötték be. Bár mindent magyarul okítanak, a tantárgyak egy részét kénytelenek horvátul tanítani, mert nincsen elég magyar nyelvű, képzett tanár. Kollégiumot a budapesti tükörintézménnyel szemben Eszéken nem építettek, ezért van szükség ingázásra, s ezért nem jönnek távolabbi területről diákok. A középiskolában egyébként az általánoson kívül közgazdasági és kereskedelmi, illetve bolti eladói képzés folyik, ide 62 diák jár. A küldöttséget fogadta Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) alelnöke, aki elmondta többek között, hogy a horvát kisebbségi törvény Európa egyik legjobb ilyen jellegű törvénye, de minél messzebb esik egy település Zágrábtól, annál kevésbé érvényesül. Minden Horvátországban őshonos kisebbségnek van parlamenti képviselete, s a képviselőket a kisebbségek választhatják meg, de nincsenek például kisebbségi önkormányzatok. A hamarosan sorra kerülő helyhatósági választások során így a kisebbségek képviselőinek valamelyik párthoz kell csatlakozniuk. Pártból pedig van elég, számuk ötven és hatvan között mozog. A mostani helyhatósági választások azonban nemigen hoznak változást az iskola életében, mondja Kucsera Bandi, hiszen az intézmény sorsa a kormány kezében van. Létezik ugyan a ’95-ös bilaterális szerződés értelmében egy kormányközi bizottság az ügyek intézésére, de a horvát fél a szerződés pontjaiból semmit sem tartott be. CSERI LÁSZLÓ I Magyarországi horvát iskolák
