Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-07 / 123. szám

6. OLDAL RIPORT 2001. MÁJUS 7., HÉTFŐ | M. Betegjogok, ha csorbulnak A betegnek nemcsak kötelezettségei van­nak, hogy ilyen meg olyan életvitelt folytas­son, ilyen, meg olyan gyógyszereket szed­jen, vannak jogai is. Ezek az úgynevezett betegjogok, amelyekkel a súlyos betegeknek nemigen marad sem lelki, sem fizikai ere­jük foglalkozni. Megteszik ezt helyettük a hozzátartozók és a betegjogi képviselők. Hol az ebédem? - kérdezi dühöngve az egyik, kissé elnyúlt vizsgálatról visszahozott beteg. Va­laki megette... Hol a szappanom, a regényem, ami reggel még megvolt? - Most én jövök! - lök- dösik, taszigálják egymást az illemhely környé­kén, mert hogy vannak vagy negyvenen a szin­ten és mindössze két WC-kagyló... A felajzott hangok, fals helyzetek elő-előfordulnak a kórhá­zakban, klinikákon. Már jó előre figyelmeztet­nek mindenkit, mit vigyen magával és mit ne. Főleg ékszert és pénzkötegeket ne tartson magá­nál. Számos helyen a szeszes italokkal, a han­gos ketyerékkel - magnó, rádió, mobiltelefon, kisebb-nagyobb tévékészülék, pipa, cigaretta - kapcsolatos álláspontokat, többnyire tilalmakat hangsúlyozzák. A betegjogok az intézményi fekvőbetegi min­dennapokat elsősorban abból kiindulva szabályoz­zák, hogy általában nem egyszemélyesek a kórter­mek, több embernek kell együtt töltenie a nehéz napokat, amelyeket elképesztően tovább nehezít­hetnek az olyan tárgyak, tevékenységek, magatar­tásformák, amelyeket kényszerhelyzetként élnek meg a szoba lakói azzal az egy valakivel szemben, aki megszegi az írott-íratlan szabályokat. Az 1997-ben hatályba lépett egészségügyi tör­vény úgynevezett betegjogi része a beteg mint egyén és az intézmény mint szolgáltató közötti jogviszony bonyolult szövedékét foglalja magá­ba. További törvények szabályozzák a betegjogi képviselők jogállását és a közvetítői eljárást, a panaszok kivizsgálásával, a képviselettel kap­csolatos, valamint a közvetítő tanácsra vonatko­zó előírásokat. A betegeknek etikai alapon is vannak jogaik. Többek között kötelező az or­vosi titoktartás, az orvosi és a személyzeti magatartásformák is meglehetősen kötöttek. Pécsett a PTE orvoskari kli­nikáin dr. Szendy Erzsébet, a Baranya Megyei Kórházban pedig dr. Keller Ágnes látják el a betegjogi képviseletet. Hoz­zájuk fordulhatnak mindazok, akik úgy érzik, bárki visszaélt kiszolgáltatottságukkal, netán jogsérelmet szenvedtek. Bár a sajtó tájékoztatá­sát ugyancsak törvények szabályozzák, esetük­ben elmondható, hogy a teljes diszkréció első számú kötelezettségük. Dr. Dömös Marietta (első képünkön) jogtaná­csos, az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének igaz­gatási osztályvezetője a betegjogi képviselők je­lentései alapján viszont kérdésünkre elmondta, hogy a csaknem egy éve működő rendszer bevál­totta a hozzá fűzött reményeket. A cél az volt, hogy a jogsérelmek vagy az annak tetsző esetek helyben, a beteg és az egészségügyi szolgáltató között közvetlenül intéződjenek el, mellőzve a bí­rósági procedúrákat. Alaptapasztalat, hogy már magukat a betegjogi képviselőket is nevük elhall­gatását kérve keresik fel azok, akik sérelmeiknek szeretnének hangot adni. Gyakran a hozzátartozó ■ tesz panaszt. A legtöbb észrevétel a dokumentáci­ót érinti, mivel nem mindig jut­nak hozzá az érintettek. A rende­lési idők is gyakori szereplői a pa­naszoknak. A hangnemtől az or­vosi kezelésig terjedően széles a skála. A személyzet, olykor az or­vost is ideértve, nem ismeri az egészségügyi törvény betegjogok­ra vonatkozó rendelkezéseit. Dr. Sülé Tamástól (második képünkön), a Baranya Megyei Orvosi Kamara Etikai Bizottságának elnökétől azt kérdeztük: - Gyakran fordulnak-e hozzájuk a betegek vagy hozzátartozóik panasszal?- Ha azt vesszük alapul - mondta az elnök -, hogy Baranyában mintegy 2100 orvos dolgozik és a Statisztikai Hivatal szerint például 1999-ben kö­zel hárommillió gyerek és felnőtt háziorvosi, 9780 foglalkozás-egészségügyi, több mint tízmillió járó­beteg szakorvosi vizsgálat történt, a különböző gondozókban (tüdő-, bőr- és nemibeteg, pszichiát­ria, addiktológia) majd fél millió páciens fordult meg és a kórházakból, klinikákról 128 285 beteget bocsátottak haza, akkor az évi 25-30 panasz szin­te elhanyagolhatónak látszik, hiszen az évi „or­vos-beteg találkozások” száma becsültén megkö­zelíti a 14 milliót! Tovább ámyalódik a kép, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a panaszoknak csak mintegy egyharmada bizonyul reálisnak, a többi esetben félreértésről, a kellő ismeretek hiányáról, a szeretett hozzátartozó elvesztése miatti fájdalom motiválta elfogultságról van szó, sőt néhány eset­ben személyes indíttatású bosszú vagy politikai hátterű, tudatos lejáratás is tetten érhető. Bátran elmondhatjuk tehát, hogy az elmúlt évek növekvő tendenciája ellenére a panaszok abszolút száma nem nevezhető soknak. Mi mégis annak tartjuk, mert nagyon fontos, hogy a filléres gondokkal küszködő és egyre romló körülmények között dolgozó egészségügyben legalább a gyógyítás egyik alappillérének számító bizalom ne rendül­jön meg. Ez az orvosi kamara célja és ezt szolgál­ja az is, ha a vétlen orvost megvédjük az alaptalan vádak ellen és az is, ha a valóban vétkest elma­rasztaljuk - mondta dr. Sülé Tamás. Végezetül megjegyezte, hogy az orvos-beteg vi­szony megromlásában nagyon sokszor nem is a szakmai mulasztás, hanem a szép szó, és a türe­lem hiánya játssza a fő szerepet. A betegjogi kép­viselők pedig - reményei szerint - a betegnek és az orvosnak egyaránt partnerei lesznek az esetle­ges félreértések tisztázásában, illetve a felmerülő problémák békés, partneri alapokon nyugvó - le­hetőleg etikai eljáráson kívüli - megoldásában. BEBESSI KÁROLY A személyiségfejlődés stációi A gyermekgyógyászati rendeléseken, illetve kórházi osztá­lyokon kezelt gyermekek és serdülők közel felénél tárnak fel speciális szaksegítséget igénylő pszichiátriai kórformát, márpedig a 0-18 év közötti korosztály a lakosság egyötödét teszi ki. A gyermekpszichiátriai rendeléseken egyre több pszichopatológiai problémával küzdő gyermek és család jelentkezik, ellátásuk komoly gondot okoz. A gyermekpszichiátriai kezelést, illetve diagnózist igénylő esetek jelentős része a nevelési tanács­adókban vagy a családgondozók­ban, gyermekjóléti szolgálatoknál jelentkezik. Ezekben az intézmé­nyekben orvost, esetenként pszi­chiátert vagy gyermekpszichiá­tert is alkalmaznak, leginkább mint tanácsadót, többnyire rész- munkaidőben. Jellemző, hogy egy-egy ideggondozóban dolgozó gyermekpszichiáter több mellék­állást is betölt ezekben az intéz­ményekben. A gyermekpszichiáterek ala­csony száma, tevékenységük szervezeti feltételei, illetve a szakorvos-utánpótlásnak a szak- orvosképzésben is rejlő egyre sú­lyosabb hiányai sürgető megol­dást igényelnének. A kórházi osz­tályok, a gyermek-ideggondozók, illetve rendelők a paramedikális személyzet tartós hiányával is küzdenek. A fokozott munka­megterhelést, hosszabb munka­időt és alacsony fizetést kínáló egészségügyi intézményekből a pszichológusok egyre inkább el­vándorolnak. Tomi nyolchónapos, tekintete élénk, mozgása ügyes, értelmes csecsemő. Háromhónapos koráig nem volt vele gond, de azóta éj­szakánként felsír akár 10-12 alka­lommal is. Nappal is nyugtalan, keveset alszik, bélhuruttal küsz­ködik. Idegenkedik az új ízektől, a cumisüvegtől, kizárólag a szop­tatásra nyugszik meg. A szakem­berek eleinte hiperaktivitásra gyanakodtak, de ez csupán to­vább fokozta a szülők nyugtalan­ságát, akik teljesen kimerültek a 24 órás szolgálattól. Aztán kide­rült, hogy éjjel-nappal szoptatták, s nem alakult ki benne az éjszaka és a nappal különválasztása. A megoldáshoz elég volt egy be­szélgetés a szülőkkel. A beszélgetést a pécsi Mária utcában működő Család- és Gyer­meklélektani Konzultációs Köz­pont tagjai folytatták le, akik kö­zött vannak gyerekpszichiáterek, családterapeuták, mondja Erdősi Zsuzsanna klinikai gyermekpszi­chológus. Eleinte mentálhigiénés szakembereket, óvónőket, gye­rekjóléti szakembereket képez­tek. Egy esztendeje azonban már gyerekekkel is foglalkoznak ab­ból a felismerésből kiindulva, hogy a nevelési tanácsadóhoz for­duló szülőknek sokkal nehezebb segíteni, mintha már egy korábbi stádiumban megelőzték volna a különböző problémákat. Mert a gondokat, korai jelentkezés ese­tén, akár a védőnők, akár az óvó­nők észlelik, könnyebb orvosol­ni. A hangsúlyt a gyermek korai életszakaszára helyezik, s ez kü­lönösen annak ismeretében fon­tos, hogy a nevelési tanácsadók 3 és 18 év között fogadnak gyereke­ket, a profiljukban a korai meg­előzés nem szerepel. Minden gyerek személyiségfej­lődése stációkban zajlik, magya­rázzák, az elválasztás a szopta­tástól, a dackorszak, vagy az óvo­dakezdés különböző tüneteket produkálhat, amelyeket, ha nem értjük, s rosszul reagálunk rájuk, komoly gondokat okozhatnak, s nem is mindig azonnal, hanem később, az óvodás vagy az iskolás korban. Ezeknek a problémáknak a pszichés hátterével ma volta­képpen senki sem foglalkozik Magyarországon. A gyermek­ideggondozóhoz pedig csak a végső esetben fordulnak a szü­lők, hiszen idegenkednek a stig- matizáló helyzettől. A központ munkatársai hangsúlyozzák, nem elsősorban beteg gyerekek­kel foglalkoznak, hanem olyan mindennapinak mondható prob­lémákkal, amelyek súlyos zava­rokká válhatnak, ha időben nem kezelik őket szakemberek. A központ tehát a szülésre fel­készítéstől kezdődően a lehető legkorábbi életkorban segít. A szülői mesterség nem eleve adott­ság, normális dolog, ha akadnak dilemmák, s nem fogyatékosság az, ha a szülő kérdéseket tesz fel. Igyekeznek rendszerben gondol­kodni, az egész család helyzetét, körülményeit vizsgálni, mert a kisgyerek problémája lehet a csa­ládban bekövetkezett zavar kö­vetkezménye. Ugyanis a család­nak mint rendszernek a leggyen­gébb pontja a gyerek, s gyakran a problémák a szülők túlterhelődé- séből fakadnak. Nagyon sajnálatos, mondják, hogy a társadalombiztosítás nem költ egy fillért sem a mentálhigié­nés megelőzésre, mint ahogy az is gond, hogy valaki gyermek­pszichiáter lehessen, ráépített szakvizsgát kell tennie. Ez pedig a komoly felkészülésen túl renge­teg pénzébe is kerül, amely nem­igen térül meg a közalkalmazotti munkaviszony keretein belül. Ezért kevés a szakember, s ehhez hozzájárul az is, hogy az általá­nos pszichológus végzettséggel sokan inkább fejvadász cégeldiez szerződnek. cseri László Már a korai életszakaszban is figyelni kell rájuk illusztráció: müller andrea 2001. május 1-31 között lekötött betétjére kimagasló H% KAMATOT adunk a Szigetvári Takarékszövetkezetben! A május 1 31 közölt vallon, 3 és 6 hónapos lejáratú AHANYESO BETET és a 3 vatjy 6 havi számlalekötés kamata évi 11% 3 és fi havi számlalékótes. 11 ,(KI% .AHANYESÖ' 3 hónap 11,03% ..AHANYESO' tí hónap: 11,091% c 1 • a / • CITH-Vn»" Szigetvári 111 karékszö vei keze l PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. Vagyonkezelő Divízió 7622 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 33. Tel.: 233-144 Nyilvános liciteljáráson bérbeadásra meghirdeti a következő ingatlanait: Pécs, Edison u. 7. (25., 31.) szám alatt lévő 646 nm műhely. Induló bérleti díj: 260.000 Ft/hó+áfa. A liciteljárás időpontja: 2001. május 11., 9.30 óra. Pécs, Király u. 18. (Színház tér 2.) szám alatt lévő 87,16 nm üzlet. Induló bérleti díj: 170.000 Ft/hó+áfa. A liciteljárás időpontja: 2001. május 11., 9 óra. Egy jelentkező esetén az ingatlanok alapáron kerülnek bérbeadásra. Pécs, Ferencesek u. 38. szám alat lévő 52 nm üzlet. Induló bérleti díj: 114.000 Ft/hó+áfa. A liciteljárás időpontja: 2001. május 11., 10 óra. Egy jelentkező esetén az ingatlan ismételten meghirdetésre kerül. A liciteljárásról, valamint az ingatlanok bemutatásáról felvilágosítást ad: Békés Lajosné a 233/144/107 telefonon. Pécs, Jászai M. u. 3. szám alatt lévő 31 nm üzlethelyiség. Induló bérleti díj: 25.000 Ft/hó+áfa. A liciteljárás időpontja: 2001. május 11., 10.30 óra. Egy jelentkező esetén az ingatlan alapáron kerül bérbeadásra. Pécs, Aidinger J. u. 52. szám alatt lévő 248 nm üzlet, raktár. Induló bérleti díj: 152.000 Ft/hó+áfa. A liciteljárás időpontja: 2001. május 11. 11.00 óra Egy jelentkező esetén az ingatlan ismételten meghirdetésre kerül. A liciteljárásról valamint az ingatlanok bemutatásáról felvilá­gosítást ad: Halász Zoltán a 233-144/102 telefonon. A liciteljárások helye: Pécs, Bajcsy-Zs. u. 33.1. emeleti tárgyaló. Az ingatlanok bérbevételének időtartama: határozatlan idő, 6 hónap felmondási idővel. *77570* MAGYAM ZÁR- ÉS VAS ALATFORG ALI* AZÓK SZÖVETSÉGE 100 éve alapították a soproni Vasárugyár részvénytársaságot. Ebből az alkalomból a Magyar Zár- és Vasalatforgalmzók Szövetsége 10% kedvezménnyel akciót hirdet május 14 - június 8-ig az alábbi termékekre: r^Hazm 3410 DOSE zárcsalád ír/á' átíe 3343 oldalrúdzárak ROTO ELZETT CERTA Kft. Az Ön legközelebbi MZVSZ partnere: ^ szirupon Pécs, Mohácsi Ü. 111. Tel.: 72/324-416, 72/324-898 fax: 72/311 -297 E-moil: siink®matavnet.hu www.szinkron.hu __________ k i f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents