Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)
2001-05-05 / 121. szám
10. OLDAL Ó C S Á R D BEMUTATKOZIK 2001. Május 5., szombat .||| S£S3£§ i \ csárd. A településen régészeti emlékeket még nem találtak. Neve az egyik feltételezés szerint szláv eredetű, és az Ówar, Owari helynévből származik. Jelentése juhász, juhászok. Mások szerint Ócsárd neve a kun owar szóból származik. Neve először az írásos emlékekben 1257-ben bukkan fel. A 16. század második felében 15-20 család élt itt, a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Az újra- népesítés után hamarosan fejlődésnek indult, ekkor került a település és környéke a Batthyány család birtokába. A 20. század második negyedétől a nem magyar anyanyelvűek száma némileg növekedett. A falu mezőgazdasági művelésre alkalmas területe túlnyomó többségben szántó, amely a részarány és a kárpótlás során magán- tulajdonba került. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA Az oldal az ócsárdi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Alacsony a munkanélküliség A jövőben a falusi turizmust szeretnék fejleszteni A falu nehéz sorsú településnek számít, bár a polgármester, Szilágyi Imre váltig bizonygatja, a régi keletű és a rendszer- váltás utáni problémákkal is sikeresen megküzdöttek, s tulajdonképpen „egetverő” gondjuk csak egy van: a csatornázást is meg kellene oldani. Mert akkor a falu teljes körű infrastruktúrával rendelkezne, s ennek biztosításával várhatná a falusi csendre és nyugalomra vágyó vendégeket. A település sokáig roma lakossá- származására - kezébe nyomták a gáról volt híres, de nem hírhedt, munkakönyvét. De emiatt még a mert amikor még a faluban élők romák sem estek kétségbe, a leg- jókora része került ki a cigány többjük talált valamilyen megél- származásúak közül, akkor sem hetési forrást, számottevően akkor volt magas a bűnözés, amin nem sem emelkedett a bűnözés. Jól is kell csodálkozni, hiszen egy-két lumpen családon kívül valameny- nyi falubéli roma dolgozott - leginkább a helyi téeszben. A nemzetiségiek betelepítését még az 1800-as évek elején a helyi uraság kezdeményezte, olcsó munkaerővel akarta megműveltetni birtokait. A falu legszebb részén telepítette le a családokat, leszármazottaik még a 60-as években is 500 lelket számláltak. Aztán a „putrisor” olyannyira bántotta az akkori falu irányítóinak a szemét, hogy a hatvanas évek végétől a hetvenes évek elejéig tartó kemény, szívós és kitartó munkával felszámolták a telepet. A családok egy része - főként a téeszben dolgozók - in- Szilágyi Imre polgármester gyen kapott telken csökkent értékű házakat épített, a roma közös- megvagyunk egymással - mondja tűk el, az utóbbi esztendőkben tíz ség jó része azonban a környező a polgármester -, a szokványos fa- új ház épült, felújítottuk a szolgál- falvak elvándorlás miatt üresen lusi összezördüléseken kívül tató (posta, orvosi rendelő) épüle- maradt házaiba költözött. A helyi nincs kisebbségi konfliktus. Ha teket - hirtelenjében csak ennyi cigányság másik nagy sorsfordu- meg valami bántja az itt élők 15 jut eszembe a nagyobb összege- lója a rendszerváltás volt. Ekkor százalékát kitevő cigány lakossá- két igénylő beruházások közül, ugyanis a legnagyobb foglalkozta- got, önkormányzati választott Az, hogy a kilencvenes évek ele- tó, a termelőszövetkezet felszá- képviselőjük azonnal jelzi a testű- jén hirtelen megnövekvő munka- molásra került, az ott dolgozók letnek - eddig minden problémát nélküliség nem okozott nagyobb egy részének - tekintet nélkül a békésen meg tudtunk oldani. válságot, annak is volt köszönhe- Fejlődik a falu - szögezi le határozottan Szilágyi Imre. - Közvetlenül a rendszerváltás után ugyan visszaesett a fejlődés, ám a kibontakozás lehetősége a települések önállóvá válásával nagymértékben megnövekedett. Nem mások határozták meg, mikor mit csinálhatunk, a pénzünket mire használjuk fel. A lehetőségeink korlátái között magunk döntöttük el, mire mennyit költünk, hogyan soroljuk a feladatokat. Tíz év alatt a járdák zömét új burkolattal láttő, hogy a tönkrement téesz romjain új vállalkozások alakultak. De nemcsak mezőgazdasági üzemek jöttek létre, ipari tevékenységgel foglalkozó kis cégek is megtelepedtek a faluban. 5-6 ilyen új gazdasági társaság alakult 10-15 foglalkoztatottal, ami látszólag nem nagy eredmény, de nekünk ez is sokat jelentett, hiszen munkahelyek teremtődtek, ezáltal a helyi megélhetési lehetőség is növekedett. Hogy mit hoz a jövő? - teszi fel a kérdést önmagának a polgár- mester. További ipari, mezőgazdasági fejlesztésre nem lehet számítani. Éppen ezért a későbbiekben csak a természeti adottságainkat tudjuk hasznosítani. Nagyon szép völgy van a falu mellett, a csendre, a nyugalomra, falusi környezetre vágyókat akarjuk ide csábítani. A falusi turizmus fejlesztése azonban igényli a teljes infrastruktúra kiépítését. Nos, ettől nem állunk messze, a csatornázáson kívül már mindennel rendelkezünk. A hálózat kiépítésére is elkészítettük pályázatunkat, ha megkapjuk az állami támogatást, reményeink szerint 2003-ra már összkomfortossá válik a falu. A falu gazdái A település polgármestere Szilágyi Imre, alpolgármestere Kerekes Lajos. A testület tagjai: Bajo- rics Istvánné, Kőszegi Ernő, Her- ke Nándor és Solti Ernő. Kisebbségi önkormányzatot a legutóbbi választáson nem alakítottak, viszont a falu lakosságának 15 százalékát jelentő romákat Bogdán Nándor képviseli az önkormányzatban. A település a gör- csönyi körjegyzőséghez tartozik, a körjegyző dr. Gellértné dr. Kugler Anna. Kerékpárút Harkányba A település igen szép környezetben terül el, nem véletlen, hogy az adottságok kihasználása az önkormányzat tervei között is szerepel. Három irányból közelíthető meg közúton: Pécsről Pellérden és Görcsönyön át, Harkány irányából, illetve Baksa felől Kisdéren át. Valamikor volt vasúti közlekedése is, ezt azonban 1975-ben megszüntették. A vasútpálya nyomvonala azonban jól hasznosítható, hiszen ezen szinte akadály nélkül Harkányig lehet eljutni. A településen úgy tervezik, hogy északról induló kerékpárutat építenek ki, ezzel biztosítanának lehetőséget a „drótszamaras” turistáknak az autómentes közlekedésre. Az elképzelés szerint erre lehet pályázati pénzeket szerezni, a település az önrészt is elő tudná teremteni. A kerékpáros turizmus harmonikusan kapcsolódna a falusi idegenforgalom fejlesztésének tervéhez is. Hamarosan csatornáznak Aki eddig nem tudta megoldani a csatornázást, az csak több községgel összefogva reménykedhet a költségek 70 százalékát fedező állami támogatás odaítélésében. Ócsárd 13 településsel (Baksa, Diósviszló, Garé, Görcsöny, Hegyszentmárton, Kisdér, Regénye, Siklósbodony, Szava, Szőke, Tengeri és Téseny) a csatornaépítésre megalakította a szigetvári vízközmű társulást. A tervekkel már készen állnak, rövid időn belül beadják az állami támogatásra a pályázatot. A hírek szerint sok az „eszkimó és kevés a fóka”, a hazai kistérségek többsége igényli a szubvenciót, az erre szolgáló költségvetési keret viszont korlátozott, tehát nem minden társulás juthat hozzá a támogatáshoz. Az ócsárdiak viszont bíznak a kedvező elbírálásban, úgy tervezik, hogy 2003-ra már kiépül a teljes csatornahálózat. A lakossági hozzájárulás 150 ezer forint, az emberek többsége lakástakarékban gyűjtögeti a befizetendő összeget. Indul a horgászturizmus Idilli környezet a horgászoknak fotók, tóth László Az utóbbi években több új vállalkozás indult a településen, amelyek főleg ipari tevékenységgel és szolgáltatással foglalkozik. A legnagyobb ezek közül a baksai Ezüstkalász Termelőszövetkezet jogutódjaként létrejött Növker Kft., amelynek fő profilja a növénytermesztés. A B-Toni Bt. Pécsről települt át a faluba, bútorgyártással foglalkozik, egyelőre nem tervezik a cég bővítését. A TK Kft. német vállalkozás, amely exportra kovácsoltvas térelválasztó elemeket gyárt, hagyományos technológiával. A szolgáltatók közül kiemelkedik a H-Cari- po Bt., amely induláskor csak haltermeléssel foglalkozott, a vállalkozó csak később alakította ki a pisztrángos, harcsás, és vegyes horgásztavát. A tervek szerint a hamarosan felépül egy több helyi munkavállalót foglalkoztató halfeldolgozó, a horgászturizmus meghonosítására pedig a tulajdonos panziót létesít a tó partján. Felújításra négymillió forint A település római katolikus temploma Szerencsére a község önálló gazdálkodásának tíz éve alatt sikerült szinte minden szükséges felújítást elvégezni, erre az évre már csak pótlólagos beruházások maradtak. A templomot még 1997-ben újították fel, az épület akkor volt százéves, zászló- és címeravatást is ekkor tartottak, az Isten házába felújított orgona került, elkészülte után újraszentelték az épületet. A falán márványtáblán örökítették meg Dénes Gizella író emlékét, aki a falu szülötte volt. A közvilágítás korszerűsítése is napirenden van, 2 millió forintba fog kerülni, a lámpatestek kicserélése után mintegy 40 százalékkal csökken majd az ilyen jellegű kiadás. Ugyancsak tervezik a sportöltöző és kultúr- ház gázfűtésének kialakítását, ez 2,6 millió forintot kóstál. A kisebb jellegű felújításokra összesen 4 millió forint áll rendelkezésre. Ebben az évben a falu csaknem 40 millió forintból gazdálkodik, ebből 11 millió forint a normatív állami támogatás. Iskolára, óvodára csak működési hozzájárulást kell fizetniük - mivelhogy a faluban egyik intézmény sem működik. Az önkormányzat igazgatási tevékenysége 10,8 millió forintba kerül az idén. A községgazdálkodásra csaknem 5 millió forint áll rendelkezésre. A háziorvosi szolgáltatásért 220 ezer forintot fizetnek. A házi segítségnyújtás 2,8 millió forintba kerül, a rendszeres pénzbeni szociális kifizetések csaknem 10 milliót igényelnek, az eseti pénzbeni ellátás pedig közel 2 milliót visz el a költség- vetésből. A közvilágítási szolgáltatások 1 millió forintba kerülnek, a művelődési ház fenntartása 730 ezer forintot igényel. Az állategészségügyi tevékenységre 1962 ezer forintot költenek, a települési hulladék-elszállítás pedig csaknem 700 ezer forintba fog kerülni. Az adók közül a legjelentősebb az iparűzési, amelyből az önkormányzat 1,8 millió forint bevételre számít. A lakossági . kommunális adó 300 ezerrel, a vállalkozók ugyanilyen jellegű sarca 100 ezer forinttal növeli a falu elkölthető pénz- mennyiségét. A CÉDA állami támogatásból az idén 800 ezer forintra számítanak. Vári-dűlő A címben jelzett részen a monda szerint egy vár állott, amelyet Ócsvárnak hívtak, ennek parancsnoka volt Bika András. A talaj ma ezen a helyen üreges, ebből a helyi lakosság arra következtetett, hogy valamikor a török időkben alagút vezetett innen egészen Szigetvárig. A hagyomány szerint a megszállás idején a falu lakossága a föld alatti alagútban élt. Ettől nem messze ásták el a régi település templomának harangját. A kevés építészeti emlék közül meg kell említeni a Kossuth Lajos utca 49. és 59. szám alatt lévő házakat, amelyek még őrzik a népi építészeti hagyományok jellegzetességeit. A betelepülők főleg Pécsről érkeznek, legtöbbjük a megyeszékhelyről az olcsó bérű lakások miatt költözött ki a faluba. Minősítést szeretne a kórus Zeng a dal a majálison, az idős népdalokat énekelnek, a gyűjtés- sem jelent gondot, ugyanis a busz asszonyok lelkesek, még az sem ben nagy segítségükre volt a pécsi költségeit az önkormányzat állja, zavarja őket, hogy a tűző nap eset- Széchenyi szakközépiskola egyik Legközelebb a siklósi bábfesztivá- leg árthat egészségüknek. Dalolni tanárja, Nagy Lajos. Sok ünnepsé- Ion lépünk fel, ahol szeretnénk mi- kell, ha már egyszer vállalták a kó- gén, rendezvényen fellépünk - nősítetni a kórust. rustagságot. Meg aztán ez verseny, folytatja Gerencsémé -, az utazás ____________________________S pontozni is fognak, s miért ne győzhetnének. Persze Gerencsér Ferencné kórusvezető szerint nem a díjazásért, sokkal inkább kedvtelésből énekelnek, ez a legnagyobb ösz- szetartó erő. Mindnyájan tagjai voltunk és vagyunk jelenleg is a helyi nyugdíjasklubnak, hogy azért legyen valami elfoglaltságunk is, hát énekelgettünk, aztán 1996- ban megalakítottuk a nótás kedvű asszonyok kórusát - emlékszik vissza az indulásra az együttes vezetője. Jelenleg Idlencen vannak, s állandó tagnak számít a har- monikás is. Leginkább helyi < á Í i
