Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-02 / 118. szám

6. OLDAL POLITIKAI VITAFÓRUM 2001. MÁJUS 2., SZERDA m■■ Hogy egységes nemzet legyünk! Persze ahhoz, hogy egységes, összefogott nemzet legyünk, sok minden kell. Ehhez lé­nyeges elemként járul hozzá a státusz törvény, amely ugyan az elmúlt évtizedekben felgyü­lemlett problémákat nem fogja tudni megolda­ni, de elsősorban nem is erre hivatott. Az MDF számára mindig is fontos volt a határon túli magyarság sorsa, ez politikájának szerves részét képezte és képezi. Még talán mindenki emlékszik rendszerváltó miniszter- elnökünk, Antall József kijelentésére, aki tá­madások össztüzében vállalta, hogy 15 millió magyar közösségében gondolkodik. Ezt köve­tően született meg a Határon Túli Magyarok Hivatala, mely létével is jelezte, hogy Ma­gyarország politikája csak összmagyarság be­vonásával lehet valóban magyar politika. Azonban nekünk nem elég csupán kifejteni saját álláspontunkat, hanem el kell fogadtatni törekvéseinket a nagyvilágban, így elsősorban a szomszédainkkal, akik - így különösen a ro­mánok és a szlovákok - már korábban megal­kották azt a határon túl élő kisebbségeknek járó kedvezményrendszert, amit mi most fo­gadunk el. Mindannyiunk számára legismer­tebb az 1201-es ajánlás, amely az Emberi Jo­gok Európai Egyezményéhez csatolandó teljes körű kisebbségvédelmi kiegészítő jegyző­könyvvel együtt az Európa Tanácsban meg­erősítést nyert, különösen hangsúlyozva a végrehajtás ellenőrzését. 1999-ben a Magyar Állandó Értekezlet ülé­sén felkérést kapott a magyar kormány a hatá­ron túli magyarokról szóló törvény megalkotá­sára. Ennek a törvények nincs előzménye sem a magyar jog, sem a magyar politika területén. Első lépés a nemzettagok tömegei jogfosz­tásával és másodrendű állampolgárrá való le­fokozásával szembeni küzdelemre. A cél egy­értelmű: jogsértés nélkül jogkiteljesítés a ma­gyar közösség minden tagja számára, mely más államba került és ott kisebbségben van. A kedvezmények jogkiterjesztők, mivel megil­leti azokat is, akik nem magyarok, de családi kapcsolataik révén a ma­gyarsághoz kötődnek. Emellett érvényesül az a nagyon lényeges szempont is, hogy a megmaradás erő­it ott növeljük, ahol a tör­vény által célba vett szemé­lyek élnek, vagyis a szülő­földjükön. Ez a törvény nem más, mint üzenet a határon túli magyarság felé és egy képzeletbeli lépcsősor első foka a nemzet összetartozás-tudatának erősítéséhez, amely így hozzájárul a térség po­litikai gazdasági megszilárdulásához, fejlődé­séhez. Továbbá az első olyan magyar törvény, amely a határon túli magyarokra nem idegen­ként, hanem hozzánk tartozóként tekint. Dr. Füredi Péter, MDF Szándékosan írom „németesen” a helység nevét, ugyanis nagyapám többször is járt a két háború között ebben a szép német városban és az onnan küldött képeslapon ezt ol­vastam gyerekkoromban. Én csak egyszer jártam ott, miután 36 éve­sen végre kaptam útlevelet. Apropó, útlevél. Vannak olyan helyek a világban - nem is kevés -, ahol egy útlevél megszerzése szociális támogatás, segély, karitatív szervezetek áldá­sos munkája, a nők oktatása mun­kába állása, ingyen lakás, ingyen közüzemi szolgáltatás, stb. szinte elérhetetlen távolságban vannak. Ezekben az országokban ténylege­sen rettenetes körülmények között élnek emberek tömegei. Ők való­ban üldözöttnek, kitaszítottnak érezhetik magukat. Van olyan ország is a Földön, ahol minden korlátozás nélkül min­den állampolgár kaphat útlevelet, szociális támogatást, segélyt, tanul­hatnak a nők, ingyen lakást, házat adnak a rászorulóknak, fizeti az ál­lam a tetemes közüzemi számláju­kat az érintetteknek stb. Vannak ál­lampolgárok, kik ennek ellenére „el­menekülnek” az országból és ide­gen helyen lejáratni próbálják hazá­jukat azzal, hogy üldözik őket. Való igaz, üldözik úgy, hogy hatályos út­levelet kapnak és kimennek külföld­re (milyen pénzből) menedékjogot kérni üldöztetés címszóval, majd onnan hazajőve (milyen pénzből) Strassburg fölveszik a szociális segélyt, Ma- értelmiség cigányügyben tett állás- gyarországon sajtótájékoztatót tar- foglalása. Azok a „negyvenek”, tanak, (kijnyilatkoznak, majd visz- akik levelet írtak a francia hatósá- szautaznak (milyen pénzből). goknak, hogy kárt okozzanak Ma- Egyébként teljesen érthetetlen, gyarországnak, csak a „Rózsa- hogy azonos etnikai közösség tagja- dombról” figyelik és ítélik meg az iként menekülők ügyét hogyan le- eseményeket. Könnyű onnan hir- het egyénileg el- detni a toleranciát, morális leckét bírálni. A velem adni és megbélyegezni azokat (is), egyidős genfi akiknek naponta kell elszenvedni- egyezmény azt ük az „üldözöttek” termény- és fa­tekinti mene- lopásait, besurranó tolvajlásait, erő- kültnek, akit „fa- szakosságukat, mérhetetlen köve- ji, vallási okok, teléseiket, „ne vess paraszt, mert nemzeti hova- úgysem te aratsz” megjegyzésüket. tartozása, társa- Az évszázadok folyamán Ma- dalmi csoport- gyarországot sajnos nagyon sok em- hoz való tartózd- bemek el kellett hagynia, nem a la- sa, vagy politikai meggyőződése mi- kosság, a nép miatt, hanem mindig alt üldöznek, vagy megalapozottan idegenek hatására. Kíváncsian vá- véli ügy, hogy visszatérése esetén ül- rom, hogy még ki mindenkinek kell döznék”. Amennyiben a zámolyiak elmennie innen, mielőtt maguk a azért váltak „üldözötté”, mert cigá- kérlelhetetlen üldözők és kirekesz- nyok, akkor azonnal ki kell zár- tők, a szociálliberálisok szánnák rá nunk, hogy egyeseket üldöznek, magukat az emigrációra abból az másokat meg nem. Ha ténylegesen országból, melynek lakosságáról cigány mivoltuk miatt üldöznék olyan rossz véleménnyel vannak, őket, akkor mindegyiküket üldöz- Még annyit hozzátennék, hogy nék, ha meg nem üldözték mind- nem vagyok egy „gyűlölködő” tí- egyiküket, akkor bizonyára nem a pus, amit az is bizonyít, hogy több­cigányságuk miatt jutottak ide. szőr bővítettem egy házat, és min- Ahogy látom, az igény szerinti den alkalommal ugyanaz a cigány (ingyen) lakás kiutalásának hiánya, kőműves dolgozott nálam, becsü- Magyarországgal szembeni több- letesen és pontosan. Ő nem akar ki­milliós kártérítési igényeiknek a ha- vándorolni, hanem olyan módon tóságok általi elutasítása a francia dolgozni és élni, hogy a többségi hatóságok szemében a politikai ül- társadalom megbecsülje, ahogy én dözés esetének számítanak. Ehhez is teszem, hozzátartozik a baloldali liberális Sipos Sándor, MIÉP pécsi szervezete A kettészakadás ellen Fodor István lemondott a Ma­gyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöki tisztségéről. A szövetség rendkí­vüli küldöttgyűlésén a MEASZ ügyvezető alelnökét, Hanti Vil­most megválasztották meg nagy többséggel a szövetség elnöké­vé. Egyidejűleg Vándomé Sugár Klárát és Kéri Zoltánt a MEASZ elnökségének tagjává, továbbá Vándomé Sugár Klárát és Szenes Ivánt a MEASZ alelnökeivé vá­lasztották. A küldöttgyűlés után került sor a Tanácsadó Testületnek a megalakulására. A testületben neves közéleti személyiségek - a művészeti, a tudományos élet jeles képviselői - és újságírók kaptak helyet. A tanácsadó tes­tület két társelnöke: Jancsó Mik­lós és Vitányi Iván. Az alakuló ülésen a felszólalók egyetértettek abban, hogy határo­zottan fel kell lépni az olyan meg­nyilvánulások ellen, amelyek ma­gukban hordják az idegengyűlö­letet, ami kiegészül elsősorban az antiszemitizmussal, a rassziz­mussal, a cigányellenességgel. Ezek a jelenségek nemcsak ná­lunk, hanem világszerte tapasz­talhatók. Alapvető fontosságú egymás tisztelete, megbecsülése. Fel kell venni a küzdelmet Ma­gyarország társadalmának ketté­szakadása ellen. Törésvonalak Érdekes tanulságokkal szolgál­hat az amerikai választások után konzervatív szerző tollából született tanulmány. Megállapí­tása szerint egyértelműen észre­vehető, hogy a társadalom „két nemzetre” - legalább kettőre - szakadt, amit a szoros eredmé­nyek is jeleznek. A lényegi tö­résvonalat azonban nem a gaz­dasági helyzet határozza meg. Mindkét pártra egyaránt szavaz­nak a gazdagok és a szegények. Sőt, a demokrata (vagyis az in­kább baloldali) pártra szavazott a tíz leggazdagabb szövetségi állam. Mi számít akkor? Erkölcsi kérdésekkel kapcso­latos választások, „kulturális” témák töltik meg a politikai színteret. Pontosabban, az egyik oldal óriási morális szenvedél­lyel száll harcba az ellen, hogy a családi életet, a nemek közti kapcsolatokat ne a hagyomá­nyos erkölcsi felfogás határozza meg. Kultúrharcnak is szokták nevezni a jelenséget, de talán kevéssé lenne szerencsés a fo­galmat újból feleleveníteni. Azonos jelenségekkel találko­zunk az európai demokráciák­ban is, ahol a konzervatív oldalt általában a kereszténydemokrá­cia testesíti meg. A különbség talán az, hogy az erkölcsileg ki­merült és lejáratódott nagy pár­tok mellett hatékonyan lépnek fel a populista erők - a politikai paletta jobb oldala felől köze­ledve. Mennyiben érvényes mindez idehaza? A két pólus idehaza is kialakult, valójában már 1989- ben. Az egy-egy oldalt megjele­nítő pártok száma ez esetben nem mond sokat a valós hely­zetről. Két nagy párt léte lehet egyfajta eredménye a megosz­tottságnak, de nem szükségsze­rű következménye. A gazdasági tagoltság szintén hasonló képet mutat: baloldalt a nagytőke túl­nyomó része, valamint a lakóte­lepi tömegek. A túloldalt ugyancsak vegyes a kép, bár a „jobboldali” gazda­sági elit még nem alakult ki és nem kezdte meg felfelé irányuló elszakadását. Az eddigiek természetesen nem azt jelentik, hogy az egyes kormányok pénzügyi-gazdasági teljesítménye ne határozná meg nagymértékben választási sze­replésüket, hisz az ingadozó szavazókat ez győzi meg. Azt viszont lassacskán már mi is megtanuljuk, hogy a világgaz­dasági összefüggések és a gaz­daság belső törvényszerűségei olyan kényszereket jelentenek, amelyeket végeredményben minden kormányzatnak meg kell oldania lényegében azonos, politikai felfogásától akár ide­gen módon is. Figyelmesen vizsgálva az el­múlt tíz esztendőt, észrevehet­jük, hogy az erkölcsi-kulturális dimenzió az, ami megmozgatta az embereket. Az itt felmerülő vitatémák még nem mindig azo­nosak a példaképként tekintett nyugati demokráciákat foglal­koztató ügyekkel, ugyanaz a „morális ösztön” munkál azon­ban mindkettőben. Mi még elsősorban a történel­münk által ránk rótt terhet sze­retnénk tisztázni a felelősség és a tisztesség fogalmai mentén. Az újabb nemzedék viszont egyre kisebb figyelmet szentel ennek az igazságtevésnek és a személyes életszféráját érintő ügyekre reagál. Párkapcsolato­kon belüli szabadság és szaba­dosság, hasonló neműek kap­csolatai, nemek közti egyenlő­ség, drogfogyasztás, eutanázia, iskolaválasztás, esélyegyenlő­ség, beavatkozás az utódlás fo­lyamatába. A család témája köré csoportosítható az összes emlí­tett téma, az érvelések menete legalábbis ide fut ki. Ennek során a konzervatív­keresztény oldal mind nagyobb meggyőződéssel mutat rá, hogy a hagyományos kétszülős (apa­anya) családmodell felbomlása az oka számtalan társadalmi be­tegségünknek. Aki reális megol­dást tud felmutatni arra, hogy miként lehet összeegyeztetni az önmegvalósítás jogos individuá­lis igényeit és a jelenkori gazda­ság bizony többnyire családelle­nes érdekeit a már sokszor elte­metett házasság és család intéz­ményével, az lesz a nyertes a jö­vő politikai küzdelmének. A ke­reszténydemokrácia jó eséllyel indul, csupán azért, mert legi­tim problémának tartja a kér­dést és nem próbálja oly módon átváltoztatni, hogy egyúttal megszünteti. Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Pécs, Siklósi út 22. Telefon: 72/332-486, • Ford Escort 1.1 1985 • Lada 2107 1989 • Nissan Sunny 1.5 1992 • Opel Corsa 1.4 1991 • Peugeot 205 1989 • Polski Fiat 126/650 E 1987 • Suzuki Swift 1.0 GL 1992 • Suzuki Swift 1.3 GLS 1998 • Suzuki Swift 1.3 GLX 1995 I • Suzuki Swift 1.3 GL 1993 Fax: 211-718 350.000 Ft 375.000 Ft 950.000 Ft 695.000 Ft 580.000 Ft 170.000 Ft 750.000 Ft 1.350.000 Ft 980.000 Ft 820.000 Ft 2001. május 2-án minden igényt kielégítő méter-lakástextil üzlet nyílik a pécsi Centrum Áruházban. Ezen a napon minden függönyt és minden szőnyeget 20% ENGEDMÉNNYEL adunk. BEVEZETŐ DISZKONTÁRAK: 5-20%-KALOLCSÓBBAN! Különösen nagy mennyiségű és választékú a kínálat: szőnyeg, függöny, bútorszövet árukból. AKCIÓ! Karton paplanok 2700 Ft helyett 2250 Ft VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! $ SUZUKI-VARGA SUZUKI , ____^ l­^w—l LÁNYOSOK_________1992-2001 Haszná lt Suzukik óriási választéka most akciós részletre! Például: vételár: 1.200.000 Ft kezdő befizetés havi törlesztés 15 hónapig további 45 hónapig 300.000 12.600 25.200 500.000 9.800 19.600 840.000 5.000 10.000 Vételár: 950.000 Ft kezdő befizetés havi törlesztés 9 hónapig további 27 hónapig 250.000 14.300 28.600 500.000 9.200 18.400 840.000 5.000 10.000 50 % előlegtől NO CASCO. Kezelési költség minden esetben 0 Ft! Használt autót beszámítunk. Cím: 7759 Lánycsók, az 57. sz. út mellett. Tel./fax: 69/364-723, 364-494. Tel.: 60/466-247 Szerviz: 60/377-390 is Nyitva: H-P 8.00-17.30 Szó 8.00-14.30 Vas 8.00-12.00 A MASCO Vagyonvédelmi Kft, amely világszabadalommal rendelkező vezeték nélküli vagyon- és tűzvédelmi rendszerek forgalmazója, pályázatot hirdet TERÜLETI KÉPVISELŐ állás betöltésére, férfiak számára. Feltételek: 20-35 év közötti életkor, középfokú végzettség, személygépkocsi, jó kommunikációs készség. Az értékesítési tapasztalat előny. Ajánlatunk: csúcstechnológiájú termékcsalád, 11 éves vállalati múlt, magas jutalék, sikeres munkavégzés esetén a vállalat középvezetői állást biztosít Önnek Jelentkezés: Bors László irodavezetőnél, a 06 (20) 921-3216-os telefonszámon. Az ország legjobban felszerelt karosszériajavító és fényező j műhelyeinek egyike bármilyen típusú gépkocsi javítását vállal­ja, teljes körű ügyintézéssel. Huzatópaddal bérhuzatást vállalunk! Pécs, Siklósi út 1 22. Tel. : 72/450 505 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése közhasznú szervezetként kívánja működtetni a Pécsi Kereskedelmi. Idegenfor­galmi cs Vcndéglátóipari Szakközépiskola cs Szakmunkásképzőt. Az Önkormányzat pályázatot hirdet azon vállalatok, vállalkozások, pénzintézetek, biztosító társaságok, alapítványok számára, akik a létrehozandó közhasznú társaság működtetői, alapítói vagy társ­alapítói és tulajdonosai vagy társtulajdonosai kívánnak lenni, és akik a létrehozandó közhasznú társaság támogatását vállalják anyagiakkal, tárgyi felszereléssel, eszközökkel. A létrehozandó közhasznú társaságról és az iskoláról írásos informá­cióval szolgál Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Művelődési, Közoktatási cs Sport Főosztálya (Pécs, Széchenyi tér 1., 111. emelet 1(X). telefon: 72/21.3-222), valamint a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkás­képző (Pécs, Rét u. 10. telefon: 72/512-742) igazgatója. A pályázat benyújtható Pécs Megvei Jogú Város Pnlgármesteréhez (7621 Pécs. Széchenyi tér I.). A pályázat benyújtásának határideje: 2001. június I. ,s V I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents