Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)
2001-05-31 / 147. szám
2001. Május 31., csütörtök KÖVÁGÓSZÖLŐS BEMUTATKOZIK 11. OLDAL K ővágószőlös. A korai időkre utal a település neve. Szőlősön a falu első szőlőtermelői a honfoglalás korában már itt élt délszlávok, szlovénok, akkori nevükön tótok voltak, akik a fejedelemnek, később a királynak szolgáló népei lettek. Ezeket szőlősnek nevezték. A középkorban a falu jobbágyságának egy része munkával és termékkel (vagyis robottal és dézs- mával) adózott. Másik jellegzetes jobbágyrétege a predia- listák voltak. Ők nem munkájukkal, hanem katonai szolgálatukkal adóztak a földesuruknak, a pécsi káptalannak. 1290 körül a pécsi káptalan által Pécsett tanúként felsorakoztatott nagyszámú nemes tanú között a környékről kilenc cserkútit, tizenhat szőlősít és egy bakonyait írtak össze. A falu népességének méretéről az első okleveles híradás az 1332-1335. évi pápai tizedszedés kódexeiben maradt fenn. Baranya városainak népessége a török hódoltság alatt csaknem teljes egészében kicserélődött. E szempontból Kővágó- szőlős szerencsésnek mondható, itt kimutatható a családok folyamatossága. A hajdani, minden bizonynyal már a török kor előtti időszakban is létező és még a 19. század végén is virágzó „kővágó” mesterségnek a házépítéshez kitermelt, megfaragott köveken túl mívesebb emlékei is vannak: malomkövek és sírkeresztek. A bor dicsérete A községet az írásos emlékek a 13. században említik először, mint szőlővel, borral adózó települést. Az itt élő emberek generációkon keresztül adták egymás kezébe a metszőöllót, azt a tudást, az évszázadok alatt felhalmozott hatalmas tapasztalatot, a szőlő szeretetét, amely híressé tette az itt termelt bort. Mindig akadt néhány megszállott, aki a sok küszködés ellenére sem adta fel a reményt, s az unokájának is továbbadta a tudását. Sok család számára jelent megélhetést ez a kemény munka, hiszen ismert az a mondás: a szőlőnek nem gazda kell, hanem szolga. Napjainkig sikerült átmenteni a szőlő és a bor szeretetét. Minden évben szakmai bemutatókat szerveznek, s megtartják a borversenyt is. Az oldal a kővágószőlősi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Tíz év alatt fejlődött igazán a falu Az uránbánya üzemi területein ipari park építését szorgalmazzák Kővágószőlős Pécstől 15 kilométerre nyugatra, a Mecsek déli lábánál fekvő, csodálatos panorámájú, 22 utcából áll, a lehetőségeihez képest gyorsan fejlődő település. A lakosság alkotni vágyó, törekvő, amit mi sem bizonyít jobban, mint az utóbbi években elért eredmények - dicséri meg a falu népét Bátor József polgármester. A rendszerváltás óta a településen épült gyógyszertár, öttantermes iskola, 540 négyzetméter küzdőterű tornacsarnok, három- csoportos óvoda, minden igényt kielégítő, közétkeztetést biztosító konyha, két játszótér. Felépült a sportöltöző, burkolásra került mintegy egy kilométer hosszú felszíni csapadék-levezető árok, közel 10 kilométer hosszú belterületi és zártkerti út és járda készült el. Az egészségházban a védőnői és háziorvosi rendelők mellett kialakításra került a fogorvosi és a reumatológiai rendelő, később az épület külső és belső felújítása is megtörtént. A bányászati múzeum egy életveszélyessé vált épület felújításával méltó helyre került, s itt alakítottak ki egy olcsó turistaszállót is. A hajdani tűzoltószertár helyén helytörténeti kiállítás működik. Az elmúlt években kiépült a vezetékes földgáz- és telefonhálózat, s felújították a vízvezeték-rendszert is. Pécs város közelségének, az igen jó autóbusz-közlekedésnek és a településen működő nagyszámú vállalkozásnak köszönhetően a munkanélküliség szerenA LAKOSSÁGSZÁM VÁLTOZÁSA cséré nem okozott eddig nagy gondot a településnek. Az egészségügyi ellátás magas színvonalú, családvédelmi szolgáltatást is működtetnek, ami a hátrányos helyzetű, nevelési problémákkal küszködő családoknak nyújt segítséget. Az idős, egyedülálló lakosok is számíthatnak a település segítségére. Az önkormányzat számukra biztosítja az étkezést, a mozgásképtelen emberek számára az ebédszállítást is megoldották. A községben bevezetett adók mértékével (amely a törvényben előírt minimumösszeg) is arra törekszenek, hogy a lakosságra és a község területén lévő vállalkozásokra is a lehető legkisebb terhet róják, hogy közülük minél többen telepedjenek meg a községben.- Az idén is folytatódik a lendületes fejlesztés - folytatja a polgármester. - Tavaly kezdtük el, ebben az esztendőben folytatjuk a polgármesteri hivatal felújítását, szeretnénk elvégezni a közvilágítás korszerűsítését és bővítését. Nagy terveinek vannak a jövőben is, hiszen szeretnénk az egyetlen hiányzó közművet, a szennyvízcsatorna-hálózatot kiépíteni, a falu igényeinek megfelelő-művelődési házat létrehozni. Az is a terveink között szerepel, hogy új lakások építéséhez telkeket készítünk elő, hiszen keresettek a faluban az építési telkek. Az utóbbi néhány évben 30 új otthon épült fel. Az uránbánya üzemi területein ipari park építését szorgalmazzuk, a település szabályozási terve már e szerint készült el. Bátor József polgármester szobáját is a faluról készült festmény díszíti Összevont óvoda, iskola A település önkormányzata 1996-ban úgy döntött, hogy szervezetileg összevonja az óvodát és az iskolát. Az átszervezést követően megindultak a kivitelezési munkák, amelynek eredményeként az iskola régi épületszámyának alsó szintjén 3 óvodai foglalkoztató és a hozzátartozó helyiségek, illetve egy 250 fős konyha és étkező kialakítására került sor. Az új alapító okiratban rögzítették az intézmény nevét és típusát: Kővágószőlősi Általános Nevelési Központ. Ez három intézményt foglal magában: napközi csoportos óvoda három foglalkoztatóval (nevelői létszám 6 óvónő és 3 dajka), a gyermeke száma 75. Általános iskola, valamint egy speciális képzésben részesülő, összevont tanulócsoport, két napközis csoport. Az összes tanulólétszám 159, a nevelők száma 14, a technikai alkalmazottaké pedig 5. A konyhában szintén öten dolgoznak. A bejáró tanulók létszáma 42, Cserkútról 5, Kővágótöttösről 16 és Bakonyáról 21 gyerek buszozik az iskolába nap mint nap. Az iskolában évek óta hangsúlyos szerepet kap az egészséges életmódra nevelés, a természet- és környezetvédelem, valamint a rendszeres testedzés. E nevelési területek elmélyítését szolgálják a szakkörök, továbbá a közoktatási törvény által biztosított tanítás nélküli munkanapok. A tehetséges tanulóknak évek óta megadatik a lehetőség arra, hogy a városkörnyéki iskolák között zajló szaktantárgyi, kulturális és sportvetélkedőn bizonyítsák rátermettségüket. Szülői kéréseknek eleget téve, külső munkatársak bevonásával a kötelező német idegen nyelv oktatása mellett angolnyelv-tanítás folyik, részben önköltséges alapon, három csoportban, két év óta. A pellérdi székhelyű Colinda Zeneiskola kihelyezett tagozataként a tanulók egy része - többségében alsó tagozatosok - szolfézs és hangszeres (furulya, zongora) oktatásban részesül. A falu gazdái A polgármester Bátor József, alpolgármester Sándor Tibor. Az önkormányzati testület tagjai: ifj. Bogdán Jenő, Búzás Ferenc, ifj. Hergyó László, Maurer Péter, dr. Pallós Zoltán, Varga Géza és Vas Sándor. A jegyző Lezsákné Csima Mária. Az oktatási, kulturális és idegenforgalmi bizottság vezetője Varga Géza, tagjai Vas Sándor, ifj. Bogdán Jenő, külsősként Guhmé Mihelisz Eszter és Nádasdiné Farkas Márta. A településfejlesztési és községépítő bizottság elnöke Maurer Péter. Tagjai Búzás Ferenc, ifj. Hergyó László, dr. Pallós Zoltán, külsősként Újhelyi István és Galamb Józsefné. Díszpolgárok a 2000-ben elfogadott rendelet alapján Simon Antalné és Perger De- zsőné. A cigány kisebbségi önkormányzatot id. Bogdán Jenő vezeti. Tagjai: ifj. Bogdán Jenő és Kálá- nyos Mihály. _________________■ Na pi hetven beteg A háziorvosi szolgáltatás Kővágószőlősön kívül kiterjed Bakonyára, Cserkútra és Kővágótöttösre. Igazi falusi orvosi munka a miénk - mondja dr. Pallós Zoltán háziorvos -, hiszen 2000 lakost látunk el, a csecsemőtől az aggastyánig gyógyítanunk kell a hozzánk fordulókat. Annak ellenére, hogy a város közel van, nem csupán belgyógyászaü teendőink vannak, hanem egy kicsit minden szakmát gyakorolni kell, sebészettől a bőrgyógyászatíg, a fül-orr-gégészettől a pszichiátriáig. A napi betegforgalom átlag 60-70 fő, többségük a rendelőt keresi fel panaszával. De az igazi háziorvosi' munka a területeken kezdődik. Az előforduló kórképek az országos statisztikához hasonlatosak. Itt is sok a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi beteg. Nem kevés a cukorbajjal küszködök száma. A tévhittel ellentétben a faluban és környékén a rosszindulatú daganatos megbetegedések semmivel sem gyakoribbak, mint másutt. Az önkormányzatiság bő tíz éve alatt a község vezetése fontosnak tartotta az alapellátás javítását. Nincsenek különleges, drága berendezéseink, de jól felszerelt a háziorvosi rendelőnk, az épületet kívül-belül kor- szerűsítették, felújították. _______■ Eg yüttlét a cigánysággal Valamikor régen csak néhány cigány család élt a faluban. Azok a családok, akik később betelepültek, a Mecsek lábánál, a településtől északnyugatra, illetve Kővágó- töttöstől 1-2 kilométerre északra Cigón, Petőcön, Tótváron és Hajóm településen éltek. A 40-es és az 50-es években más munkalehetőség nem volt számukra, mint a mezőgazdasági napszám. Jelenleg a sebbség és a többséget alkotó más nép között. Sőt, a kulturális rendezvényeikkel (1993-ban alakult meg a Fekete Kalap cigány hagyományőrző együttes), az iskolával és az óvodával fenntartott jó kapcsolatukkal is igazolják, hogy tud súrlódásmentesen együtt élni a két népesség. A kisebbségi önkormányzat évente hagyományosan megrendezi húsvét másnapján A hagyományőrző együttes tagjai gyakran lépnek fel a község rendezvényein falu lakosságának körülbelül 40 százaléka e kisebbséghez tartozik. Sajnos a rendszerváltás okozta munkahely-megszűnések, a bányabezárások, a nagyüzemi mező- gazdasági munka szűkülése nem könnyítette meg az itt lakók életét. Ennek ellenére békés és mondhatni harmonikus az együttlét a kigyermekprogramját, kulturális rendezvényeket, romanapot tartanak. Lehetőségeikhez mérten a helyi önkormányzattal közösen járulnak hozzá a község szépítéséhez, a közhasznú munka szervezéséhez, valamint a nagyobb rendezvények (mint például a falunap) megszervezéséhez. ___________■ Te rvszerű a rekultiváció Az uránbányászat jórészt a település területén működött. A bánya megszűnését követő rekultiváció során két terület marad meg: a volt III. bányaüzem, valamint az ércdúsító üzem. Mindkét területen a környezet helyreállításának teljes körű megvalósítása beruházási program szerint történik. A rekultivált területeken a munka befejeztével megszűnik minden radiológiai és vegyi szennyeződés. Ezt követően a terület sugárzási szintje az EU-szabvány szintje alatt marad, és a későbbiekben korlátlanul hasznosítható területté válik. AIII. bányaüzemben jelenleg a talajcserék zajlanak, az év végére a határérték feletti radiológiai szeny- nyezés megszűnik. A volt ércdúsító épületeinek zömét bábok foglalták el. körűibe szabad területen viszont zöldmezős beruházásra nyílik lehetőség. A vagyonkezelő, a V.H.K. Vagyonhasznosító és Szolgáltató Kft. szakemberei nem győzik mindenütt hangsúlyozni, hogy a rekultiváció után a terület vegyileg és radiológiailag tiszta, tehát szennyeződésmentessé válik, a háttérsugárzás messze alatta marad az uniós szabvány által előírt értéknek. A közlekedési lehetőségek várható javulása (a taszári és a pogányi repülőtér, az V-ös korridor megépítése) rendkívül értékessé teszik ezt a térséget. Infrastrukturális ellátottsága miatt alkalmassá válik ipari park létesítésére. A jelenleg meglévő és hasznosított területet csak bérelni lehet, ám az ipari park keretén belül az igénylők már vásárolhatnak tulajdonrészt is. R Szombaton falunapot rendeznek A településen nagy hangsúlyt helyeznek a nemzeti ünnepek méltó megünneplésére. Fontosnak tartják, hogy az iskolás korú gyermekek nevelésében kellő hangsúlyt kapjon a nemzet- és a magyarságtudat erősítése. Az önkormányzat törekvései e tekintetben is találkoztak a nevelő- testület elképzeléseivel. Jó az együttműködés a nevelési központtal a rendezvények szervezésénél is, a műsorok gerincét mindig a diákok adják. Természetesen az ilyen események megszervezésében a politikai pártok, a kisebbségi önkormányzat és a civil szervezetek is részt vesznek. A millennium tiszteletére emlékművet állítottak az államalapító királynak, Szent Istvánnak. Az ünnepség keretében vették át az emlékzászlót is. Az önkormányzat kiemelten kezeli az idősek gondját-baját. Minden övb'--: megrendezik a ’■ A település egyik fő látványossága a XII. századi templom jasok karácsonyát, vendégül látják a 60 éven felüli lakosokat. A faluhjn működik ifjúsági klub, gyermek és ifjúsági néptánccsoport, nyugdíjasok énekkara, az iskolában nemrég szerveződött meg egy citerazenekar. Ők nagy izgalommal készülnek az első szereplésre, bemutatkozásuk a június 2-án megrendezendő falunapon lesz. Minden évben visszatérő vendégeik a pécsi Medgyesi Ferenc Művészeti Műhely tagjai. Alkotótábor keretében dolgozzák fel a község látnivalóit. A művészek nagyon termékenyek, a falunak ajándékozott munkáikból már összejött egy kiállításra való, a bemutató augusztus 20-án lesz. Ezt követően az alkotásokat közintézményekben helyezik el. A régi iskolából kialakítottak egy 40 turistát befogadó kulcsosházat. Nagy előnye, hogy olcsó (napi 350 forint/fő) és télen is üzemeltethető. A községben három család foglalkozik falusi vendéglátással, akik egész évben 25-30 vendégnek biztosítanak szállást és szívélyes ellátást. Az idelátogatóknak bőven áll rendelkezésükre látnivaló. Mindenekelőtt meg kell említeni a XII. századi eredetű római katolikus templomot. Régészeti érték még a településen található római villa, valamint a pálos kolostor romjai. A volt iskola épületében található az uránbányászatot bemutató kiállítás, község központjában látható a néprajzi jelentőséggel bíró helytörténeti bemutató.
