Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-31 / 147. szám

2001. Május 31., csütörtök B A R A N Y A I 5. OLDAL TŰKOR A többség szerint kell az állatkert A TELEFONOS SZAVAZAS VEGEREDMENYE (Szükség van-e az állatkertre?) Több százan adták le voksukat a Dunántúli Napló internetes oldalán az elmúlt napokban és mondták el véleményüket telefonon tegnap a pécsi állatkert esetleges bezárásával kap­csolatban. A szavazók többsége azt szeretné, hogy maradjon meg a lassan fél évszázados zoo a Mecseken. PÉCS Lapunkban nemrég beszámoltunk arról, hogy a pé­csi önkormányzat nem finanszírozza az állatkert fennmaradásához szükséges felújításokat. (A park megmentése a vízbázis védel­mének megoldásával együtt 214 millióba kerülne. A kökényi sza­faripark megvalósítása körülbe­lül 1 milliárd forintot igényelne.) A finanszírozás megvonása miatt végveszélybe került a me­cseki zoo, hiszen még ebben az évben - az állatkertekre vonatko­zó szigorú törvényi előírásoknak megfelelően - tágasabb életteret kellene biztosítani az itt élő álla­toknak. Amennyiben ezeket a feltételeket nem teremti meg az intézmény, a jogszabály értelmében részlegesen vagy teljes egészében bezáratható. A park helyzetét súlyosbítja, hogy a kert szennyvize által veszélyezte­tett tettyei vízbázis védelme mindmáig megoldatlan. Olvasóinkat arra kértük, mondják el véleményü­ket az állatkert körül kialakult bizonytalan helyzettel kapcsolatban. Kérdésünkre - „Szüksége van-e Pécs városának az állatkertre? - a válaszadók nagy több­sége igennel válaszolt. Az állatkertet megmenteni szándékozó 311 szava­zó legjellemzőbb érve egyszerűen az volt, hogy sze­ret ide járni. Pedagógusok is elmondták véleményü­ket, akik az oktatásban, kultúrában betöltött szerepe miatt tartják fontosnak a fenntartását. Többek szájából elhangzott olyan vélemény is, hogy ami már megvan, s negyven év alatt közked­velt, bejáratott intézmény lett, azt nem érdemes „el­pocsékolni”. Mások egyenesen pécsi nevezetesség­nek tartják a zoo-t, amit szerintük vétek lenne meg­szüntetni. Ezt a véleményt jó néhány Budapesti sza­vazat is alátámasztja: fővárosi szavazók elmondták, amikor Pécsett járnak, minden esetben felkeresik az állatkertet. Sokan, akiknek szülei, rokonai még segédkeztek az építkezéseknél, úgy érzik, ezt az örökséget job­ban meg kell becsülni. Voltak, akik az állatok elalta- tásától tartva szavaztak az állatkert fenntartása mel­lett. A politika sem maradt ki a hivatkozások közül. Az leginkább felháborodottak szerint „az állatkert bezá­ratása a városi vezetés előre eltervezett akciója". Egy Kanadából érkezett elektronikus üzenet egy kérdést tartalmaz: „Miért akarnak a magyar kormányok és önkormányzatok mindig mindent megszüntetni?” AZ INTERNETES SZAVAZAS VEGEREDMENYE A mecseki állatkert helyzetét meg kell oldani Kökényre kellene kitelepíteni 1 Nincs szükség állat­kertre, mert a város I nem tudja fenntartani 1 Elvből ellenzem az állatkertek j működését B Az a 169 voksoló, aki szerint nincs szükség a me­cseki intézményre, szintén súlyos érveket sorakozta­tott fel. A leggyakoribb indok a vízbázis védelmének megoldatlansága,aminek következtében a város egy részének ivóvízforrása évtizedek óta szennyvízzel telítődik. Mások szerint a város jobban tenné, ha „fontosabb dolgokra költené a pénzét”. Jó néhányan vélik úgy, hogy az elavult, szegényes zoo nem méltó a városhoz. A televíziózás kínálta lehetőségekre hi­vatkozva pedig sokan állítják, nincs szükség rá, mi­vel régen elvesztette a sokszor hivatkozott ismeret- terjesztő funkcióját. A kökényi parkkal kapcsolatban a legtöbben el- utasítóak, mondván, ha a jelenlegi felújítására sincs pénz, a költségesebb újra hogyan lenne. A kökényi projektet támogató 40 szavazó elsősorban arra hivat­kozott, hogy Pécsnek ugyan szüksége van állatkert­re, de nem lakott környezetben, s nem a mecseki vízgyűjtő-terület közepébe telepítve. (Előzmények, háttér: www.dunantulinapb.hu.) SZABÓ ANITA Eddig 15 milliárdot osztottak szét A Széchenyi-terv programjaira 130 pályázat érkezett a megyéből A Széchenyi-terv programjaira Budapestről mintegy 500 pályázatot nyújtottak be, a második helyen áll Borsod-Aba- új-Zemplén megye 300 pályázattal. Mindössze 70-80 pályá­zat érkezett Somogyból és Tolnából. Baranya megye a rang­sorban a középmezőnyben foglal helyet, a május 18-ai ada­tok szerint 130 pályázat érkezett innen. Baranyai körkép Január óta közel 3 ezer pályázat érkezett a Széchenyi-terv prog­ramjaira, többségük, 83 százalék vidékről, tájékoztatta lapunkat Kiss Tóth Péter, a Gazdasági Mi­nisztérium (GM) pályázati infor­mációs központjának vezetője. Ezek támogatási igénye több mint 30 milliárd forint. Országos szinten a legnépsze­rűbb az energiatakarékossági program, ezt követi a turizmus- fejlesztés és a vállalkozáserősí­tés. A pályázók 40 százaléka ma­gánszemély, növekszik viszont az önkormányzatok által benyúj­tott pályázatok aránya. Május 10-ig 230 pályázatot ha­gyott jóvá a GM. A Széchenyi- terv 100 milliárd forintjának 15 százalékát, 15 milliárd forintot osztottak szét a pályázók között. A tá­mogatás egyharmadát, mintegy ötmilliárd fo­rintot vállalkozáserősí­tő programokra, első­sorban kis- és közép- vállalkozásoknak ítél­tek oda. Többségében önkor­mányzatok nyerték el viszont azt a 6,6 milliárd forintot, ame­lyet turisztikai fejlesztésekre for­díthatnak. Emellett 3,6 milliárd forintot osztott szét a GM bérla­Igen a nyomvonaltervekre PÉCS A Székesfehérvárt és Pécset ösz- szekötő M65-ÖS út mindhárom tervezett nyomvonalával egyet­ért a pécsi város- és környezetfej­lesztési bizottság. Az előzetes környezeti hatásvizsgálatok - amelyek a kormánydöntés előké­szítéséhez szükségesek - eddigi eredményeinek részleteiről a teg­napi bizottsági ülésen tárgyaltak a képviselők. Hódosi Verától, a bizottság el­nökétől megtudtuk, a tervek sze­rint vagy Dombóváron, vagy Ka­posváron keresztül vezetne az út, a harmadik változat Sásdot és Magyarszéket is érintené. Pécs szempontjából a vizsgá­latok alapján mindhárom nyom­vonal elfogadható lenne. Tovább­ra is bizonytalan azonban, hogy az M65-ÖS út kiépítését, vagy a meglévő 6-os út szélesítésének terveit támogatja-e majd a kor­mány. (Előzmények, háttér: www.dunantulina.plo. hu) W. K. Tizenéves prostituáltak PÉCS A városból kivezető utak mellől tizen- négy-tizenhét éves lányokat állítottak elő kedden a Pécsi Rendőrkapitányság járőrei. A fiatalokkal szemben prostitúció gya­núja miatt intézkedett a hatóság, és rövid időn belül mindannyiukat bíróság elé ál­lították, ahol szabálysértési eljárás kere­tében vonták őket felelősségre. A fiatal­korú szabálysértők rendszerint megúsz- szák figyelmeztetéssel, a büntetés így tu­lajdonképpen az az őrizetben eltöltött idő, amit a bíróság elé vezetésig a fogdán kell kivárniuk a lányoknak. A visszaesők büntetése többnyire pénzbírság, illetve rövid ideig tartó elzá­rás, de a lányok a rácsok mögül szaba­dulva rendszerint ugyanott folytatják, ahol abbahagyták. A jelenleg hatályos büntetőjogi szabályozás a tapasztalatok szerint nem tartja vissza a prostituáltakat attól, hogy a lebukás kockázatát felvállal­ják. S.G. Közösségi ház a szőlőhegyen SZENTLÖRINC Szentlőrincen a hétfői testületi ülésen a képviselők megszavazták, hogy a helyi polgárőregylet, a Zártkert egyesület kö­zösségi épületet vásároljon a szentlőrinci hegyen. Simon Tihamér, a szervezet elnö­ke a Dunántúli Naplónak elmondta, a ház vételárát az önkormányzat fedezi a tele­pülésen beszedett kommunális adó egy részének átcsoportosításából. Az épület felújítását részben szponzori, részben pe­dig pályázati pénzekből kívánják fedezni. Az elnök hozzátette, az épületből elindul­va könnyebben tudják a későbbiekben a polgárőrök bejárni a szőlőhegyet, de al­kalmas lesz majd különböző előadások és továbbképzések megtartására is. b. e. SOKAN SZEMÉTTÁROLÓNAK HASZNÁLJÁK Pécsett a Berek utca szökőkútját, pedig örülni kellene, hogy működik és szépíti, hűsíti környezetét. _______ fotó, müller andre* ká sprogramra, és összesen 309 millió forint támogatást fordíthat öt nyertes cég az aktív foglalkoz­tatást segítő projektjére. Baranyában a legutóbbi ada­tok szerint a legtöbbet, ötszáz- milliót, a Hungária Szálloda-In­gatlankezelő Rt. kapta a Nádor Szállóban kialakítandó konfe­renciaközpontra. A sellyei önkor­mányzathoz turisztikai fejlesztésre kétmillió négyszázezer forint ér­kezett, a komlói MOM vállalkozáserősítő programjára közel har­minckétmilliót, egy mohácsi kft. versenyké­pes beruházásra tizen­ötmilliót, egy bólyi kft. négyszáznegyvenezret, míg a szigetvári önkormányzat hat- százhatvanezret kapott turiszti­kai célra. CSERI LÁSZLÓ Hírcsatorna KOZÁRMISLENYBEN refor­mátus templom építését tervezi több mint háromszáz hívő. A pénz előteremtéséhez adomá­nyok érkeztek Hollandiából és Németországból. Az ünnepé­lyes alapkőletétel június 2-án lesz a Villányi út mentén, a Két szekér fogadó közelében, (cs) KOMLÓN személyi változások történtek a Hungária Biztosító Rt. Dél-dunántúli Igazgatóságá­nak helyi fiókjánál. Az eddigi vezető, Szőke Károlyné sikeres üzleti szakmai múlt után került az igazgatóság székházába, ve­zető beosztásba. A komlói fiók irányításával Kovács Istvánt, a pécsi székhelyű Dél-Baranyai Fiók igazgatóját bízták meg, aki a jövőben a két egység irányítá­sát egyszerre látja el. (wk) ÖTLETEKET gyűjtöttek az ECE- központhoz. A szakmai zsűri döntésének értelmében Tóth Pé­ter építész nyerte el a Pécs, Czmderi-tömb kereskedelmi köz­pont külső építészeti kialakításá­nak meghívásos tervezési ötletpá­lyázatát. A budapesti székhelyű, de pécsi érdekeltségű építészvál­lalkozás tagjának legjobb ötleteit a jelenleg beépíteüen területre megálmodott ECE üzletközpont kiviteli terveinek elkészítésénél felhasználják a beruházók, (sn) ÉKESTÉK. Ma 20.00 órai kez­dettel Pécsett a Vasutas Művelő­dési Házban (Váradi A. u. 7/2.) a Pécs-Baranyai Értelmiségi Egye­sület és Klub vendége Judith Sho- rer Várnai, Izrael magyarországi nagykövete lesz. Műsorvezető: Havasi János. A rendezvényt a Dunántúli Napló támogatja. ■ Zöld út az elektronikus aláírásnak Az Országgyűlés kedden este elfogadta az elektronikus alá­írásról szóló törvényt. Hatályba lépésétől az e-kereskede- lem és az elektronikus pénzintézeti tevékenység robbanás- szerű fejlődése várható. Az önkormányzatoknak pedig ren­deletben kell kimondaniuk, hogy illetékességi területükön használható az elektronikus aláírás. mészetesen egyelőre olyan ügyek intézhetőek ezen a mó­don, amelyek nem illetékkötele­sek, mert az il­letéket egyelő­re csak bélyeg­ben lehet leró­PÉCS Pécs városa már 1998-ban nyert egy pályázaton, amelynek gyü­mölcse a Pécsi Tudományegye­temmel (PTE) elkészíttetett ta­nulmány az elektronikus aláírás bevezetéséről, mondja Zalán László (képünkön), a pécsi ön- kormányzat információs osztá­lyának vezetője. A polgármeste­ri hivatal eszközrendszere és szoftverei megfelelőek, időben felkészültek tehát. Az osztályve­zető szerint körülbelül fél év kell ahhoz, hogy az elektroni­kus ügyintézés beinduljon, tér­ni. Információs társadalom, in­formatikai vá­ros elnevezés­sel indult el az 1998-as pro­jekt, amelynek egy-egy modulja volt az, hogy a város polgárai számára egy közhasznú és egy hatósági információs rendszert kell kialakítani, mondja dr. Ju­hász Pál, a PTE Egyetemi Infor­matikai Szolgáltató Központ igazgatója. A hatósági informá­ciós rendszer megvalósításához pedig az elektronikus aláírás le­hetősége nélkülözhetetlen, s ez most a törvény elfogadása által nyert zöld utat. A törvény három típusú elektronikus aláírást különböz­tet meg. Egyszerű elektronikus aláírás az, amelyet egy elektro­nikus szöveg alatt helyeznek el. Ennek az elfogadását nem lehet megtagadni, de a bíróság mérle­gelheti elfogadását. A fokozott biztonságú elektronikus aláírás már alkalmas az aláíró azonosí­tására. Harmadik szintként a törvény a minősített elektroni­kus aláírást határozza meg, amelyet hitelesítési szolgáltató minősít. Ez utóbbira azért van szükség, mert az elektronikus aláírások önmagukban nem bi­zonyítják feltétlenül az aláíró személyazonosságát. A törvény háromfajta elektro­nikus dokumentumot is megkü­lönböztet. Az egyik olyan jelso­rozat - szöveg, hangfelvétel, tér­kép, videofelvétel -, amit elekt­ronikus aláírással láttak el. A második szint már jellemzően szöveg, de társulhat hozzá fejléc vagy ábra is. A harmadik szint az elektro­nikus okirat, amely már jogokat és kötelezettségeket is rögzít, s aláírója a jogokat és a kötele­zettségeket vállalja és elismeri a családjogi vagy öröklésjogi ügy­letek kivételével, amelyeket nem lehet elektronikus aláírás­sal rendezni. CSERI LÁSZLÓ Rengeteg a passzív dohányos Idén a május 31-ei, azaz mai Nemdohányzó világnap jelmondata - „Dohány­füstmentes környezetet - tiszta levegőt” - azokra a veszélyekre hívja fel a fi­gyelmet, amelyeket az elszí­vott cigarettákból a környe­zetbe jutott dohányfüst okoz. A dohányiparnak a dohányzás vé­delmében felhozott érvei közé tar­tozik az állítás, hogy a dohányzás „felnőtt emberek szabad választá­son alapuló döntése”. Nyilvánvaló azonban, hogy nagyon sok nem­dohányzó ember is kénytelen akarata ellenére dohányfüsttel szennyezett levegőt szívni. A környezeti dohányfüst, amelynek hatása különösen a zárt helyiségekben érvényesül, tartalmazza mindazokat a károsí­tó anyagokat, amelyeket a do­hányzó ember által beszívott ci­garettafüst, bár annál jóval ki­sebb töménységben. A környeze­ti dohányfüst töménysége attól függ, hogy milyen nagy a szóban forgó helyiség, hány cigarettát szívtak el, és milyen a szellőzése. A környezetben lévő dohány­füst beszívása elsősorban a kis­gyerekek egészségét károsítja. A dohányos szülők gyermekei éle­tük első 2-3 évében gyakrabban kapnak légúti fertőzést. Azt is megfigyelték, hogy a dohányfüs­tös környezetben felnövő gyer­mekek tüdeje visszamarad a fej­lődésben. Különösen káros, ha az anya a terhesség alatt dohány­zik és a passzív dohányzás hatá­sainak teszi ki magzatát, de nem közömbös a születendő gyermek egészségére, ha a terhes anya a mások által kifújt cigarettafüstöt lélegzi be. SAROK ZSUZSA i » > V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents