Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-30 / 146. szám

Ili 2001. Május 30., szerda EGYHÁZASKOZÁR BEMUTATKOZIK 9. OLDAL E S T O F U EGYHÁZASKOZÁR történeté bői. A késő római leleteiről és kőkori kerámiatöredékeiről is híres község neve az idetelepült kazárokra utal, a néphagyo­mány szerint egy Kozara nevű nemesasszony birtokára. „Egy- házas” is. azaz korán van temp­loma. A kozári határ egy törö­kön aratott győzelem, magyar foglyok kiszabadításának emlé­két is őrzi. Gyökereiben rác és lutheránus német település, ahova a háború utáni kitelepíté­sek után csángókiérkeznek. 1772-ben mezővárosi rangot kap, copf stílusú evangélikus temploma 1786-ra épül fel. Több védett építészeti értéke van. Itt született Hatos Gyula, a megye neves történetírója. ■ VEZETŐK, képviselő-testület. A község polgármestere a több­ször is bizalmat kapó Weisz Pé­ter, aki a tagja volt a megyei közgyűlésnek is. Alpolgármes­ter Miklós István, képviselők: Miklós János, Hosszú István, Hollós Ferenc, Téczely Gábomé, Nyisztor József, Horváth József. Szociális és egészségügyi bi­zottságuk is van. Körjegyző Úti Ferenc. m ZÁSZLÓÁTADÁS. A millenni­umi pünkösdölő zászlóátadási ünnepségét a két község június 3-án az egyházaskozári iskola udvarán tartja meg. Az ünnepi műsor 9 órakor kezdődik, a millenniumi zászlókat 14 óra 50-kor adja át dr. Szili Katalin, a Parlament alelnöke. ■ Közös hullámhosszon Egyházaskozár polgármestere, a hegyhátmaróci születésű Weisz Péter (első kis képünkön) közismerten temperamentumos em­ber. „Szomszédjával”, Cseke Józseffel, Tófű polgármesterével (második kis képünkön) nem először és minden bizonnyal nem utoljára ülnek le rövidebb-hosszabb diskurzusra, hogy a két te­lepülés jelenét-jövőjét vitassák, számvetést is készítve. Ami az infrastrukturális fejleszté­seket illeti, a nyolcvanas évekre is jellemző volt Egyházaskozár és a körjegyzőséghez tartozó falvak - Szárász, Tófű, Hegyhátmaróc - együttműködése - mondja Weisz Péter. Az utak aszfaltozása, ké­sőbb a gázveze­meg. A kilenc­szerűbb üveg- ........ szálas optikájú rendszert is közösen építtettük ki, amihez később több környékbeli település, Bikái, Nagyhajmás is csatlakozott. Cseke: Társult formában sokkal nagyobb az érdekérvényesítő erő, a közművek egy jórészéhez ingyen és bérmentve jutottak a lakók Tó­fűn is. A vízért nem kellett fizetni, a telefon 5-6 ezer forint volt lakáson­ként - nálunk gyakorlatilag minden lakott házban van telefon! A gáz 57 ezerbe került. Weisz: A kommunális adó 4000 forint, de szervezett a szemétszállí­tás, és az önkormányzat ma köb­méterenként 30 forinttal járul a víz­díjhoz! A szennyvízberuházás la­kosságra háruló majdani költségeit is szeretnénk 100 ezer forint körüli áron tartani. Jövőre szeretnénk pá­lyázni ezzel a beruházási igé­nyünkkel, az indítása 2005-re, 2006-ra várható. Cseke: Ehhez lakás-előtakaré- kossági akcióba léptek be a lakók havi 1500 forint befizetésével, ami­hez 30 százalék állami támogatás já­rul. Ez azt jelenti, hogy nem egy­szerre kell majd kifizetni ezt a pénzt, de összejöhet 140-150 ezer is - és a többletet fordíthatja a fürdő­szoba-felújításra is. Erre a lakókkal már szerződést is kötöttünk. Weisz: A szolgáltatók közt nem egy akad, amelyik azt hiszi, hogy nekünk, a falvak lakóinak kell Id- lincselni, törleszkedni náluk. Ne­megyszer jómagam világosítottam föl erről a szolgáltatók egy-egy kép­viselőjét, aki a piacon mindenható­nak hitte magát. Vagy például sem­miképp sem osztottam a szaktárca véleményét, amely a gyökérzónás szennyvíz-elhelyezést javasolná. Az a kezelési mód 3-5 hektáros te­rületet követelne a szennyvíz el- apasztásához, nem szólva arról, hogy hideg teleken egyszerűen működésképtelenné válna! Erről másutt, mások kárán már meggyő­ződhettem. És még a társulásnál maradva: egyre többen jönnek hozzánk, hogy a Bikallal közös is­kolánk működését tanulmányoz­zák. Bikaion van az alsó tagozat, itt a felső 130 diákkal, és a társulásnak már az is nagy nyeresége, hogy eredményeként Tófűnek, ahonnan 21 iskolás jár a közös intézmény­be, nem kell a fejkvóta után kiegé­szítő összegeket fizetnie. Az iskola német nemzetiségi tagozatos, a megnövekedett érdeklődést jellem­zi, hogy még Nagyhajmásról is jár­nak ide 17-en! A társulással megta­karított önerő és a pályázatok ered­ményeként olyan fejlesztések tör­téntek, amit egy városi iskola is megirigyelhet. Csak a kémialabor 3 millióba, a húsz új számítógép 8 millió forintba került. Az iskola in­ternetes információs központja a Weisz: És minden megtalálható: óvoda, a községeket ellátó házior­vos, saját védőnői szolgálat, gyógy­szertár, takarékszövetkezeti fiók, posta, a Sásdi Áfész önkiszolgáló ABC-je. Egyébként a helyi óvodá­ban 45 gyerek van, a számuk két év múlva növekedni fog. A Virág vagy az Ifjúság utcában is zömmel fiata­lok laknak, és a megüresedő házak iránt is ifjú házasok érdeklődnek. Egyházaskozár büszkesége a közelmúltban megújult iskola FOTÓK: LÄUFER LÁSZLÓ teleház funkcióját is betölti. Felújí­tottuk a vizesblokkot, lambériával borítottuk az iskola szárazkapuját, és az épület homlokzati díszeit is eredeti formájukban állítottuk visz- sza, ahogy azt a német kőművesek kialakították még a századelőn. Hegyhátmaróc és Tófű közösen nyert egy iskolabuszt... Cseke: Szülte háztól házig szállít­ja a gyerekeket. Ez a néhány kilo­méter nem távolság. Cseke: Tófűt is meg lehet nézni - új játszóterét, felújított templomát. Viszont a bányabezárások bennün­ket súlyosan érintettek. Sokan nem tudták, mit kezdjenek magukkal... A159 lelkes községben minden har­madik családot a bánya tartotta el, 64 nyugdíjasunk van, közülük töb­ben 10-15 ezer forintból tengődnek, 20-an állástalanok. A munkaképes korúak száma nem éri el a félszázat, bár a döntő többségük ismét talált BikaiQ 0 Aisamocsoiéd EMHémmte Vásáro§dombó 0 HeíyflítmSrteb * Gerényes 'D^ _ rÚFÜ Szalatnak Kovászát KárászQ; q / Vékény Mecsek. ’Magyaregtegy Vtfga polöske í> Magyarszék^ OMeáakjáwsi Oroszló jVázsnok ■ ^Felsőegerszeg ' Mecseftfalu Bodolyä- < -^Magyar- bér hertelend sztenyés munkát a téeszből kivált kft.-kben vagy Alsómocsoládon, Mágocson. így is kevés családnak jut pénze ar­ra, hogy a házát rendbe tegye, új pe­dig talán 1990-ben épült utoljára. Az érdeklődő is kevés, pedig az eladás­ra kínált telkeken szennyvízcsator­nán kívül itt is van minden. Weisz: A most 930 lelkes. Egyhá- zaskozáron a kilencvenes évek ele­jén 300 munkanélküli volt, akik évekig vegetáltak. Mára 5 százalék körülire csökkent a munkanélküli­ségi ráta, felszámolását a vállalkozá­sok megerősödése mellett a telepü­lések közti kis távolság is segítette. És rendkívül nagy szerepe volt és van a lakossági összefogásnak Tó­fűn és Egyházaskozáron egyaránt! Tófűn így alakult át, szépült meg a falu képe, újult meg a templom, ná­lunk így épülhetett fel az új katoli­kus templom 1996-ban! Horváth Margit építész ingyen bocsátot­ta rendelkezé­sünkre a tervdo­kumentációkat, ami egyébként milliókba is ke­rülhetett volna. Az itt élő, jórészt csángó katolikus közösség 4 milli­ót gyűjtött össze - a Pécsi Püspök­ség jelentős segítségével 24 milliós volt az egész beruházás. 1996 au­gusztusában tették le az alapkövét, és a lakók összefogásának, munka­szeretetének köszönhetően már de­cemberben fel is szentelték! ■ Hintón járó vállalkozás Az állásukat vésztők aránya Tó­fűn lényegesen magasabb volt, mint Egyházaskozáron. Napja­inkra a szászvári Agroszász, a TomakoTej Kft. (Tófű, Hegyhát­maróc és Egyházaskozár betűi­ből formáltak a nevét), az alsó- mocsoládi Délhús, az Agropig nyújtott ismét lehetőséget a falu számára, ahol korábban minden harmadik családnak a bánya adott kenyeret. Néhányan Dom­bóvárra, Szászvárra, Komlóra in­gáznak, ahol egy-egy varroda nőknek kínál munkát. A valami­kor kacsa- és libaneveléséről ne­vezetes községben két csirketar­tó révén a húscsirke-nevelés van felfutóban, a földművesek közt a traktornál is bérmunkát vállaló Bede Ármin a legjelentősebb. Két háznál van ló. A lótartók egyike, Kerti Árpád most vásárolt hintót - az 50 fős panziót üzemeltető kozári Szuppi Ifjúsági Szálló és Lovasudvarhoz szeretne kapcso­lódni szolgáltatásaival. Egyházaskozár hamarabb túl­juthatott a mélyponton. Az egy­kori Haladás Tsz német tulajdon­ba kerülő szarvasmarhatartó tele­pén az 1200-as állomány a felére csökkent ugyan, de így is 70, többségében helyi család megél­hetését biztosítja. A földek jó ré­sze a hagyományos művelést folytató, szárítóval, gépkocsi- parkkal, kombájnnal rendelkező Ládás Kft. tulajdona, amely 8-10 embernek ad munkát, és nagy szolgálatot tesz a helyi gazdák­nak a sertés-integrátor szerepkö­rét vállalva. Segíti az állatok érté­kesítését ,- felvásárlását, szállítá­sát. A gazdák piacérzékenységé­re Csemez Zoltánék családi vállal­kozása ad példát, ők a Herbáriá- val szerződést kötve gyógynövé­nyeket - egyebek közt kamillát termesztenek. Névrokona, Cse­mez László, a csirkéről a juhte­nyésztésre állt át kétszázas törzs- állománnyal. Millenniumi Közeledvén az ünnephez, sorol­hatjuk a helyi civil szervezeteket. A kozári Német Nemzetiségi Egyesület, a Domokos Pál Péter Csángó Hagyományőrző Egyesü­let, az egyházi felekezetek, kozári Általános Művelődési Központ, a falu Nyugdíjasklubja, az önkor­mányzatát most megalakító Ifjú­sági Klub egyaránt kiveszi a ré­szét a vasárnapi pünkösdölő szervezéséből. De említhetjük a Kolping helyi szervezetét, vagy a sakk, az asztaltenisz és a foci ré­vén a tömegsportot összefogó, s most ünnepi tornát tartó községi sportkört is. Noha Tófű nagysága miatt sem bővelkedhet hasonló szerveze­tekben, de a nyaranként megtar­tott falusi lakodalmasa, a szüreti bál, a gyermeknaphoz vagy más alkalomhoz kötött falunap arról árulkodik, hogy ők sincsenek szervezőerő híján, ám sok szállal •• 1 •• J • • 1 // punkosdolo kötődnek a pár kilométerre lévő „szomszédvárhoz” ebben is. A június 3-i zászlóátadási ünnepet magától értetődő, hogy a két ön- kormányzat közösen rendezi a kozári iskola udvarán - rossz idő esetén az iskola korszerű torna- csarnokában. Az eseményre a Babarci Fúvószenekar mozgósít­ja majd a lakosságot 9 órától, majd 10 órától valamennyi temp­lomban pünkösdi istentisztelet lesz. A délutáni kultúrprogram fő támogatója az OTP Bank Rt., hogy 13 órától ismét a babarciak fúvószenéje gyűjtse össze az ün­neplőket. 13 óra 30-tól a szalatna- ki kórus, 14 órától a Mecsek Táncegyüttes ad műsort, majd a fő esemény, a Tófű-Egyházasko- zár millenniumi zászlók átadása következik, melyeket dr. Szili Ka­talin, a Parlament alelnöke nyújt át a községeknek. A megyei em­léklapokat, érmeket Bokor Béla, a A falvak lakói, így Gyurka Mihályné népi iparművész is készúl a hétvégi ünnepre Megyei Millenniumi Intézőbi­zottság társelnöke, a megyei köz­gyűlés alelnöke adja át. Ezután a Mágocsi Tánckar, majd a Domo­kos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület és a német egyesület lép fel, melyet 20 órától bál kö­vet, 23 órakor pedig tűzijáték lesz a község főterén. Telkek itt is, ott is Főként fiatalok érdeklődnek A kozáriak ugyan optimis­ták a falu számbeli gyara­podását illetően, az óvodá­sok száma például növe­kedni fog, a házvásárlók, te­lek után érdeklődők is fő­ként olyan házaspárok, ahol gyermekáldás várható. Mindamellett természetesen szívesen fogadják a letelepedni szándékozó, itt kopogtató fiata­lokat, a rendezési terv is készü­lőben van. Tudnak azért 3-4 tel­ket kínálni így is - az ár, a be­építési kötelezettség és a támo­gatás mértéke - kezdve a telek fekvésétől, nagyságától - több mindentől függhet, de elsők közt az önkormányzattal kötött megállapodás tartalma a mérv­adó. A polgármesteri hivatal óvatos becsléssel legfeljebb 150 ezer forintos letelepedési támo­gatást említ. Ez testületi döntés kérdése. Mintegy 500-600 ezer forin­tért lehet esetleg öreg, felújítan­dó házat vásárolni Tófűn. Itt egyelőre csak a gázvezetéket nélkülözik, egyébként minden más közművel el vannak látva. Maga a szép fekvésű kis falu fél­úton fekszik Szászvár és Egyhá­zaskozár között, a közlekedési útvonallal átszelve, megfelelő közlekedési feltételekkel, hor­gásztavak, fenyvesek szom­szédságában. A hatvan tófűi házból jelen­leg ötvenhat lakott, négy el­adásra kínált. Itt a porták na­gyok, gyakran 600-800 négy­szögöl gyümölcsöst is jelente­nek, és a lakható házak is csak esetenként kerülnek többe 1 millió forintnál. TÓFŰ TÖRTÉNETÉBŐL. Ne­vét Thofew változatban 1382- ben olvashatni először, a török hódoltság végén szerbek lakják, majd XVII. század első felében német telepesekkel népesül be a pusztává lett település. 1930-ban 299,1970-ben 231, ma 159 lako­sa van. Az evangélikus templom újraépítésénél egy középkori kastély romjaira bukkantak. Sa- ját intézményei nincsenek. ■ VEZETŐK, képviselő-testület. A falu polgármestere Cseke Jó­zsef. Alpolgármester Walke Miklós. Képviselők: Bede János­áé, Bandi Jánosné, Kovács Jó- zsefné, Vörös István. ________■ Az oldal a két község támogatásával készült Jubileumi újjászületés A Hábi-patakról, vízjárásos rétjei­ről ismerős Tófűn az elmúlt évti­zedben hűtőrendszerrel ellátott, korszerű ravatalozó épült, a köz­ségnek süj játszótere, közelmúlt­ban kialakított orvosi rendelője van, az önkormányzat állatmérle­get vásárolt a gazdáknak. Itt is a templom, az újjáépítésének 100. évét ünneplő neogót stílusú evan­gélikus templom tavalyi tatarozá­sa bizonyította, milyen erő van az összefogásban. Annak idején is lakók közös erejéből született, vi­zenyős területre emelték, ezért egy évszázada annak, hogy a mai, kisebb magaslaton építették újjá. A mostani tatarozás eredmé­nyeként a templom szinte teljes­séggel megújult, de feledtette régi külsejét a fűzfáival, gesztenyéivel hangulatos főtér is, ahol szinte mindenki tett valamit ezért: füvet kaszáltak, virágládákat helyeztek ki - nemcsak a templom köré, de a téren, és térre futó kis utcákon számos helyre. ______________■ A tófűi templom padozatai az orgonával ■) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents