Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-28 / 144. szám

H 2001. Május 28., hétfő BAR ANY A I 5. OLDAL T U K O R Sokallják a jogdíjat Célzott ellenőrzések lesznek - A zenés önkormányzati rendezvények kedvezményt kapnak Idén nyáron a megyében az üdülőterü­leteket előtérbe helyezve végez majd el­lenőrzéseket a szerzői és jogvédő iroda, és főleg a szezonálisan működő egysé­gek körében vizsgálódik az után, hogy ki-ki befizette-e a kötelező jogdíjat a nyilvános zeneszolgáltatás után. Baranyai körkép Idén mintegy tíz százalékkal emelkedtek a nyilvánosan előadott irodalmi, illetve zene­művek után fizetendő szerzői jogdíjak. A nyil­vános előadáson nem kell feltétlenül koncer­tet, műsoros estet érteni. A belvárosi kávéház­ban duruzsoló kellemes háttérzene ugyanúgy jogdíjköteles, mint a külvárosi italbolt polcá­ról recsegő rádióműsor. Fizetni kell természe­tesen a diszkók, egyéb táncos rendezvények, utcabálok után, de bejelentés- és fizetésköte­les a szálloda- vagy kempingtulajdonos és a cukrászda üzemeltetője is, ha zenét szolgáltat a vendégeinek. A szerzői jogról szóló törvény idén némi­képp módosult, és új kategóriákat vezetett be a belépődíj nélküli rendezvények esetében. Eddig ugyanis egy kalapba tartoztak a néhány tucatnyi érdeklődőt megmozgató, ingyenes nyilvános műsorok és a nagy látogatottságú sör- és borfesztiválod vagy falunapok.- A belépő nélküli rendezvények közül kü­lön kategóriába kerültek a településnapok, a majálisok, a sör- és borfesztiválok és a bú­csúk - mondja Orgoványi Attila, az Artisjus Szerzői és Jogvédő Iroda pécsi kirendelt­ségének vezetője. - E rendezvények eseté­ben lényegesen nagyobb léptékekben vál­tozik a díj mértéke, mint egyébként. A leg­kisebb alapdíj egy legfeljebb húszfős, be­lépő nélküli, zenés, avagy zenét is felhasz­náló rendezvény esetében ezeregyszáz- hatvanöt forint. A fesztiváloknál viszont háromszáz főig egységesen tízezer forint a díj, helyszínenként és naponta, egy ötez­res eseményen pedig hatvanháromezer- hatszáz forint alapdíjat ír elő a törvény. Az önkormányzati rendezvényeket a jogsza­bály megkülönbözteti, és kedvezmények­kel illeti. A pécsi kirendeltségen rengeteg ügyfél tett panaszt az első negyedévi számlák miatt, nemcsak a tízszázalékos díjemelkedés, ha­nem az arról szóló előzetes értesítés elmara­dása miatt is. Sokan arra hivatkoznak, hogy ha tudták volna, hogy ennyibe kerül a zene­szolgáltatás, akkor inkább eltávolították volna a nyilvános rádiót, a televíziót vagy a magnót. A vendéglátótérben található kikapcsolt ké­szülék ugyanis ugyanúgy jogdíjköteles, mint a használatban lévő.- Mi a csekkel együtt küldjük ki a tarifa mó­dosításáról szóló táblázatot, ami egyébként a Magyar Közlönyben már az év elején megje­lent - mondja az iroda vezetője. - Aki érintett a szerzői jogdíj fizetésében, annak a jelenlegi szabályozás szerint magának kell tájékozódnia a változásokról. Egy átlagos nyitva tartású, pécsi belvárosi húsz férőhelyes, plusz hasonló befogadóké­pességű kerthelyiséggel rendelkező étterem idén húsz-harmincezer forintot fizet negyed­évente, ha folyamatosan szolgáltatja a zenét a vendégeinek. A díj megállapítása egyébként számos körülmény - vendéglátós kategória, nyitvatartási idő, funkció, helyszín - függvé­nye, és sok esetben a törvény végrehajtóinak van min egyezkedniük a tulajdonosokkal, üze­meltetőkkel.- A tapasztalatunk szerint a vendéglátóhe­lyek - különösen néhány ellenőrzés után - ma már maguk is jelentik a jogdíjfizetési szándé­kukat, de az alkalmi rendezvények esetében csak nagyon kevesen tesznek eleget ennek a kötelezettségüknek - hangsúlyozza Orgoványi Attila. - Felszólításra az ügyfelek küencven szá­zaléka befizeti az elmaradt díjat, amit mi az el­ső mulasztásnál nem duplázunk meg, holott erre lehetőségünk lenne. Ha egy rendezvény­ről csak utólag szerzünk tudomást, becslések alapján akkor is kiróhatjuk a díjat. Idén nyáron Baranyában az üdülőterületeket előtérbe he­lyezve végzünk majd ellenőrzéseket, főleg a szezonálisan működő egységek körében. (Háttér: www.dunantulinalp.ha) s. c. A szerzői és jogvédő iroda bevételeinek megoszlása Baranyában (2000) Féléves szabadság a pedagógusoknak? Pécs-Budapest Hatszázezer közalkalma­zottat érintő életpályaprog­ram kidolgozásáról kezde­nek tárgyalást hamarosan a kormány és a közszféra szakszervezetei. A program része az is, hogy a pedagó­gusoknak ötéves munka után féléves fizetett szabad­ság járna. Az életpályaprogram létrehozá­sával a kormány célja a pedagó­gusok, az egészségügyben, a szo­ciális területen, a kulturális intéz­ményekben, a közigazgatásban dolgozók kereseti viszonyainak érzékelhető emelésén túl az önál­ló nyugdíj- és egészségbiztosítást is tartalmazó szociális rendszer kialakítása. A kormány bevezetné a nyug­díjba vonuló számára adható bú­csúpénzt, és fokozatosan azt is, hogy ötévnyi munka után - első­ként a pedagógusok - félévnyi fi­zetett szabadságot kapjanak. A parlamentben egyébként rövide­sen végszavazás várható arról a törvénymódosításról, amelynek alapján júliusban életbe léphet a köztisztviselői életpályarendszer. Már 1985-ben, mielőtt első íz­ben megszületett volna a nem a teljes centralizmus jegyében mű­ködő oktatási törvény, a terveze­tében még benne volt az a kitétel, mely szerint minden hét év után fizetett alkotói szabadságot bizto­sítanak a pedagógusoknak - mondja dr. Frank Gábor, a pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskola- központ igazgatója. Ez aztán ki­került a végleges törvényből, pe­dig több nyugati országban kivá­lóan működő rendszerről van szó. Sok pedagógus ez alatt tan­könyvet írhatna, vagy felfrissít­hetné tudását. Ennek a rendszer­nek azonban összefüggésben kel­lene lenni azzal a korábban szin­tén elhalt tervezettel, amely sze­rint a város állandó helyettesítő pedagógusokat alkalmaz, akik a bármüyen ok - tartós továbbkép­zés, betegség stb. - miatt kiesők pótlását megoldhatnák; ez a rend­szer él például Németországban. A rendszerváltás utáni kor­szak nagy iskolaátszervezési idő­szakában a szakszervezetek ve­tették fel Pécsett a helyettesítési rendszer lehetőségét az állásta­lanná váló pedagógusok érdeké­ben, mondja Tóth Béla, a polgár- mesteri hivatal közoktatási cso­portvezetője. Természetesen, ha a kormány bevezeti a féléves sza­badság lehetőségét, a fenntartó­nak gondoskodnia kell a helyette­sítésről, de ennek anyagi feltétel- rendszerét előbb meg kell terem­tenie. CSERI LÁSZLÓ Segélyből újjáépült gyülekezeti házat avattak SZENTLÁSZLÓ A jugoszláviai háborúban elpusztult Szentlászló köz­ség ünnepelt tegnap: a ma­gyar kormány által biztosí­tott segélyalapból újjáépült a községi református gyüle­kezeti ház, melyet Németh Zsolt, a Külügyminisztéri­um államtitkára adott át. A magyar kormány 1999-ben 200 millió forintos segélyalapot hozott létre azért, hogy a magyarlakta te­lepüléseken a déli háborúban el­pusztult közösségi épületeket rendbe lehessen tenni. Köztudott, hogy különösen a Szentlászló kör­nyéki településeket viselték meg a harcok; ezért volt öröm a térség la­kóinak az a tegnapi ünnep, me­lyen az újjáépített, közel 200 férő­helyes református gyülekezeti há­zat avatták fel ebből a pénzből. Az ünnepen hálaadó istentisz­teleten a messziről érkezett Erdé­lyi Géza, a Szlovákiai Református Egyház püspöke hirdetett igét, majd Németh Zsolt államtitkár millenniumi zászlót adott át a Horvátországi Magyar Reformá­tus Egyháznak. A zászlót Kettős János rezidens vette át, akit Bara­nyában is jól ismerhetünk, hi­szen a jugoszláviai háború alatt a • Baranyába menekültek lelkipász­tora volt hosszú ideig, s többnyi­re Nagyharsányban és Harkány­ban munkálkodott. A szentlászlói templom hely­reállításának koordinálását an­nak idején a Magyarok Világszö­vetsége vállalta, ám eddig az új­jáépítés nem történt meg. Ezért a helybéliek az istentiszteleteket a tegnap átadott közösségi ház­ban tudják a jövőben megtarta­ni. K. F. Zöldebb út a bringásoknak A forgalomszámlálási adatok szerint egyre többen kerékpá­roznak. Az idei szezon lényegében most kezdődik, mind gyakrabban találkozhatunk majd szerte a baranyai utakon is a túrázók biciklikonvojaival. Baranyai körkép Az-autósok szemében a közleke­dés másodrendű polgárai a kerék­párosok, s ennek a lenézésüknek gyakorta jelét is adják. Az új köz­lekedési szabályok szelleme ezt is kontrázza, s remélhetően már jú­nius 2-án is tapasztalhatják a Pé­csi Túrakerékpáros és Környezet­védő Klub Pécsről induló, közel 200 kilométeres teljesítménytúrá­ján részt vevők. A KRESZ-szabályok ez év má­jusi módosítása nem csak a közle­kedési kultúra színvonalán akar emelni, de például egészségügyi, környezetvédelmi és gazdasági okokból a bringásokat is pártol­ják. A piros háromszög - elsőbb­ségadás kötelező - alá új tartalmú kiegészítő tábla kerülhet, amely a kerékpárút elsőbbségére is felhív­ja a figyelmet. A zsákutcát jelző hagyományos T-betű is kie­gészülhet egy kerékpár ábrá­jával, ebben az esetben csak négykerekű- ekre vonatko­zik az eredeti jelzés. Ugyan­ez megjelen­het a behajtani tilos tábla kísérőjeként is. Ugyan­csak a szabadabb mozgást segíti, hogy az egyirányú forgalmat jelző tábla ellenére a kijelölt kerékpár­sávon a bringások a forgalmi irány­nyal szemben is kerekezhetnek. Ezt az utóbbi megoldást csaknem egész Európában már régen beve­zették. A KRESZ-módosításoknak a bringásokat érintő „táblás része” csak 2002. januárjában lép életbe. Annyiban is van ok a várakozásra, mert az új rendelkezések között <zf4) nehezen értelmezhetők is akad­nak. Lapunkban már megemlítet­tük a kerékpárosoknak megenge­dett legmagasabb sebességet - óránként 40 kilométer -, ami az országúti versenybringásokat de­rűs mosolyra készteti, de a rendel­kezésből más gondok is adódhat­nak. Például hogyan mérje valaki, hogy éppen mennyivel megy? Ez nemcsak a felső sebességhatárra vonatkozik. Van olyan útszakasz - a gyalogosok és kerékpárosok ré­szére kijelölt zóna -, ahol 20 kilo­méteres sebes­séggel pedá­lozhatnak, a gyalogosok számára kije­lölt . területe­ken azonban már csak 10- zel. Ha túllé­pik, megsze­gik a szabályt. Ezek az előírá­sok május 1-jétől már élnek. Kér­déses viszont, hogy az a kocogó, aki 15-20 kilométeres sebességgel fut, szintén számíthat-e arra, hogy a hátába villant a traffipax? Színjátszó, parkavató gyermeknap A Central Park első napján FOTÓ: MÜLLER A. Baranyai körkép Az időjárás kegyeibe fogadta a gyermeke­ket, igazi nyári hétvége köszöntött ránk, és ezzel nyitott szabad utat a sokféle prog­ramhoz. Pécsett játszóparkot avattak, Sellyén pedig a tizedik ifjúsági fesztivált koronázták meg egész napos tánccal, já­tékkal és jókedvvel. A hét végén sokfelé tartottak gyermeknapi ün­nepséget megyénkben, s köztük több kiemelke­dő rendezvény is volt. Szombaton a pécsi Szivár­vány Gyermekház délelőtt a Marcipán Színház mesedarabjával fogadta a gyerekeket, délután pe­dig nagy sikerrel zajlott a Kárpát-medencei mű­soros gyermektalálkozó. Ekkor kaptak különféle díjakat a gyermekház szakkörei, eredményt hir­dettek az olvasás éve alkalmából rendezett mese­illusztrációs pályázat résztvevői között. A prog­ramokban a helybéli gyermekeken kívül részt vettek a horvátországi Baranya-háromszögből, il­letve a Vajdaságból érkezettek. Vasárnap a Sza­badka „Vajdasági Kultúrkör” gyermekcsoportja a nagyárpádi kultúrházban adott műsort, amit a helybeliek hasonlóképpen műsorral viszonoztak. Szombaton avatták Pécs legújabb szabadidő- központját, a Central Parkot, amit az erőmű rekultivált zagyterületén, a Tüskésréten alakított ki a Pannonpower Rt., amely tágas térrel, csóna­kázásra alkalmas tóval várja a kikapcsolódni vá­gyókat. Ugyancsak szombaton zajlott Pécsváradon nagy sikerrel az Országos Weöres Sándor Gyer­mekszínjátszó Fesztivál regionális rendezvénye, amely kapcsolódott ahhoz a baranyai gyermek- és ifjúsági találkozóhoz, melyre az idén tizedszer került sor. A fesztivál a pécsieken kívül megmoz­gatta Himesháza, Pécsvárad, Sellye és Szentlő- rinc települések közönségét is, hiszen április 8- án a himesházi néptáncfesztivállal startolt és a tegnapi sellyei megyei gyermektalálkozóval feje­ződött be, s volt közben kisdiákfesztivál, sőt fú­vószenekarok vetélkedése is. Tegnap Sellyén több mint ezer gyermek vett részt a stand területén megtartott játékos, táncos fesztiválzárón, Nórántné Hajós Klára polgár- mester asszony nem kis örömére. Ugyanis az ő ötlete volt, hogy eztán a baranyai gyermektalál­kozókat váltakozva, más és más településen ren­dezzék meg. Sellye kitett magáért: a helyi peda­gógusok, iskolai-óvodai alkalmazottak szervez­ték a játékprogramokat, melyeket néptáncosok műsora fűszerezett. Délelőtt a pécsi Mátyás Ki­rály utcai, Jókai úti, valamint a szebényi és az egerági néptáncosok adtak műsort, délután pe­dig a pécsi Bártfa utcaiak és a himesházi tánco­sok ropták. A X. Baranyai Gyermek és Ifjúsági Fesztivál rendezői nevében Tasnádiné Hardy Judit, a Ba­ranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány titkára elmondotta, hogy a sellyei összejövetel valóban méltó zárása volt a fesztiválnak. KOZMA F. Hírcsatorna SZEDERKÉNYBEN a Gerusai Alapítvány szervezésében má­jus 30-án rendezik meg megyei szinten első ízben a szociális otthonok lakói, munkatársai számára a Kihívás napját. A délelőtt 10-től délután 14 óráig tartó szórakoztató vetélkedőn nyolc baranyai otthon vesz részt. (aa) SELLYÉN a közterületek virágo- sítási programjának nagy része a közelmúltban befejeződött, a villanypóznákra több mint két­száz virágcserepet helyeztek el. A megmaradt palántákat a ter­vek szerint ingyen odaadják azoknak a helybélieknek, akik vállalják a házuk elé ültetett nö­vények gondozását. (wk) MÁRIAKÉMÉNDEN a közel múltban kicserélték az óvodá­ban az elavult, vasból készült kültéri játékokat. Mivel az ön- kormányzat nem tudta felvállal­ni a környezetbarát fajátékok elkészítésének költségeit, a képviselő-testület tagjai, egy pe­dagógus és három helyi lakos összefogott, az önkormányzat erdejéből kitermelték a fát, és megépítették az egyéni tervezé- sű játékokat. ______________isni a i i X

Next

/
Thumbnails
Contents