Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-26 / 142. szám

2. OLDAL BEREGSZÁSZON átadták a Beregszászi Illyés Gyula Ma­gyar Nemzeti Színház társulatá­nak az anyaország ajándékát, egy 30 millió forint értékű Ika­rusz autóbuszt. A város főterén megtartott átadási ünnepségen Bán László, a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumának (NKÖM) államtitkára hangsú­lyozta: az autóbusz, amelynek megvásárlásához az Illyés Köz- alapítvány 20 millió, az NKÖM pedig 10 millió forinttal járult hozzá, a nemzet törődésének jelképe, hiszen a beregszászi színház küldetést teljesít, eddig 15 országban vendégszerepeit a társulat. RUDOLF SCHUSTER szlovák államfő pénteken a parlament­ben elhangzott országértékelő beszédében élesen bírálta Mi­kulás Dzurinda kormányát és személy szerint a miniszterel­nököt. Beszédét az ellenzék többszöri nyílt tapssal jutal­mazta. A vádak szerint Dzurinda semmibe veszi a konkrét államfői javaslatokat, s teszi ezt csakis azért, mert Rudolf Schustertől származnak. Mint mondta, neki államfőként joga van megvédeni az ország polgárait, s problémáik meg­oldását a végrehajtó hatalmon, a kormányon számon kérni. GÉPKOCSIBA REJTETT po kolgép robbant pénteken az izraeli Hadéra városában, Tel- Avivtól északra. A detonáció­nak több halálos áldozata és se­besültje van. Hírügynökségek úgy tudják, hogy öngyilkos me­rénylet történt. Hadéra polgár- mestere elmondta, hogy a gép­kocsi egy gyerekekkel zsúfolt park közelében, egy busz mel­lett robbant fel. Hozzátette: az összes sebesült - köztük két csecsemő - a Tel-Aviv és Kirjat Smona település között közle­kedő jármű utasai közül került ki. A KURSZK orosz atommeghaj­tású tengeralattjárót szeptem­ber 15-én emelik ki a Barents- tenger fenekéről, a 108 méteres mélységből 8-10 óra alatt, miután lefűrészelték a hajó szétroncsolódott orr-részét. A ROMÁNIAI Bihar megye ta­nácsa úgy döntött, hogy hétfő­től csak azokat a gépjárműve­ket kell kötelezően fertőtleníti a román-magyar határ Bihar megye illetékességébe tartozó átkelőin, amelyek a száj- és kö­römfájásjárvány fertőzési gócai­nak számító országokból érkez­nek Romániába - írta pénteki számában a Bihari Napló. MINTEGY 1500 albán me­nekült át csütörtök éjjel a ma­cedón hadsereg által tűz alá vett Lojane faluból szerbiai területre. Zsarolták a császárt Hamburg Most szerzett tudomást a világ azokról a levelekről, amelyekkel megzsarolta az utolsó császárt egy elzászi örömlány. Vilmos császár még trónörökös korában részt vett egy straßburgi hadgya­korlaton, s összeismerkedett az ősi mesterség robotosával - írja a Die Zeit. Emilie Kbpp (művész­nevén: Miss Love) olyannyira mély nyomokat hagyott a kaland időpontjában már négy éve nős férfiban, hogy még trónra lépése után is levelekben áradozott a lánynak a szolgáltatásokról. Kü­lönösen tetszettek az uralkodó­nak a szado-mazo játékok, pél­dául a „kezek megkötözése”. Miss Love 1888-ban megpróbált némi pénzt keresni a levélváltás­sal, s megmutatta a császári iro­mányokat Bismarck fiának. A botrányt elkerülendő a birodalmi kancellár hatalmas összeget fize- tett Emilie kisasszonynak. ■ VILÁG TÜKÖR 2001. Május 26., szombat HHI Gyengélkedik a német gazdaság Rossz hatással van a tagországokra az euró alacsony árfolyama A német szövetségi jegybank elnöke, Ernst Welteke szerint az euró alacsony árfolyama felhajtja az árakat Német­országban és az euróövezet más országaiban, márpedig ez aggodalomra ad okot. Brüsszel- Az euró gyengesége is egyik oka az infláció újabban tapasztalható gyorsulásának. A kö­zös valuta kisebb külső értéke inflációs ve­széllyel jár, követke­zésképp az euró árfo­lyamát is vizsgálja az Európai Központi Bank (EKB) az inflációs nyomás értékelésekor - mondta Welteke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában. Az euró mostani gyengülését azzal magyarázta, hogy az elem­zők és a befektetők eltérésre szá­mítanak az amerikai és az euró­pai gazdasági növekedés között. Úgy vélik, hogy Európában még csak most kezdődik igazán az a lassulás, amely Amerikában előbb-utóbb a végéhez közeledik. A legnagyobb gazdaságú euró- országból, Németországból érke­ző rossz konjunkturá­lis adatok és a gyorsuló infláció pedig külö­nösen megterheli az eurót. Fél év óta elő­ször esett ismét az euró 0,86 dollár alá, és ennek további inflációs hatása várható. (Ez egyébként Magyaror­szágon is érezteti hatá­sát, mivel a forintot az euró ár­folyamához kötötték.) Németországban áprilisban 2,9 százalékos tizenkét havi inf­lációt mértek, és a szövetségi sta­tisztikai hivatal előrejelzése má­jusról máris 3,5 százalék. A né­met bankszektorban elért, 3 szá­zalékos emelésre vonatkozó bér­megállapodást Welteke elfogad­hatónak nevezte, de hozzátette, hogy a Lufthansánál folyó, sztráj­kokkal nehezített bértárgyalás „rossz példával” szolgálhat. Welteke nyilatkozata - elem­zők szerint - egyaránt utalhat A közép- és a kelet-európai országokban nagy gondot okoz a cigánykérdés - ír­ja a The Economist című tekintélyes gazdasági hetilap. Többségük jóval a sze­génységi küszöb alatt tengődik, s a jobb élet lehetőségét sokan Nyugat-Európá- ban keresik. Az Unió bővítése után ugyanazokat a jogokat kell számukra meg­adni, mint a közösség bármely polgárának, beleértve a szociális kérdéseket is. Az viszont, ha a menedéket keresők jelenlegi hulláma az olyan országokban, mint Nagy-Britannia, Németország és Belgium, folytatódnék, valódi politikai problémákat okozna. Az EU ezért jelenleg azt vizsgálja, hogy a tagjelölt orszá­gokban milyenek a cigányság kisebbségi jogai és gazdasági lehetőségei. Günter Verheugen bővítési biztos és csapata ezt a szempontot figyelembe véve kereste fel Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában a roma közösségeket, amelyek azt remélik, hogy több jogot és lehetőséget kapnak saját hazájukban, s ezzel megállítható az elvándorlás. ELŐREJELZETT GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS 2001-BEN (százalékban megadva) Írország 7,5 Luxemburg 5,6 Gírögország Magyarország 4,4 Finnország 4,0 Hollandia 3,4 Spanyolország 3,2 Belgium 3,0 Franciaország 2,9 Portugália 2.6 Ausztria 2,5 Olaszország 2,5 Németország 2,2 hosszú és rövid távú változásra az EKB várható kamatpolitikájá­ban. Az EKB vezetői korábban minduntalan azt hangsúlyoz­ták, hogy az euró belső értéke a lényeg - amit az árstabilitás fe­jez ki -, sőt, még előnyösnek is tartották, például tavaly, az euró gyengeségét az export szá­mára. A gyorsuló infláció köze­pette ez az álláspont szemláto­mást nem tartható. Másfelől az EKB legutóbbi kamatcsökkenté­sét Wim Duisen-berg, az EKB el­nöke egyebek között az inflá­ciós nyomás várható csökkené­sével is indokolta. Welteke pénteki nyilatkozata arra vall, hogy a legsúlyosabb euróország központi bankjának vezetője az EKB legközelebbi ka­matértekezletén aligha támogatja majd ezt a véleményt. Elszalasztott lehetőségek Lelassultak Oroszországban a gazdasági reformok Bár Vlagyimir Putyin már több mint egy éve birtokolja az elnöki hatalmat, vajmi kevés történt gazdasági téren. Az oroszok kedvelt kérdésére - „mi a teendő?” - az illetékesek egyöntetűen és ismétlődően azt felelik: reformokat, még több reformot... Moszkva Teendőkben nincs hiány a legna­gyobb szovjet utódállamban. Át­alakításra szorul a többi között a jogrend, a bankrendszer, meg kellene újítani az adózás intéz­ményét, a nyugdíjrendszert, nem szólva az égetően szükséges egészségügyi reformról, földre­formról, és a vállalatóriásokkal is kellene valamit kezdeni. A németországi Külkereske­delmi Információs Hivatal adatai szerint Moszkva az elmúlt tizen­két hónapban nem élt a számára kedvező külgazdasági körülmé­nyekkel - írja a Die Welt. A késle­kedés miatt elmaradtak az elen­gedhetetlenül szükséges szerke­zeti átalakítások. Az elvesztege­tett évre mi sem jellemzőbb, mint hogy az idénre jósolt há­romszázalékos növekedéshez képest a megelőző időszakban a nemzeti össztermék bővülése 8,3 százalékra rúgott. Putyinék a magas olajárból fakadó előnyö­ket, az államháztartási egyen­súlyt, a 46 milliárd dolláros ke­reskedelmi többletet nem tudták az ország javára fordítani. A strukturális reformok elmara­dása miatt Oroszország most ugyanott tart, ahol egy évvel korábban, ráadásul ismét meg­indult az infláció növekedése. Nemhogy az alagút végét nem látják a moszkvai Gazdaságfej­lesztési Minisztériumban, de né­hány alapvető kérdésben a ta­nácstalanság is teljes. A bank- rendszer reformjához még hozzá sem fogtak, a nyugdíjrendszer és az egészségügyi ellátás átalakítá­sát pedig beláthatatlan időre el­napolták. A „tények serpenyőjében” te­hát vajmi kevés van, miközben hangzatos tervekben nincs hi­ány. így például a Vasútügyi Mi­nisztériumot - nem tévedés - részvénytársasággá kívánják át­alakítani, ám kétséges, hogy ez vonzóbbá tenné-e az ágazatot a befektetők számára. Utóbbiak amúgy is elbizonytalanodtak; tartanak a bizonytalan megtérü­lésű beruházásoktól, hiszen sok­szor azt sem sikerül kideríteni, kié a telek, ahová az új létesít­mény épülne. _______________________TORONYI ATTILA ___________________ÁLLÁSPONT____________________ CS ÁK ELEMÉR Küldetés és kiküldetés Texasi földijét, egy rákellenes alapítvány létrehozóját jelölte az amerikai elnök a budapesti nagyköveti posztra. Susan Brinker azzal vált ismertté az egész világon, hogy megszer­vezte a legnagyobb magánfinanszírozású pénzalapot az em­lődaganat leküzdését szolgáló orvosi kutatások segítésére; több mint száz képviseletük működik az USA-tól Európáig. Mifelénk szokatlan, hogy nem profi külügyest, még csak nem is politikust bíznak meg az ország valamely külkép­viseletének vezetésével. Az Egyesült Államokban azonban régi gyakorlat, hogy az új elnök kampányának támogatói, sőt baráti körének tagjai kapnak követi megbízást - termé­szetesen a szenátus jóváhagyásával. Merthogy kinevezé­süknél alapvetően nem az országismeret, nem a külügyi gyakorlat az elsődleges szempont, hanem az, hogy az el­nök feltétlen hívei. Kiküldetésük, a nagyköveti rang meg­adása emellett egyfajta hálakifejezés, köszönet is azért, hogy a választási kampány során pénzzel-tekintéllyel segí­tették a Fehér Ház soros lakóját. Ha személyét a szenátus elfogadja, nem Susan Brinker lesz az első politikai kinevezett a budapesti poszton. Elég, ha csak a rendszerváltozásnál bábáskodó Mark Palmerra, vagy a magyar NATO-tagságot aktívan támogató közvetlen elődjé­re gondolunk. Egyikük elsősorban üzletember, Peter Tufo pedig sok más tevékenysége mellett büntetőjogász, a kor­rupcióellenes harc irányítója volt. Egyikről sem állítható azonban - immár visszatekintve -, hogy pihenőnek, egzoti­kus kirándulásnak tekintették volna magyarországi éveiket. Az Egyesült Államok nagykövete mindenképpen fontos személy, bármely országról van szó, hiszen a legnagyobb világhatalom képviselője. Ha emellett még olyan ismertség­gel, akkora hazai és külföldi tekintéllyel is rendelkezik, mint Brinker asszony, balgaság volna számon kérni rajta a külügyes múltat: a fogadó állam nagy eséllyel lehet meg­bízatásának a nyertese. A követ szó - egy másik értelmezés szerint - „az a személy, akit kéréssel, megbízással küldenek valahová”. Bízzunk abban, hogy Susan Brinker hazánk számára egyértelműen pozitív „kéréssel” érkezik Budapestre. HÁMORI ZOLTÁN Az intelligens disznó Azt olvastam egy tudományos folyóiratban, hogy a disznó az egyik legokosabb állat. Ne tévesszen meg senkit, hogy dagonyázik a pocsolyában, kicsurog a moslék a szájából, és ahelyett, hogy trillázna a fákon, röfög az ólban. Nem tehet róla szegény, ilyen az élete. Ráadásul, ahogy olvasom, megélénkült a kereslet a vágóser­tés iránt. A marha viszont eladhatatlan. E tény megint csak a sertés intellektuális fölényét bizonyítja. Valamint azt, hogy a szivacsos agysorvadás keltette pánik jótékony hatással van a disznók fejlődésére, legalábbis a piacon. Nem ritka a 320-350 forintos felvásárlásirekordár. Még a választási ma­lac is négy- és hatszáz forint között kel el, (A választási e tekintetben nem politikai kategória, hanem biológiai.) Búslakodhat viszont minden marha. Ahogy Karinthy klasszikus reklámszövegében is olvasható: „Mondja, mar­ha, mért oly bús? Olcsóbb a hal, mint a hús.” Már száz­ötven forintért is túladnának marháikon a gazdák, ha ven­nék. Pedig a jó marha mindig is sokba került. Dehogy aka­rom én most azt mondani, hogy marhákból Magyarorszá­gon mindig bőven ki voltak a szükségleteink elégítve, hi­szen ezt félre lehetne érteni! Ráadásul a legszebb marháin­kat történelmünk során mindig elhajtották Bécs felé. Alig­hanem célirányosan: bécsi szeletnek. Ugyanakkor az is igaz, hogy hazánkban csökken a húsfogyasztás. Ez a sta­tisztikai hivatal által megtámasztott tény. Kérdés, hogy ez jó-e vagy rossz. A sertéstenyésztők nyilván nem örülnek neki, a tehenészek se, a húsipari vállalatokról nem is szól­va. Jó hír lehet viszont a biokertészeknek, meg a természet- gyógyászoknak. A boltban drágább lesz a hús. Ebben a helyzetben igazán csak magunkat sajnálom. Akik szeretik a rántott szeletet gyönge tavaszi uborkasalátával. Az intelligens disznónak meg már mindegy. Kézikönyv kezdő kínzóknak Körmök kitépése, szemek kiszúrása, tarkóverés Hogyan tegyük tönkre fizikailag, lelkileg az ellenseget, mi­képpen öljük meg a meggyötört áldozatot? Ezekre a kérdé­sekre szolgál „jó tanáccsal” a világ első számú terroristája. A szaúdi származású, hosszú ideje Afganisztánban bujkáló Oszama bin Laden kiképzőtá­borokat „üzemeltet” az ázsiai országban, s nemrég 180 olda­las kézikönyvben foglalta össze a kínzással kapcsolatos ismere­teket. A mű három fejezetből áll: eszerint a szerző megkülön­böztet testi és lelki kínzást, mindennek betetőzéseként pe­dig az ölést. Mohamed próféta szélsőséges híve pontokba sze­di javallatait. Például vetkőztes- sük meztelenre a gyaurt, kezé­nél fogva akasszuk föl, és „szó­rakoztassuk” áramütésekkel. Körmét, haját tépjük ki, éges­sük meg tűzzel. Eheztetés után ne kapjon, csak inni, majd bi­lincseljük meg, kössük el a nemi szervét, hogy ne tudjon vizelni. A lelki terror része, hogy az iszlám harcosai beígérik: az áldo­zat orra előtt erőszakolják meg az anyját vagy a testvérét, ha nem engedelmeskedik. Nem szó­lítják nevén a szerencsétlent, csak azon a számon, amellyel nyilvántartják. Halált lehet okozni éles szer­számmal (késsel), vagy letagló- zással. Bin Laden a tarkón ütést vagy a nyaki verőérre mért csa­pást különösen az olvasó figyel­mébe ajánlja. Ölni persze kézzel is lehet, úgy mint 1. fojtással vagy 2. a szemek benyomásával. Á terrorista úgy gondolja, ha tanítványai így járnak el, Allah a kegyeibe fogadja őket. Az év­szám, amelyben ezt az épületes kézikönyvet a szerző papírra ve­tette: 2001... Útra kész az Arany Hercegnő Hétfőn fut ki az angliai Southampton kikötőjéből első útjára a 21. század Titanicja (az „igazi” Titanic is innen indult - igaz, végzetes - első útjára 1912. április 10-én), az az óceánjáró, amelyet a világ leg- gazdagabbjainak terveztek és építettek meg. Az Arany Hercegnő (Golden Princess) névre keresztelt luxushajó 2600 utasa a világten­gereken élvezheti az édes élet minden kényelmét. A szupergazdagok és a legszebbek álomhajójaként népszerűsítik az úszó luxusszállo­dát, a fényűzés úszó szentélyét. A Golden Princesst - átszámítva - 118800000000 (csaknem 120 milliárd) forintnak megfelelő össze­gért építtette a brit PQ Princess Cruises hajózási vállalat. _______________________________________________________________________FOTÓ, EUROPRESS/ARCHÍV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents