Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-23 / 139. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Május 23., szerda A HÁBORÚS és forradalmi időkben nyújtott segítségért a magyar nép háláját, ezért kö­szönetét, a jövőt illetően pedig a NATO- és az európai uniós együttműködésben is megteste­sülő erős szövetség reményét fejezte ki Hollandiának kedden Orbán Viktor kormányfő azon az ünnepélyes megemlékezé­sen, amelyet a magyar protes­táns lelkész gályarabok ki­szabadításának évfordulójára tartottak Amszterdamban. MÁDL FERENC köztársasági elnök kedden rövid munkaláto­gatásra Brüsszelbe érkezett. A köztársasági elnököt délben fogadta II. Albert belga király. Mádl Ferenc ma Aachenben részt vesz a Károly Díj átadá­sán, amellyel az idén Konrád György írót tüntetik ki. ÁDER JÁNOS, az Országgyű­lés elnöke megkezdte hivatalos tunéziai látogatását. Tunézia a földközi-tengeri térség dinami­kusan fejlődő országa, amely jó kapcsolatot tart fenn az Euró­pai Unió tagállamaival. Magyar- ország és Tunézia között a kül­kereskedelmi forgalom örven­detesen növekszik; sikeres az autóbusz-összeszerelési koope­ráció, további kiaknázatlan lehetőségek vannak az ered­ményesen bővülő turisztikai együttműködésben is. A ROMÁN fél kérésének eleget téve május 24-én a magyar fő­városban lesz a státustörvény- nyel kapcsolatos kétoldalú szakértői konzultáció - közölte Horváth Gábor külügyi szóvi­vő. A megbeszélésen magyar részről várhatóan a Külügymi­nisztérium, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának jogi szakértői vesznek részt. BUDAPESTEN találkozik má­jus 29-én az orosz és az ameri­kai külügyminiszter, hogy elő­készítse az elnökök, Vlagyimir Putyin és George Bush június 16-ai szlovéniai találkozóját. LEONYID KUCSMA ukrán el nők kedden a Cserkaszi megyei Jasznozir faluban kijelentette: Anatolij Kinahot, az Ukrán Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének elnökét javasol­ja a miniszterelnöki posztra. ROMÁNIA felhagy a száj- és körömfájásjárvány elterjedése ellen az ország nyugati határa­in bevezetett autófertőtlenítési akcióval - jelentette be tegnap Viorel Androne, a bukaresti Mezőgazdasági Minisztérium Állat-egészségügyi Főosztályá­nak igazgatója. Androne szerint a március közepén bevezetett rendeletet azért vonják vissza, mert Magyarország többszöri alkalommal felkérte a román hatóságokat, szüntessék be a Romániába tartó autók kivétel nélküli fertőtlenítését. A KÖZÉP-EURÓPAI Rendőr akadémia 1992-ben végzi munkáját Budapesten. Az intézmény működését szabá­lyozó nyilatkozatot kedden írta alá a magyar fővárosban Otto Schüy német és Ernst Strasser osztrák belügyminiszter, Ruth Metzler-Arnold svájci igazság­ügyi és rendészeti miniszter, Rado Bohinc szlovén belügy­miniszter, Stanislav Gross cseh belügyi vezető, Kazimierz Ferenc lengyel és Ivan Budiak szlovák államtitkár valamint Pintér Sándor belügyminiszter. TÖBB SZÁZ lengyel kohász tüntetett kedden Varsóban a szejm és a miniszterelnöki hi­vatal épülete előtt, követelve az ágazatból elbocsátandó dolgo­zóknak a szociális védelmet a szerkezetátalakítási program lezárulásáig. A kohászat szer­kezetátalakítása 2005-ben feje­ződik be, de a leépítendő dol­gozók csak 2001 végéig része­sülnek szociális védelemben. ■ Bazári alkudozás További számháborúk az Európai Unió bővítése körül Ne engedjük ki a szellemet a palackból - mondta az Unió egyik brüsszeli biztosa arra célozva, hogy egyes tagország­ok már most szeretnének csak három év múlva esedékes kérdéseket megvitatni, s ennek fejében hajlandók volnának rábólintani a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására. Brüsszel A spanyol király ünnepélyesen biztosította nemrég varsói ven­déglátóit: hazája „minden erővel” azon munkálkodik, hogy Len­gyelországot mielőbb fölvegyék az Európai Unióba. Kwasniewski elnök meghatódva hallgatta az uralkodó szavait, ám nem tudni, miként vélekedik a hangzatos ígéretekről. Aznar miniszterel­nök ugyanis a napokban eléggé nyíltan hangoztatta, hogy Madrid csak bizonyos feltételek fejében hajlandó a bővítés támogatására. Az egész olyan, mint valami­féle „bazári alkudozás” - írja a Focus című német hírmagazin. „Adok átmeneti korlátozást a munkaerő-vándorlásra, veszek regionális támo­gatást.” A spanyolok ugyanis már most biz­tosítékokat szeretné­nek arra, hogy továbbra is a regionális támoga­tások elsőszámú ha­szonélvezői maradhas­sanak. A franciák ha­sonló garanciáért lob­biznak, csakhogy a Raj­nán túl az agrárszféra fújta meg a csatakürtöket. Az alkudozásnak e sajátos politikájába úgy látszik, a tagjelöltek is beletanultak - írja a német hetilap. Varsó például hatvanpontos listát állított össze: a felsorolt témákban halasztó in­tézkedéseket vár a csatlakozás időpontja után. Az Unió brüsszeli központjá­ban arra emlékeztetnek: a tag­országok már koráb­ban elkötelezték ma­gukat a bővítés mel­lett, nem helyes tehát, ha most különféle ki­fogásokkal állnak elő. A régiók fejlesztésé­ben illetékes brüsszeli biztos, Michel Bamier azt mondta: az Unió vezetése nem fog en­gedni a nyomásnak. Ráadásul a tagjelöltek első hullá­mának felvétele 2006-ig csak 0,45 százalékkal terheli meg az EU bruttó nemzeti össztermékét, ami „elfogadható”. A Tizenötöket tehát 2004-ig semmi hátrány nem éri. A jól ér­tesült Der Standard című osztrák napilap szerint a brüsszeli tiszt­ségviselő takarékosságra szólítot­ta föl Ausztriát és Németországot a strukturális alapok fölhasználá­sa során. Ez is segíthetné a bőví­téshez szükséges pénz előterem­tését - jelentette ki Bamier. „El­végre az Európai Unió nemcsak gazdasági közösség, hanem ki­emelkedő a szerepe a szolidari­tásnak iS.” TORONYI ATTILA EU-TÁMÖGATÁS A STRUKTURÁLIS ALAPOKBÓL (millió euróbán) Az atomerőmű és ellenzői Temelín továbbra is feszültséget kelt az osztrák-cseh viszonyban Azok a hivatalos iratok, amelyeket Wilhelm Molterers oszt­rák környezetvédelmi miniszternek eljuttattak a csehorszá­gi Temelínben működő atomerőműről, kiegészítő informá­ciókat tartalmaznak ugyan, de nem mutatnak semmi változást sem a cseh álláspontban - írja a Die Presse. Bécs Az összesen hatvan oldalból álló dokumentum kétharmada a le­hetséges balesetekkel foglalko­zik, és mindössze egytucatnyit szenteltek az úgynevezett „nul­lamegoldásnak”, azaz az erőmű Ausztriában rendszeresen tüntetnek Temelín miatt fotó: europress/epa bezárásának. (Ezt azonban Prága - az ország energiaigényére hi­vatkozva - elveti.) Emst Stree- witz, a minisztérium főosztály- vezetője közölte: le kell vonni azokat a tanulságokat, amelyek bármely nukleáris rendetlenség esetén egy száz kilométeres suga­rú körön belül fellépő hatásokkal függenek össze. A tárgyalások újrafelvételére vagy újabb elutasítására csak ezt követően kerülhet sor, ám a két ország közötti párbeszédnek mindenképpen a Wolfgang Schüssel szövetségi kancellár és Milos Zeman cseh kormányfő melki megállapodásán kell ala­pulnia. Ehhez az osztrák fél fel­tétlenül ragaszkodik. Az erőmű­vet ellenző felső-ausztriai környe­zetvédő aktivisták azonban máris szkeptikusan nyilatkoztak, s a dokumentumot nem fogadják el, és Ursula Haubner, Felső-Auszt- ria szabadságpárti tanácsos asz- szonya arra szólította fel Prágát, hogy többé ne zárkózzék el adott esetben a temelíni atomerőmű bezárásától is. ________________________ÁLLÁSPONT _______________________ GY ULAY ZOLTÁN Határbontás Fiatalkorúként (fényképemmel édesapám útlevelében), 1966-ban jártam először Bécsben. És először Nyugaton. Egy más világban. Akkor még csak nehéz sóhajjal vettük szüleimmel tudomásul: a határsorompó csak az állam ke­gyével és nagy ritkán nyílhat meg előttünk. Féltünk határ­őrtől, finánctól - nem fordítanak-e vissza valamilyen ürügy­gyei? Nem találnak-e a poggyászunkban valamit? Minden­ről bevallást készítettünk: a Madison zsebrádiótól a Zorkij fényképezőgépig, ne kelljen hazafelé vámot fizetni. Pén­zünket kuporgattuk, hazait ettünk. Ki hitte volna, hogy lesz idő, amikor visszafordul sarkaiba a világ? Hogy az útlevél-ellenőrzés mindössze néhány má­sodpercig tart, a határőr udvarias, vám nincs is. Ha eszünk­be jut, útra kelhetünk, s az ebédet már Bécsben költhetjük el. A pénzzel sem kell annyira takarékoskodni; a forintot hivatalosan is be lehet váltani, de nem kell feltétlenül kész­pénz, mert a bankkártya tökéletesen helyettesíti. Nem Da­ciával vagy Skodával megyünk (amely törvényszerűen kül­földön robban le; bár igaz, a mai Skoda már nyugati kocsi­nak számít), hanem ugyanolyan típussal, amely nem rí ki környezetéből. És nem szappanért, videóért hajtunk; a cél­talan-öncélú séta közben arra gondolunk csupán: mivel lepjük meg kedvesünket. Teljesen természetes mindez. Gyermekeink nem is tudják, micsoda érték a szabadság. Nekünk azonban a mai napig nehéz feldolgoznunk. Bennünk még mindig ott élnek a so­rompók, a szigorú tekintetek - ajándéknak érezzük, ami alapvető emberi jog. Amikor arról beszélünk, hogy az Euró­pai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során nem­csak gazdasági-politikai értelemben van szükség a felzárkó­zásra, a jogharmonizációra, hanem az állampolgárok tuda­tának megváltoztatására, felkészítésükre is, akkor bizony erről van szó. Hogy külföldön is otthon érezzük magunkat azért, hogy örömmel térhessünk ismét haza. Ahol ugyan­úgy élhetünk, ahogy „odaát” szeretnénk élni. Belénk rögző­dött félelmek, baljós reflexek nélkül. Európai polgárként. MÉSZÁROS ATTILA A mi tizenkettőink A teljes Munkácsy-trilógia Debrecenben tartása érdekében a város képzőművészei aukciót szerveztek azzal a remény­nyel, hogy az árverésen elkelő alkotásaik árából kifizethe­tik a trilógia harmadik részének árát, és a város kincse ma­radhat a teljes festmény. Mintegy 100 nagyvállalkozó ka­pott meghívót, közülük vagy tízen el- is jöttek, s összesen két kép kelt el kikiáltási árán - ennyi. Lehet persze hivat­kozni arra, hogy esetleg a megvételre ajánlott művek szín­vonala miatt fulladt volna ennyire feltűnően közönybe a kezdeményezés. De nem erről van szó. Az derült ki: ezen az úton még egy Munkácsy sem számít nemzeti kincsnek. Nobel-díjasok életével, munkásságával ismerkedhetnek meg az érdeklődők e hét első napjától az egyik fővárosi egyetemen megnyitott kiállításon. A tizenkét magyar szüle­tésű Nobel-díjaséval. Lénárt Fülöp, Bárány Róbert, Zsigmondy Richárd, Szent-Györgyi Albert, Hevesy György, Békésy György, Wigner Jenő, Gábor Dénes, Elie Wiesel, John C. Polányi, Oláh György, Harsányi János. A teljes név­sort - mint ahogy az aradi tizenhármakét is - sajnos nagyon kevesen ismerik. Nem jelenik meg minden héten a lapok­ban, mint mondjuk egy borsodi ligás együttes összeállítá­sa, edzőstül. A televízió a megnyitóról tudósított, de ebből sem tudhattuk meg, kik ezek a nagyszerű tudósok, akikre büszkének kellene lennünk; akikkel illenék dicsekednünk. A marslakók érkezése címet viselő, a külföldön világhírre jutó magyar származású tudósokat - közöttük persze a ti- zenketteket is - bemutató, méltató friss kötetében Marx György lehangoltan panaszolja: senki sem törődik azzal, hogy a magyar köztudatban ott éljenek, szerepeljenek eme nagyjaink. Még arra sem méltattuk némelyiküket, hogy egy utcácskát nevezzünk el róluk. Akik egy részét - Los Alamosban - valóban marslakóknak neveztek, mert annyi­ra hatalmas koponyák voltak. Ott nem tudták, honnan jöt­tek. Mi pedig nem törődünk azzal, hogy tőlünk mentek. Több mint futás: életérzés Egyre nagyobb tért hódít a városi maraton Hazánkban is - főként a fővárosban - az utóbbi években mind gyakrabban rendeznek városi futóversenyeket. A legközeleb­bira épp pünkösd vasárnapján kerül sor. Az osztrák TIP turisztikai magazin világszerte több mint 60 maratoniról tud. Akik űzik (vagy legalábbis csak „megkóstolták”), állítják: a futás több mint sport - életérzés. Mert utána rendkívül felszabadult az embeF: a terhelés által kiváltott „boldogsághormon” jót tesz a szervezetnek, a közérzetnek. A résztvevők összekovácsolódnak- összebarátkoznak (a pünkösd va­sárnapi Dreher-maratonra több mint ezer váltócsapat nevezett), és sokszor városról városra járva egyúttal idegenforgalmi progra­mokat is szerveznek. A maratoni futás Bostonból in­dult világhódító útjára: az első vá­rosi versenyt épp 105 esztendővel ezelőtt rendezték meg, és ma is olyan rangja van a részvételnek, mintha valaki legalábbis olimpiát nyer. Az osztrákok körében mind­azonáltal a közép- és nyugat-euró­pai városok a legkedveltebbek; mind közül London a listavezető, majd Párizs, Róma, Barcelona kö­vetkezik a rangsorban. Rotterda­mot a sík terep miatt kedvelik az amatőr, a félprofi és a profi futók, közöttük nem egy politikus - Joschka Fischer német külügymi­nisztertől az Osztrák Szabadság- párt meghatározó személyiségéig, Jörg Haiderig. (Ők ketten legutóbb New Yorkban „találkoztak”, bár csak virtuálisan, mert a nagy tömegben elkerülték egymást.) Rotterdamban ugyanis éppolyan jó időt lehet teljesíteni, mint éppen­séggel a Hudson folyó partján, ahol az útvonal még a híres Brooklyn-hídon is átvezet. Újdonság a kínálatban Wa­shington, valamint az igazi cseme­gének számító Peking. Akik az eg­zotikus helyeket keresik amúgy sem szenvednek hiányban: nyu­godtan választhatnak Luxor, Ho­nolulu és Dél-Afrika közül (ez utóbbinál az 56 kilométeres út­vonal két óceánt, az Atlantit és az Indiait köti össze egymással). A'. franciaországi Medoc- borvidéken megrendezendő ver­senyhez két dolog is hozzátarto­zik: az indulóknak ildomos kosz­tümben futniuk, s menet közben különféle bor- és kagylókóstoló várja őket. |GY. Z.) Harmincezernél több résztvevő indult tavaly New Yorkban fotó; europress/epa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents