Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-22 / 138. szám

8. OLDAL GAZDA S A G I 2001. Május 22., kedd s HMM TŰKOR RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. május 21.) Borsodchem 5220R ff Fotex 244 Ft 8 Matáv 964 Ft 1} Mól 4 410 Ft ti OTP 15 375 Ft ti Rába 1715 Ft ti Richter 15 680 Ft ti­Zalakerámia 2185 Ft ll BUX: 6983,01 +1,79% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 423,98 Cseh korona 7,53 Euró 258,50 Német márka 132,17 Osztrák schilling 18,79 Lengyel zloty 74,20 Svájci frank 168,79 Szlovák korona 5,97 USA-dollár 295,19 EREDMÉNY. A Pannon GSM Távközlési Rt. 2001 első negyed­évében 3,885 milliárd forint adó­zás előtti eredményt ért el, szemben az egy évvel korábbi 2,834 milliárd forinttal - közölte a társaság hétfőn. A Pannon GSM ügyfeleinek száma már­cius végén 1,368 millió volt, szemben az egy évvel korábbi 750 ezer fővel. A távközlési tár­saság az idén árbevételének 40 százalék körüli növekedését re­méli, miközben eredménye en­nél az aránynál valamivel job­ban emelkedik. A Pannon GSM 2000- ben 98,4 milliárd forint ár- . bevételt és 10,6 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el. KITÜNTETÉS. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemérem Közép- keresztjével tüntette ki George D. Gouldot, a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap (MAVA) igaz­gatótanácsának elnökét tegnap Budapesten. A kitüntetéssel a köztársasági elnök George D. Gouldnak a hazai magánszektor fejlesztése érdekében kifejtett egy évtizedes tevékenységét kö­szönte meg. A MAVA eddigi te­vékenysége során 125 millió dollárt fektetett be a magyar ma­gánszektor fejlesztésébe. VASÚTREFORM. A MÁV veze- tése mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a vasúttársaság felkészülten várja az európai uniós csatlakozást - hangoztatta Kukely Márton, a MÁV Rt. ve­zérigazgatója hétfőn Isabelle Durant belga miniszterelnök­helyettes, közlekedési miniszter MAV-székházban tett látogatá­sakor. Kukely Márton elmondta, hogy a reform keretében a MÁV 2001- től számvitelileg már kü­lön tartja nyilván az infrastruk­túrát, illetve a kereskedővasút tevékenységét. ÚTHÁLÓZAT. Az európai fő közlekedési folyosók magyaror­szági szakaszainak 85 százaléka 2008-ig megépül - közölte Fó­nagy János közlekedési és víz­ügyi miniszter a VIII. nemzetkö­zi útügyi konferencián. Hozzá­tette: novemberben kerül a par­lament elé a megújított közleke­dési koncepció, amely 2015-ig vázolja fel Magyarország közle­kedési fejlesztésének irányait. A távlati tervek szerint 2030-ra az ország bármely részéről 30 percen belül el lehet majd jutni egy gyorsforgalmi úthoz. ■ Szárnyalhatna a baromfiipar Állami garanciákat hiányolnak az állattartók Az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás mára utolérte a sertéshúsét. Az elmúlt időszakban megnőtt az ágazat szerepe, ugyanis kedve­zőbb piaci lehetőségek nyíltak meg a terme­lők és feldolgozók előtt, amelyet - piaci elemzők szerint - jó lenne kihasználni. Az előrejelzések szerint 2001-ben a baromfi­tartás lesz az állattenyésztés legdinamikusabban növekvő ágazata. A termelés várhatóan tíz száza­lékkal emelkedik az idén. Mindezek ellenére nyomasztó gondokkal kell szembenézniük a gazdálkodóknak. Ezek egyike a takarmányozás. A Baromfi- termelők Országos Választmánya szerint a gabo­nafélék kiszámíthatatlan és erőteljes áringadozá­sa kedvezőtlenül befolyásolta, befolyásolja a jö­vedelmezőséget. A szakemberek szerint az árvál­tozásokat nem követik a felvásárlási árak és a tá­mogatások. A termelők nem lehetnek bizonyo­sak abban, hogy a következő évben is megkapják az állami szubvenciót. Az elmúlt időszakban súlyos gondokat oko­zott az ágazatban a támogatás megvonása, hi­szen e nélkül nem lehet beruházást tervezni. Nincsenek állami garanciavállalású hitelek, s mi­vel nagyon magas a forgóeszközigény, a terme­lők többségénél szinte kivitelezhetetlen az ön­finanszírozás. A jelenlegi gyakorlat az, hogy vagy a feldolgozók vagy az integrátorok finanszí­rozzák meg a termelést. A gazdálkodók közül sokan kényszerpályán mozognak, köztük elsősorban azok, akik koráb­ban beruháztak. A veszteség ellenére mégis to­vább termelnek, abban bíznak, hogy az ár­viszonyok rendezésével tevékenységük jövedel­mezővé válik majd. Nehezíti az alapanyag­termelők helyzetét az is, hogy a feldolgozóüze­mek késedelmesen, általában 30 napos határidő­vel fizetnek. Ahhoz, hogy megfelelő legyen a jövedelmező­ség, szakértők szerint a termelőknek el kellene érni a húsz százalék körüli jövedelmezőséget. Nagyon fontos lenne továbbá, hogy olyan tech­nológiai háttérrel rendelkezzenek, mint a nyu­gat-európai országok baromfitenyésztői. Az erős piaci konkurenciával ugyanis csak így tudják fel- venni a versenyt. ___ újvári gizella INDUSTRIA. M a nyílik meg a Budapesti Vásárközpontban az Industria nemzetközi ipari szakkiállítás. A seregszemle május 25-ig látogatható a D pavilonban. __ fotó: europress/kallus györgy Ös szevont pénzügyi ellenőrzés Részvénytársasággá alakulna a felügyelet Letette a kormány asztalára a részvénytársasággá alakulás­ról szóló elképzeléseit az Pénzügyi Szervezetek Állami Fel­ügyelete (PSZÁF). Az új forma elsősorban az intézmény működési feltételeiben hozna változást. Hazánk élen jár a pénzügyi el­lenőrzés intézményesített fej­lesztésében, hiszen olyan rend­szerhez tartozik, amelyet eddig még csak Európa 11 országában honosítottak meg. Ennek lénye­ge az összevont felügyeleti el­lenőrzés, azaz a PSZÁF egy­szerre vizsgálja a banki, a biz­tosítási, a befektetési és a ma­gánpénztári szolgáltatások mű­ködését. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a pénzpiacokról, azok problémáiról mindig aktu­ális információkkal rendelkez­zen a szervezet, átlássa a pénz- és tőkemozgások helyzetét. Az Európai Biztosításfelü­gyeletek konferenciáján, ahol 29 ország felügyeleti képviselői voltak jelen, elsőként Szász Károly, a PSZÁF elnöke tartott előadást. Elmondta, hogy a vi­lágban beindult globalizációs tendenciákhoz a felügyeleti rendszereknek is alkalmazkod­niuk kell, ezért ajánlatos az egységesített ellenőrzés. Ki­emelte, hogy a kormányzati és pártpolitikától teljesen függet­lenül működik a felügyelet, így nincs kitéve a külső beavatko­zásoknak. Terveik között szere­pel, hogy a felügyeletet olyan részvénytársasági formává ala­kítják, amely önálló költség- vetéssel rendelkezne. Jelenleg ugyanis mint kormányzati szerv, költségvetési fejezetként van. nyilvántartva. Szász hang­súlyozta, hogy az ellenőrzött pénzügyi szervezetek díjai tel­jes mértékben fedezik a műkö­dési költségeket. Az rt. állami tulajdonban maradna a jövőben is, a tulajdonosi jogokat pedig a pénzügyminiszter gyakorol­ná, de a díjbevételekből maga gazdálkodhatna. _____________ CSERNYÁNSZKY JUDIT Tö retlen az építési kedv További kedvezményekre számíthatnak a lakásvásárlók A Gazdasági Minisztérium 50 ezer lakásépítési engedély kiadására és 30 ezer újonnan átadott lakásra számít az idén. Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium állam­titkára a Lakáspolitika a XXI. században című konferenciát követő sajtótájékoztatón elmondta: az első három hónap­ban 8776 lakásépítési engedélyt adtak ki, ami 30 százalék­kal haladja meg az egy évvel korábbit. A lakáshitel-állomány április vé­géig 218 milliárd forintra emelke­dett, csaknem 20 milliárd forint­tal nőtt tavaly év vége óta. Tekin­tettel a lakásépítési kedv első ne­gyedéves erősödésére, az állam­titkár úgy véli: radikális változta­tásra a kormány lakásprogramjá­ban nincs szükség, ám elképzel­hetőnek tartja, hogy a nyár folya­mán kisebb, kedvezményeket nö­velő módosításokat vezetnek be. Évente 40 ezer új lakás meg­építése 1 százalékkal növelheti a GDP-t, és 50 ezer új munkahelyet teremt - foglalta össze a kormány célkitűzésének várható eredmé­nyeit Glattfelder Béla. Az államtit­kár reális célkitűzésnek nevezte a 4 milliós hazai lakásállomány évenkénti 1 százalékos bővítését. Ehhez a tavaly kiadott több mint 44 ezer lakásépítési engedély és a lakáshitelek állományának 2000- ben bekövetkezett 60 százalékos bővülése biztosít jó alapot - tette hozzá. A nagy érdeklődésre számot tartó bérlakáspiacon is hatá­rozott fejlődés indult meg Glattfelder Béla szerint az elmúlt évben. Tavaly mintegy 13 mil­liárd forintos állami támogatás felhasználásával 3300 bérlakás építését kezdték meg, számuk az idén 6 ezerre nőhet a miniszté­rium reményei szerint. Ehhez to­vábbi 7-10 milliárd forintos álla­mi támogatást nyújtanak 2001- ben. A helyzet orvoslására kidol­gozott bérlakásprogram alapján az önkormányzatok és az egy­házi szervezetek egyetlen fillér készpénz nélkül is belevághat­nak az építkezésbe. Hegedűs Éva, a minisztérium helyettes ál­lamtitkára magyarázatként el­mondta, hogy a bérlakások épí­téséhez 70-80 százalékos állami támogatás igényelhető, és az ön­erőbe a saját ingatlaa értékét is beszámítják. Munkatársak iskolapadban Saját dolgozó is képezhető a hozzájárulásból Néhány hete lépett életbe a szakképzési hozzájárulás felhasználását módosító minisztériumi rendelet, amely szerint a befizetendő összeg egyharmada saját dolgozó képzésére is fordít­ható. A lehetőség máris népszerű a kis- és közép- vállalkozók körében. kapcsolatban álló, számára munkaerő-utánpótlást bizto­sító oktatási intézményeknek utalta át. A módozat azért is népszerű a cégek körében, mert saját céljaikon túl a hely­ben maradó szakképzési forin­tokat is gyarapíthatják, emelhe­tik az intézményekben folyó szakmai munka színvonalát, s A BEJELENTETT SZAKKÉPZÉSEK ARÁNYA MAGYARORSZÁGON 1: állam állal el nem ismert szakképesítést adó képzés, 5% f 2: szakmai továbbképzés, 1% J 3: egyéb képzések, 5% 4: elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés. 1% 5: szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés. 3% 6: megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése, 0% ?: állam által elismert (OKJI szakképesítést adó képzés, 85% A cégek, vál­lalkozások fo­gékonyságát jól mutatta a Pécs-Barahyai Kereskedelmi és Iparkamara által a témá­ban szervezett fórum, ahol tömegével je­lentek meg az érdeklődők. Míg eddig in­kább . a na­gyobb cégek éltek azzal a lehetőséggel, hogy saját munkaerő­utánpótlásuk céljaira igyekezzenek felhasz­nálni a szakképzési hozzájáru­lást, a rendelet módosítása a kisvállalkozások számára is ka­put nyitott. A hazai vállalkozások az al­kalmazottak számára kifizetett bruttó bér 1,5 százalékának megfelelő szakképzési hozzájá­rulást kötelesek fizetni. Az ilyen módon képződő alapot az Országos Szakképzési Tanács felügyeli, és központi, illetőleg megyénként decentralizált for­rások keretében nyújt szakkép­zési támogatásokat. Az utóbbi években egyre több nagyválla­lat élt azzal a lehetőséggel, hogy a befizetendő pénz 75 százalékát közvetlenül a vele az azt előmozdító technikai fel­szerelések nívóját. Az újkeletű oktatási minisz­tériumi rendelet szerint a vál­lalkozások szakképzési hozzá­járulásuk egyharmadát saját dolgozóik képzésére fordíthat­ják. A pénz felhasználható az országos képzési jegyzékben feltüntetett szakmák elsajátítá­sára, mestervizsgára való felké­szülésre, új gépek, új technoló­giák cégen belüli megismerésé­re. Az újdonság azért nyit lehe­tőséget a kisvállalkozások előtt is, mert helyben hasznosít­hatják a kötelezően fizetett szakképzési hozzájárulás egy részét. KASZÁS ENDRE Egyre többen a világhálón Az internetszolgáltatók elsősor­ban a bérelt vonalú hozzáférés esetében várják az árak mérséklő­dését a következő 12 hónapban, az ISDN-hozzáférés esetében az előfizetői díjak stagnálását prog­nosztizálják - derül ki a GKI Gaz­daságkutató Rt. felméréséből. Az internetszolgáltatók árbevéte­lének legjelentősebb részét az elő­fizetésekből származó bevételek teszik ki. Ennek aránya azonban kis mértékben csökken majd a kö­vetkező 12 hónapban, növekedést .várnak viszont a reklámokból származó bevételek terén. A szolgáltatók 2001-ben az elő­fizetők számának 34 százalékos növekedését várják, ami a 2000. IV. negyedévi százalékos prognó­zishoz viszonyítva borúlátóbb előrejelzés a piac idei bővüléséről. Az internetszolgáltatók mintegy fele szerint területükön a követke­ző években jelentős számú fúzió és felvásárlás történik majd, míg 39 százalékuk úgy vélekedik, hogy további ügyletek ugyan tör­ténnek, de számuk nem lesz jelentős. Mint későbbi potenciális inter­netszolgáltatók, a kábeltelevízió­társaságok is beszámoltak várako­zásaikról. Csillagpontos rendszer­rel a mintabeli cégek 75 százaléka rendelkezik, de a fennmaradó 25 százalék is be kívánja vezetni azt egy éven belül. A válaszadók 13 százalékánál van jelenleg is inter­netezési lehetőség a hálózaton. A társaságok a kábeltévé-előfizetők számának 25 százalékos növeke­dését várják 2001-ben. ___________________________________________ISTSj Lu xusosztály a közkórházban Új modell - búcsú a hálapénztől? Júniusban nyílik meg a MÁV Kórházban az or­szág első olyan kórházi luxusosztálya, amelynek ki­alakítását egy magánbizto­sító finanszírozta. A kezelé­sekért továbbra is a társa­dalombiztosítással számol­nak el, míg a hotelkörülmé­nyekért a biztosított fizet. Dr. Rékassy Balázs, a nemzetközi biztosító osztályvezetője lapunk­nak elmondta, hogy a későbbiek­ben országos hálózat kiépítését is tervezik. Különösen a vállalkozói kör, a cégek érdeklődnek az új, kiegészítő egészségbiztosítások iránt. Ezekben a körökben egyre fontosabb a humán erőforrás megbecsülése, és a dolgozók mi­előbbi felgyógyulása. A luxus­osztály egy- és kétágyas kórter­meiben nemcsak fürdőszoba, légkondicionáló és televízió áll a betegek rendelkezésére, hanem PC- és internethasználat is. Így a lábadozók az üzleti élet vérkerin­géséből sem szakadnak ki. Az elkülönített részleg mátrix jelleggel működik, ami annyit je­lent, hogy a kórtermekben több­féle beteg ápolására is felkészül­tek. A műtéteket és a diagnoszti­kai beavatkozásokat ugyanakkor a kórház megszokott részlegein a tb-finanszírozás keretében vég­zik. A biztosítást 18-55 éves korú­ak köthetik, az osztályvezető szerint a Casco-díjak töredékéért. Dr. Kamud Jenő kórházigazga­tó elégedetten szólt a biztosítóval kötött együttműködésről. Az új osztályon az orvosok és a nővé­rek számára már olyan béreket garantált a cég, hogy hálapénzről szó sem eshet. NÉMETH ZSUZSA.

Next

/
Thumbnails
Contents