Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-21 / 137. szám

2001. Május 21., hétfő RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A ­Eddig könnyű a Bursa Az ország összes megyéje részt vett az Oktatási Minisztéri­um (OM) által patronált Bursa Hungarica Felsőoktatási Ön- kormányzati Ösztöndíjpályázatban és mintegy tizennégy­ezer hallgató részesült támogatásban. A kormány 450 millió forintot kü­lönített el erre a célra, amelyből megközelítőleg húszmillió forint Pécsen tanuló egyetemista (vagy leendő egyetemista) számlájára került volna a tervek alapján. A Pé­csi Önkormányzat nem vett részt a programban, amelyet a magyar- országi városok kétharmada íkal- masnak talált az elfogadásra. Az ösztöndíjpályázat alapvető­en két részből tevődik össze: egy önkormányzati (helyi és megyei) támogatásból, illetve egy intézmé­nyi részből. Ez utóbbi megint csak két pénzügyi forrásból él: a hallgatói normatívából és a mi­nisztériumi kiegészítésből. Az el­bírálás után, a tervek szerint az át­utalások márciusban kezdődtek volna meg. Azonban az újfajta tá­mogatási program mind a hallga­tói önkormányzatokat, mind a rendszer koordinálásával megbí­zott Felsőoktatási Pályázati Irodát (FPI) felkészületlenül érte, így a gyakorlati megvalósulás sokkal több nehézséget okozott, mint­sem az várható volt. Az eredeti ígéretekhez képest meglehetősen rendszertelenül küldött ösztöndíj leginkább magukat az egyetemis­tákat zavarta össze. Novák Sarolta, a PTE Oktatás- szervezési Osztályának vezetője (képünkön) információi szerint kétlépcsős kifizetési tervezetet fo­gadtak el, mely­lisban utalták el ÍB-* lisig járó önkor­m gatást és június pjj jflgjf várhatóan a sze- ÉLJBI meszter két utol­só hónapjára megállapított összeget. A nem kellő körültekintéssel megtervezett kez­deményezés azonban még mindig tartogat meglepetéseket. , A Bursa Hungarica támogatás in­tézményi részének minisztériumi kiegészítése ugyanis máig nem ér­kezett meg az egyetemistákhoz. Dr. Borbély Gábor, az FPI igazgatójának elmondása alapján az ok az egyete­mi szociális támogatás és a Bursa ösztöndíj megítélése közti időbeli csúszásban keresendő. Mivel a szo­ciális támogatásról előbb döntöttek az egyetemek mint a Bursáról (és mindkettő a hallgatói normatíva egy részéből finanszírozandó), így az OM nem volt képes megállapíta­ni, hogy melyik hallgatónak meny­nyi kiegészítést kell elküldenie. A minisztérium így az egész félév után járó kiegészítést egy összeg­ben, a júniusi ösztöndíjjal együtt utalja el a hallgatóknak. Kérdés, hogy az itt tanuló, de javarészt más­hol élő egyetemisták mennyire tud­ják a Bursa eredeti célkitűzéseinek megfelelően hasznosítani a pénzt (kollégiumi díj, jegyzetvásárlás stb.) a szorgalmi időszak végén, amikor a legtöbben csak vizsgázni térnek vissza Pécsre. Ugyancsak érdekes problémát vet fel az is, hogy bár a Bursa ösz­töndíj és a szociális támogatás is szociális rászorultság alapján jár, sok esetben a pályázót csak az egyik esetben találták érdemesnek a támogatásra. Kádár Péter, a hall­gatói önkormányzatok pécsi kép­viselője szerint ez a két elbírálási elv közti (önkormányzati, illetve egyetemi) különbségből adódik. Azonban ez a gyakorlatban nem igazán hangolható össze, ponto­san abból adódóan, hogy a külön­böző intézmények különböző hangsúlyt fektetnek ugyanarra a hallgatói problémára. MÉSZÁROS ZSOMBOR Dieter Roth Korszakalkotó művész: Kettős kiállítás a Pécsi Galériában és a Múzeum Galériában A Dieter Roth által alapított hamburgi „Penész­múzeumban” a művészet örök vezéreszméinek, szellemi lényegének és a materiális világ romlá­sának a kölcsönhatásával szembesül a látogató. Festmények, könyvek alkotják a Káptalan utcai kiállítás anyagát Volt idő, amikor a Velencei Biennálén egymaga képviselte egész Svájc művészetét, amikor is mintegy harminc vetítőgép ontotta folyamatosan a hatalmas fehér felületekre Dieter Roth filmjei­nek képáradatát. Az 1930-ban született művész maga mindenekelőtt költőnek vallotta magát. Ugyanakkor író is volt, zenélt, zenét szerzett, ere­dendően grafikus képzettséggel kulcsszereplő­ként művelte a képzőművészet több ágát, filme­zett és persze tanított - puszta jelenlétével is. A Dieter Roth Akadémia itt, Pécsett is jelenlévő mű­vészei az élő bizonysága ennek. Rainer és Agnes Pretzell például Berlinből települvén Baranyába, most kedvesen lehetővé tették, hogy megismer­kedhessünk korunk nagy képzőművész feno- ménjével. Néhány életrajzi adat: a két éve szív­elégtelenségben elhunyt Dieter Roth svájci állam­polgárként Reykjavikba házasodott, a világ szá­mos pontján élt és dolgozott. 1958 és 1998 között 269 egyéni kiállítása volt Németországban, Svájc­ban és Ausztriában, az Egyesült Államokban, Hol­landiában, Angliában, Dániában, Izlandon, Fran­ciaországban, Olaszországban, Spanyolország­ban, Kanadában, Belgiumban, Svédországban. Ugyanezen idő alatt több mint 100 könyvet és ka­talógust jelentetett meg. Hanglemezeket, filme­ket és videókat is készített. Pénteken a pécsi Káp­talan utcai Múzeum Galériában nyílt meg az első magyarországi kiállítása és a Széchenyi téri Pécsi Galériában pedig az akadémia kiállítása - Glozer László hamburgi művészeti író, illetve Beke Lász­ló budapesti művészettörténész bevezetőjével - az említett német művészházaspár Rainer és Ag­nes Pretzell jóvoltából. BEBESSI K. Jegyzet Koncepciótlan Zenés táncjáték „Bog a lábam, igazítom” címmel színes, zenés táncjáték kereté­ben 25 éves néptáncos jubileu­mára emlékeznek Donáczi Ká­roly Charlie és barátai a Pécsi Nemzeti Színházban ma, hét­főn este 18 órai kezdettel. A népszerű pécsi táncművész 25 évvel ezelőtt az akkori MESZÖV-együttesben kezdte, majd végigtáncolva Pécs szinte valamennyi együttesét, 18 évet tanítva, jelenleg is elsődlegesen érdekelt a néptáncban a pécsi Vasutas Művelődési Ház külön­böző korcsoportokat megmoz­gató Pécsi Vasutas Pannónia Táncegyüttesének vezetője­ként. Emellett tanít is különbö­ző korosztályokat, ismertetve meg a néptánc szépségeivel. Az estet régi barátokként Juhász László és Pilári Gábor rendez­ték. A szintén régi barátoknak számító együttesek közül a Mé­ta, a Téka, a Vujisics, a Zengő, az ifj. Muzsikás, az Unterrock, továbbá Szabó Zoltán és Bervár Ferenc lépnek fel az emlékeze­tesnek ígérkező jubileumi ren­dezvényen. A kétórás program keretében kunsági, lakócsai horvát,' szűri német, bánáti szerb késes táncokat, fel- sőtiszavidéki botolót, szatmári cigánytáncokat, továbbá gyi- mesi és széki táncokat láthat­nak az érdeklődők. ________ B.K. A „koncepcióra" várakozás egy­fajta Godot-ra várakozás. Estra­gonként, mint valamiféle indivi­duum, ilyesmit regisztrálhat az ember, miközben hasonlót ta­pasztal a pécsi kulturális élet ár­talmatlan, jóakaratú, alapvetően békés természetű nyájába simul­va is. Új és újraválasztott közsze­replők kerültek a pécsi kulturális élet kulcsintézményei, a színház, a balett és a galéria élére. Ennek kapcsán az Echo című folyóirat véleményeket közölt. Ezek a dol­gok jelenlegi állása mellett és kü­lönös tekintettel azok természeté­re, csak utólagosak lehettek. Mindemellett nem a megelége­dettség, hanem annak éppen az ellenkezője hatotta át a vélemé­nyeket, a szereplőváltások módjá­val kapcsolatban. Minderről a szerkesztőség utólagos vitát is rendezett, amelyen az érintettek közül kevesen képviseltették ma­gukat. Ismét megfogalmazódtak az eredeti kérdések az ezúttal szintúgy elmaradt válaszok akusztikátlanságában. Az alap- problémák közül kettő még így is kirajzolódott a félhomályban. Va­laki jelen átirat szerint ilyesmit mondott: a nem megharcolt, nem saját erővel kivívott, ölünkbe pottyant demokráciával még mindig nem tudunk mit kezdeni. Kitapintható formája, alakja, megismerhető működési elvei el­lenére sem tudjuk a természete szerint működtetni. A diktatúra, a kézi vezérlés, Aczél elvtárs ap­parátusának hajdani átpolitizált pressziója helyébe a pártpolitizált presszió, az egzisztenciális terror lépett, elképesztő öncenzúrával, amiben a művészet és a „gagyi” szétválaszthatatlanul összekeve­rednek. Nincs koncepció! - hang­zik innen is, onnan is. Koncepció valóban nincs. A bevált, olajo­zott, a mindenkori kisebbik rossz mentén való eddigi működés konzerválására való intézménye­sült törekvések voltaképpen érthe­tők. Koncepció ugyanis kétféle le­hetne. Egy: van pénz, mire költ- sük? Kettő: vannak fontos felada­tok, amelyek ennyibe és ennyibe kerülnek. Elegendő pénz viszont nincs. Az igazi koncepciónak a kultúra letéteményesei, a művé­szek, a művészetek és a kultúra teoretikusainak az elméjében kel­lene megszületnie. Ehelyett azon­ban mindenki vár. A hivatalok, a testületek és a nyájas közönség egyaránt. Várnak. Várunk. Akár­csak, ha Godot-ra volna mindez időzítve. Még soványabb ígéretes­séggel. BEBESSI KÁROLY MEGSZÉPÜLT A KÖRNYEZET. Pécsett, a Tettyén a közelmúltban végre elbontották az összetört szín­padot, megerősítették a védőkorlátokat, a szökőkút is működik. Ha a tárolókat is naponta ürítenék és nem lenne szinte mindenütt szemét, még többen látogatnák a pihenőparkot. ________fotói müller andrea „K orrupciómentes közéletet kell teremteni...” Dávid. Ibolya online-interjút adott a DN szerkesztőségében A Dunántúli Napló online olvasóinak szinte minden kérdésére megpróbált választ adni az interneten Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter, az MDF elnöke, s emiatt pénteken este fél nyolctól közel három órán keresztül ült a képernyő előtt szer­kesztőségünkben. Az interjú szerkesztett változatát közöljük.- Újra megkezdődtek a Fidesz és az MDF között a választási tárgya­lások. A Fidesz közös listában és jelöltekben gondolkodik. Mit java­sol az MDF? (Hools) D. I.: - Az MDF-Fidesz választá­si együttműködésének létrejötte esetén a közös lista és a közös je­löltállítás a megoldás, a másik vari­áció 1998-ban bebizonyította, hogy mennyit ér. Kérdés az, hogy ezen belül a Fidesz-MDF elnevezés mö­gött hány képviselőjelölt a valódi MDF-es és hány a valódi Fideszes, akár egyéniben, akár listán. Gyaní­tom, hogy a kisgazdáknak sokat kell imádkozniuk a bejutásért. Egy biztos, a Fidesznek és az MDF-nek történelmi felelőssége egyrészt az MSZP-t, MIÉP-et távol tartani a kor­mányzástól, biztosítani a követke­ző ciklusra a polgári kormányzást és egy nemzeti egység megterem­téséhez megbecsülni a jobbközép minden támogatóját.- Elképzelhetőnek tartja-e az SZDSZ-szel való szorosabb együtt­működést? (Rexfelügyelő) D. I.: - A fórum nem készül po­litikai demonstrációra az SZDSZ- szel. Természetes a parlamenti és önkormányzati munkában az együttműködés, de e munkán kí­vül szorosabb együttműködésre nem látok esélyt.- Milyen a kapcsolata volt isko­latársával, Lamperth Mónikával? (KGy) D. I.: - Értékrendjében messze áll tőlem, de ez nem korlátoz abban, hogy néha találkozzunk. Ha nem politizálunk, jókat beszélgetünk is­kolánkról, szülővárosunkról.- 1990 és 1994 között már felfi­gyeltem Önre a szakmailag igé­nyes, higgadt felszólalásai miatt. Am több pályakezdő politikus is volt képviselőtársai között, kik ké­sőbb nem maradtak a Tisztelt Házban. Például: Balás István, Bratinka József, Szokolay Zoltán, Sóvágó László, Vona Ferenc. Ter­vezi-e az MDF, hogy újra csatasor­ba állítja őket? (Ildikó) D. 1.: Köszönöm a minősítést. 90 és 94 között a Fórum hatalmas gyűjtőpárt volt, Csurkától Debre- czeniig. Természetes volt, hogy a gyűjtőpárt azt az utat járta be, amely a 94-es választáshoz veze­tett. A felsorolt neveknek a több­sége ma is MDF-es, megvannak, dolgoznak, s az MDF nyitott arra, hogy akár a régiek, akár az újak közül bárki beálljon a csatasorba.- Az MDF 1998-ban mintha már kevésbé koncentrált volna az önkormányzati választásokra, így sok helyütt - mifelénk is - pozítió- ban maradtak a levitézlett, balol­dali-liberális erők. Ön szerint mi a kulcsa, hogy a Fórum hathatós közreműködésével végre megérde­melt helyükre, a partvonalra ke­rüljenek? (Sztruhár János) D. I.: - Koncentráltunk mi a 98-as önkormányzati választásra, de ahhoz kevés volt a koncentrá­lás, egy kicsivel több szavazat is kellett volna ahhoz, hogy álma va­lóra váljon. Egy kulcsa van: a kö­vetkező önkormányzati választá­son mind több MDF-est bejuttatni az önkormányzatba. Csak egyre emlékeztetem Önt, az MDF-kor- mányban ’90-94 között egyetlen egy volt MSZMP-s sem ült, nincs statisztikám, de gyanítom, hogy nálunk van a legkevesebb most is. A megérdemelt helyük a képvise­lőknek ott lesz, ahová a választók „teszik őket” voksaikkal.- A választásokon lehetséges eredmény: MDF 4%; FKgP 3%; KDNP 1 %; MDNP1 %. Elvesznek a szavazatok, nincs kormányzó többség. Megéri ezt kockáztatni az önállóság látszatának fenntartása érdekében? (B@ksi) D. I.: - A bölcsek köve nincs senkinek a zsebében. Célunk, hogy az MSZP-t legyőzve egy má­sodik ciklussal lezárjunk egy kor­szakot. Hogy ennek mi lesz a leg­tökéletesebb módja, annak a való­színűségét talán fél év múlva job­ban lehet már látni. Nekem elsőd­leges célom egy olyan együttmű­ködés kialakítása, amelyben min­den hasonló értékrendű csoport­nak, személynek a szavazatára bi­zalmat kapnánk. Ezért lényeges az elkövetkező egy évben hátralé­vő munkák elvégzése, hogy gaz­dasági jobblétet biztosítsunk és korrupciómentes közéletet te­remtsünk, ha kell, kemény esz­közökkel, másrészt megalkossuk az Uniós csatlakozáshoz szüksé­ges jogszabályokat és intézmé­nyeket. Ha még ez is sikerül, ez a legjobb választási kampány.- Van-e statisztikai adat a bün­tetés-végrehajtási intézmények fog­va tartottjainak etnikai hovatarto­zásáról és azt nyilvánosságra le­het-e hozni? Sokunk szerint a zá- molyiak ügye kapcsán az bizonyo­sodott be, hogy nemhogy üldözve, hanem általában egyenesen védve van a cigányság. (Brekkentsch) D. I.: - Nincs statisztikánk, az etnikai hovatartozás „szenzitív” adat. Egyetértek Önnel, hogy nincs romaüldözés Magyarorszá­gon, különösen nem állami szin­ten. Hogy egyedi esetekben ma­gam is szembesülök diszkriminá­ciós esetekkel, ez tény, azonban ilyen esetekben a munkajogban, a büntető törvénykönyvben és na­gyon sok más helyen van jogor­voslati lehetőség. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy éljen vele. A romák ügye, iskoláztatásuk, kép­zésük, taníttatásuk, foglalkoztatá­suk a magyar nemzet felemelke­désének is az ügye.- Lesz-e folytatása a Császár Előd-ügynek, egyetért-e a bíróság ítéletével? (Rajongó) D. I.: - Hogy a társadalom ér­tékítéletében lesz folytatása, az tuti. Tiszteletben tartom a bíróság ítéletét, de sem miniszterként, sem magánemberként nem va­gyok köteles egyetérteni vele.- Osztja azt a véleményt, hogy a demokrácia egyik fő záloga az erős ellenzék? (Vidéki) D. I.: - Nagy szükség van az el­lenzékre, de egy olyanra, amely nem akar kormányozni, amikor ellenzékben van, hanem a jogsza­bályok adta lehetőségeken belül ellenvéleményét kifejti, segítve ezzel a kormányzati munkát. Olyan demokráciára vágyom, amelyben mindenki elfogadja a demokrácia alapszabályát akkor is, ha az éppen nem neki kedvez.- Orbán futballozik, Demszky lovagol. Horn is nagy sportoló. Ön mit tesz annak érdekében, hogy megőrizze a kondícióját és meg­őrizze az ország legvonzóbb politi­kusának - megalapozottnak tűnő - imázsát? (Narodnyik) D. I.: - Úgy emlékszem, átúsz­tam a Balatont, lefutottam a mara­tonit és reggelente sportolok. Egy héten egyszer ami belefér: vagy futok, vagy kondizom, de mérték­telenül. KOZMA FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents