Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-18 / 134. szám

2001. Május 18., péntek MAGYARHERTELEN D BEMUTATKOZIK 15. OLDAL Kevesek közt a piacon A rendszerváltás után elszaporod­tak a házi sörfőzdék, de a 600-ból mára 17 maradt talpon. Poór Zol­tán Kapucinus Serfőzdéje ezek egyike. Poor alkalmazottja, 1997- től már bérlője volt, 2000-ben megvásárolta. Stuttgartban ismer­kedett a technológiával, majd a Bercsényi Miklós Szakközépisko­lában szerzett sörfőző, szikvíz- és üdítőital-gyártó szakképesítést. A 8-10 napos szavatossági ide­jű, aranyló színű sör különlegessé­ge ízében, zamaténak természetes gazdagságában van. A komlót hí­res termőhelyéről, a bajor Hollertau tájáról szerzik be. Patika tisztaságú üstökben készül az ital, a sort előhűtő, jeges kád és a kis palackozó zárja. A főerjesztés után a 22-25 napos ászokolással telítő­dik szénsavval, ízekkel - 4,3 alko­holszázalékú. Főként Pécs, Dom­bóvár, Orfű, Kővágószőlős boltjai­ba „terítik”, de más falvakba is jut. A hat embernek munkát adó főzde 2,4 milliós területfejlesztési és 3 milliós vállalkozói hitelből fej­lesztette technológiáját, s készül a 2002-től előírt uniós minőségbiz­tosítás garantálására is. Tourinform-iroda nyílik A Mecsek-Hegyhát Tourin- form Iroda kulcsra készen vár arra, hogy megnyissa kapuit. Kilenc önkormányzat - Orfű, Abaliget, Bodolyabér, Mánfa, Ma­gyarszék, Liget, Mecsekpölöske, Komló-Sikonda és Magyarher- telend a közelmúltban a Mecsek- Hegyháti Önkormányzatok Társu­lása néven szövetkezett. Céljuk az, hogy a turizmus fejlesztése érde­kében javuljon a települések közt az együttműködés, meggyőződé­sük, hogy ez a forma a jövő. Közös feladataik koordinálásához térség­menedzsert is alkalmaznak Mol­nár István személyében. A társult községek által képvi­selt térség fizikai központja Orfű, székhelyközségévé pedig Magyar- hertelendet választották. A falu központjában térkép fogadja a lá­togatókat, valamint rövidesen megnyílik a társulás új Mecsek- Hegyhát Tourinform Irodája is. ■ A képviselő-testület A település polgármestere Ko­vács Gyula, alpolgármester La­jos László. Körjegyzője dr. Vaskó Ernő, a körjegyzőséghez tarto­zik Bodolyabér. Képviselők: Báli János, Dörömböző Károly, Gráber János, Kispál László, Mohácsiné Horváth Orsolya, Schram János és a kisebbséget képviselő Kalányos József. a Országos kutyabál Országos randevúra gyülekeznek a berni pásztorkutyák és gazdáik a Mathiász Panziónál holnap 8 órától, ahol terelőösztönből vizs­gázhatnak az ebek 2300 forintos térítési díjért. Megválasztják a legszebb, a legengedelmesebb és a legjobb terelőkutyát is. A leg­jobb baranyaira különdíj vár. Lesz kézművesvásár, délután csi­kósok bemutatója, fellép a helyi néptáncegyüttes. 18 órakor kez­dődik az első hertelendi kutya­bál. ■ Az oldal a magyarhertelendi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert A kocsányos tölgy árnyékában Rövid történelme Már 1300-ban van templomuk, melyet a törökök gyújtanak fel. Az 1333-as egyházi lajstromban Horcholond a neve, 1828- tól használa­tos a mai ne­ve. 1738-ban Barátúr lakói költöznek Hertelendre, a papi urada­lomból a ha­rangot is magukkal hozva, amely ma az 1777-ben épült katolikus templomban van. A 18. század közepén németek települnek a Kishertelend nevű településrész­re, a magyar és német ajkú népes­ség cserélődik - a község az 1848- 49-es szabadságharcból is kiveszi a részét. A háborúkban elesettek emlékét emléktábla őrzi. Nagy fordulat életükben, amikor uránt kutatva termálvízre lelnek, amely a falu jövőjét megalapozza. Barát­úr a hetvenes években csatlakozik Hertelendhez. Testvértelepülésük az olasz Sabaudia Molella. Tékescr X Kisvaszar oVázsnok 0®ödre Meződo C Baranyajenő ■' - * .'.--o Baranya; Pálé o pH szentgyörgy \x X-oFelsoegerszeg Tormás Mindszentgodisa Várgao Ligete? Gyümölcsény0 Mecsekpölöskeo / jKisbeszterce oVoszló Ma8Várszék Bakóca Kishajmás0 MAGYARHERTELEND Ami a munkaerőhelyzetet illeti, szá­mos kényszernyugdíjasuk van - a bá­nyabezárások, a Carbon Könnyűipari Vállalat felszámolása érzékenyen érin­tették ezt a tájékot is Komló közelsége miatt. Korábban még azért kellett csó­válniuk a fejüket, mert a marhagulya, átvonulva egy-két utcán, bepiszkított utat-járdát. Most ez - persze jelképes értelemben - hiányzik, hiszen a koráb­bi aktív, minden házra jellemző gazdál­kodás mára megszűnt. Most mindösz- szesen csak két tehenet tartanak szá­mon a faluban, háztáji gazdálkodással is inkább csak az idősek foglalkoznak. Mindezek ellenére minden jel szerint talpra állt a falu, a munkanélküliségi ráta sem haladja meg az országos átla­got, a népességszám nem csökken, a te­lepülés vonzereje növekszik. Elsők közt azért, mert a lakók egyre inkább Népességszám alakulása 1989 1999 2000 az idegenforgalomban próbálják megta­lálni számításukat. A fürdő lelke a gyógyvíz Ma már minden útikönyvben ol­vashatni, hogy urán után kutatva az 1958-ban meglelt 40 Celsius fo­kos vizet 1979-ben 1100 méter mélységből feltörő, 62 fokos követ­te, s Magyarhertelend rövidesen az ország egyik leglátogatottabb für­dőhelyévé vált. A hertelendi amel­lett őrzi a vidéki fürdők intim báját, mérsékelt árait is. Major Károly, a strand gazdája elmondta, a kicsiket pancsoló, a nagyobb gyerekeket FOTÓK: MÜLLER ANDREA kismedence, az idősebbeket a 36- 38 Celsius fokos gyógymedence várja, nem szólva a sportmedencé­ről. A három hektáros strand ter­mészetes zöld környezetére, ha­zánkban is páratlan, évszázados kocsányos tölgyére is büszke. A fürdő lelke maga a gyógyvíz - kü­lönlegessége a benne lévő ható­anyagok gazdagságában van. Noha még nem nyilvánították gyógyvíz­zé - a procedúra a becslések sze­rint milliókba kerülne - mozgás- szervi, keringési és idegrendszeri panaszok enyhítésére, gyógyításá­ra egyaránt alkalmas. Sok „ízüle- tes” ember az itt vett kúrák után vált ismét mozgásképessé, az ivó­kúra belgyógyászati panaszokat enyhíthet. Sokan töltenek itt napo- kat-heteket a Mathiasz Panziót, a 150 férőhelyes kempinget vagy fa­lusi vendégszobát választva. A fel­nőtt belépő 450, a diák- és nyugdí­jasjegy 360 forint, a 3-6 éves kor­osztálynak szóló 170 forintba ke­rül, három év alattiak számára in­gyenes a strand. Rövidesen elkészül a minigolf­pálya, több medencében már ko­rábban vízvisszaforgató épült. A gyógyászati célúakban rendszere­sen cserélik a vizet, mert a vissza­forgatás az ásványi anyagokat ki­ülepítené. Az elmúlt öt év közel 20 százalékos fejlődést hozott a ven­dégforgalmukban, 1997-ben már 53 ezerre emelkedett a látogatók száma, majd a két, vélhetően hű­vösebb nyarat - 1998-ban 48 ezer, 1999-ben 50 ezer vendéggel - ta­valy további emelkedés követte, már 58 ezer vendéggel. Ebben ré­sze van a közkedveltté vált esti für­dőzés bevezetésének is. Tavaly elő­ször júniusban, júliusban és au­gusztusban hétfőtől péntekig 18 óra 30 és 21 óra 30 között is nyitva állt a strand azok számára, akik munkaidő után kerestek felüdü­lést, érvényesítve elvüket is, hogy számukra a helyi vendég legalább olyan fontos, mint a külföldi. Civilek a pályán Éledő együttesek, új szakosztály A helyi civil közösségek na­gyon fontosnak tartják saját identitásukat. A magyarherte­lendi és a barátúri nyugdíjasok klubja egyaránt kényes arra, hogy önálló, külön közössé­geknek tekintsék őket, az előb­bi főként a kórusára büszke, tagjai ma is rendszeresen pró­bát tartanak. Két év szünet után ismét életre kelt a szép ha­gyományokkal rendelkező Ma­gyarhertelendi Néptáncegyüt­tes Dörömböző Károly állhata­tos szervező- és oktatómunká­jának köszönhetően, aki rövi­desen főiskolán is megkezdi ta­nulmányait, hogy szakmájából diplomát is szerezzen. Az 1998-ban Cseh Ildikó ve­zetésével létesült teleházuk az elsők közé tartozik a környé­ken, jelenleg Szakcsi Hajnalka a gazdája. A teleház internet- és e-mail-szolgáltatást nyújt, a gyerekek számítógépen játsz­hatnak, ugyanitt van lehetőség videók kölcsönzésére, és itt működik a községi könyvtár is. A könyvállományt ugyan szerénynek ítélik, azonban az intézmény a Csorba Győző Megyei Könyvtárral és a szak- szervezetivel áll szerződés­ben, hogy Pécsről is tudjanak könyveket rendelni és „ház­hoz szállítani” az olvasók igé­nyei szerint. Ezek a szolgálta­tások, így együtt, rendkívül fontosak az ifjabb nemzedék számára, hogy ne csak a disz­kó vagy vendéglátóhely közt kelljen választaniuk, ha a sza­badidejüket értelmesen szeret­nék eltölteni. A közösségi élet nem vá­lasztható el az éledő tömeg­sporttól, sőt mindenképp meg­lepetés, hogy amíg másutt egy­re kevesebbet költenek szak­osztályok működésére, addig Magyarhertelenden egy új ala­kul ezekben a napokban. Töb­ben Don Quijote-i elszántság­nak tekintik, de egy új futball­csapatot hoztak létre, amely már ősszel rajtol a megyei har­madosztályban, s eltökélt szán­dékuk, hogy ne az arc nélküli együttesek számát szaporítsák majd indulásokkal. Pomázi János sásfonómester tudását tanítványoknak adja át Baranya Váci utcája Gondozott, szép falukép a jellemző Virágzanak az út menti villanyosz­lopok Hertelenden: a kocsikerékre, oszlopra tűzött cserepekből rózsaszín szirmú virágok bókolnak elő. Amel­lett rend és tisztaság fogadja a faluba érkezőt. A Barátúrral együtt is apró település az idegenforgalomra építve tervezheti a jövőjét, nem feledkezve meg saját lakóiról sem.- Ezek a virágok a villanyoszlopok nyakán a gondosság, törődés mellett az összetartozást is jelképezik - mondja Kovács Gyula (képünkön), a község polgármestere -, amellyel az emberek egy kicsit a szeretetüket is próbálják ki­sugározni. Az önkormányzat alkalma­zottai mellett számos segítőkész lakos is helyez ki virágokat és gondozza azo­kat. És nem szabad elfelejteni, hogy két településrészből áll a mai Magyarhertelend, de Barátúr község - amit ott az utca neve jelez - az itt élők szívében önálló te­lepülésnek számít. Aki nyitott szem­mel jár nálunk, meggyőződhet ar­ról, hogy a közterü­let ápoltsága a há­zakra, portákra is jellemző. Úgy tű­nik, hogy a jó példa ragadós. Persze még korántsem tö­kéletes minden, gondolok itt a köz­ség pusztaként em­legetett, Orfűre ve­zető kapujára, amely rontja az összképet. Másfelől a település iránti érdeklődést is tük­rözi az egyik szép, szinte vadonatúj ut­cánk, amit nem kis iróniával Váci utcá­nak neveztek el hi- A barátúri templom vatalosan is a hely­beliek. A telekárak a keresettségük mi­att viszonylag magasak, közismerten több svájci, német és holland vásárló­val. Hozzáteszem, zöme régóta idejáró törzsvendég, egyikük húsz éve mankó­val érkezett és látogatta a fürdőt a má­jusi nyitástól őszig, hogy itt dobja el végleg a mankóit. Természetesen egy ilyen kis faluban az infrastruktúra is fejlesztendő; nincs még gázunk és szennyvízcsatornánk, de az utóbbinak a tervei már ké­szen állnak, a szándéknyilatko­zatok alapján a lakók 90 száza­lékban támogat­ják is. A beruhá­zás megkezdésé­hez már csak megfelelő pályá­zati lehetőségre várunk. Az ész­szerűbb gazdál­kodás érdekében az alsó tagozatos iskolát és az óvo­dát összevonták - ez utóbbi az is­kolaépület egyik szárnyába költö­zött. Küszöbön áll a hertelendi után a barátúri temető fejlesztése is. Itt kultúrházból is kettő van, ebben most a barátúriaké az előny: az ottani kultúrház vizesblokkját most alakítják ki, majd a hertelendi felújítása kerül sorra. Mindezeknek csak a pénz szab határt. A költségek nagysága miatt kell pályázniuk a tervezett útberuházások idei megkezdésére is, hogy a fürdő és a panzió környéke, a Tábor utca egy ré­sze friss aszfaltburkolatot kaphasson. i t i

Next

/
Thumbnails
Contents