Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)
2001-05-18 / 134. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Május 18., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. május 17.) Borsodchem 5200R ű Fotex 240 Ft O Matáv 950 Ft ff Mól 4 305 Ft 1f OTP 14 800 Ft ff Rába 1755 Ft A Richter 15690 Ft ff Zalakerámia 2 230 Ft A BUX: 6842,60 +1,46% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX V. 11-17-IG ( 7100 $875,60;: Ji 7000 >949.20 : 6860,86 6842.60; | 6900 % 6744,00 >1 6800 1 í ji 6700 ! 1 1 *1 ___•___1___L_Zf po nt Péntek Hétfő Kedd Szerda Csütörtök AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 417,55 Cseh korona 7,52 Euró 257,68 Német márka 131,75 Osztrák schilling 18,73 Lengyel zloty 73,61 Svájci frank 168,19 Szlovák korona 5,96 USA-dollár 291,69 ENERGIA. A Magyar Villamos Művek (MVM) teljes jogú tagja lett a nyugat-európai villamos- energia-rendszernek (UCTE) - adta hírül a társaság. A döntés az UCTE csütörtöki lisszaboni közgyűlésén született. A képviselettel az MVM a tulajdonában lévő rendszerirányító céget, a Mavir Rt.-t bízta meg. A teljes jogú tagsággal az MVM jogot kap arra, hogy részt vegyen az európai energiarendszerrel kapcsolatos döntésekben. Ilyen egyebek között az egységes műszaki paraméterek meghatározása, illetve az áramtranzit kérdése. MEGTAKARÍTÁS. A háztartá sok inflációs hatásoktól mentes finanszírozási képessége, vagyis megtakarítása az előzetes adatok alapján áprilisban 39,1 milliárd forinttal nőtt, szemben a márciusi 4,8 milliárd forintos bővüléssel * hozta nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön. A háztartások nettó finanszírozási képessége, amely az inflációs hatásokat is figyelembe veszi, áprilisban 68,7 milliárd forinttal bővült. Az első négy hónapban a háztartások pénzügyi megtakarítása 83,1 milliárd forinttal nőtt, hasonlóan az egy évvel korábbi 81,4 milliárd forintos értékhez. ■ Biztonságos élelmiszerek A kistermelők is kötelesek betartani az előírásokat Világszerte felértékelődött az élelmiszerbiztonság jelentősége. Az új technológiák - mint például a genetikailag módosított élelmiszerek - megjelenésével párhuzamosan pedig nagymértékben megnőtt a gyártók felelőssége. A téma szakértőjével, dr. Bánáti Diánával, a Központi Élelmiszer-ipari Kutató Intézet (KÉKI) új, tavaly ősszel kinevezett főigazgatójával beszélgettünk.- Egyre több szó esik manapság az élelmiszerbiztonságról, de mit jelent ez hétköznapi nyelvre lefordítva?- Az elmúlt évtizedben számos olyan botrány volt az Európai Unióban (EU), ami miatt előtérbe került az élelmiszer-biztonság szükségessége. Közrejátszott a gyártás nagyüzemivé válása is, hiszen bármilyen kis malőr, hiba történik, az fogyasztók ezreinél okozhat megbetegedést. Mindezek együttesen indokolták, hogy világszerte nagyobb figyelmet kell fordítani az élelmiszerek biztonságára, a fogyasztók egészségének védelmére.- Időről időre fellángolnak a viták a hormonkezelés, a genetikailag módosított élelmiszerek körül.- Magyarországon a genetikailag módosított élelmiszerek előállítására és forgalmazására vonatkozó hatályos jogszabályok teljesen megegyeznek az Európai Unióéval. Ilyen élelmiszer hazánkban nincs forgalomban. Ha felmerül a gyanú, hogy a termék veszélyt jelenthet az egészségre, akkor meghatározott ideig korlátozni lehet a forgalmazását. Az élelmiszer-biztonság szabályozását az Európai Unió az úgynevezett „Fehér Könyv” formájában adta ki, amely tulajdonképpen egy jogalkotási program. Ez tartalmazza a többi között a tagországok számára követendő irányelvek és rendelet- tervezetek változásait. A rendelet betartása kötelező, az irányelveket a tagállamok beilleszthetik saját jogrendjükbe.- Magyarország számára is kötelező?- Hazánk még nem ta&ja az EU-nak, ezért a megjelenő rendeletek ránk nézve még nem kötelezőek. Ennek ellenére az élelmiszerjog döntő részét már átvettük az Európai Uniótól és beillesztettük jogrendünkbe. A magyar élelmiszerszabályozás tehát már EU-konform, csupán néhány terület van, ahol a csatlakozás időpontjáig kell harmonizálni a jogszabályokat.- Milyen területen van lemaradásunk?- Elsősorban az agráriumban. A szabályozás az élelmiszerlánc egészét - az alapanyag-termelőktől kezdve a fogyasztókig bezárólag - érinti. Minden termékpályán garantálni kell az élelmiszer-biztonságot. A kistermelők esetében is nagyon fontos, hogy megfeleljenek az előírásoknak. A HACCP (veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok) élelmiszer-biztonsági rendszert a kisebb gyártóknak is ki kell építeni.- A biztonságos élelmiszergyártás feltételeinek megteremtése nagyon sok pénzbe kerül. Milyen hazai és uniós pénzforrások állnak rendelkezésre erre a célra?- A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál, a Gazdasági Minisztériumnál páNévjegy Dr. Bánáti Diána Született: 1967. április 15., Kaposvár Családi állapota: hajadon Iskolai végzettségé: okleveles élelmiszermémök, okleveles mérnök tanár, jogi szakokleveles mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Eddigi munkahelyei: 1990-1993: MTA, 1993-1996: Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem élelmiszer-ipari kar, 1996-2000: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-minőség és-biztonság EU- harmonizációs munkacsoport, 2000-től: KÉKI lyázni lehet állami támogatásra a HACCP rendszer és az ISO-rendszer kiépítésére. Elindult egy PHARE finanszírozási projekt 1996-ban, amely még jelenleg is fut. A tendernyertes feladata, hogy az előre kiválasztott élelmiszer-ipari vállalatoknál modellszerűen kiépítse és bemutassa az érdeklődőknek az ISO és a HACCP rendszert, amelyet később bárki adaptálhat. A kutatói szférában is lehet pályázni uniós és hazai forrásokra. ÚJVÁRI GIZELLA Milliárdos készpénzkímélés Ritkán fizetünk, gyakran veszünk fel pénzt bankkártyával A Magyarországon kibocsátott 4,5 millió bankkártya döntő többsége, 2,9 millió plasztiklap tartozott 2000-ben a Eurocard/Mastercard, a Maestro illetve a Cirrus rendszerhez. Ezekkel tavaly 61 millió tranzakciót hajtottunk végre mintegy 1200 milliárd forint értékben. A fenti rendszerek tulajdonosa, Európa vezető fizetési rendszere, a Europay International (El) felmérést készített a magyarok körében, amelyből kiderült, a megkérdezetteknek közel a fele (43 százalék) rendelkezik bankkártyával. Az átlagosnál magasabb a kártyabirtokosok aránya a 45 év alattiak, és különösen magas (57 százalék) a 18-30 évesek között. A tanulmány rámutatott, az emberek bankkártyahasználatát erőteljesen befolyásolja vagyoni helyzetük - mondta lapunknak Hajdú Gyula, az El Kelet-Európá- ért felelős marketingigazgatója. A válaszadók 64 százaléka havi 2- 10 alkalommal használja kártyáját. További 24 százalékuk havonta mindössze egyszer, 11 százalékuk pedig több mint 10 alkalommal. A használat számát és a társadalmi jellemzőket tekintve azt tapasztalhatjuk, hogy az alacsonyabb végzettségűek, a rossz és átlagos anyagi körülmények között élők általában egyszer, míg a főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezők, vállalkozóként dolgozók általában tíznél többször használják műanyag fizetőeszközüket. A plasztikpénzt a lakosság túlnyomó többsége (81 százalék) még mindig csak készpénzfelvételre használja annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, a kártyával történő fizetéskor nem számítanak fel költséget, ellentétben a pénzfelvétellel. A válaszadók csupán 18 százaléka használja kártyáját inkább vásárlásra - tudtuk meg. Egy százalékuk egyáltalán nem használja a kártyát, vannak ügyfelek, akik azt a bankból sem vitték el. __________________________(STS) Gazdasági döntéshozók Nem egy személy a tulajdonos és a cégvezető Mintegy 179 ezren alkotják a magyar gazdasági elit táborát, ők azonban többnyire nem tulajdonosok a multinacionális cégeknél, hanem elsősorban döntéshozók. A Szonda Ipsos felmérése szerint ma hazánkban elsősorban a 40- 49 év közötti korosztály alkotja a gazdasági döntéshozók táborát, az 50-58 évesek a második legerősebb korcsoport e tekintetben, ám a 18-29 évesek is szép számban vannak jelen az összesen 179 ezerre taksált gazdasági elitben. Levendel Ádám, a Szonda Ipsos ügyvezető igazgatója szerint nálunk egyáltalán nem esik egybe a tulajdonosi és a döntéshozói kör, hiszen előbbi többnyire a multinacionális vállalatok külföldi képviselőit jelenti. Lengyel László politológus az üzleti döntéshozókról tartott konferencián megkérdőjelezte, létezik-e klasszikus értelemben vett magyar gazdasági elit. Amennyibén a döntéshozókat annak tekintjük, akkor az ő elvárásaik ma a magyar gazdaságban a következők: a gazdaságpolitikának egyrészt tőke- és befektetésbarát környezetet kellene teremtenie - szemben az elbizonytalanító állami árszabályozással. Másrészt olyan versenyhelyzetet kell létrehozni, amelyben a közbeszerzés átlátható. Harmadrészt hiteles gazdasági információkat kell szolgáltatni, azaz nem lehet becsapni őket rendre a hamis inflációs előrejelzésekkel - mondta. _________________(CSERNYÁNSZKY) SE RTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 19. HÉT (FORINT) 1. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 331,24 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 337,41 2. szövetkezeti átlagár: 331,89 3. egyéni vállalkozói átlagár: 312,16 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 344,06 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 341,97 2. szövetkezeti átlagár: 351,25 3. egyéni vállalkozói átlagár: 332,65 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 348 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 318 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 345 4. Központ (Budapest, Pest megye): 357 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 350 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 347 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 348 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 422,80; U: 406,50; R: 381,11 O: 352,65 , F >: 320,49 V. Nemzetközi hasítottfélsedés-átlagár: 3,74 DM Forrás: HÚSCÉH Információs stratégia Stumpf István kancellária- miniszter tegnap nyilvánosságra hozta a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia első verzióját, amelynek keretében még májusban összesen 3 milliárd forint értékű támogatási program indul. A miniszter kifejtette: a Széche- nyi-terv információs társadalom- és gazdaságfejlesztési fejezetével összhangban összeállított stratégia célja, hogy Magyarország az információs társadalomra való felkészülésben a kelet-közép-euró- pai régió éllovasává váljon, és ezáltal javuljon az életminőség is. Megfizethetővé és tömegessé kell tenni a számítógép- és internethasználatot, meg kell teremteni a biztonságos jogi környezetet, és ki kell használni a rendelkezésre álló intellektuális tőkét ahhoz, hogy felzárkózzon az ország az Európai Unió átlagszintjéhez - közölte Stumpf István. Hozzáfűzte, hogy a kialakulóban lévő információs társadalom Magyarország számára nem csupán technológiaváltást, hanem átfogó kulturális-szociális változást eredményez. A három-öt évre vonatkozó stratégia májusban induló programcsomagja elsősorban a civil szervezetek, és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok részére nyújt támogatást - hangsúlyozta a miniszter hozzátéve, hogy a támogatási keretből 2,2 milliárd forintot pályázati úton lehet elnyerni. Legközelebb ősszel hirdetnek meg programokat. ____________■ Át képzés helyett vállalkozás Kormányzati támogatás a munkanélküliség csökkentésére A Gazdasági Minisztérium szervezetébe integrált foglalkoztatáspolitika idén is jelentős eszközökkel támogatja a munkanélküliség kezelését. Az évek óta népszerű képzés, átképzés mellett olyan új eszközök váltak népszerűvé az álláskeresők körében, mint a vállalkozóvá válást, az önfoglalkoztatást támogató juttatások. A munkáltatók ugyancsak nyitottak a munkaerő-megtartást vagy -bővítést célzó kezdeményezések iránt. Budapest - Pécs A gazdasági tárca kebelén belül működő Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületé megyénként decentralizált forrásokkal támogatja a helyi foglalkozatási gondok kezelését. A korábbi évekhez képest idén még nagyobb hangsúlyt kap az aktív eszközök mozgósítása. Míg az elmúlt időszakban a megyei források tekintetében igen nagy szerepet kapott a közhasznú munka támogatása, addig most a munkahelyteremtést, a munkahelyek bővítését, az önfoglalkoztatást, illetve a vállalkozóvá válást kívánják előmozdítani nagyobb hatékonysággal. A váltás zökkenőmentes lebonyolításához hozzájárult az az újdonság, hogy pont egy évvel ezelőtt megszüntették az alanyi jogon járó jövedelempótló támogatást, és a juttatást a közcélú munkavégzéshez kötött rendszeres szociális segély váltotta fél. Ilyen módon a települések ez utóbbi keretében végezték, végeztették el a szükséges kommunális munkálatokat, míg a korábban erre is használt közhasznú munkaprogramok főként fejlesztésekhez, infrastrukturális beruházásokhoz, aktuális A MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON települési szolgáltatásokhoz kötődnek. A munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő program abban az esetben jelenthet lehetőséget az állástalanok számára, ha a munkaerő-piaci szervezet hosszú távon nem tudta megoldani az ügyfél elhelyezkedését. Az egyéni vállalkozás, őstermelői tevékenység alapítását a szakmai felkészítésen túl gyakran kíséri személyiségfejlesztő tréning, illetőleg az adminisztrációt könnyítő képzés. Hasonló konstrukcióban, gyakran az előző lehetőséghez kapcsoltan támogatják az önfoglalkoztatás megvalósítását. A juttatásként adható 1 millió forint kamatmentes forrás ez esetben a konkrét tevékenység eszközeire fordítható. Szigorú feltétel a saját erő megléForrás: KSH 2001. 2000. ápr. ápr. y&jdapest: 2,7 3,2 iBaranyak 11,6 12,1 1 | Bács-K skun: 9,7 10,4 I Békés: 12,8 14,6 Borsod-AbjúfZ.: 19,9 20,9 jrCsopgrlií: 8,8 8,6 rejér: 6,7 7,9 Győr-MosorvS.: 4,0 4,9 Wajdú-Bihar: 14,7 15,3 J Heves: 11,3 12,5 Jász-Nagykun-Sz.: 12,0 14,2 Komárom-Esztergom: 7.3 8,9 Nógrád: 15,2 15,8 Pest: 4.6 5,4 Somogy: Szabolcs-Szatmár-B.: 12,2 18,8 13,2 20,5 Tolna: 11,7 12,3 Vas: 5,0 5,3 Veszprém: 7,0 7,5 Zala: 6.8 7,7, te, illetve a megfelelően előkészített üzleti tevékenység biztosítása. Több hazai megyében is felkeltette a munkáltatók érdeklődését a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása. Térségenként több tízezerre tehető azoknak az embereknek a száma, akik veleszületett fogyatékosságuk, megváltozott munkaképességük miatt bizonyos területeken akár 100 százalékos teljesítményre is képesek, korábban mégis méltatlan foglalkoztatási helyzetben voltak. Az új kezdeményezés az ő elhelyezkedésüket, az alkalmazásuk bővítését célzó beruházá- sokat, fejlesztéseket támogatja, kaszás e. i
