Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-17 / 133. szám

10. OLDAL BELVÁRDGYULA BEMUTATKOZI K 2001. Május 17., csütörtök ' | H Célunk: ne fogyjon a falu Lakást, telket tudunk biztosítani az idetelepülőknek A polgármester - aki társadalmi megbí­zatású - minden reggel, a hivatali teen­dők megkezdése előtt, körbejárja a fa­lut, hogy lássa, milyen teendők várnak még a képviselő-testületre, meg hogy nyugtázza az addig elvégzett munká­kat. Az elkövetkező napokban a virágo­kat rakják ki a közmunkások, mert bár nem neveztek be semmilyen virá- gosítási versenybe, csak ilyen környe­zetben érzik jól magunkat. Elhanyagolt kis település volt a kilencvenes évek előtt - ad viszonyítási alapot a jelenlegi állapotokhoz Németh Jenő polgármester (képünkön). Persze ezzel nem elődei tehetet­lenségét akarta bizonyítani, hiszen abban a rendszerben a közös tanács pénzéből rend­szerint nem futotta nagyobb fejlesztésre. Úgyhogy amikor az első önkormányzat meg­alakulásakor a falu lakói a település első em­berének választották, maga sem gondolta volna, milyen temérdek feladatot kell rövid idő alatt megoldania.- Soroltam, milyen ügyek a legsürgőseb­bek, s a testülettel egyetemben úgy döntöt­tünk, hogy a temető rendbetételével kezdjük. Nézze, nem volt szilárd burkolatú az odave­zető út, ha esett az eső, vagy télvíz idején traktorral kellett felhúzni a halottaskocsit. Hát ezt nem lehetett tovább tűrni, pályáz­tunk, nyertünk, s néhány hónap alatt már kulturált körülmények között kísérhették utolsó útjukra elhunyt szeretteiket a falu la­kói. Aztán a pénzügyi nehézségeik miatt úgy gondolták, jobb volna az önálló gazdálkodás, nem kellene tovább közösködni Olasszal, kezdeményezték tehát a kiválást a közösség­ből. A felettes hatóságok elfogadták az indo­kaikat, s 1992. január elsejétől engedélyezték az önálló jegyzőség létrehozását. Ezt követő­en nagy fába vágták fejszéjüket, hiszen a si­ralmas infrastrukturális állapotokon akartak javítani. Még egészséges ivóvíz sem volt min­den portán - mond­ja a polgármester -, ez volt tehát a követ­kező feladat, 1994-re már ezt is megoldot­tuk. Aztán indult a gázprogram, azt is végigcsináltuk be­csülettel, 1995-re pe­dig már azt is elér­tük, hogy mindenki telefonhoz juthatott, akinek volt erre pén­ze. A szőlőhegyre is megépült a másfél kilométeres út. Persze mindeközben az olyan, nagyság­rendben nem kisebb feladatokra - mint pél­dául a járdák felújítása - is jutott pénz és idő. A faluból kivezető kerékpárút megépítése ré­gi vágya volt a lakosságnak, hiszen a munká­ba járásra nagyon sokan használták a kétke­rekűt, s eddig csak a forgalmas bekötőúton juthattak el a Mohácsi útig. Mindenre pályá­zunk - adja meg a polgármester arra a kér­désre a választ, miből is volt a beruházásokra pénze a településnek. Volt olyan év, amikor 22 beadványt írtunk meg, s 18-ban nyertünk is. Aztán következett a szabadidőpark építé­se, de ezt már nem pályázati pénzből készí­tették el, hanem takarékos gazdálkodással te­remtették elő az építési anyagokra, valamint a játékszerekre a milliókat. És akkor még nem beszéltünk például a falu határában csörgedező vízfolyás felett átívelő betonhíd- ról, amelyet azért kellett átépíteni, mert a me­zőgazdasági gépek rendre belecsúsztak a patakba, olyan rossz volt a régi mű­tárgy állapota. A csapadékvíz elvezetését is megoldották, valamennyi kapubejárót egy­ségesen építették ki, s adták át térítés nélkül a lakóknak. Az omladozó partoldalakat is megerősítették, az eddig fel nem tárt pincéket is betöme- dékelték abból az 50 millió forintból, amelyet pályázat útján az állami költségvetés­ből erre a célra nyertek. A gázszolgáltatás megteremtése után valamennyi intézmé­nyükben korszerűsítették a fűtést - az óvodá­ban például padló alól temperálják a hőmér­sékletet.- Azt szeretnénk elérni, hogy a falu lakos­sága tovább ne csökkenjen, hogy idevonzzuk a fiatalokat, meg azokat is, akik egy csendes, összetartó, egymást segítő emberek által la­kott településen akarnak a továbbiakban élni. Van néhány közművesített telkünk, és pár, je­lenleg üresen álló önkormányzati bérlaká­sunk is. Nincs munkanélküli Pályázati pénzekre várnak A falu 1991-ben még csak 6 millió forintos költségvetéssel dolgozott, ennek túlnyomó többsége nem a helyi bevételekből származott. 1999-ben viszont kiugróan magas „költőpénzzel” rendelkeztek, 73 millióból gazdálkodhattak. Ebben az évben nyertek ugyanis a csapa­dékvíz elvezetésének megoldásá­ra 50 miihó forintot, ez „tornázta fel” az elosztható pénzek mennyi­ségét. Az idén 35 mülió sorsát ha­tározta meg a testület, ám több be­A kultúrház nagyszabású rendezvények lebonyolítására is alkalmas fotók: m. a. A szabadidöparkot a környező falvak is megirigyelhetnék adványuk van még el­bírálás alatt, a kedvező döntés esetén akár 10 millióval is növekedhet a beruházásokra, fej­lesztésekre szánt pénz. Pályázatot adtak be többek között a partfal további megerősítésére és a még feltáratlan pincék tömedékelésé­nek megoldására, a Nemzeti Kulturális Alaphoz egy emlékmű elkészítéséhez, s kér­tek állami juttatást a millenniumi emlékünnepség (augusztus 20.) megrendezésére. A katolikus templomot ugyan 1994-ben renoválták (az önkor­mányzat 700 ezer forinttal járult hozzá a felújításhoz), ám ismét szükségessé válna a tatarozás. A református templommal nagyobb a gond, bár az önkormányzat szándékai szerint az épület felújí­tásához szintén hozzájárulnának, a hívők is gyűjtöttek pénzt, ám az egyházkerület egyelőre nem tudja a tetemes költséget fedezni. A faluban gyakorlatilag nincs munkanélküli, igaz, ez leginkább annak a következménye, hogy az itt lakók között magas az időskorú nyugdíjasok aránya. A munkaké­pes korú népesség többsége a he­lyi mezőgazdasági részvénytársa­ságban, a pulykafeldolgozóban dolgozik, néhányan bejárnak Bolyba, Pécsre és Mohácsra. Gyulapuszta nem mostohagyerek A faluhoz tartozik közigazgatá­silag a valamikori Pécsi Állami Gazdaság tehenészete is, ahol jelenleg 50 ember él. Az önkor­mányzat lehetőségein belül gon­doskodik az itt lakókról is, meg­oldották az ivóvízellátást (addig a fúrt kutakból felszínre hozott, állítólag gyógyvízzel oltották a szomjukat az itt lakók), kiépítet­ték a telefonhálózatot, korszerű közvilágítással látták el a telepü­lést. Persze itt is szükséges len­ne a járdaépítés, be kellene ve­zetni a gázt, talán akadna erre pénz is, ám a további fejlesztés akadálya, hogy a terület magán- tulajdonban van. Az oldal a belvárdgyulai önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor B elvárdgyula. A község Árpád-kori település, az első hitelesen igazol­ható jelzés a faluról, hogy 1056-ban a pécsi püspökség birtoka volt. Belvárd neve IV. Béla királyunk Béla herceg ne­véből eredhet. A Gyula név csak később „ragasztódik” hozzá, a környező terület nagy része ilyen nevű család birtoka volt. A középkorban a vidék egyik köz- 1°5«8eLVArd0YULaií96 pontja volt, a török hódoltság alatt azon­ban szinte teljesen elpusztult. A falu la­kóinak kései utódai már a völgybe települtek. A községben 1895-ben körjegyzőség létesült, amelyhez tartozott Gyula, Kisbudmér, Nagybudmér, a 30-as évektől Olasz, Hidor és Birján. A lakosság mindvégig a mezőgazdaságban lelte meg megélhetési lehetőségét, a környéken igen jó minőségű a termőtalaj, eléri a 14 aranykoronát. A falu gazdái A polgármester az eddigi három ciklusban Németh Jenő, alpolgár­mester Apáti Árpád. Az önkor­mányzati testület tagjai: Papp Zoltánné, Kolossá Lászlóné, Bock Antal és Varga Tamás. A telepü­lésnek önálló jegyzősége van, a jegyző dr. Horvát Attila._______■ Fiataloknak háromszázezer A falu elöregedett, kevés a fiatal, a hatvanas évek elvándorlási hul­láma - akkoriban a könnyebb megélhetést, több szolgáltatást biztosító városokba költöztek az emberek - most érezteti csak iga­zán hatását. A mozgásképtelen, magára maradt időskorúakról gondoskodik az önkormányzat, 15-en kapják meg házhoz szállít­va az óvodában készített ebédet. Az öregek helyébe azonban nem költöznek fiatalok - emiatt folya­matosan csökken a falu lakossá­ga. Az önkormányzat nem nézte tétlenül ezt a tendenciát, elhatá­rozták, hogy minden lehetőséget megragadnak a falu vonzáské­pességének növelésére. Minde­nekelőtt rendeletet alkottak, mi­szerint minden letelepülni akaró fiatal új lakás építése, vagy vásár­lása esetén 300 ezer forint vissza nem térítendő támogatásban ré­szesül. Ez ugyan nem nagy pénz, sokra nem futja belőle, ám a tele­pülés költségvetéséből csak eny- nyire tellett. Ha régi házat vásá­rol, akkor is kaphat támogatást, ebben az esetben viszont a felújí­táshoz járulnak hozzá, a képvise­lő-testület egyedi elbírálás alap­ján dönt a támogatás összegéről. Ha sokan jelentkeznének a le­telepedni szándékozók, nos, ek­kor már a jelenlegi falu területén nem tudnának elegendő házhe­lyet biztosítani. Az önkormány­zat viszont már kinézte azt a te­rületet, ahol a jövőben építési tel­keket tudna biztosítani. A telepü­léshez vezető bekötőút mentén lévő bozótos, akácos terület ép­pen megfelelne a parcellázási cél­nak, hiszen minden vezeték (víz, gáz, elektromos, telefon) az út mellett fut, emiatt viszonylag kis költséggel a telkek közművesíté­se is megoldható lenne. A baj csak az, hogy ez a terület már nem a községé, hanem az ÁPV Rt.-é, vagyis állami tulajdonú. Ar­ra viszont van mód, hogy a priva­tizációs szervezet, indokolt eset­ben, önkormányzati célokra ad­jon át területeket. Ebben bíznak a belvárdgyulaiak, ám azt is tud­ják, az elbírálási folyamat hosszú időt vesz igénybe, nagy valószí­nűséggel - a választásokat is fi­gyelembe véve - csak két év múl­va döntenek majd a terület hova­tartozásáról. Ha megkapják, ak­kor körülbelül 40 telek kialakítá­sára lesz lehetőségük. Az első díszpolgár Az önkormányzat 1995-ben hozott rendeletet a díszpolgá­ri cím adományozásáról. Ab­ban az évben úgy döntött a testület, hogy első ízben a fa­lu legidősebb embere, Kovács Lajos kapja meg. A most-94 éves, köztiszteletnek örvendő nyugdíjas nem szorul támo­gatásra, még manapság is na­ponta elvégzi a házimunkát, dolgozik a kertjében. .......... Ra kns - Pptrnl Kft. | Cégünk 6 éve üzemelteti az üzemanyagtöltő állomást. Mól partnerként 3 féle benzint (ESZ - 98; ESZ - 95; 91K) és Gázolajat forgalmazunk. Kenőanyag kínálatunk: MÓL j Carrier és Castrol olajok széles választéka; de szívesen látjuk j shopunkban ahol az autóápolási termékeinken kívül üdítővel, édességgel, élvezeti cikkekkel is szolgálhatunk. Ingyenes szolgáltatásaink: * keréknyomás-mérés * szélvédő mosás * télen fagyálló-mérés 1 Egyéb szolgáltatás: PB gáz csere Udvarias kiszolgálással várjuk minden kedves régi és új vásárlónkat! f BRKOS-PETROL KFT. DOLGOZÓI Belvárdgyulai Mezőgazdasági Részvénytársaság 2001. június 1-jétől 5-10-20 literes kannás kiszerelésben 150 Ft/I + kanna áron kínálja kiváló minőségű fehérborait: • Olaszrizling, • Hárslevelű, • Chardonnay, • Irsay Olivér) Értékesítés és bővebb információ: Erdélyi László Szőlészeti és borászati ágazatvezető Tel.: 69/358-106 *80729* Rongya Vg Pécs vmsií;' Mohács' fcvlaTol.: 06 Tel.: 69/359-109 Házias ételekkel, automata tekepályával várjuk vendégeinket. Rendezvények lebonyolítását 150 főig vállaljuk. y % t 4 A I

Next

/
Thumbnails
Contents