Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)
2001-05-03 / 119. szám
2001. Május 3., csütörtök HITÉ LET 9. OLDAL A Segítő Boldogasszony Amikor 1566-ban Szigetvár - ahogy a hős várvédő Zrínyi Miklós dédunokája, a költő és hadvezér „Szigeti veszedelem” című eposzában írja - török kézre került, üröm is vegyült a mohamedán győzelmi örömbe. Az ostrom alatt elhunyt a Szent- lászló községbe vezető út melletti halmokon felállított sátrában a seregvezér, II. Szulejmán szultán. Holttestét a török főemberek - a halálhírt sokáig titkolva - magukkal vitték ugyan Isztambulba, a szívet és a belső szerveket azonban nem. Ezek fölé, ahogy Evlia Cselebi, az ismert török történetíró is elmondja, Szulejmán fia, II. Szelim még abban az évben erődítmé- nyes, aranykupolás türbét emeltetett, s az a moszlimoknak ismert zarándokhelye lett. A XVII. században azonban az Oszmán Birodalom megrendült. 1686. február 2-án újra magyar Buda, október 22-én pedig a pécsi várat is elhagyja a török. Szigetvár még két évig övék, ám mert a Belgrádból várt segítség elmarad, és az 1688-89-es rettentő fagyokat hozó tél az őrséget dermesztő hideggel és éhséggel gyötri, 1689. február 13-án Hasz- szán bég átadja a várat Wecchi alezredes katonáinak. ír erről az időről a szigetvári jezsuita rendház História Do- mus-a (háztörténete) is, név szerint említve az 1655-ben Pécsett született Ermenovics Miklós atyát, aki az ostrom alatt a keresztény sebesülteket heteken át látogatja, egyházilag ellátja, a város eleste után pedig ruházattal, élelmiszerrel gondoskodik a falak közt talált vagy 200 fiatalról, akiket a török janicsárnak akart Isztambulba vinni. A szigetváriak tehát új életet kezdenek és elhatározzák, hogy a győzelem emlékére a turbéki türbét lebontva, helyére a Segítő Szűzanya tiszteletére kegytemplomot építenek. Előbb 1705-ben csak kis fakápolnát állítanak egy súlyos betegségből gyógyult ember adományából, de 1756-ban Szigetvári György plébános buzgólkodásából a szentély, majd 1770- ben a templom is megépül. Gondozására letelepszik melléje egy remete is. A kegykép a Segítő Boldogasszonyt ábrázolja piros palástban, jobb karján a kis Jézussal. Egyik másolata a hazánkban elterjedt passaui „Máriahilf” ábrázolásnak, amely Lucas Cranach (1472-1553) Bölcs Frigyes wittenbergi választófejedelem udvari festőjének a műve. A május 6-i püspöki mise, amelyet Mayer Mihály pécsi megyéspüspök celebrál délelőtt 10 órakor, arra emlékezteti a búcsúsokat, hogy 260 éve emelte oltárra Szigetvár és a környék hívő népe a kegyképet, és a Szűzanya segítségét kérve azóta is évente, főleg Nagyboldogasszony és Kisasszony napján keresik fel a zarándokhelyet. Rozsnyói György Az egyház hangja a mai világban Kibékítés, - ez a szándék jellemezte a Pax Rontana 43. kongresszusát Siófokon. Azt a régóta halogatott témát tűzték napirendre, hogy mekkora az egyház szerepe a magyar társadalomban, milyen a hatalomhoz való viszonya, hogyan talál megfelelő hangot a megváltozott világban, képes-e áthidalni a távolságot hívők és nem hívők között. Kis János filozófus, mint parlamenti képviselő és az SZDSZ elnöke 1990-92-ben közreműködött a köztársasági alkotmány, valamint a lelkiismereti és-a vallásszabadságról szóló törvény meghozatalában. Előadását álláspontja tisztázásával kezdte:- Ateista vagyok és liberális. Az ateizmust sokan a vallásüldözéssel azonosítják. Ezen nincs mit csodálkozni több évtizedes kommunista uralom után, mégis, olyan ez, mintha a kereszténységet az antiszemita pogromokkal azonosítanám. Az ateizmus szükségképpen amorális a keresztény felfogás szerint, mert ha nincs Isten, akkor minden megengedett. Ez az, amiről egy ateista másként gondolkodik. Nincs szükség istenhitre ahhoz, hogy fölismerjük a különbséget értelmes és céltalanul elpocsékolt élet között, vagy hogy belássuk az erkölcsi törvények érvényességét. Nagy kérdés: megnyilvánulhatnak-e az egyházak a politikában, kezdeményezhetnek-e törvényhozói döntést, támogathatják-e a céljaikat magukra vállaló pártokat? Kis János véleménye szerint igen, sőt, a demokratikus politikai közösség ideálja egyenesen megkívánja:- Közhatalmi funkciókat igényelni és a politikai közéletben részt venni két különböző dolog. Mind a keresztény etika, mind az evilági humanizmus valamennyi embernek szól. Noha kizárják egymást, mégis együtt kell létezniük, mert csak egy politikai közösségünk van, amely egyszerre hívőké és nem hívőké, liberálisoké és nem liberálisoké. A világnézeti és életmódbeli megosztottság visszavonhatatlan velejárja a modern társadalmaknak, amelyeket - egyebek között - az tesz politikai közösséggé, hogy mindenki elfogadja a sokféle hitet és meggyőződést valló emberek együttélésének alkotmányos elveit - mondta Kis János. Ez a konszenzus ma nálunk nincs meg. A gyanakvás gyanakvást szül, a viszonyok nem tudnak nyugvópontra jutni. Veres András püspök szerint: t Nemcsak arról van szó, hogy sokan nem kaptak vallásos nevelést sem a családban, sem az iskolában, hanem arról, hogy a társadalom egésze megváltozott. Nem mutat fogadókészséget, sőt egyház- és vallásellenesség nyilvánul meg. Emiatt preevangelizációra van szükség. Hogyan szólítható meg a vallástalan tömeg? Sajtókampány, amely bemutatja az egyház tevékenységét, óriásplakát, népszámláláskor felszólító levél, hogy a hívők vállalják hovatartozásukat. Ennek számszerű eredményét ~ különböző okok miatt - később hozzák nyilvánosságra. Veres András püspök beszámolója provokálta a legtöbb kérdést és hozzászólást:- Helyeselhető-e milliókat költeni gigaposzterekre, miközben a harminc írott egyházi sajtótermék élethalál harcot vív a fennmaradásért?- Milyen erőfeszítések történnek az egyházi nyelvezet reformjára? A fiatalok többsége nem érti, és tőlük nem várható el az a jóindulat, amit hívők tanúsítanak a templomokban. Többen látták úgy, hogy a politika - bizonyos szolgálatokkal - manipulálja, szövetségesévé próbálja tenni az egyházat.- Az ember csak szabadon fordulhat a jó felé - idézte a Gaudium et spes kezdetű pápai enciklikát Mártonffy Marcell, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. Előadásában a II. Vatikáni Zsinat megkésett eredményeit és a megtorpanás okait mérte fel:- Nem a kezdetekre való hivatkozás dönt a tradíció igazságáról, hanem az idő, a kezdet és a folytatás viszonyát érintő új megértésformák. Az újra felismert biblikus alapértékek képviselete juttathatja a kezdeményező és megbízható útitárs szerepét az egyháznak, amely küldetését a szolidaritásban és igazságosságban látja, abban, hogy legalább etikailag utat mutasson. A katolikus egyházat nehéz feladatok elé állítja a sokféleség. Mert mi történik? Szaporodnak az árva plébániák. A papok száma 1987 óta folyamatosan csökken. Közép-európai viszonylatban húsz ország között az ötödik helyen állunk az egy papra jutó hívők számát tekintve, - mutatta ki vetített képes előadásában Máté Tóth András teológus, egyetemi tanár. Sokhelyütt, különösen a falvak többségében csak a szentségek kiszolgáltatására szorítkozó küzdelem folyik. Mi a megoldás? Aszalós János matematikus szerint az, ami Dél-Amerikában. Ott a nagy területeken szétszórt hívőkhöz ritkán jut el a lelkipásztor, viszont 180 ezer kisközösség működik. Ezek életközösségek is, amelyekben az igazságalapú értékszemlélet helyet ad az olyan értékeknek, mint a szeretet, szolidaritás, egyéni lelkiismeret. Megjelentek bázisközösségek a magyar egyházi életben is. Megszilárdulásukat biztosítja a rendszeres közösségi élet, amely a szimpátia, a barátság, a szolidaritás és a szeretet lépcsőin halad fölfelé. Emellett az egész kulturális élet átszövődik a transzcendencia igényével, vagy legalábbis a mázával. Fontos tényező a magyar katolikus értelmiség, amely felelősségérzetével fontos szerephez juthat, mert a paphiány megköveteli, hogy alkalmas világi emberek készüljenek föl a lelki vezetésre. Ezt tudatosan kell segíteni. Aszalós János a II. Vatikáni Zsinat egyik megállapításával zárta előadását: „Isten országáért minden hívő felelős, nemcsak a papok dolga, hanem a laikusoké is!” Rezes Zsuzsa Anyák napja Hatvan éve is elmúlt már, hogy első iskolai nagy produkcióm elkészült anyák napjára: a palavesszővel megtanult betűvetés igazi próbájaként - ki tudja, hányadik kísérlet után - megszületett az első tollal-tintával írott mű: „édesanyám szeretlek”. Az ákombá- kom betűs írást sokszor láttam a megőrzött papírok közt, a „fontos iratok” dobozában - a háborúig biztosan -, de ezek a szavak kitörölhetetlenül vésődtek a szívembe napjainkig, mikor a mama már ki- lencvenegy éves és én, a legidősebb fia is már megöregedett... Ilyenkor, május elején különösen várja az ajtó nyüását, vagy a telefon csengését, hiszen kilenc élő gyermeke szívébe ugyanígy vésődött bele ez a két gyönyörű szó. Édesanyám... belegyönyörködök a szó szépségébe, mint a májusban kinyílt rózsa illatos kelyhé- be. Nem hiszem, hogy van még nyelv, amely ilyen csodálatosan szólítaná az anyát! Az olaszok „Mamma mia”-ja, vagy a németek becézett Mutti-ja bizonyára szép megfelelői a gyermek-anya kapcsolatának, de az édesanya...? Zenéje van ennek a szónak! Legyen az akár Petőfi „rég nem látott anyja”, aki „röpült” felé és az elképzelt szép szavak az ölelés némaságában oldódtak föl, vagy József Attila „Mamája”, akit szentként az ég kékítővizébe emel, vagy Mécs László anyja, aki egyedül tudta, „hogy királyfi vagyok” és ezért, ha „ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna, az én köszönetem így is kevés volna.” De nagy kár, hogy devalválódott ez a gyönyörű szó, és vele együtt az a csodálatos érzés, amit ez nekünk jelentett és jelent! Nem hiszem, ha beszélgetés közben csak az „Ősöm”, vagy „Öreglány” formájában kerül említésre az anya, meg tud- ja-e tölteni azzal a tartalommal, amely megközelítheti azt a csodálatos, egyedülálló szót: édesanya... De eszünkbe jut-e a másik édesanya, a mennyei, aki illatos tavaszi virágok közül néz ránk, karján gyermekével, akit anyás, szüzes, képletes és királynős megszólítások közt válogatva köszöntünk május estjein? Mint édesanyánkat gyermekkorunkban, úgy érezzük közel magunkhoz Máriát, mint a „keresztények segítségét, szomorúak vigasztalóját, bűnösök oltalmát”. A két édesanya, földi és égi szorosan összetartozik, mert az „égi” legyen és onnan vigyázza gyermekeit. Báthory László Emlékeztető KOZÁRMISLENYI jótékonysági hangverseny. Május 4-én, pénteken 17 órakor a kozármislenyi új templomban ad műsort a Ciszterci Diákszövetség Janus Pannonius Női Kórusa Ivasivka Mátyás vezényletével. A bevételt az ottani óvoda fejlesztésére fordítják. ÚTMENTI KERESZTEK. Tám László fotóművész kiállítását Pécs- váradon, a Művelődési Központban mutatják be május hónapban. A kiállítást Antal Géza címzetes apát nyitja meg pénteken este 6 órakor. Közreműködnek a Pécsváradi Zeneiskola növendékei. BÉRMÁLÁS. Szombaton 10.30-kor Pécsszabolcson, 16.00 órakor Hirden, vasárnap 16.00 órakor Bükkösdön bérmál Mayer Mihály megyéspüspök. Pavlekovics Ferenc püspöki helynök vasárnap 9.00 órakor Hardon, délután 4 órakor Németkéren szolgáltatja ki a szentséget. A HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD. Keresztény pedagógusok a házasság és a család szolgálatában. Május 5-én, szombaton 10 órakor a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermében kezdődő műhelymunka előadói: Bíró László, Jeleníts István, Andrásfalvy Bertalan. A minden érdeklődő számára nyitott programon elsősorban a pedagógusok, hitoktatók részvételére számítanak. Információ: 72/328-201 Busbach László. A LEŐWEY GIMNÁZIUM kórusa énekel vasárnap a fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén a Belvárosi templomban. Rádióközvetítés fél 11-tői. AZ UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG vasárnap negyed 12-kor tartja istentiszteletét Pécsett, a Dischka Győző utcai evangélikus templomban. A CISZTERCI REND vendégei lesznek vasárnap délután az ingyenes városnéző séta résztvevői. Az egyházi intézmények látogatását szervező iroda május 6-án délután fél 3-kor a Barbakánnál várja az érdeklődőket. Az útvonal: a Kórház tér, a Ferences templom, a Ferenciek utcája, majd 4 órakor a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma. Az iroda szívesen veszi idegenvezetők segítségét. Két hét múlva Ko- zármislenyben a Ferences nővérek várják az érdeklődőket. ________■ Ma gyar püspök Szlovákiában? A Kathpress osztrák katolikus hírügynökség jelentése szerint a szlovák katolikus püspöki kar elutasította a szlovákiai magyar katolikusok azon igényét, hogy saját, magyar anyanyelvű püspökük legyen. A püspöki kar elutasító döntését azzal indokolták, hogy az ilyen „pasztorális engedmények kedveznének a szeparatista tendenciáknak” és „politikailag hasz- nosíthatóak lennének”. Hivatkozott arra is, hogy minden szlovák papjelöltnek magyarul is kell tanulnia. Kijelentette: legalább három szlovák püspök beszél magyarul. „Tudjuk, hogy a magyar katolikusok nincsenek megelégedve a szlovák papokkal, de mindkét oldalon vannak problémák” - mondotta Gaven- da püspökkari szóvivő. Martonyi János külügyminiszter március 16-án a Vatikánban Angelo Sodano bíboros, államtitkárral folytatott megbeszélésen jelezte: kívánatos lenne, ha Szlovákia minden állampolgára anyanyelvén kaphatná meg a szükséges és jogos lelkipásztori ellátást, ami még nem valósult meg. A magyar külügyminiszter felvetette, hogy e kérdésnek több, egymást nem kizáró megoldása lehet. Magyar intézmények szlovákiai papok képzését segíthetnék és természetesen a legfontosabb lépés az lenne, ha a szlovákiai magyarok magyar püspököt kapnának, amire a térségben - Vajdaság, Kárpátalja - számos példa van. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának egyik vezető politikusa, az emberi jogokat felügyelő kormányalelnök közölte: hogy a magyar hívők által lakott települések több mint egyhármadában nincs lelkipásztor, vagy olyan pap teljesít szolgálatot, aki nem tud magyarul. Olyan panaszok is eljutottak hozzá, hogy tavaly csallóközi településről váratlanul elhelyezték a hívők által nagyra becsült magyar lelkészeket. Dunaszer- dahelyre például olyan magyarul ugyan beszélő plébánost neveztek ki, aki augusztus 20-án nem volt hajlandó megemlékezni Szent Istvánról. Az is tény, hogy az egyház vezetői közül mindössze három segédpüspök tud magyarul, ám nekik nincs semmilyen jogkörük a papok szolgálathelyének kijelölésére, a magyar lelkészek képzésének megoldására és egyéb gondok orvoslására. Keresztények az ezredfordulón Ez év februárjában ünnepelte hetvenedik születésnapját Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, volt piuszista diák. A költő, filozófus és teológus huszonöt évig a Vatikáni Rádió magyar műsorának szerkesztője, illetve vezetője volt, jelenleg a Távlatok főszerkesztője. Most megjelent kötetében - Keresztények az ezredfordulón - elsősorban az általa szerkesztett folyóiratban az elmúlt évtizedben publikált tanulmányait olvashatjuk. Foglalkozik az ateizmus kérdéskörével, részletesen elemezve Marx, Nietzsche, Freud munkásságát, a természettudományok és a hit kapcsolatával. Külön fejezetet szentel annak, hogy mi lehet a keresztények szerepe a modern korban. Behatóan vizsgálja az egyház II. Vatikáni zsinat utáni helyzetét, nem titkolva, hogy a zsinat határozataiból még nem sok valósult meg. Szól az ökume- nizmusról, hívők és nemhívők párbeszédéről, a keresztények és más vallások közötti párbeszéd lehetőségéről. Nagy szerepet szán annak, hogy a keresztények miképpen vehetnek részt leghatásosabban a mindennapokban, illetve a politikában. A szerző alapgondolata, hogy minden erkölcsös eszközt fel kell használni a szeretet civilizációjának építésére. A világ tengernyi szenvedését, abszurditását illetően nincsenek illúziói, de a keresztények feladatának tartja, hogy mindennek értelmet adjanak, ami feltételezi a lélek minőségi fejlődését. Külön foglalkozik a tudomány, a technika szédítő fejlődésével, a környezetrombolással, a Föld természeti kincseinek felelőtlen kizsigerelésével. Az ésszel, a rációval nem a hitet állítja szembe, sőt rámutat annak harmonikus kapcsolatára, hanem az etikai hiányosságok meglétét. Szabályozni kell a tudományt és technikát, különben a Föld egésze kerül végveszélybe. Szabó Ferenc tanulmányai illúzióktól mentesek, nem hallgatja el, hogy az egész emberiség került súlyos válságba, értékválság, zűrzavar uralkodik a világban, írásainak hangneme mégsem a teljes reménytelenségé, Krisztusba vetett hite átsugárzik minden során, de itt sem hagy kétséget afelől: a mindennapokban megmutatkozó tevékeny szeretet megvalósítása nagyon nehéz, ám nem lehetetlen. (Távlatok Kiadó)