Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-14 / 130. szám

4. OLDAL BARANYAI TŰKOR 2001. MÁJUS 14., HÉTFŐ 3 BÚCSÚ AZ ALMA MATERTŐL. A hét végén tartották a megye legtöbb középiskolájában a végzősök bal­lagását. Felvételünk a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ negyedikes gimnazistáiról készült. FOTÓ! TÓTH L. Hírcsatorna POLGAROROK VIGY ’ ZTAK az iskolásokra a gyalogátkelők­nél Pécsett. A Pécsi Közbizton­sági Egyesület tagjai közösségi munkában legutóbb.heteken át ügyeltek az Éltes Mátyás Isko­lánál délutánonként, amikor a tanulók indultak haza. Gyere­kek is segítették társaikat, hogy ne adódjék baleset. A baleset-megelőzési akció foly­tatódik más oktatási intézmé­nyeknél is. (cs) A DÉL-ZSELIC népművészetét bemutató táj ház még idén meg­nyílik Patapoklosiban több tele­pülés, köztük Szigetvár összefo­gásával. Számos faluból érke­zett értékes tárgyi anyag. A nyá­ri, csaknem egyhetes avatóün­nepségre az erdélyi testvérfal­vak küldöttségét is várják. (cs) PÉCS UTÁN KIRÁLYEGYHÁZA. Iványi István pécsi gyűjtő mil­lenniumi felajánlást tett. A ne­ves numizmata a magyar törté­nelmet és híres embereket be­mutató 310 darabos érem- és pénzgyűjteményével Baranya falvaiban is kiállítást rendezne. Pécs után Királyegyházára is kapott meghívást abból az alkalomból, hogy május 21-én lesz a budapesti Mátyás temp­lom melletti Szent István- szobor felavatásának 95. év­fordulója. (cs) KÖZLEMÉNY. Ezúton tájékoz­tatjuk a tisztelt olvasót, hogy a május 10-én a 6. oldalon meg­jelent hirdetésben a Zöld Gon­dolat Lovagrend Závoczky Szabolcsot és Borhidi Attilát a hozzájárulásuk nélkül tüntette fel a jelöltek között. A Zöld Gondolat Lovagrend kéri, hogy a szavazásnál személyüket ne vegyék figyelembe. Lottószámok Ötös lottó: 12) 27 56 58 (63) Jokerszám: 567835 Hatos lottó: 4 T 19 23 26 45 Pótszám: <5 Nincs pénz vízelvezetőre Siklós Esős időben a gyalogosok kénytelenek artistamutatvá­nyokat előadni, hogy menekül­ni tudjanak a Harkány és Pécs felé vezető út kereszteződésé­ben olykor térdig érő vízben közlekedő járművek okozta zuhany elől. A csapadék egy része a taxisdroszton kisebb tó formájában állapodik meg. A Felszabadulás utcának az egy­kori benzinkúttól az útkeresztező­désig tartó 105 méter hosszú sza­kaszán nem található egyetlen vízelvezető akna sem, a lehullott csapadék nem tud eljutni a csator­nába. Az évek óta fennálló problé­mára, a járművezetőknek és a gyalogosoknak egyaránt gondot okozó jelenségre legutóbb dr. Töl­gyesi Éva hívta fel a figyelmet, az önkormányzati ülésen akkor el­hangzott: a megoldást tartalmazó terv ugyan kész, ám a kivitelezés­hez szükséges összeget - 5 millió forintot - azonban a testület két al­kalommal sem szavazta meg. Mehring István képviselő véle­ménye szerint mindenképp kezelni kellene az ügyet. Elmondta, a terve­ző műszakilag nagyon jó megoldást javasolt, ugyanakkor a pénzhiány­ból adódóan - ha átmenetileg is - ol­csóbb variációval is orvosolni lehet­ne a problémát. Javaslata szerint fel­színi elvezetéssel - az útpadka sze­gélyének meghatározott helyeken való áttörése által - a felgyülemlett csapadékvizet a legközelebbi akná­ba lehetne terelni. E munka révén - szemben az eredeti tervben szerep­lő hosszal - mindössze 20 méter hosszú felszíni vezetéket kellene ki­építeni, mely jelentősen csökkente- né a kivitelezési összeget. k. j. Lesz iskolafogászat? Szigetvár A városban eddig öt körzeti fogor­vosi rendelő működött, de a képvi­selők a legutóbbi testületi ülésen megszavazták az érintett területen lévő rendelő megszüntetését arra hivatkozva, hogy annak forgalma nem megfelelő. Bodor László, a szi­getvári Alapellátó Szolgálat vezető­je elmondta, a megszüntetett kör­zeti rendelő feleslegessé vált felsze­relésének felhasználásával önálló iskola-fogorvosi rendelőt hoznak létre a városban. Ezzel az önkor­mányzat biztosítani akarja a Sziget­váron élő mintegy 2400 gyermek is­kolafogászati ellátását. Az új rende­lő helyéről még nem döntöttek, le­hetőség szerint a belvárosban akar­ják elhelyezni. Az viszont már biz­tos, hogy az új helyen megelőző foggondozási ellenőrzések, fogápo­lási bemutatók lesznek majd, ami­re eddig nem volt lehetőség. B.E. Bizonytalan közúti fejlesztések Nem tudni, pontosan mennyi pénz marad az árvízi károk után Csomópont-átépítéseket, újabb kapaszkodó­sáv-szakaszokat, kanyar- és bukkanólevá­gásokat tervezett ez évre a Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht. Mindez még most is függőben van, mert a pénz jó részét alig­hanem megint elvitte a tiszai árvíz. Az út­fenntartási munkák szezonja azonban má­jusban elkezdődik. Baranyai körkép Nincs szerencsénk a Tiszával és mellékfolyóival: szinte biztos, hogy megint elmostak Baranyában jó néhány közúti fejlesztést. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében most folyik azoknak az titkároknak a fel­mérése, amiket az árvíz okozott. Az előzetes felmé­rések szerint közel 5,5 milliárd forint kár keletkezett az ottani úthálózatban.- Nagyon jelentős pénzt kell erre átcsoportosítani a közlekedési tárcának. Még nem rendezett az anyagi helyzet, hogy mire jut majd pénz egyéb te­rületeken fejlesztésekre, korszerűsítésekre, fenntar­tási munkákra. A csomópont-átépítésekre, a bal­esetveszélyes bukkanók átépítésére még nem hagytak jóvá pénzforrást idén, mert az árvízzel kapcsolatos kiadásaikat a közlekedési tárca nem tudta lezárni. Még mindig nem tudjuk, hogy a tervezett munkák közül mire lesz pénz - mond­ja Kis István, a Baranya Megyei Állami Közútke­zelő Kht. igazgatója. A fejlesztési munkáknál két csomópont épí­tésének indítása szerepelt a tervekben. Ezekre a pénzforrást biztosították, tehát a mohácsi dél- ^ nyugati elkerülő út csomópontjának, a pécsi délnyugati elkerülő út a Nagy Imre-Maléter Pál úti csomópontjának építése elkezdődhet 2001- ben. Sőt a mohácsi elkerülő út építése 2002- ben biztosan folytatódik, mert arra is megvan már a keret. Legfontosabbként a 6-os úton terveztek mint- h egy másfél kilométer hosszú szakaszon a varas- di völgyhíd utáni emelkedőtől a mecseknádasdi te­tőig kapaszkodósávot. A sorban második kapaszko­dósáv az 57-es úton Szederkénytől Boly irányába lenne. Egyikhez sincs még jóváhagyott pénz. A csomópontok között fontossági sorrendben a kozármislenyi az első. Ez forgalomcsillapító sziget lenne a község legforgalmasabb belső csomópontjá­ban, ahol több gyalogos baleset is történt már. Má­sodik a sorban a kővágószőlősi csomópont, ahol már jelentősen érződik az iszaptavak rekultivációjá­hoz kapcsolódó földszállítások forgalmi hatása: sok a ráfutásos baleset. Ha a pénzügyi lehetőség úgy alakul, valószínűleg idén elkezdődnek ezek az át­építések. A további két tervnek - a dombóvári 611- es úton a tarrosi és meződi csomópont balra kanya­rodó sávjának - nagyon megcsappantak az esélyei; Az útrehabilitációk közül két szakasz lett előter­jesztve. A sorrend: elsőként a 67-es számú úton a sok pályaelhagyásos balesetet okozó mozsgói S-ka- nyar veszélyes ívének, másodikként a 66-os úton a Magyarszék utáni első bukkanó kiváltása. Burkolatfelújítási munkák biztosan lesznek. Erre a célra 500 millió forintot adott a minisztérium, és mintegy 200 millió már le van kötve kivitelezési szerződésekkel - tudtuk meg a kht. igazgatójától. A felújítások május elején kezdődnek és augusztus végéig tartanak. Profilírozás zajlik Kétújfalu közelé­ben, burkolatmegerősítés kezdődött a 6-os úton a Romonya és Martonfa közötti szakaszon, 15-től új felületi bevonatot kap a Lippó és Ivándárda közötti útszakasz, 17-től a 66-os út Magyarszéknél, május 27-től pedig a Fékedtől Véméndig terjedő útszakasz. Június 11-től kezdik a felületbevonási munkát Kő­ÚTJAVÍTÁSOK, TERVEZETT FEJLESZTÉSEK MÁJUSTÓL AUGUSZTUSIG BARANYÁBAN! X t~TarrSs Mezód Mozsgó □ Husztót y / Magyarszék ? Ápátvarasd Véménd _Kővágószóló^Q­Péci □ □ Kétújfalu 'Romonya Kozármisleny O Szederkény sL / lohács ■ útjavítás fejlesztés Villány » Lippó vágótöttösnél, július 23-ától a profilírozást Husztót- nál, augusztus 10-én pedig a nyomvályú megszün­tetését Villány és Nagyharsány között. Hídrekonst­rukció lesz az Újpetre és Vokány közötti útszaka­szon, valamint átépítenek egy téglaboltozatú hidat a szentlőrinc-oroszlói úton is. Tartozékok fenntartása, az útburkolati jelek újra­festése is májusban kezdődik összesen 434 kilomé­ter hosszan. (Háttér: www.du.nantu.linaplo.hu) DUNAI I. Magyar alagútépítők dolgoztak Szinte csendben kellett robbantaniuk Pécs-Koblenz Szinte barátinak mondható csapat dolgozik az elmúlt év októberétől azon az alagúton, amely a németországi Kob­lenz városának hegye alatt vezet át. Az alagútépítők között ott van egy tucat pécsi, egykori szén- és uránbányász is. közel 48000 köbméter követ ki- fejteni-kirobbantani, hogy eköz­ben ne zavarják a környéken és a hegytetőn élők nyugalmát. A he­gyen többek között egy kórház és egy templom is van a lakóházak mellett, s ezért különleges techni­kával mélyítették az alagutat, bő­vítették a szelvényt. Ahogy az egyik építő említette, szinte halkan robbantottak, ami­hez az kellett, hogy a magyar rob­bantómester a tervező által erede­tileg megadott technológiát kiiga­zítsa, módosítsa. Tény az is, hogy meglehetősen hosszú, olykor 14-16 órás napi A német megbízó szerint a leg­jobb bizonyítványt állították ki eddig is magukról azok a pécsi bányászok, akik már a német város közúti alagútjának befeje­ző munkáit végzik, s minden va­lószínűség szerint június köze- pén-végén elköszönnek Kob- lenztől. A kőfejtő csapatot Fábián Mik­lós alagútépítésre alakult cége verbuválta, s a legkeményebb fel­tételek mellett sikerült a különle­ges munkát elvégezniük. Ugyanis az alagútépítés során úgy kellett munkaidőben dolgoztak a ma­gyarok, akiktől a helybéliek töb­bet elvártak, mint maguktól, ám a hírek szerint meg is fizetik ezt a feszített munkavégzést. A bányá­szok többnyire egy-egy hét sza­badnapot összegyűjtenek, s haza­utazva itthon tudnak pihenni, a családjuk körében. A Glockenberg névre hallgató hegy közúti alagútja 160 négyzet- méteres szelvényű, mely a hegy gyomrában, közel félezer méter hosszan kétfelé ágazik. A beruhá­zás 23 millió német márka érté­kű, s a hírek szerint 2002-ben ad­ják majd át a közúti forgalomnak. Mindenesetre aki majd arra jár, annak nem árt tudnia róla hogy magyarok, s köztük pécsiek épí­tették. Ma találkoznak a régió híres emberei Derűs és dinamikus régióként definiálta a Dél-dunántúli Re­gionális Fejlesztési Tanács múlt év nyarán a Baranya, Somogy és Tolna alkotta térséget. Ha ezt egyelőre inkább célként fo­gadhatjuk is el, kétségtelen, az országrészen belül Baranya tudományos és kulturális élete, felsőoktatása meghatározó, ezt azonban egyre erőteljesebben kell megmutatni. Igen rövid idő alatt a májust csaknem teljesen átölelő rendez­vénysorozat programját állították össze. Dr. Varga-Sabján László, az Európa Ház ügyvezető igazgatója szerint a mai, „Híres emberek a ré­gióból, a régióért” címet viselő ren­dezvény helyszíne nem véletlenül a Pécsi Akadémiai Bizottság, a tu­domány regionális centruma. Volt egyébként már eseménye a rendezvénysorozatnak: május 2-án Pécsett a dél-dunántúli régió arcula­tát mutatták be, bő egy hétre rá már Kaposváron volt a „Polgárparti”, a Pécs-Szekszárd-Kaposvár Arctalan embert nem lehet jól felöl­töztetni. A Dél-dunántúli Regioná­lis Fejlesztési Ügynökség Kht. még a múlt évben hirdetett egy tendert a térség arculatának kialakításáért. Több nyertes között ott van a pécsi székhelyű Regionális Európai In­formációs és Oktatási Központ Kht., rövidebb néven ismertebben az Európa Ház is. Az összesen 30 milliós programból 4 milliót fordít­hat a médiával való kapcsolattar­tásra, rendezvényekre. három megyéből meghívott önkor­mányzati vezetők találkozója, ma pedig ismét Pécs a főszereplő, 10 órakor kezdődik a tudományos­kulturális fórum, a „Híres emberek a régióból, a régióért”. Szekszárd ad otthont a lobbitalálkozónak 16-án, majd ismét Kaposvár következik május 18-án, ahol a régiót bemuta­tó szakmai nap lesz, végül szakmai találkozóval zárul a rendezvényso­rozat 23-án Pécsett. Ami a mai fórumot illeti, jeles előadókat hallgathatunk meg. Itt lesznek többek között Tigyi József akadémikus, Enyedi György, a Ma­gyar Tudományos Akadémia alel- nöke, Horn Péter és Tóth József, a kaposvári, illetve a pécsi egyetem rektorai. Az előadók mellett azon­ban meghívást kaptak a régió ki­emelkedő személyiségei, tudósok, a kulturális élet vezetői, híres mű­vészek, színházak elismert színé­szei, egyetemi oktatók is. Ahogy ez, úgy a többi rendez­vény is lényegében része annak a programnak, amelyet még a múlt év decemberében fogadott el a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács. A terv 3 évet ölel át, olyan felada­tokkal, amelyek rövid tá­von és az elérhető erőfor­rásokkal megvalósíthatók. Idén a nemzetközi kap­csolatok fejlesztésén a hangsúly, a Sapard-prog- ram - túl már a sikeresnek mondható Phare-pályázatokon - előkészítésének segítésén. A Balato­ni Regionális Fejlesztési Tanáccsal kötendő együttműködési megálla­podást most készítik elő. Mindez már túl is lép a hét­köznapi értelemben vett regiona- litás - Dél-Dunántúl - körén. Ami másik oldalról azt jelenti - fejti ki Varga-Sabján -, hogy többről van szó, mint régiócentrum-vitáról. Az itt élő erőket azonban össze kell fog­ni, az értékeket közös nevezőre hozni, és egy cél érdekében működ­tetni. Ezt szolgálja töb­bek között az is, hogy a mai, a PAB-on rende­zett fórum záróesemé­nyeként a szervezők felajánlják a régió szel­lemi elitjének a Dél-Pannon Ba­ráti Kör megalakításának lehető­ségét. (Háttér: www.dunantulinaplo.hu) MÉSZÁROS ATTILA 4L 4 *

Next

/
Thumbnails
Contents