Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-12 / 128. szám

6. OLDAL B I C S E R D B E MUTATKOZIK 2001. Május 12., szombat BICSÉRD. A település már a ró­mai korban is bizonyí­tottan la­kott terület volt. A bő­séges lelet­anyag magyarázata az a feltevés, miszerint a Sopianae-Savaria út­vonal érintette a községet. Az el­ső írásos emlék egy Árpád-kori, 1232-es oklevélben található. A községnek 1232-ben már plébá­niája és temploma volt, 1517- ben új templomot is építettek. A 19. század elején a helyi köz- igazgatás irányítója, a jegyzőség székhelye volt. 1886-ban a tele­pülés két részre oszlott: Kis- és Nagybicsérdre. A második világ­háború után újra egyesültek a falvak. A településre ma is a me­zőgazdasági tevékenység a jel­lemző, mivel a környék kedvező talaj- és éghajlati adottságokkal rendelkezik. A hit és a híd szerepe a mindennapokban- Az első szabad önkormányzati választáson, 1990-ben lettem Bicsérd község polgármestere - mondja Vér József. - Az eltelt tíz év során a címben szereplő hit és híd kulcsszerepet kapott mun­kám során. A hit erőforrás, szá­momra e nélkül nincs elindulás és nincs megérkezés. A híd össze­kötő erő a múlttal és a jelenben élőkkel, szomszédainkkal, a tér­séggel, az országgal, valamint út í jövő felé. Ennyi év távlatából elmondha tó, hogy a települések, melyek él A LAKOSSÁG SZÁMA tek a lehetőséggel, soha nem lá­tott fejlődésen mentek keresztül. Úgy érzem, Bicsérd községre is igaz ez a megállapítás. Beruházá­saink közül néhányat említek csupán, utak, járdák, buszvárók építése, vezetékes gáz kiépítése. Intézményhálózatunk korszerűsí­tése, fejlesztése, új szolgáltatások bevezetése. Az elmúlt évben köl­töztünk az új körjegyzőségi épü­letbe, mely a kialakítás alatt lévő faluközpontban helyezkedik el. A közelmúltban került átadásra a horgásztó, amely sok helyi és vi­déki természetkedvelő számára jelent kikapcsolódást és pihenést. Közösségi tereket hoztunk létre: a gyermekeink számára játszótere­ket, közösségeinknek az önkor­mányzatiság tízéves évfordulóján adtuk át a Civil Közösségi Házat. Fontos feladat, hogy biztosít­sunk építési telkeket fiataljaink számára. Pécs közelségéből adó­dóan Bicsérden évek óta nincs üresen lakóház, s az ingatlanára­ink a térségben magasnak számí­tanak. A település arculatának alakításában a közterületek, par­kok kertész szakemberek irányí­tásával alakulnak, szépülnek. Büszkék vagyunk országos és megyei versenyeken elért díjaink­ra. A Bicsérden 1994 óra működő művésztelep résztvevői nem csu­pán egy hetet vannak jelen a tele­pülés életében, kötődésükkel itt vannak a település mindennapjai­ban, alkotásaikkal kiállításain­kon, az épületek falain, közterein­ken. A májusban elfogadásra kerülő rendezési tervben megfogalma­zott fejlesztési koncepció megha­tározza a település jövőképét. A fiatalok számára társasházak épí­tését tervezzük, a külterületi zárt­kert belterületbe vonásával lehe­tőség lesz ott is lakóházak építé­sére. A turizmus fejlesztését szol­gálja a kialakításra kerülő üdülő­övezet. Tovább folytatjuk a falu­központ építését, az energiataka­rékos közvilágítás kiépítését. Eredményeinket a takarékos gazdálkodással, és minél több külső forrás bevonásával érhettük el. Számlavezetőnk nagy engedé­sünkre, a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet Bicsérdi Fi­ókja. Szeretnék köszönetét mon­dani az itt működő gazdasági egy­ségek támogatásáért, azért, hogy az itt élők számára munkahelyet biztosítanak és segítenek ben­nünket elképzeléseink megvalósí­tásában. Köszönöm a lakosság se­gítségét, közösségeink működé­sét és munkáját. Bicsérd község vezetői nevében szeretettel aján­lom mindazok figyelmébe közsé­günket, akik Pécs közelében ke­resnek falusias, szép környezetet, akik szeretik a víz, a fák, a virágok közelségét, a művészetet. Szigorú költséggazdálkodás Rendezvény minden héten A település idei saját bevétele 48 millió forint lesz, állami támoga­tásként 42 millió forinthoz jut­nak. A működési költségek több mint 75 millió forintra rúgnak. Beruházásokra 13 milliót költe­nek, járdaépítésre 4, óvodafelújításra 2, a civil közös­ségi házra szintén 2, és a falu­központ bővítésére 3 millió fo­rintot fordítanak. Oktatás, egészségügy Az oktatási-nevelési feladatok ellátását három fenntartó önkor­mányzat (Bicsérd, Boda, Zók] társulásával működtetett általá­nos iskola (igazgató Tóth Lász­ló) és óvoda (vezető óvónő Szente Józsefné) végzi. Az egészségügyi szolgáltatást egy háziorvos és fogorvos látja el a faluban. A szakrendelőket korszerű műszerekkel látták el, lehető­ség van EKG és egyes laborató­riumi vizsgálatra is. A reuma- tológus szakorvosra főleg az időseknek van szükségük, ha­vonta egyszer gyermek szakor­vosi rendelés is van. A házior­vos működteti a kézi gyógy­szertárat, az alapvető medici­nák helyben kiválthatók. Az oldal a bicsérdi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor A faluközpont már európai szintű, a település la­kói büszkék is a faluház, a polgármesteri hivatal, valamint az orvosi rendelő által körülölelt térre, ahol szinte minden hétvégén rendezvényt tarta­nak - nemcsak a falu lakóinak. A kis település hí­re szinte már országos, jönnek ide nyáron az al­kotótáborba művészek, rendeznek itt konferenci­A faluház madártávlatból ákat, minden évben itt tartják a határon túli ma­gyarok fesztiválját - hogy csak az ismertebbeket említsük. A falu jelenlegi képével azonban nem teljesen elégedettek, ugyanis van még mit javíta­ni az infrastruktúrán, a virágosításon, a járdák ál­lapotán. A nemrégiben elkészült településrende­zési terv hosszú távon meghatározza a feladato­kat. Elodázhatatlan az óvodafejlesztés beru­házása, ezt a CÉDA-pénzekből szeretnék megoldani. A csatornázás hiánya pedig hova­tovább a további idegenforgalmi elképzelé­sek megvalósítását akadályozza, hiszen az igényes turisták manapság már elvárják a vendéglátóktól a teljes komfortot, a környe­zetszennyezés nélküli természeti környeze­tet. Az elképzelés szerint 22 környékbeli tele­pülés vízközmű társulásával oldanák meg ezt a kérdést, mégpedig itt is jórészt állami pén­zekből, lakossági hozzájárulással. Beindítják a járdaprogramot is, bár minden utca szilárd burkolattal ellátott, javítanivaló akad bőven. Szeretnének kiépíteni egy kerékpárutat Kis- és Nagybicsérd között. A település központjában lévő, igen jól karbantartott, és rendkívül szép környezet­ben lévő horgásztó idegenforgalmi szerepét is szeretnék növelni. Partján - vállalkozók bevoná­sával, a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési pén­zére pályázva - horgászházat létesítenének, ahol a szálláslehetőségen kívül a horgászathoz kötődő programokat lehetne lebonyolítani. Újabb tó ki- alaldtása is napirenden van, az engedélyezési el­járás lebonyolításánál tartanak. Az új tó területe 3,5 hektár lesz, itt lehet majd csónakázni, s való­színűleg strandolni is, vagyis elsősorban a pihe­nést, kikapcsolódást fogja szolgálni. A falusi tu­rizmus hálózatába is hamarosan bekapcsolódik néhány bicsérdi család, a legutóbbi itt tartott tan­folyam után a környékbeliekkel együtt 20-an vizsgáztak le vendégfogadásból. Számítanak a konferenciaturizmus bővülésére, főként az agráriumhoz kötődő rendezvények sokasodását szeretnék elérni, bár a különféle növénytermesz­tési és állattenyésztési bemutatóknak eddig sem voltak híján. A biotermelés elterjesztésében is fantáziát látnak, hiszen az ilyen módon termelt mezőgazdasági termékeknek igen jó a piaca. A művészek pártolására, vagyis a nyári alkotótábor megszervezésére a hagyományoknak megfelelő­en a következő években is nagy gondot fordíta­nak. A községben több helyi védelemre érdemes épület van. Az eredeti állapot megőrzését, s a rend­szeres karbantartás feltételeinek megteremtését önkormányzati rendeletben kívánják szabályozni. A faluközpont építése is tovább folytatódik, terve­zik a posta épületének tetőtér-beépítését. A falu­A horgásztavak környezetét tovább kívánnák fejleszteni központban kerül hamarosan elhelyezésre Vanyur István művész Szent István-szobra. ■ Sorház fiataloknak Az új épületek látványterve már elkészült A fiatalok lakásproblémáinak megoldására az önkormányzat úgy döntött, hogy a település tu­lajdonában lévő telken sorház építésére ad lehetőséget. Az igé­nyeknek megfelelően vagy 6, vagy kisebb lakásméretben 8 la­kás kialakítására volna lehetőség. A közmű megoldott, a tervek is elkészültek, most már csak az igénylőket várják az igen szép környezetben, garázzsal (vagy anélkül) felépítendő családi ott­honokra. Az önkormányzat ter­vei szerint a lehetőséget elsősor­ban a helyi lakosoknak ajánlják fel, de ha a faluból nem lesz meg­felelő számú megrendelő, várják a más településről érkező (példá­ul a megyeszékhelyről) érdeklő­dőket is. A település felelősséghordozói A polgármester Vér József, alpol­gármester Kótyán Tibor. Az ön- kormányzat képviselői: Kedves Tamás, Kovács József, Nagy Zoltánná, Szente Józsefné, Szili Attila, Szili Lászlóné. Körjegyző Bosnyák Józsefné dr. A település civil közösségei és a szervezet vezetői: Bicsérd Községért Köz- alapítvány (dr. Szabados Ibolya), Faluszépítő Egyesület (Balogh Pétemé), Bicsérd Községi Sport­egyesület (dr. Kincses Imre), Nyugdíjas Klub (Széli Lajosné és Nagy Zoltánná), Polgárőrség (Ko­vács István és Paragi Géza), Bicsérd-Zók Természetjáró Egye­sület (Börcsök György), Máltai Szeretetszolgálat Bicsérdi Cso­port (Dóczi Gyuláné), Társalgó Kör [Vér József), Civil Közösségi Ház Ifjúsági Csoportja (Börcsök György és Újvári Ildikó). Az innováció létkérdés Burgonyatermelés a régióban Három megye közös fesztiválja június 29-30-án A Bicsérdi Arany-Mező Rt. a két társaságával együtt a településen a legtöbb munkaerőt foglalkoz­tatja, 170 embernek ad egész év­ben munkát - tájékoztat Varga Károly, a cég igazgatója. Két egy­személyes tulajdonú kft.-jük van. 1. A B-Aranykorona Kft. nö­vénytermesztéssel és gépi szol­gáltatással foglalkozik:- a nagy létszámú állatállo­mány részére a tömegtakarmá­nyokat és részben az abraktakar­mányt biztosítja,- igen magas színvonalú ipari növénytermelést végez,- második éve foglalkozik biotermesztéssel, amely a jó piaci lehetőségeken kívül, a foglalkoz­tatás bővítésének is lehetőséget biztosít, és végezetül- a kis- és őstermelőknek a gé­pi szolgáltatáson kívül a teljes ter­melés egész integrációját biztosít­ja. 2. A Bo-Bi Ser Kft. sertéste­nyésztéssel foglalkozik. Az állo­mány négyes-mentes, igen jó vá­gás utáni minősítést produkál. Évente 8000 darabnál több hízó­sertést értékesítenek. Az rt. az automatizált takar­mánykeverőjéből látja el tápok­kal az állatállományt, ezenfelül a kis- és őstermelőknek a szigetvári és szentlőrinci boltokon keresztül biztosítanak tápot. Rendelkeznek továbbá egy gázfűtésű szemester- mény-szárítóval, amellyel szol­gáltatást is végeznek. 14 000 ton­na szemestermény tárolására ele­gendő magtárral rendelkeznek, amely a takarmánykeverő- és ma­lom éves alapanyag-szükségletét tudja tárolni. Ezenfelül bértáro­lással is foglalkoznak. 700 db holstein-fríz tehénnel rendelkeznek, szaporulatával együtt 1500 db állatot kell etetni­ük. A megtermelt tej 99 százaléka extra minőségű. A tehenek éves termelése átlagosan 90001/év. A szentlőrinci gabonamalom az rt. tulajdona, amely éves szin­ten 7000 tonna búzát őröl. A liszt­mennyiség többségét a környék pékségei vásárolják fel, a kisebb részét 1-2 kg-os egységekben az élelmiszerboltok részére adják el. A keletkező malomipari termé­kek egy része a takarmánykeve­rőbe kerül tápgyártásra. A cégen belül üzemel egy faluház, ahol üzemi konyha és ebédlő műkö­dik, van egy 120 főt befogadó ren­dezvényterem, a vendégszobák­ban 25 főt tudnak elhelyezni. A cégnél - főleg az állatte­nyésztésben - igen nagy szükség lenne a technológiák korszerűsí­tésére. A mezőgazdaság mai, igen gyenge jövedelmezősége erre nem ad lehetőséget, emiatt a to­vábbi fejlesztésre és bővítésre je- lenleg csekély esély van.______■ A dél-magyarországi régióban a Szentlőrinci Szolanum Kft. burgo­nya vetőgumó bázist teremtett maga köré - kezdi a cég bemutatá­sát Horváth Tibor ügyvezető igaz­gató. A társaság termelési tevé­kenysége bemutatásra alkalmas, példaértékű a mezőgazdaság sze­replői számára. A szakemberek­ből álló csoport több évtizedes burgonyatermesztői tapasztalattal rendelkezik, ezen belül kiterjedt fajta- és technológiai vizsgálato­kat, kísérleteket végez. Ez a tevé­kenység segítheti az oktatást és a kutatást, mindamellett fontos és egyik leghatékonyabb részese le­het a kialakulóban lévő hazai me­zőgazdasági szaktanácsadás rend­szerének. Az üzemi fajtavizsgála­tok és bemutatók is hozzájárultak ahhoz, hogy ma már 40 körül van a Magyarországon minősített és forgalomba hozatalra engedélye­zett hazai és külföldi burgonyafaj­ták száma. A kínálat tehát bősé­ges, ennek ellenére meglepően ke­vés az élelmiszerboltokban kap­ható, névvel és felhasználási aján­lattal rendelkező fajták száma. A Cleopatra, Kondor, Desirée és Agria fajták mellett a Szentlőrinci Szolanum Kft. mintegy 70-80 ha­zai és külföldi burgonyafajtát mu­tat be a régió termelési körzetében annak érdekében, hogy bővüljön a termelésben a burgonyafajták száma. Ezt a célt szolgálja a bi­csérdi önkormányzattal, a Bicsér­di Mezőgazdasági Rt.-vel és a Bicsérdi Burgonya Kft.-vel közö­sen rendezendő 2 napos burgo­nyafesztivál programja, amelyen a szakmai érdeklődőket fajta- és ter­melési információkkal, a háziasz- szonyokat főzési bemutatóval, a gyermekeket kulturális látnivalók­kal, versenyekkel szórakoztatják a szervezők. A kft. fő növénye a burgonyán kívül a kukorica, őszi búza, rozs és repce. A termelési adottságo­kat kihasználva búza és rozs ve­tőmagelőállítással is foglalkozik. A Mecsek déli lejtőjén kialakult rozsdabarna, nem karbonátos jel­legű erdőtalajokon 6 tonna búza­termés realizálható hektáron­ként. A társaság szárító- és vető­magüzemmel is rendelkezik, va­lamint a termeléshez szükséges erő- és munkagépekkel. A gépi kapacitása lehetővé teszi mező- gazdasági szolgáltatások végzé­sét, amely szárítás, műtrágyázás, vetés, permetezés, burgonya-ül­tetés, valamint gabonaszárítás és tárolás munkálataira terjedhet ki. t i k l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents