Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-11 / 127. szám

ül 2001. Május 11., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA ­Szentágothai szavai döntöttek Flerkó professzor katona korában orvos is volt „A József utcát tartotta Weöres Sándor állítólag a legszerencsésebb pécsi utcá­nak. Tudod-e, kérlek, hogy miért...? Meri az Anna és a Mária között fek­szik...” E mondatok fölidézésével jelzi mély tisztelettel az újságíró, hogy a 77 éves professzor jókedélye töretlen, s hogy egyébként ő is a József utca lakó­ja. Es még egy fontos információ: Flerkó Béla (képünkön) nem itt, hanem a Nagy Jenő utcában született, ám a szü­lői házát a nagy szanálások idején le­bontották. Hirschfeld Mór és Flerkó Béla közös üzlete volt a Kossuth tér sarkán a „Vörös Pipa”, jól is ment, ám amikor kilencesztendős lett az ifjabb Flerkó Béla, édesapja elhunyt, s bi­zony hirtelenjében meglehetősen nehéz évek következtek a család számára. A fiú (volt egy nővére is) magántanítás­sal, gyöngébb diákok korrepetálásával tu­dott némi pluszhoz jutni. Szülész-nőgyógyász szeretett volna len­ni, ám egyetlen gyermeket sem segített a világra, s ahogy bevallja, diplomája ellené­re, katona korában dolgozott csak gyógyító orvosként.- Teli van csapdával ez a pálya - mondta akkori professzorom -, ráadásul olyan szakma, ahol időnként gyors döntésekre is szükség van. Te meg édes fiam, eléggé he­zitáló típus vagy, állj be inkább a tudo­mányt szolgálni. De ha már szülész szeret­nél lenni, foglalkozz a méh- és petefészek sejtjei­nek fejlődésével és pusz­tulásával... Szentágothai szavai ma is élénken élnek benne. S ekként lett az agyi hormonszabályozás kuta­tója, azon belül is a női hormonális rendszerrel és az azt irányító idegrend­szerrel foglalkozó ember, befutva gyönyörű ívű pályát. Neuroendokrinológus. 1961-ben, a floridai Miamiban a szakma ámulva hall­gatta, majd egyetemről egyetemre hurcolták az USA-ban. Merthogy, ő jött rá először arra (higgyék el, ezt így kell írni), hogy létezik indirekt neurohormonális feedback. Azaz., hogyha az agyalapi mirigy az ember hormo­nális rendszerének karmestere, akkor az a hormontermelés amit vezényel, visszahat az agyalapi mirigyre is. Magyarán a zenekar is befolyásolja a karmestert. E szisztéma alapján készültek-készülnek modem fogamzásgátlók, de hogy egy szem­léletes konkrétumot is mondjunk, szaporo­dásbiológiai kutatásokból egy olyan készít­mény körül is bábáskodott Flerkó profesz- szor, ami állatorvosi forgalomban van, s amely a bárányszaporulatot úgy befolyásol­ja, hogy az ellések pont úgy essenek a hús­vét előtti időszakra, hogy a szent ünnepen éppen vágásra érett legyen az a jószág. Pécsi Anatómiai Intézet. Flerkó Béla egyetemista „diákkörös”-ként 1943-ban lé­pett be az intézet kapuján, s azóta nem hagyta el. Vezette professzorként, s ma is bejár, mint kutató. S bár hívták másfelé a világba (nemcsak Budapesten, hanem Amerikában is állásajánlattal kínálták meg), sosem töprengett azon, hogy szere­tett városát és intézetét elhagyja. Egyrészt mert mindig nagyszerű csapata volt, s mi­vel mindenkit úgysem vihetett volna magá­val, ezért ő se ment, másrészt pedig mert Flerkó Béla számára Pécs olyan európai központ (kulturális emlékeivel a római kul­túra örökségétől napjainkig), amihez fogha­tót nem kell másutt keresni. Itt „kérlekszépen” testben és lélekben mediterrán az ember, s ha úgy esik, hogy tudományos problémán töprengve szórako­zottan lépdel az utcán, nem tűnik fel senki­nek e relatív „távoliét”. Itt szabad és lehet bátran álmodozni. KOZMA FERENC % JÓTÉKONYSÁGI NAP. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola diákjai jótékonysági előadásokat és kiál­lítást rendeztek munkáikból a Radnics utcai épületükben. A bevételt az árvízkárosultak javára ajánlot- ták fel. Az előadásokon a táncosok és a hangszeres szólisták egyaránt bemutatkoztak, fotó, laufer László Bernics Ferenc 1923-2001 2001. május 8-án megrok­kant egészségi állapotban, szellemi épségét az utolsó napig őrizve elhunyt Bernics Ferenc, Pécs és Baranya kul­turális és oktatásszervezésé­nek kiemelkedő egyénisége. Hosszú évtizedekig pedagó­gusként nevelte a fiatalokat, majd a közigazgatás lépcsőin kivételes képessége, szelle­misége, erkölcsisége és em- berszeretete emelte vezető posztokra. Szakmájának oly sok elis­meréssel, kitüntetéssel jutal­mazott mestereként, a gon­dolat és szó mestereként életművet formált, és erőt te­remtett. Követésre méltó, szellemi nagyságának láng­jaiban edzett életművet ha­gyott tanítványaira, pályatár­saira. E lángokban elégette önmagát, de fényük megőr­zik emlékét. Rorty: „Az igazság keresése” Richard Rorty (képünkön) neves kortárs filozófus tar­tott előadást tegnap a PTE-n. A rendezvényen részt vett Heller Ágnes, a magyar filo­zófia kiemelkedő alakja is. „A megváltó igazság elutasítása és egy irodalmi kultúra születése” - ezzel a címmel tartott előadást Richard Rorty amerikai filozófus tegnap a Pécsi Tudományegyete­men. A18 órakor kezdődő rendez­vényen részt vett többek között Heller Ágnes, a magyar és a nem­zetközi filozófia kiemelkedő alakja is, aki délelőtti előadásában Rorty filozófiájára reflektált. Boros János, a PTE Filozófia Tanszékének veze­tője elmondta, hogy immáron má­sodik éve rendezik meg a Janus Pannoniusról elnevezett előadás- sorozatot, melynek keretein belül most Rorty filozófiai állásfoglalását hallgathatták meg az érdeklődők. „Az igazság keresése” - a jeles kortárs filozófus így jellemezte az ember fejlődését. Az ember szám­talan helyen kereste az igazságot a történelem során, és megannyi for­rásból próbált erőt meríteni. A val­lás, a filozófia és az irodalom, ame­lyek - lépcsőfokaiként az ember fej­lődésének - különböző korszakok­ban mind ilyen forrásnak számítot­tak. Rorty szerint a filozófia és a vallás nevezhető a felnőtté válás egy-egy állomásának az emberiség történelmében; az irodalommal azonban más a helyzet. Szomorú tény, hogy az olyan jellegű könyvek, me­lyek a 19. szá­zadban még az érdeklődés pe­remén voltak, manapság a fi­gyelem közép­pontjába kerül­tek. Az iroda­lom bizonyos értelemben elvesztet­te azt a vonzerejét, amit mindig is birtokolt: a képességet, hogy az ember általa megtudhat magáról valami fontosat. Richard Rorty szerint keresni a megváltó igazságot - ha egyáltalán létezik - annyit tesz: önmagunkat megismerni. Ez pedig csak komoly és fontos kérdéseket feltéve, vizsgá­lódva lehetséges - úgy semmikép­pen sem, ha az ember megelégszik a felszínes válaszokkal. h. z. Ötnyelvű leőweys drámanap Az élő diákszínjátszás nyi­latkozott meg a hagyomá­nyos tegnapi Leőwey-dráma- nap keretében, ahol külön­böző magyar és idegen nyel­vű darabokat mutattak be. Minden tavasszal, év vége felé rendeznek egy színházi fesztivált - tájékoztatott a rendezvény há­zigazdája, Zalay Szabolcs tanár, aki a „Fényes szelek” című pro­dukció rendezőjeként is közre­működött a drámanapon. Az élő diákszínjátszás mutathatta meg magát az előadott magyar és ide­gen nyelvű darabok kapcsán. Idén újdonság a dombóvári 516- os sz. szakközépiskola jelenléte, akik egy feLugossy darabot mu­tattak be. Francia, német, olasz, angol szerzőket anyanyelvükön szólaltattak meg a leőweysta diá­kok. A magyar színpadot a ven­dégek és a Labirintus kör képvi­selték Zalay Szabolcs rendezésé­ben. - A nyelvgyakorlás, a nyil­vánvalóan fontos játék haszna mellett például a Fényes szelek kapcsán látni lehet, hogy a mai fi­atalok számára érthetetlenek azok az esetleges szülői, tanári gesztusok, beidegződések, ami­ket az előző rendszer ellentmon­dásai szültek - mondta Zalay Szabolcs. - Ugyanakkor ma is, mindig is fújnak újabb és újabb „fényes szelek”... A darab szerep­lői egyébként többségükben az Arany János tehetséggondozó program résztvevői. Megállapíthattuk, hogy a „sze­gény színházként” működő, mi­nimális díszlettel, jelmezzel dol­gozó csoportok sok háttéri, szü­lői segítséget kaptak. Több, mint száz diák játszott a különböző darabokban legalább ennyi néző előtt. Az egyébként is kísérlete­zőnek számító diákszínház, di­ákszínjátszás ezernyi haszna, hozadéka mind a hétköznapi ér­telemben vett tanulásban, mind a művészethez való közeledésben talán majd csak a jövő évi dráma­napon lesz teljességében kita­pintható, lemérhető. ' B. K. A daganatos betegek lehetőségei A kiilönkeretes gyógyszerekből egy féléves kezelés másfél-két millióba kerül Szakmapolitikai csatározások folynak Magyarországon az onkológiai centrumok címének megszerzéséért. A rákbeteg­ségek gyógyítása voltaképpen az ország anyagi erejét meg­haladó probléma. Ha mindenkinek finanszíroznák a daga­natellenes gyógyszerét, mondja a szakember, más betegsé­gek gyógyítására aligha maradna lehetőség. Ha viszont idő­közben kiderül, hogy a támogatott szer nem hatásos, az egészségbiztosítási pénztár megvonja a támogatását, s ezál­tal gyakorlatilag lemondanak a betegség gyógyításáról. A határ menti kistelepülésen élő daganatos beteg a kemoterápiás kezelésre nem gyógyult. Létezik olyan szer, hívta fel a figyelmét or­vosa, amely sokkal hatá­sosabb, de azt Németor­szágból kell behozni, s kétséges, hogy a biztosí­tó finanszírozza-e. Egy kezelés, panaszolja a be­teg, háromszázezerbe kerül, de hat-nyolcat kel­lene neki kifizetnie, any- nyiból áll a kúra. Hetek óta vár, de nem történik semmi, a behozatal ne­hézkesnek bizonyul. Nagyon szigorú terá­piás protokoll szerint kö­teles az orvos eljárni, vá­laszolja a miértre dr. Wolf Ágnes, a Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár főorvosa. Ezt átlépni, s olyan anyaggal helyettesíteni va­lamelyiket, amely Magyarorszá­gon nincs is forgalomban, nyil­vánvalóan külön eljárást igényel. Itthon viszont csak akkor lesz el­fogadott, ha azt az Országos SZÁZEZER LAKOSRA JUTÓ HALÁLOZÁS SZÁMA RARANYÁOAN, DAGANATOS MEGRETEGEDÉSEK KÖVETKEZTÉDEN 400 350 300J 250­200 150 Forrás: Gyógyinfok I960 1970 1980 1990 Gyógyszerészeti Intézet befogad­ja, és az a szakmai kollégium, amelynek hivatása az ilyen jelle­gű kezeléseket felügyelni, a kül­földi leírt tapasztalatok alapján ki­jelenti, hogy hazai kipróbálások után átvehető. Akkor bekerülhet a terápiás protokollba, ennek átfu­tási ideje azonban nem egy-két hónap. A külön engedélyt egyéb­ként az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár (OEP) elvileg meg­adhatja, bár ilyen esetről nincs tu­domása, olyanról viszont igen, amikor külföldön forgalomban lé­vő, itthon is bevezetett gyógyszert engedélyeztek külön keretből be­hozni Magyaror­szágra, amelyet az OEP természete­sen finanszírozott. A kemoterápiás kezeléseket egyébként száz­százalékosan megtérítik, állítja a főorvosnő. Vannak olyan gyógyszerek, amelyeket az or­vos receptre fölír­hat, s a járóbeteg kiválthatja, van­nak olyanok, ame- lyeket kórházban és járóbeteg-forga­lomban is meg lehet kapni, s lé­teznek olyanok is, amelyekhez ki­zárólag kórházban lehet hozzá­j 394,51— 1997 jutni, mondja dr. Horváth László, a Pécsi Radiológiai Klinika pro­fesszora (első képünkön). Egyes új és nagyon drága gyógy­szereket csak akkreditált he­lyek adhatnak a betegeknek, de ezek Magyaror­szágon most éppen kialakí­tás alatt állnak, és e helyekért szakmapolitikai csatározások folynak. A Radiológiai Klinika ab­ba az irányba tart éppen, mondja a professzor, hogy elesik az akkreditációtól; Pécsett csak a megyei kórház főonkológusa - aki egyben megyei szakfőorvos is - jogosult olyan gyógyszerek meg­rendelésére, amelyekre a kliniká­nak nincs lehetősége. A betegnek egyébként akkor vannak jó esé­lyei a gyógyulásra, ha a megfelelő helyre megy, állítja Horváth pro­fesszor, bár ők az arra szoruló be­tegeket a megyei szakfőorvoshoz irányítják. Az alapvető gond az, vélekedik, hogy a rák kezeléséhez szükséges gyógyszerek nagyon drágák, és ha valamennyi beteg megkapná, amire szüksége lenne, akkor, kis túlzással, az összes töb­bi gyógyítást be lehetne fejezni Magyarországon, nem maradna rá pénz. A mindenki számára hozzáfér­hető gyógyszereken kívül létez­nek úgynevezett különkeretes gyógyszerek, amelyek valóban drágák, egy átlagosan féléves idő­tartamot magában foglaló kezelés másfél-két millió forintba kerül, tudtuk meg dr. Faluhelyi Zsolt, megyei onkológus szakfelügyelő­től (második képünkön). Az OEP egy évre előre meghatározza, mi­lyen összeget fordít a legnagyobb számban előforduló daganatos megbetegedé­sek: a petefé­szek, a vastag- és végbél-, vala­mint a mellrák daganatellenes szereinek finan- szírozására. Ezek a külön­keretes szerek viszont kizáró­lag meghatározott centrumokban adhatók. Pécsett a Szülészeti Kli­nika a petefészek-, a Baranya Me­gyei Kórház pedig az emlő-, vala­mint a vastag- és végbéldaganat kezelésének centruma, utóbbi esetben idén április elsejétől, de az egyetemi klinikák és a megyei kórház a legnagyobb egyetértés­ben kíván együttműködni, mond­ja dr. Faluhelyi. A vastagbéldaga- nat-ellenes különkeretes gyógy­szerekre idén 300 milliót különí­tett el az OEP, amelyből az ország 24 ilyen jellegű centruma igényel­het támogatást, de az eddigi ta­pasztalatok alapján megjósolható, állítja a főorvos, hogy az év nyará­tól ez a pénz valószínűleg újabb betegek kezelésbe vételére nem lesz elég. Arra a kérdésre, hogy el­képzelhető-e protekció a különkeretes gyógyszerekhez va­ló hozzájutáshoz, elmondta, hogy olyan részletes adatlapot vezettek be, amely a betegség kiterjedésé­nek meghatározásával kizárja a „kiskapukat”, ráadásul az adatla­pokat még az Országos Onkológi­ai Intézet is ellenőrzi. Az adatlapot kéthavonként újra ki kell tölteni, és amennyiben rosszabbodás következik be, a to­vábbi támogatást az OEP megta­gadja. Magyarországon, hangsú­lyozza Faluhelyi Zsolt, minden korszerű gyógyszerhez hozzá le­het jutni a centrumokban, de egyedi méltányosság alapján, vagy egyedi importtal is, amelyet a kórházak kezdeményeznek. Mindehhez alapkövetelmény a gyógyszeres kezelést kiszolgáló intézmény megfelelése a szigorú szakmai feltételeknek. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents