Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)

2001-04-06 / 94. szám

14. oldal - Új Dunántúli Napló 2001. ÁPRILIS 6., PÉNTEK | Hl TELET Emlékeztető A PÁLOS Baráti Kör következő találkozója április 6-án, pénte­ken lesz a Pálos templomban. A 18 órakor kezdődő szentmisét Szabó Oszkár tábori lelkész mutatja be, majd azt követően „Krisztus katonája” címmel tart előadást. PÉNTEK ESTE háromnapos lelkigyakorlat kezdődik a Szé­kesegyházi Plébánia Kocsis László termében. Este 8 órakor és szombaton egész nap dr. Varga László kaposvári plébá­nos vezeti az elmélkedéseket. A lelkigyakorlat vasárnap reggel 8 órakor zárul. VIRÁGVASÁRNAP 11 órakor lesz az ünnepi szentmise a Ba­zilikában. A barkaszentelést Mayer Mihály megyéspüspök végzi és ő vezeti a körmenetet. A Palestrina Kórus és a szemi- naristák éneklik a passiót. A PASSIÓ NÉMETÜL. Vasár nap a Belvárosi templomban fél 10 órakor kezdődő német nyel­vű szentmisén a Véméndi Kvar­tett és a véméndi énekkar elő­adásában halljuk Krisztus szen­vedéstörténetét. A rádió fél 11- től közvetíti. VIRÁGVASÁRNAP délután 5 órakor horvát nyelvű passió lesz az Ágoston téri templom­ban a Pécsi Horvát Színház és az August Senoa Klub Asszony­kórusának közreműködésével. A passiót előtte pénteken 19 órakor a pécsudvardi templom­ban, 7-én, szombaton 16 órakor pedig a pogányi templomban adják elő. A nagyheti szertar­tást felveszi az MTV Pécsi Nemzetiségi Szerkesztősége. KESZTHELYI MIKLÓS pécsi származású cisztercita szerzetes vasárnap este 6 órakor a Bazili­kában mutatja be aranymiséjét. ÉLETMÓDDAL az egészségért címmel tart heti kurzusokat a HN Adventista Egyház Boldog Élet alapítványa a Pécsi Tudo­mányegyetem Egészségügyi Fő­iskolájával közösen Pécsett, a főiskola Berek utca 4-ben lévő épületében. A foglalkozások minden csütörtökön 16.15-től és 17.30-tól kezdődnek. A KARITÁSZ tovább folytatja a gyűjtést az árvízkárosultak ja­vára. Az első kamiont Vámosatyára küldték úgy, hogy egy vállalkozó ingyen végezte a szállítást. Az emberek nagy gondban, nyomorban élnek. Szükséges volna a további ada­kozás. Takarót, tartós élelmi­szert, piperét, fertőtlenítő- és mosószert, pénzt gyűjtenek na­ponta 8-16 óra között a Karitász Házban: Pécs, Janus Pannonius u. 4. sz. alatt. Tel/fax: 72/532-207. ■ Lelkierő - lelkigyakorlat „Ahogy testgyakorlat a sétálás, gyaloglás, fu­tás, ugyanúgy lelkigyakorlatnak mondható minden tevékenység, amely előkészíti és al­kalmassá teszi a lelket arra, hogy eltávolít- son magától minden rendetlen hajlamot. Lel­kigyakorlaton értjük a lelkiismeret-vizsgálás, elmélkedés, szemlélődés, ima és egyéb lelki tevékenység minden módját...” - tűzi ki a célt lelkigyakorlatos könyvének bevezetőjében a jezsuita rend alapítója, Loyola Ignác. Egy vélemény merül föl bennem. Idézem: Az Ameri­kai Egyesült Államok politika és gazdasági vezetőit szép számban jezsuitái nevelik, mert ők a vüág leg­jobb pedagógusai. Ötszáz éves a módszerük, eddig mégse múlta felül őket senki.- Ennek titka a lelkigyakorlatokban rejlik - néz na­gyon komolyan páter Vácz Jenő. Bővebb magyaráza­tot nem kapok. Tessék, próbáljam ki! Jó, de előbb körüljárom a kérdést. A hajdani jezsuita gimnázium, a pécsi Pius öregdi­ákjainak egyik összejövetelén mérem le, hogyan ha­tottak rájuk annak idején a kötelező lelkigyakorlatok:- Utáltuk - dobja be valaki keresetlenül az asztal végéről. Társai felmorajlanak és egymás szavába vág­va teszik helyre a témát.- Igen, az ember diákkorában éretlen. Meg se mukkantunk, nem szólhattunk egymáshoz, nehezen viseltük a szilenciumot. A harmadik nap végére azért mégis eljutottunk odáig, hogy felismertük, milyen szálon függnek össze a hallottak a saját életünkkel. A püspökszentlászlói Életrendezés Házában a lelkűnkkel is foglalkozhatunk- Az sem mindegy, ki tartotta. Az előadások min­dig adtak gondolkodni, elmélkedni valót - mi az elbi­zakodottság és mi az alázat. Hogyan gyakoroljuk a szeretetet és az előítélettől mentes nyitottságot. Hoz­zászoktunk, hogy felismerjük, megfogalmazzuk lel­künk legapróbb rezdülését. Hányszor csapunk a homlokunkra: de hiszen pontosan éreztem, hogy nem így kéne, baj lesz belőle, mégis... elnyomtam a lelkem legmélyén mocorgó sugallatot. Nem hallgat­tam Isten szavára. Ez a hang erősödik fel a csendben, szótlanságban.- Érettségi előtt kifejezetten áhítottuk már a lelki- gyakorlatot. Rájöttünk, mennyi energiával töltődünk fel olyankor.- Szent Ignác nem kitalálta, csupán kidolgozta sa­ját élményei, tapasztalatai alapján, hogy mi a menete a lelkigyakorlatnak. Ez minden vallás tartozéka, ősi dolog. Ha egy rövid magyarázat után valakinek nincs fogalma róla, hogy mire jó, az sohasem vetette le a fe­lületességet. Ma már minden pámapos, néhány meg­fontolást jelentő elcsöndesedést lelkigyakorlatnak hívnak - próbál rendet csinálni Weismahr Béla meta­fizikus, akit ötven évvel ezelőtt egy lelkigyakorlat te­relt Jézus Társaságába, a jezsuiták közé. - A nagy, az igazi, a szerzetességre felkészítő Loyola-féle harminc napot ölel fel.- És harminc napig nem lehet beszélni?!- Komolyabb lelkigyakorlat elképzelhetetlen szi- lencium nélkül, de azért a lelki vezetővel lehet be­szélni és a nap végén mindig van egy alkalom, ami­kor a csoport tagjai elmondhatják, mi történt velük, bennük. Ez a történés valahol nagyon mélyen zajlik le. Alapja a lelkiismeret-vizsgálat. Abszolút lényeges példáid a csend. Ez az első. A nyugalom. Kicsit elvo­nulni a pusztába. Ezzel kezdődik minden mélyebb önmagunkba-tekintés. Enélkül nincs. Amíg az ember ezt meg nem tapasztalta, addig úgysem tud semmit.- Szerzetesek esetében természetesnek tűnik az el­mélyülés, de mihez kezdhet vele az egyszerű hívő, netán hitetlen halandó? Hozhat-e alapvető változást egy ember életében?- Hogyne. Nem véletlen Püspökszentlászlón az Életrendezés Háza elnevezés.- Az embert elfogja a lelkifurdalás. Ugye? - vála­szolja meg a névválasztás kérdését a mosolygós Vácz atya. - Húsvétkor, karácsonykor nagytakarítást csa­punk a lakásban. De vajon eszünkbe jut-e időnként a lelkünket, az életünket is kiszellőztetni? Hát itt mód nyílik rá. Tizenhat cella áll rendelkezésre, teljes ellá­tás, meg különböző célú és hosszúságú lelkigyakor­latok. A lelkierő mértéke jobbára kritikus helyzetekben mutatkozik meg. Vizsgálom Püspökszentlászlón, mi­lyen várakozás hozta össze az egyik ima-meditációs csoportot. Bájos, de béna fiatal lány tolókocsihoz kö­tött sorsa elviseléséhez merített erőt. Nősülési szán­dékait vette fontolóra egy ifjú mérnök. Egy szomorú asszony - csuklóján érvágás nyomával - házassága válságá­ból készült kilábalni, egy elbi­zonytalanodó papnövendék pedig hivatásának megerősíté­séhez keresett útmutatást. Két pedagógusnő a türelem és sze­retet tartalékának feltöltését tűzte célul. Az érintetlen természet áhíta- tos csendje, hegyek lélekemelő látványa, szemlélődő séták segí­tik az elmélkedést, a helyes ön­ismeretet célzó önvizsgálatot. Na igen, ha az ember „oda­néz”, egy pillanat alatt kirajzo­lódhat, mennyi „rendetlen ra­gaszkodás” nehezíti az életét: nem tud leszokni a dohányzás­ról, lusta, hiú, ingerült, önelé­gült, bizalmatlan, olykor rossz- fotó: m. a. indulatú, elhamarkodottan ítél­kező... soroljam?! Istenhit nél­kül is átlátható, milyen negatív vonások ezek, de mentséget mindenre találunk: igen, ...de, vagy: azért ...mert... Az önigazolások bástyája mögé menekü­lünk a bűntudat elől. Gyorsan találunk enyhítő kö­rülményeket, vagy szomorú önsajnálkozásba merü­lünk, noha titkon rég megadtuk önmagunk számára a feloldozást. Ha egyetlen őszinte villanás így bevilá­gít, mi minden kerülhet felszínre nyolc nap alatt?! Brrr! Talán innen ered, hogy noha „az ember pa­naszkodik a lármára, nyüzsgésre, rohanásra, mégis, amikor a csend kegyelmi pillanatát kapja ajándékba, mit tesz? Odarohan a rádióhoz, televízióhoz vagy te­lefonhoz, hanggal, képpel siet kitölteni a csöndet, az egyedüllétet. Következmény: igazi lénye csak öt-tíz százalékban vesz részt cselekvésében és beszédé­ben. Ettől a felületességtől vár jó eredményeket” - jellemzi korunk átlag emberét Henry Boulad a „Min­den kegyelem” című könyvében. Kiutat is mutat, mi­hez kezdjünk azzal, amit egy becsületes lelkiisme- ret-vizsgálattal kibányásztunk magunkból: „A bűn­tudat hátrafordul, a múlthoz láncolja, visszafelé viszi az embert. Terméketlen önvád az ítélkezés önma­gunk felett. A bűnbánat előretekint, az ember jövőjé­re vonatkozik, de újjászületést csak akkor hoz, ha bi­zonyos mélységből indul el a megbánás, ha a „szí­vünk szívében” zajlik le.” Rezes Zsuzsa Virágvasámap Vasárnap emlékezünk meg arról, hogy Jézus húsvét előtt egy héttel felment Jeruzsálembe tanítványaival a közelgő páska ünnepére. Örömnapra készültek. Visszanéztek ekkor rabszolga elődeik szaba­dulására. „Mondd el ezeket fiaidnak!”Ne merüljön feledésbe, mit tett Isten egy veszendő néppel! Ne te­messék be a századok a Szabadító tetteit! A kollektív, közösségi feledékenység a közössé­get temeti maga alá. Jézus virágvasárnapi virág­szóró éltetői a csodatévőre, az igaz- és szépbeszédű Mesterre emlékeznek. Nagypénteken sem feltétlenül ők kiáltanak Jé­zus ellen feledékenyen. Lehet, hogy csak félnek, hallgatnak, sírnak, elzárkóznak, mint a kedves ta­nítvány, Péter. De vannak Júdások is. Bár közülük sem jut el mindenki még a késői, öngyilkos bűnbánatra sem, ahogy Jézus árulója tette. De nem is ez a cél. Krisztus királyságát kellene ko­molyan venni. Hogy neki adatott minden hatalom mennyen és föl­dön. S hogy ez a hatalom értünk van. Értünk van, amikor tanít, gyó­gyít, meghal és feltámad. Nem áll ellen, nem áll bosszút. Jót áll ér­tünk! A mi virágvasámapunk már a győztes Jézust köszönti: nagypéntek húsvét felé halad. Nálunk is, ha Jézus hozzánk vonul be - naponta. Szénási János, Pécs-kertvárosi református lelkész A zsidók zarándokünnepe A szentírás kettős jelentősé­get tulajdonít a zsidók pészach ünnepének. Ünne­pe a tavasznak, az árpa ka­lászba szökkenésének és ugyanakkor ünnepe a sza­badságnak, a zsidó nép megszületésének. A pészachot közvetlenül megelő­ző szombat neve: Sabbat Hagadol, a „nagy szombat”, a ha­gyomány szerint azért, mert egy­koron, az egyiptomi rabság ide­jén, ez volt a szolgaság utolsó szombatja, ezúttal az első is, amelyre már ráragyogott a felsza­badulás napsugara. A zsidó kö­zösségekben a pészach előtti na­pon ünnepi lélekkel, ünnepi örömmel kell templomba menni. A pécsi zsidó hitközség április 7- én, szombat este 18.30-kor tartja a Fürdő utcai imaházában az ün­nepköszöntő istentiszteletet. A megszabadulás három moz­zanatára emlékeznek az ünnepi szertartásokon. A tizedik csapás­ra, amikor az elsőszülöttek halála kikerülte a zsidó-lakta házakat. (Kikerülés szó héberül pészach, innen az ünnep neve: Pészach Másodként az Egyiptomból törté­nő kivonulásra, amikor nem volt idejük a kenyér dagasztására, azt kovásztalanul ették meg. Ezért az elnevezés: a kovásztalan kenyér ünnepe. Harmadsorban az ün­nep alkalmából történik az emlé­kezés a Vörös-tengeren való átke­lésre, Egyiptom seregeinek pusz­tulására. E három esemény összefonó­dása teszi a pészach ünnepét a zarándok ünnepek közé olyanná, mely mindenkor maradandóan élt a zsidó köztudatban. A pészach sajátos része a kü­lön házi ünnep: az első két est széderje. Ennek középpontjában áll, amikor a gyermekeknek kér­déseikre elmondják, hogyan is történtek a hajdani események, felolvassák a Haggadát (jelenté­se: elbeszélés), mely felidézi az egyiptomi kivonulás történetét. A széderesten a hagyományok szerinti vacsorára kerül sor, melynek keretében olyan étkeket szolgálnak fel, melyek a történeti eseményekre emlékeztetnek. A szédertálon található többek kö­zött a kovász nélkül sütött pász- ka, a keserű fűre emlékeztető tor­ma, zeller, kemény tojás, reszelt alma, dió, mandula, esetleg füge, mazsola és a mellékelt bor. Az es­ten a családfő magyarázza el va­lamennyi étek jelentőségét. A pécsi zsidó közösség április 8-án, vasárnap, a 18.30 órai isten- tisztelet után rendez széderva- csorát a Fürdő utcai dísztermében. Öt autóbusszal Pécs keleti városrészének - vagyis Pécsszabolcs, Pécs-Somogy, Pécs- Vasas és Pécs-Hird - egyházközsé­gei részvételével zarándokutat szervezett Kövesi Ferenc plébá­nos március 31-én. Öt autóbuszra volt szükség, ami jelzi, hogy a hí­vők egyre nagyobb létszámmal szeretnének megjelenni közös rendezvényeken. A zarándokút a Makkosmária templomban a (Bu­dai hegyekben) tartott szentmisé­vel kezdődött, ahol minden egy­házközség koszorút helyezett el a Szűzanya oltáránál. A szentmise után a Parlamentben tettek látoga­tást, majd ellátogattak a gellérthe- gyi Sziklatemplomba. ___■ Na gyhét a Pécsi Bazilikában Virágvasámaptól nagyszombatig A nagyheti szertartásokon a Palestrina Kórus énekel. (Kar­nagy: Jobbágy Valér, orgonista: Krómy Judit.) A program: Virágvasárnap 11.00 óra: gre­gorián: Hosanna filio David, Pueri Hebraeorum, - Viadana: Missa sine nomine - falsobor- done: Passióturbák - Lassus: Improperium - Bárdos Lajos: Ingrediente. Nagyszerda, sötétzsolozsma, 18.00 óra: Ingegneri: 9 responso­rium - Palestrina: Miserere. Nagycsütörtök, krizmaszen- telés, 9.00 óra: Halmos: Ecce sa- cerdos - Palestrina: Missa Aetema Christi numera - Asola: Christus factus est - Byrd: Ave verum cor­pus - gregorián: O Redemptor. Utolsó vacsora emléke, 18.00 óra: gregorián: Nos autem - Palestrina: Missa Iste confessor ­Griesbacher: Missa S. Benedicti, Glória - Lassus: Dextera Domini - Glatt: Lauda Sion Salvatorem - Haller: Pange Lingua Mettenleitner: Mandatum no­vum - Byrd: Emendemus. Nagypéntek 18.00 óra: Gallus: Ecce quodomo moritur - falsobordone: Passióturbák - Roselli: Adoramus te Christe - Victoria: Popule meus - Asola: Christus factust est - Mozart: Ave verum corpus - M. Haydn: Tenebrae factae sunt. Nagyszombat 21.00 óra: Ti forrásvizek - gregorián: Vidi aquam - Goller: Missa B. M. V. de Loreto - Viadana: Laetatus sum (zsoltár) - Zachariis: Laudate - Alleluja - Händel: Hal­leluja - Aichinger: Regina coeli - Goller: Tantum ergo. A körmenet a mise után lesz. Nagyböjti hagyományok Az 1564-ig uralkodó I. Habsburg Ferdinándhoz jelentés ér­kezett egy alkalommal isztambuli követétől: úgy tartják a törökök, hogy a keresztények az év bizonyos három nap­ján megtébolyodnak, ilyenkor eszem-iszom, tánc, álarcos heje-huja járja mindenfelé. Bőd Péter név szerint is említ egy törököt, bizonyos Bussbekiust, aki a bécsi udvarban maga is lá­tott egy ilyen bolondjárást. Ez a török arról is beszél, hogy a „ker- gülés” utáni negyedik napon vala­mi „csudaport” hintenek a gyau­rok a fejükre, s ettől úgy tűnik, eszükre térnek. Nyilvánvaló, hogy a farsangi három nappal és a rá következő szerdai hamvazással van dol­gunk. A világ kereszténysége mindig készült a húsvétot megelőző hat héten át Krisztus szenvedésének, kereszthalálának és feltámadásá­nak ünneplésére és ennek beve­zető napja a böjtfőszerdának is mondott, Székelyföldön száraz- szerdának nevezett hamvazó­szerda. A böjti idő - régiesen a „bűt” - századokon át nem kevés belső összeszedettséggel teli hagyo­mánynak őrzője. Még a 19. szá­zad végén is voltak olyan falvak, ahol böjt idején csak tejes ételt vettek magukhoz az emberek. Kiszombor népe a böjti pénteke­ken csupán főtlen étellel élt, s igen sok helyen kizárólag nö­vényféleségekkel táplálkozott, amit - ahogy mondták - a „har­mat nevelt”. A negyven nap alatt* a palócok, a Szeged, Kalocsa kör­nyéki magyarok, de a sokácok, bunyevácok is a dohánytól, az italtól is tartózkodtak, Patocsfa népe pedig nagyböjt szerdáját, péntekét, szombatját kenyéren- vízen való éléssel tartotta. De hogy kerül a böjti időhöz a hamuhintés? A középkorban a ve­zeklők hamvazószerdán várták a templom előcsarnokában mezít­láb, zsákszerű ruhákba öltözve a püspököt, aki bevezette őket a szentélybe és ott fejüket a bűnbá­nati zsoltár elmondása után ha­muval hintette meg. A nyilvános vezeklés a XIV. század óta ugyan megszűnt, ám a hamu fejre hinté­se megmaradt. A nagyhetet bevezető virágva­sárnapon az egyház Jézus jeru- zsálemi bevonulására emlékezik. Ünneplése virágos ágakkal, bar­kákkal most is szokás. Németor­szágban, Ausztriában a felvonulá­son részt vevő sokaság közepén egy felvirágzott, zöld ágakkal dí­szes, kerekeken járó szamárka- alakot is vezettek, a' „Palmesel”-t, Bánfán pedig a XV. században a körmenetben ott volt egy szamár­háton ülő festett-faragott Krisz­tus-szobor. A következő jeles nap nagycsü- törtök. Ilyenkor a harangok helyett kerepelés szólítja a szertartásokra a híveket, amit a palócoknál kerepityelésnek, Szentsimonban korpitálásnak, Püspökszenterzsé- beten pörgetésnek, a csángóknál tokálásnak mondanak. Nagycsü­törtök a napja a krizmaszentelés- nek is. Ezt a balzsammal kevert fa­olajat használja az egyház a ke­resztvíz-szentelésre, betegek szentségének kiszolgálására és a papszenteléskor. Ennek a napnak az eseménye a lábmosás szertartá­sa. A püspök- az Úr alázatosságra való utalásként 13 kispapnak lábát mossa ekkor. Klausz Beidtől tud­juk, hogy sok éven át így tettek 12 öreggel a Habsburg-uralkodók is. A keresztút-járás, a Mária-siral- mak már nagypéntek liturgiájá­hoz tartoznak. Nálunk Pécsett pe­dig az Élő Víz Közösség idén is megjeleníti a „Tettyei passiót”. Rozsnyói György r 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents