Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)

2001-04-05 / 93. szám

2001. Április 5., csütörtök RIPORT Uj Dunántúli Naplő - 7. oldal K U L T Ú R A Ez az év a Jókai téré Tervek vannak, fenyegetettség még inkább Amikor a 2001-es tervekről érdeklődtem, a Baranyai Al­kotótelepek Kht. vezetői nem azt sorolták, milyen prog­ramjaik lesznek (pedig lesz­nek), hanem az egyre inkább lehetetlen anyagi helyzetről esett a legtöbb szó. A jövőről jobb szót sem ejteni... Komor István, a kht. társvezetője nyitásképp felelevenítette, hogy az utolsó „békeévben”, amikor az Alkotótelepek még költségve­tési intézményként működött, 30 millió forinttal gazdálkodhatott a megyei közgyűlés révén.- Idén csak az őrzésvédelem és a fagymentesítő fűtés elvisz 16 milliót. Erre két stabil forrás van. A kht. többségi tulajdonosa, a megyei közgyűlés, 10 milliót ad, valamint 2,5 milliót a szakmi­nisztérium. Ebből kitetszik, hogy az alapellátásból is hiányzik még 3,5 millió forint, amit vállalkozá­sokból - térítéses, külföldieknek szóló szabadiskolai kurzusok, Villányi Szoborpark - próbálunk előteremteni. Mindennek fényé­ben évről évre óriási kockázatot vállalunk, amikor szerződéseket kötünk 12 hónappal előre. Pedig szerződések vannak, méghozzá nem is kis formátumú ügyekről. Az Alkotótelepek leg­nagyobb vállalkozása a Jókai téri rekonstrukció. A volt SFOR-bázi- son, a Verseny utcában bérelt te­lephelyen kezdődik 7 darab köz­téri plasztika kifaragása. A Siklósi Kerámia Alkotóház­ban a jól bevált, régi partnerrel, a deForma Alapítvánnyal közösen rendezik meg a nemzetközi szimpoziont, amire Európa-hírű művészeket hívtak meg, köztük Peteris Martinssont. Az alkotók a munkalehetőség mellett némi ösztöndíjat kapnak (amit, termé­szetesen, elnyert céltámogatás­ból fizetnek), ám ennek fejében elkészült munkáik egy részét Magyarországon hagyják. A hosszú távú tervből, misze­rint a műhelyek valamelyest be­integrálódhatnak az egyetemi művészképzésbe, egyelőre nem sok látszik megvalósíthatónak, mert a PTE is inkább „kampuszt” épít, és azon vannak, hogy hely­ben, a városban legyenek a mű­helyeik.- Nem tudjuk, mit hoz a jövő, de a jelenlegi anyagi kondíciók között akár már 2002-ben is fe­nyegethet a művésztelepek meg­szűnése - summázta végül a kilá­tásokat Komor István. _______ M. K. Kü lügyi igazgatóság alakul a pécsi egyetemen Pécsi Tudományegyetem létrejöttével megindult az a folyamat, amelynek ered­ményeképpen régi szerve­zeti egységek átalakításával vagy új szervezetek létreho­zásával megteremtik az in­tegrált egyetem igazgatási szervezetét. A növekvő el­várásokra tekintettel új elemként jön létre a PTE külügyi izgatósága. Az eddig tapasztalatok szerint a JPTE-től örökölt rektori hivatal kisebb átalakításokkal képes lesz megfelelni az elvárásoknak, kivé­ve a külügyi osztályt, amely sem létszámában, sem szervezetében nem tud eleget tenni a növekvő igényeknek. Erre is mutató kö­vetkeztetésekre jutott az a szená­tusi vizsgálóbizottság, amely az „Erasmus” program - a hallga­tóknak az Európai Unió országai­ban való részképzése - ügyinté­zésének hiányosságait mérte fel. A vizsgálat eredményeképpen merült fel, hogy szükséges az Erasmus-ügyintézés szervezeté­nek átalakítása. A rektori hivatal­tól különálló szervezet létrehozá­sának gondolata is megfogalma­zódott. A rektor javaslatára a PTE sze­nátusa úgy határozott, hogy ápri­listól létrehozza az egyetem kül­ügyi igazgatóságát. Ennek élén közvetlen a rektornak alárendelt külügyi igazgató áll majd, aki lét­szám-takarékossági okokból egy­ben vezeti a külügyi osztályt is, Amennyiben idén megkezdő­dik a központi hallgatói szolgál­tató iroda mellett a központi ta­nulmányi osztály irodáinak ki­alakítása, e térben helyezik el az Erasmus-ügyekkel foglalkozó és nagyrészt ügyfélszolgálati jellegű nemzetközi mobilitás-szervezési osztályt. Ennek élére egyébként a jelenlegi külügyi osztályvezető kerül. Az így létrejövő új térben koncentrálódna a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi közpon­ti igazgatási feladat, beleértve a hallgatói pénzügyek osztályát is. Annak helyére kerülne ugyanis a központi igazgatósági épületben a külügyi igazgatóság._______im. MESEL A BECSI ERDŐ címmel kétrészes drámát mutat be ma este 19 órai kezdettel a Pécsi Nemzeti Színház. Az érdeklődők Hargitai Iván rendezésében, Fillár István főszereplésével tekintheik meg Ödön von Horváth művét. Felvételünkön Sólyom Katalin és Fillár István jelenete látható.________________________________ ________________ ____________ ________ FOTÓ, MÜLLER ANDREA Mag yarul - magyarán A nyomda ördöge Régi közmondás szerint jelentését. A mai politikai nyelv­„Csak az nem követ el hi­bát, aki nem tesz semmit.” Úgy gondolom, hogy a bölcs megállapítás a beszédre és írásra is vonatkozik. Az előadóművészek: színészek, szónokok, de főként a rádió hiva­tásos dolgozói mintegy önkriti­kaképpen, öniróniával be is vall­ják ezeket. Nemrég egyik képes­lapunkban olvastam néhányat. A szakmabeliek ezt a fajta nyelv­botlást baki-nak nevezik, ami a közismert baklövés szavunk di­vatossá vált becéző alakja. A ba­kot lő átvitt értelmű képes jelen­tése: hibát követ el. Karinthy Fri­gyes írja valahol: Politikusaink szenvedélyes vadászok voltak. Gyakran bakot lőttek. De nemcsak szóban, hanem írásban is lehet bakizni. A felelős­séget rendszerint a nyomda ördö­gére hárítják. Nyilván ez elsősor­ban a nyomtatott szövegre vonat­kozik. A gyorsan és felületesen olvasó nem is veszi észre. Van­nak viszont olyanok, amelyeket nem lehet nem észrevenni. Egy hetilapunkban találkoztam a kö­vetkezővel. Az, Ökumenikus kö­zeledés című cikk ezzel a mon­dattal kezdődött: „A bécsi metro- polita (Michail) tolmácsolta I. Bartholomeius AUTOFEKÁL (én írtam csupa nagybetűvel) kons­tantinápolyi pátriárka meghívá­sát Paskai Lászlónak.” Bevallom, meglepődtem, majd kuncogtam is magamban. Magyar nyelvtest­véreim többsége bizonyára isme­ri emez összetett szó utótagjának ben, a publicisztikában egyre gyakrabban fordul elő nemcsak kipontozva, hanem a maga nyers (és szagos) valóságában. De még a közismertebb előtaggal (autó-) együtt is személyre vonatkoztat­va több, mint sértő. Eredetileg, helyesen: autoke- fál, magyar helyesírással és kiej­tés szerint írva a görög auto- kephal szót, amelynek az Idegen szavak és kifejezések szótára sze­rinti jelentése: 'önálló nemzet (görögkeleti) egyház'. Az autó rö­vid o-val szóösszetételek előtagja­ként az utótagnak valamilyen ön­magától, önerejéből való képessé­gét, tulajdonságát jelöli. Magya­rul: ön-. A legismertebb az auto­mobil, azaz ön(magától) mozgó. Az utótag elhagyásával önálló­sult, de az ó megnyúlt. Ez van az auto-gram, -krata, -mata, -nőm, -szifon, -szuggesztió stb. szava­inkban is. Ez szerepel a görög fi­lozófiából ismert erkölcsi inte­lemben: autosz epha, azaz Is­merd meg magadat! A rövid 0,-s írásmód a helyes a radio- és a foto- előtagú szavaink­ban is: -gram, -lógia, -terápia önállósulva pedig: rádió, illetve - cella, -gráfia, -kópia, -szintézis, - tropizmus önállósulva a gráfia el­hagyásával: fotó, vagyis fénykép. Az utótag cefál = feji, fej. Mikrokefál, hidrokefál, magya­rul: kis fej (ű) = madárfejű (Lajcsika), vízfej (ű). Hirtelenében ennyi jutott eszembe a tragikomikus bakiról, amely nem biztos, hogy az ördög műve. Rónai Béla Még egyszer Sugar Blue(s) A közönségsikerre tekintet­tel újabb Sugar Blue-kon- certet tartanak ma Pécsett a Planet sörözőben. Aztán indul a Kárpát-medencei turné. New Yorkban születtem, és csak a katonaság után, 26 évesen hatá­roztam el, hogy zenész leszek. Miként Jim Morrison, én is el­mentem Párizsba. Utcai zenész­ként kezdtem, pontosabban a metróállomásokon játszottam. Aztán egy Zenta nevű hölgy fede­zett fel, aki az amerikai konzul lánya volt. Cobi Broccoli volt a következő lépés (ő csinálta a James Bond-filmeket), akinek a szomszédja akkoriban Mick Jagger volt, innen a Rolling Stones-os kapcsolat - vallott a kezdetekről Sugar Blue, a kétsze­res Grammy-díjas énekes és száj­harmonikás, akinek baranyai koncertjein a Dunántúli Napló a fő szponzor. Amikor Jagger elő­ször felhívott, meg voltam győ­ződve, hogy csak a barátaim szó­rakoznak velem. Nos, a többi már történelem. A szájharmonikázást egyéb­ként Sugar Blue 10 évesen kezd­te, a technikát pedig Sonny Boyt és Muddy Waters-t hallgatva dol­gozta ki, utóbbival szerepelt is együtt. Sugar Blue kifejtette, hogy ez a muzsika olyan, mint a Föld, nem változik. Világnyelv, amelyet elég egyszer megérteni, hogy bárki beszélni tudja. Sugar Blue el­mondta azt is, hogy igazi ős- filinggel rendelkező zenésszel is találkozott Pécsett, a 15 éves Ka­tona Tamás hozzáállása volt az, ami a műfajnak a hajtóereje. _______________________________M. B. E. Su gar Blue Az „utolsó” X-akta rejtélye Megyervárosból ered A parafenoménok leleplezéséről híres James Randi ameri­kai bűvész által kiírt Szkeptikus különdíj megosztott első helyét nyerte el egy 19 éves végzős pécsi gimnazista a Ter­mészet Világa folyóirat tudományos diákpályázatán. Sajá­tos módszereik átvételével leckéztette meg az ufó-hit ter­jesztőit. Pedig piskótából faragta ki az értelmes élettel gya­núba kevert Jupiter-hold felszínét a „bizonyító” fotókhoz. Az utolsó X-akta: az ufó-mozga­lom rejtélye című dolgozat szerző­jét ifjabban ugyanúgy az ufó-téma divatos, „mesés” oldala foglalkoz­tatta, mint az immár kinőtt kor­osztályának túlnyomó többségét. Raffai Péter, a Leőwey Klára Gim­názium biológia-kémia szakos ta­nulója (képünkön) készséggel be­vallja, ma is kedveli az igazán jó sci-fi-irodalmat, a műfaj klasszi­kusait. Érdeklődése - főként fizi­katanára, Simon Péter hatására - azonban már régóta alapvetően természettudományossá fordult. Magfizikus szeretne lenni. Pályázatának az volt a célja, hogy az ufó-hívő mozgalom elter­jedési körülményeit, a propagálók módszereit tárja föl. Ehhez végre­hajtott egy meredek kísérletet is.- A ufó-hívők kiadványait ta­nulmányozva kitaláltam egy hírt. A Jupiter Europa nevű holdjáról komoly tudósok is feltételezik, esetleg lehet rajta valamiféle élet: jégburok fedi, s alatta szinte bizo­nyos, hogy van folyékony víz is. Mintha a NASA embereitől szár­mazna, írtam egy jelentést, hogy a Galileo program során értelmes élet nyomaira bukkantak az Európán. Angoltanárom fordította le koholt tanulmányomat, meg a körítésként mellékelt történetet arról, hogy számítógépes kalóz vagyok, aki véletlenül bejutott a NASA fantomcég rejtett szupertit­kos adatbankjába. A „dokumen­tumot” névtelenül elküldtem két ufó-magazinnak. A levélben kö­zöltem, hogy szeretnék rejtve ma­radni. Vizsgálják felül az általam felfedezett jelentést, és ha hiteles­nek találják, adják közre. Mellékelt fényképes „bizonyí­tékokat” is. Házilag elkövetett fel­vételeket, mintha űrszonda készí­tette volna az Europa felszínéről, az ott lévő Umber-kráterről. A fényképek által bemutatott égi ob­jektum úgy született, hogy piskó­tát sütött és ennek a tésztájába fa­ragta bele a krátert pogácsaszag­gatóval. A képek fejlécet kaptak, hogy milyen távolságból készül­tek az űrben. A mérési módszere­ket - naxált „anyagrendezetlen­ség”, mágneses térerősség mérté­ke a „Glauber-skálán” stb. - a krá­terrel együtt mind ő találta ki fo­gódzónak, hogy igazi szakembe­rek kiszúrják, fals az egész. A több hónap munkájával elköve­tett „dokumentumot” az egyik lap tavaly júniusban szenzációként közölte.- Úgy kommen­tálták: vállalják a veszélyét, hogy közreadják, ítélje­nek az olvasók. A beharangozóban azonban az szere­pelt, hogy felnyi­tották a NASA adatbázisát, a szá­mítógépes kalózok jó munkát végez­nek. A másik lapban októberben jelent meg az információ. Ők a ké­telyeiket sejtették, de nem mond­ták ki határozottan, hogy csalás van a dologban. A tudományos­nak látszó részeket mind a két lap kihagyta, legfeljebb utaltak rájuk. Csészealjak, gabonakörök, marslakók Az UFO az Unidentified Flying Object (ismeretlen repülő tárgy) fogalom három an­gol szavának kezdőbetűjéből származik. Az általánosan repülő csészealjnak neve­zett tárcsa, illetve szivar formájú, ismeretlen eredetű repülő testeket, jelenségeket 1947-től figyelték meg főleg az USA területe felett. Az USA légierejének ezernél is több vizsgálata sem tudta megerősíteni, hogy a Földön kívüli szerkezetről, jelen­ségről volna szó. Az állítólagos bizonyítékok sokaságáról derült viszont ki, hogy koholmányok, néhányról - például a gabonakörök esetében - pedig az, hogy ufó-szakértőknek szánt pedagógiai célzatú ugratások, csapdák. A első lapban voltak ferdítések is: több mondatot írtam feltételes módban, például azt, hogy „élet létezhetett”, ők úgy írták át, hogy „létezett” - meséli Péter. Vizsgálódásai alapján úgy lát­ja, az ufológu- soknak három fő módszere van, s ezek kö­zül kettőt sike­rült tesztelnie.- Mondanak egy „tudomá­nyos” állítást és egészen addig, amíg cáfolatot nem kap, igaznak tekintik. Megjelen­tetnek valamilyen információt, amelyről leírják, maguk sem biz­tosak az igaz voltában, de az olva­sóra bízzák a döntést, ugyanakkor azt sugallják, hogy az állítások igazak. Egy kisebb horderejű állí­tást elfogadhatóan bizonyítanak, majd mellétesznek egy súlyosab­bat bizonyítás nélkül, hiszen az emberek hajlamosak a kettőt ösz- szemosni, és együtt elhinni. Az óvatosabb magazin például meg­fogalmazta kétségeit a tanulmá­nyomról, de írását azzal a semmi­vel nem bizonyított megjegyzéssel zárta, hogy ennek ellenére termé­szetesen van élet a Marson, a Hol­don, a Titánon, az Európán. Az „utolsó X-akta” szerzője szerint a jó ufó-hír receptje egy­szerű: fantáziadús történet kell tudományos kifejezésekkel tele­tűzdelve, kétségbe kell vonni a szakemberek szavahihetőségét, félelmet kell kelteni, hogy össze­esküdtek a titkok tudói elrejteni az igazságot előlünk. Péter azonban nemcsak kétel­kedő, de borúlátó is.- Az utóbbi évtizedben az álta­lános műveltségben és a közokta­tásban csökkent a természettudo­mányos ismeretek részaránya, rangja. Az ufológusok ezt a tudás­hiányt használják ki. Az igazi meg­oldás nem az, hogy álhírekkel lep­lezzük le a ufológusok módszereit, ahogy én tettem. Meg kellene kér­dezni az igazi tudósokat az efféle témákban, és hallgatni kellene a véleményükre. A szólásszabadság ne abban testesüljön meg, hogy minden, még a legblődebb állás­pont kifejtésére is teret engednek, aztán döntsön róluk az abszolút laikus olvasó. dunai imre »-í t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents