Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)

2001-04-30 / 117. szám

I 2001. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ KULTÚR Al«- RIPORT 7. OLDAL Megemlékezések, kitüntetések és sok taps a jubileumi ünnepen Alma mater: boros kalandozások A piac fokozatosan álljt parancsol a pancsolt boroknak, egy­re több borral foglalkozó könyv jelenik meg szűkebb pátri­ánkban, klubot alakítottak a hölgyek, újjáalakult a Pécsi If­júsági Ház borbaráti klubja, a téma egyre népszerűbb a Pé­csi Tudományegyetem is. Az ital hiányzik az asztalunkról, de a beszélgetőpartnereim a té­makörnek egyben-másban a tu­dósai is. Dr. Mohos Mária adjunk­tus (első képünkön) Magyaror­szág földrajzát oktatja az egyete­men, „speckolt” vezet a szívének kedves Balatonról, melyre lete­kinthet Ábrahám-hegyi szőlőjük­ből is. Kutatja borunk történetét, táji kultúráját, tanítványai kitűnő dolgozatokkal lepik meg újabban. Férje, dr. Majdán János (második képünkön) történész docens is tart előadásokat, és közismerten „borban utazik” dr. Kömyei Béla nyugdíjas (harmadik képünkön), volt megyei főkertész is.- Sokan még azt sem tudják, hogy a vörös húsokhoz - marha, vadas - vörösborok valók, vagy hogy ugyanazt igyuk étkezés után, amit a főzésnél használtunk - dohog Kömyei. Az olyan köny- nyű bor, mint az irsai, sem a pör­költ „hígítására”, hanem tészták­hoz, tán túrógombóchoz való. Bennünket még a Kertészeti Egye­temen sem tanítottak meg e cso­dálatos ital kultúrájára. A bor és a beton az, amivel szemben a leg­több bűnt követjük el. Mindkettőt el lehet rontani, de csodálatos dol­gokat is lehet belőlük csinálni.- Én is elfogult vagyok - mond­ja az adjunktus­nő. - Pincénk 1826-ban épült, 1888-as hordó­val, 1919-ben készült racsnis fogazató prés­sel - dédapám berendezésé­vel. Ő még Bécsből, Párizs­ból rendelt borászati eszközöket. Annak idején úgy döntöttünk, fenntartjuk ezt a csodás örökséget - később már soha nem juthat­nánk ilyenhez. Az egyik hallga­tóm épp a közelmúltban hozott egy üveg vöröset és egy fehéret, mellé kiflit és gyertyát: nem tart­hatnának-e szakszerű kóstolót? Mi mondhat többet az igényről, a növekvő érdeklődésről? A hamisítás a reklámmal kez­dődik. Példa rá az asztalunkon bolygó színes kép egy magazin­ból. Asztali borokat kínál mű­anyag demizsonokban, műanyag kupakkal és fémkupakkal lezárt üvegekben.- Keleti Károly „Magyarország Szőlészeti Statisztikája, 1860- 1873” - nyitja elém a könyvet dr. Mohosné. - A térkép pontosan mutatja a fehér, a vörös és a siller elterjedtségét.- És ezt egy fél év alatt megcsi­nálták, ilyenre lenne szükség most is! - replikázik Környei. - A régiek színvonalához méltó ampelográfiánk sincs, amely a ma honos fajtákat lenne hivatva felsorolni! Hogy mit fogyasz­tunk, divat kérdése is, de megfi­gyelhető, hogy amikor az élet- színvonal emelkedik, vörösbort iszunk, amikor szegényedünk, inkább fehéret. Nagy baj, hogy mára sok élborász cég irányított erjesztéssel uniformizálta a bora­it, és ha egy kékfrankos, egy olaszrizling mindenütt ugyan­olyan, az tragédia! A borban ben­ne van a pince, a hordó, a jó boron a gazda verítékét is érezni.- Megfordul­hat a trend, ha a borászelit meg­gazdagszik, és nem akar ipar- szerűen termel­ni - véli Majdán. Vannak már jelei. Példa lehet a kifizetődő együttmű­ködésre Belgium, Hollandia, ahol nem a tulajdonukkal szövetkez­nek a gazdák már évszázadok óta, hanem csak egy-egy speciális fel­adatra - beszerzés, gépek bérlése stb. - társulnak. A hamisítás törté­netében a nagy filoxérajárvány a választóvonal az 1890-es évek elején, amely 400 000 hold szőlő­ből 260 ezret pusztított el! A jár­vány után - amikor az 1890-es 3,5 millió hektós mennyiség a követ­kező évben 1,2 millióra apadt - az óriási hiány szülte a hamisítást, hisz a boroknak már hatalmas len­gyel és orosz piaca volt.- 30-40 százalék lágy vizet, esővizet még elbírnak a teste­sebb borok anélkül, hogy azon­nal lelepleződnének - magyaráz­za a főkertész. - De hamisítás volt az alacsony maligánú borok felvásárlása és magyar borként való eladása is, amit egy 1905-ig érvényben lévő vámkedvezmény is segített. Jellemző nálunk a must sűrítése is. A szakma per­sze kiközösítette a csalókat. Tria­non után megcsonkul a piac, megreked a fejlődés. A beruhá­zás helyes sor­rendje pince- hordó-tőke,- de pénz és piac hí­ján a kedv is megcsappant. Majdnem úgy, mint ma, ami­kor egy tesztelt oltványág 380 forintba kerül! Egy hektárra számítva 7 milliós tőkebefektetésre volna szükség a telepítéshez, ami csak három év múlva fordul termőre!- A hamisítás nagy méretekben 1945 után következik be - folytat­ja Majdán. Ez a brezsnyevi idő­szak, amikor állami cégek állami dotációval hamisítják a bort és vi­szik ki a Szovjetunióba. Az oro­szok számára a vodka volt az iga­zi, a bort szinte üdítőitalként it­ták. Itthon nagy mennyiségben vásároltak föl olcsó, csinált homo­ki borokat és vitték ki más márka­néven. A százhalombattai olajfi­nomító nagytartályai gyakran üyen lőrével voltak tele. Nagyüze­mekben folyt a végtelen pancso­lás. A Bács-Kiskunban bekövetke­zett hamisítások, ahol az egy főre jutó cukorfogyasztás talán még mindig tízszerese az átlagnak, már a közelmúltba vezet. A piac azóta kezd rendet vágni, de azért meg lehet nézni, milyen kannás borok vannak forgalomban ma is.- Bizonyos felismerések is hiá­nyoznak még - teszi hozzá Környei. - Például miért nem le­het a cukorbetegek számára a pi­acra dobni 9,5-ös száraz boro­kat? Ami a jövőt illeti, itt nálunk én a férfias, jól tartósítható juh­farkra voksolok. És igaz, hogy ma már a borászok vigyáznak ar­ra, hogy a pincéjükre jellemző bort kínálják nevük védjegyével. Pécsi, baranyai közéleti személyiségek, a táncművészet országos vezetői, kritikusok, a társulat egykori és mai tagjai, színházba­rátok köszöntötték szombaton este a Pécsi Balettet. Negyven évvel ezelőtt indult útjára a tánctörté­neti jelentőségű Pécsi Balett Eck Imre irányításá­val. Az ünnepi megemlékezés szombaton este a Művészetek házában kezdődött, az ún. festett dísztermet nevezték el Eck Imréről, aki koráb­ban a Ház alelnöke volt. Az előtérben állandó kamarakiállítás látható Eck festményeiből és grafikáiból, a képeket a művész felesége, Végvári Zsuzsa ajándékozta a Művészetek Házának. Brandstátter György háznagy felidézte a néhány éve elhunyt művész alakját, aki a képzőművé­szetben és a hétköznapi életben, baráti társaság­ban is „színházban gondolkodott”. Eck Imre nevét vette fel a Pécsi Nemzeti Szín­ház 3. emeleti próbaterme is. Itt Tóth Sándor balettigazgató, koreográfus emlékezett meg al­kotótársáról. „Életünk legnagyobb részét a ba­lett-teremben töltjük, ez számunkra a leginti­mebb helyiség, és mindegyikhez ezernyi emlék fűz bennünket, mondotta. Itt válunk táncossá és művésszé, különösen, ha olyan mestereink van­nak, mint Imre volt”. Dr. Újvári Jenő alpolgár­mesternek „a csodálatos és felejthetetlen Eck Imréről” szóló szavai után leleplezték a terem bejáratát díszítő feliratot. A színpadon a jubileumi előadás előtt dr. Toller László polgármester beszélt arról, hogyan fogadta a város annak idején Eck Imrét és társulatát, ho­gyan folytatódtak a társulat szellemiségének leg­jobb hagyományai a későbbi balettigazgatók, Tóth Sándor, Herczog István munkásságában, és reménye szerint ez így lesz az új igazgató, Keveházi Gábor idejében is. Hármójuknak a pécsi közgyűlés Pro Comitate kitüntetését nyújtotta át. A most alapított Eck Imre-emlékérmet Herczog István, Végvári Zsuzsa kapták, és az alapító tagok: nagy taps köszöntötte Bretus Máriát, Dómján Má­riát, Dómján Tibort, Hetényi Jánost, Rónai Már­tát, Stimácz Gabriellát, Téry Piroskát, Tóth Sán­dort és Uhrik Dórát. A nézőtéren helyet foglaló egykori balett-táncosokat a művészeti gimnázium tanulói egy szál rózsával köszöntötték. Végül Balikó Tamás színházigazgató köszön­te meg a táncosok tehetségét, munkáját, a város támogatását és a közönség figyelmét, majd fel­gördült a függöny. Az elmúlt negyven év három balettigazgatójának egy-egy művét újították fel és mutatták be most. Á közönség hosszan tartó tapssal ünnepelte a táncosokat és mestereiket. A Pécsi Balett jubileumi estjét május 13-án vasárnap megismétlik. _______________________________ O.T. A jubileumi est műsorából: Az élet állomásai. Koreográfus Herczog István FOTÓ: MÜLLER ANDREA Irány a Liszt Terem? - JESZ A Janus Egyetemi Színház jelene és jövője __________Jegyzet___________ Bl okkvadászok Komoly sikerrel mutatkozott be a napokban Budapesten a Janus Egyetemi Színház két rangos országos rendezvényen is. A májusi premiert még a Pécsi Nemzeti Színház stúdiójá­ba tervezik a vezetői, de reményeik szerint a következő éva­dot a társulat végleges helyen, a Liszt Teremben kezdi. A Janus Egyetemi Színház (JESZ), ahogy Mikuli János, a társulat egyik vezetője (képünkön) mond­ja, két legyet is ütött egy csapásra. A napokban ugyanis részt vettek a 7. Alternatív Színházi Találkozón Budapesten, s tekintettel arra, hogy a Kortárs Drámafesztivál is ebben öröm, hogy köztük az egyik pécsi. A bemutatók jó része igen magas színvonalú volt, mondja Mikuli, nem véletlen, hogy közülük né­hány meghívást is kapott az Orszá­gos Színházi Találkozóra. A JESZ Darvasi Bolond Helga cí­mű darabjával lépett kétszer is Csúszik a Park mozi átalakítása A Pécsi Szimfonikus Zenekar a várostól 2010. november 16-ig vette bérbe a volt Park mozi épületét. A szerződés szerint április 1 -jén kellett volna beköltözniük, de a felújítási munkák jogtechni­kai problémák miatt nem kezdődhettek el. A MÁV a zenekarral kötött öt évre szerződést heti egy fúvószenekari próbára, ezért cserébe felújítási munkákat végeztet: a Pécsi Építő és Tatarozó Rt. már el is kezdte a tetőszerkezet javítását. Az önkormányzat azonban egyelőre pályázatot ír ki kivitelezőre, ennek átfutási ideje másfél-két hónap, az átalakítás csak azután kezdődhet. az időben került megrendezésre, azon is bemutatkozhattak. Negyven produkció volt látható az alternatívok találkozóján, s amíg fájdalmas tény az, hogy mindössze három vidéki csapat lépett föl, színpadra telt házak előtt, melye­ken megjelent a szakma is. Május közepe táján mutatják be követke­ző darabjukat, a Gyászszívet Tóth András rendezésében. A mű Tristan Tzara Gyászszív és Szentkuthy Miklós Udvari gyász című szö­vegeiből szüle­tett. Szentkuthy harsány, a ko­médiától nem idegen szövegét - amely eredeti­leg bábjáték, egy sírrablás és egy királyi test megalázásának története - több helyen is megtörik Tzara eltérő nyelvezetű, feszes, avantgárd mon­datai, amelyek nemcsak a Szentkuthy-szöveggel szegülnek szembe, de voltaképpen a „normá­lis” színházzal is. A bemutatóra a Pécsi Nemzeti Színház próbatermében kerül sor, ez a JESZ átmeneti otthona, miután korább) „állandó” ottho­nából ír kocsma lett. Elképzelé­seik szerint, mondja Tóth And­rás, a JESZ a Liszt Ferenc Hang- versenyterem próbatermében lelne új és végleges otthonra, er­ről az egyetemmel már tárgyal­tak. Szándékaik szerint a Liszt Terem kortárs művészeti cent­rummá válhatna, hiszen a kon­certeken és a színházi előadáso­kon kívül kiállításokra és perfor- mance-okra is sor kerülhetne. A Liszt Terem a Bárdos Lajos Zeneiskolai Tanárképző Intézet­tel együtt integrálódott az egye­tembe, mondja dr. Kóbor Gyula, a PTE főtitkára. Jelenleg a próba­termet a hozzá tartozó raktárral, irodával, szociális helyiségekkel a Pécsi Szimfonikus Zenekar bérli, de folyamatosan hosszab­bítják a szerződést, mert a zene­kar új próbatermét, a volt Park mozit, határidőre nem adták át. Valóban szóba került, hogy itt helyeznék el a színházat, de egy­előre még nem készült el az egyetem kulturális koncepciója, s addig az egyetem vezetése for­mális döntést nem hozhat ebben a kérdésben. Valóban szeretnék, ha a JESZ állandó otthonra lelne a Liszt Te­remben, válaszolt érdeklődésünk­re dr. Törőcsik Mária rektorhe­lyettes, az egyetem kulturális kon­cepciójának készítője, de addig, amíg a szimfonikusok nem költöz­nek ki, nem tudják felmérni, mi­lyen beruházást igényel mindez. De tekintettel arra, hogy a Liszt Te­rem voltaképpen a Művészeti Kar hatáskörébe tartozik, a kar esetleg felmerülő egyéb igényeit is figye­lembe kell majd venni. CSERI LÁSZLÓ Sajátos emlékképek villannak fel az előtt, akik mostanában szom­bat délelőtt a Pécs Plaza bevásár­lóközponthoz autóznak. Bár az üzletkomplexumot ere­detileg úgy építették, s úgy is reklámozták, hogy hatalmas in­gyenes parkoló tartozik hozzá, napjainkban mégis lakad olyan időszak - a nagyvásártér nagy­üzemének időpontjában a hétvé­geken délelőtt 10 óráig - amikor 200 forintot kell fizetni egy-egy kocsihelyért. Némi öröm az ürömre, hogy a pénzt visszakap­ja az illető, ha a Pécs Plaza bevá­sárlóközpont valamelyik üzleté­ben vásárol, s ezt blokkal igazol­ni tudja, amikor ismét visszaül az autójába. A nemrégiben bevezetett in­tézkedés indoka az, hogy a vásár-, térre igyekvők elveszik a parkom helyeket az üzletház vásárlói elől. így aztán az a sajátos hely­zet köszön vissza, ami néhány esztendővel ezelőtt a vasútállo­másokon volt megfigyelhető: jól öltözött emberek járták a beérke­ző vonatokat, a szemetesben ko­torászva vagy a földről szedeget­ték össze a teljes árú vonatjegye­ket, ha netán kocsival tették meg a pesti utat, a cég viszont csak vo­natra, s kezelt vasúti jegyre szá­molta el a kiküldetést. A trükk egyébként kisstílű változatban ma is él, ha valaki például a fővá­rosi tömegközlekedési eszközök gyakori használatát igyekszik bi­zonyítani, s ezért jegyek után ku­tat a budapesti Metró aluljárók­ban, a villamosmegállókban. Akadnak azért rafináltabb au­tósok, akik kitaláltak egy még egyszerűbb megoldást: beugra­nak például egy doboz gyufáért a bevásárlóközpont élelmiszer- boltjába, vagy egy kiflit vesznek reggelire, és máris érvényes blok­kal, no meg tiszta lelkiismerettel jelentkezhetnek a parkolójegyük kiváltására. Végül is nem tudni, mennyit hoz a konyhára egy-egy hétvégén az időszakos parkolódíj beveze­tése, de az bizonyos, hogy ez a kicsinyes rendszabályozás töb­bet árt az üzletközpont hírnevé­nek, mint amennyi hasznot hajt a feladatot ellátó vállalkozásnak. Válaszlépésként pedig azon sem lehetne csodálkozni, ha a vásár­téri árusok a Plaza felől tömött szatyrokkal érkezőknek ezentúl pótdíjat számítanának fel, ha tő­lük vennének valamit. MÉSZÁROS B. E. Tánctörténetet írt a Pécsi Balett

Next

/
Thumbnails
Contents