Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)

2001-04-04 / 92. szám

4. oldal - Űj Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR 2001. Április 4., szerda Kevés étel, kevés cipő Újabb roma kivándorlás? Sok Baranya megyei gyermekjóléti intézetben nem megfele­lő a gondozottak élelmezése és elegendő lábbelijük sincsen - derül ki a gyámhivatal éves beszámolójából. Szigetvár A megyében érintett önkor­mányzatok számára tegnap tar­tott a szigetvári önkormányzat továbbképzési szakmai fórumot szociális és családjogi témában. A rendezvényen részt vett dr. Kovács Zsuzsanna, a Baranya Megyei Gyámhivatal vezetője, aki a Dunántúli Napló kérdésére értékelte a hivatal előző évben elvégzett ellenőrzéseinek ered­ményeit. Külön kiemelte Pécs és Mohács gyámhivatalait, az in­tézmények munkáját mind eljá­rási szempontból - határidők betartása, eljárás menete, dön­téshozatal, végrehajtás - mind az ügyintézés hatékonyságát il­letően példaértékűnek minősí­tette. A mindeddig túlterhelt sik­lósi hivatal teendőit az idei év­ben Villányban felállított gyám­hivatallal próbálják csökkenteni. A vezetőnő elmondta, hogy a gyámhivatal többek között ti­zennégy intézményi keretek kö­zött működő, ebből három úgy­nevezett egyszemélyes gyer­mekjóléti szolgálatnál végzett ellenőrzést. A tapasztalatok sze­rint a vizsgált intézetekben az alkalmazott szakemberek képe­sítése és létszáma nem felel meg mindenütt mindenben a jogsza­bályi előírásoknak. Sok helyen rosszak a tárgyi feltételek, pél­dául az élelmezési norma ala­csonyabb a szükségesnél, a gye­rekeknek nincs elegendő lábbe­lijük. A szolgá­latok által vég­zett munka nem éri el sok­szor azt a célt, hogy lehetővé kell tenni a gyermek csalá­di környezetbe való visszahe­lyezését, a csa­ládi kapcsola­tainak ápolását segítő család- gondozást. Pécsett há­rom helyen működik családok átmeneti ott­hona, ahol biztosítják az ott élő gyermekek és szüleik számára a megfelelő elhelyezést és a szük­ség szerinti ellátást. Sajnos a jogszabályi előírásoknál hosz- szabb ideig kénytelenek igénybe venni az érintettek az átmeneti szállást, mivel a családok ott- hontalanságának megszünteté­séhez nincs elegendő szükségla­kás a városban. A megyében a nevelőszülői ellátást harmincegy családnál el­lenőrizte a hivatal. Az ilyen mó­don gondozottak körülményei, ellátásuk, az önálló életre való felkészítésük megfelelő. Az el­múlt években egyre több gyer­meket tudnak nevelőszülőknél elhelyezni. Viszont a megyében lévő tizennyolc lakásotthonban hiányzik a speciális ellátás, amit a beilleszkedési, magatartási za­varokkal küzdő, szenvedélybe­teg gyerekek állapota tenne szükségessé. B. E. A GYÁMÜGY ÁLTAL ELLÁTOTT GYERMEKEK SZÁMA BARANYÁBAN Hal helyett szemét a Lankában A Lanka-csatornát beborító sás jótékonyan takarja a bedobált szemetet is fotós t. l. Harkány A város határában húzódó csator­nában egykor még horgásztak is, mára a települést Siklóssal össze­kötő kerékpárúton közlekedők az átvezető hídról lepillantva a bedo­bált hulladékkal - az üdítősdobo­zok mellett még gépkocsi-dísztár- csával is - találják magukat szem­be. Az önkormányzat idén is foly­tatja a belterületi árkok - így a Lan­ka-csatorna - rendbe tételét is, azonban ezt meghatározott terv alapján végzik, tájékoztatott Bum László, a vízügyek bonyolításával megbízott szakember. Ennek alapján a közelmúltban készültek el az arborétum teljes ki­takarításával, s most - még az ide­genforgalmi szezon kezdete előtt - kerül sor a csatorna tisztítására, így „főidényben” a korábbi években megszokott, évről évre színvonala­sabb kép fogadja a látogatókat. A csatorna teljes hosszúságban való rendbe tételéhez komplex programot kellene megvalósítani, amely már a térségi érdekeltséggel bíró Tenkes Vízitársulattal közös beruházást jelentene. Ennek terve­zése jelenleg folyik. Amint a kérdé­ses tanulmány elkészül, úgy az anyagi lehetőségek függvényében ütemezik majd a munkát. k.j. Hírcsatorna A KISISKOLÁK Tolna Me gyei Szövetsége először ren­dez regionális tanácskozást Baranya megyében. Ma 10 órától a mázai művelő­dési házban a szervezethez tartozó 28 település polgár- mesterei és iskolaigazgatói találkoznak. Szó lesz az okta­tási intézmények várható ösz- szevonásáról, valamint helyi és állami támogatásáról. Vita­indítót Torba Nándor, az Oktatási Minisztérium főosz­tályvezetője tart. A szakmai közösségnek megyénkből csak Máza a tagja, amely elő­ször ad otthont a hagyomá­nyos szövetségi összejövetel­nek. (cs) BIKALON UTCÁT KÖVEZNEK. Az önkormányzat az Ifjúsági utcában 200 méterrel meg­hosszabbítja az aszfaltborí­tást, amennyiben pályázat út­ján támogatáshoz jut. A köz-* ségvezetőség a pályázatban előírt egymillió forintos ön­erőt maradéktalanul előterem­tette. (cs) MAGYARTELEKEN csemeté sít az önkormányzat, és az el­következő napokban csaknem kétszáz gyümölcsfacsemetét ültetnek el a köz- és a dűlő- utak, valamint a határbeli ár­kok mentén. A főként cse­resznye- és szilva kisfákat egy bólyi csemetekert biztosí­totta. (cs) VILLÁNYI BIBEEVŐK. A kisváros szőlőhegyében nem egy gazda főként a körtefákra madárijesztőket helyez el, a lugasban nevelt kis gyümölcs­fákat pedig műanyag hálóval takarja le, hogy elűzzék a ve­rebeket. A szárnyas betolako­dók ugyanis megeszik a bibét, és ezzel kevesebb termés érik be. (cs) SOMOGYAPÁTIBAN ugyan­arra a helyre, vagyis az egyik porta garázsába kétszer hatol­tak be a tolvajok nemrég. Az első éjszaka elvitték az 50 ezer forint értékű kukorica­vetőmagot, másnap a műtrá­gyára vetettek szemet, de a kutya megzavarta a három bűnelkövetőt. Tetten érni így sem sikerült őket. A gazdák éjjeli őrjáratot szerveztek a kertek alatt, ahonnan a besur- ranók érkeznek. ________________________(Ct) A mohácsi, majd a komlói esetek után Pécs- várad lehet az újabb roma kivándorlás szín­helye. Az ügy érdekessége, hogy itt a szó­szóló egyben a helyi cigány kisebbségi ön- kormányzat vezetője is. Az okok: a kevés munkalehetőség és a diszkrimináció. Mind­eközben a hírek szerint Mohácson is újra többen tervezgetik az utazást. Pécsvárad-Mohács A zámolyi eset után országszerte egyre több helyről érkeznek a hírek, hogy több cigány csa­lád nyugatra kíván menni, s ott menekültként kezdene új életet. Gál József, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) alelnöke sze­rint minél előbb szükség van egy olyan stratégiá­ra, amely Magyarországon nyújt lehetőséget a ro­máknak. A kisebbségi vezető szerint a kormány középtávú programját kell megtölteni pénzzel és tartalommal, hogy a cigányok megélhetéshez jussanak hazájukban. Az OCKÖ kidolgozott egy tervet, amely szerint az állam a különböző közü­leti adósságokra 70 százalékos támogatást adhat­na a hátrányos helyzetű családoknak, a maradé­kot pedig az érintettek fizetnék. Hasonló programot hiányol helyben a pécsváradi cigány kisebbségi önkormányzat el­nöke, Kőszegi Nándor is, aki a diszkriminációt és az álláshiányt említi fő okként, ami miatt a helyi romák közül 6-7 család úgy döntött: ha itthon to­Lezárulhat a sorompó vábbra sem boldogulnak, a későbbiekben Kana­dában vagy Franciaországban kémek menedék­jogot.- A romák alig kapnak munkát, így a nagy csa­ládok nyomorban élnek - fejtette ki az elnök. - A szennyvízcsatorna építése kapcsán kaptunk ugyan ígéretet a munkalehetőségre, de nekünk éveken keresztül annyit ígértek, hogy már nem nagyon bízunk benne. Zsáli János polgármester lapunknak elmond­ta: a májusban induló csatornázási program kap­csán ők nem adhatnak munkát, a kivitelező vi­szont igen. A romáknak a vállalkozót kellene megkeresni igényükkel, s ebben a polgármester is támogatja őket - de ehhez jelentkezniük kelle­ne az építtetőnél. A kisebbségi elnök szerint emellett a város nem támogatja eléggé a helyi ci­gány önkormányzatot, a polgármester viszont ki­fejtette: az elmúlt időszakban irodát, majd klub- helyiséget is biztosítottak,^ minden rendezvény­hez ingyen adnak termet. így a pénteki fórumhoz is, amelyen a helyi romák a maradás vagy kiván­dorlás kérdését vitatják meg. Mohácson először tavaly nyár végén lehetett hallani arról, hogy a cigány családok közül töb­ben Kanada felé vették az irányt. Pontos számot senki nem ismer, egyes feltételezések szerint nem kizárt, hogy az év végéig 60 család hagyta el a várost. Azóta a folyamat tovább tart, sőt, lapunk úgy tudja, hogy a kanadai vízumkényszer beve­zetése miatti félelem okán az eddig vacillálók kö­zül is többen úgy döntöttek, hogy sietősen távoz­nak - amint lehet. Miután a zámolyi romák esete kapcsán kide­rült, hogy az országelhagyóknak nem jár segély az önkormányzattól, a családsegítő egyesület fel­mérést készíttet arról, hogy kik veszik fel megha­talmazással mások nevében a támogatásokat. Szekó József polgármester elmondta, hogy a statisztika elkészülte nyomán 36 családtól von­ták meg tavaly a támogatást, vagyis ennyien biz­tosan elmentek a városból, de ő is tud arról, hogy azóta is többen távoztak kül­földre. A lehetséges okok között a polgármester elsőként a magas - 13 százalékos - munkanélkü­liséget említi, ami különösen a szakképzetlen lakosságot érin­ti. A cigányok foglalkoztatására nem készítenek külön progra­mot, miután ezt a kérdést ön­erőből nem tudják megoldani. Ugyanakkor reméli, hogy miu­tán a másutt is napirenden lévő kérdés az országos figyelem kö­zéppontjába kerül, készülnek központi munka­helyteremtő koncepciók. Mohácson arról is hallani - bár az információ­ról az elérhetetlennek bizonyuló roma vezetőket nem tudtuk megkérdezni -, hogy a kisebbségi önkormányzat igazolást ad ki a kivándorolni ké­szülő cigányoknak származásukról, s ezt hasz­nálják később Kanadában a letelepedési ügyek intézéséhez. (Háttér: www.dunantulinaplo.hu) MÁTÉ B. - NYAKA SZ. Lapértesülések szerint nem kizárt, hogy Kanada a növekvő ma­gyar bevándorlási hullám miatt visszaállítja hazánkkal szemben a vízumkényszert. Tavaly összesen 2446 honi polgár kért mene­déket az észak-amerikai országban, 2001-ben pedig a múlt hét végéig nyolcszázan folyamodtak letelepedési engedélyért. A beutazás szigorításáról a Külügyminisztériumban egyelőre nem tudnak. A téma feltehetően szóba került Pintér Sándor belügyminiszter múlt hét végi kanadai tárgyalásain is, amelyek részleteiről a következő kormányülésen tájékoztatja a kabinetet. Kevés volt a hozzájárulás Mohács-Boly A térségi tanács tegnapi, Bólyban tartott ülésén tájékoztatták a tele­pülések polgármestereit a céljel­legű decentralizált (CÉDE) alap­ból nyerhető pályázatok keret­összegéről. Ebben az évben 36 millió forint áll a térség rendelke­zésére. Ilyen pályázatot várható­an húsz település kíván beadni, tehát átlagosan 1,8 millió forint jut rájuk. Az anyagokat április 30- tól augusztus 31-ig lehet leadni, de nem árt minél előbb, hiszen addig lehet pénzhez jutni, amíg a „készlet tart”. A térség települései­megegyeztek, hogy aki a céljelle­gű decentralizált alapból pályá­zik, az a területi kiegyenlítőből nem fog. Az utóbbi pontos keret­összege még ismeretlen, várható­an 90 és 100 millió forint között lesz. Az utóbbi nagyobb összegei­hez nagyobb önrész is kell, így jellemző, hogy erre a jelentősebb, míg a decentralizált alapra a sze­rényebb költségvetésű önkor­mányzatok pályáznak. A tanács ülésének másik fon­tos napirendi pontja a térségi in­tézményekhez való hozzájárulás volt. Noha a tanács tavaly is sza­vazott meg lakosságarányos tá­mogatást a mohácsi kórháznak, ezt nem minden település fizette be. Idén ezt az összeget fejenként háromszáz forintban állapították meg, a negyvennyolc községből ezt tíz önkormányzata egyáltalán nem, másik tíz pedig csak rész­ben szavazta meg. Hasonló a helyzet a mohácsi mentőszolgá­lat és tűzoltóság esetében is. A ta­nács döntése értelmében, ha ezt a települések képviselői is elfogad­ják, az eddig lakosonként 90 fo­rintra rúgó térségi tagdíjat 350-re emelnék, és ebből juttatnának az intézményeknek is. B. B. Megállapodás a két megye között PÉCS A Baranyában tartózkodó devoni küldöttség vezetője, Fred Symons és dr. Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke tegnap Pécsett együttműködési megállapodást írtak alá. A Baranya és a brit Devon megye 2001-2004. évekre megfogalmazott iskolai együttműködési feladatairól szóló megállapodás „Az idegen nyelvek európai éve” idei programjával összhangban továbbra is a nyelv- oktatás terén való együttműködésre helyezi a hang­súlyt. Az angol nyelvoktatási project az EU elvárásai­nak való megfelelést, ezáltal a majdani csatlakozást is megkönnyíti - fogalmazták meg a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése és a Devon Megyei Ta­nács tárgyaló delegációinak vezetői. Az angol megyei küldöttség a múlt hét végén érke­zett Pécsre, és látogatást tett a nagyharsányi, vala­mint egy harkányi általános iskolában, továbbá az egyik szigetvári közép- és általános iskolában, ahol devoni tanárok tanítanak. Az iskolai kapcsolattartá­soknak tág teret adó e-mail projektek bemutatására is sor került. A küldöttségek az eddigi hatékony együtt­működés biztosítékát látják a költségeket is magába foglaló, most aláírt megállapodásban. __________buc Me gújult gyógykert Harkány A fellendülőben lévő gyógyturizmus idő­szerűvé tette a harkányi fürdő gyógy- kertjének felújítását, amelyre 3 millió fo­rintot fordított a vállalat. Újjászületve, nyáriasítva vehetik birtokba a ven­dégek a héten a Harkányi Gyógyfürdő Rt. két- hektáros gyógykertjét. Kicserélték a díszpark ön­tözőrendszerének csöveit és 111 öntözőfejet sze­reltek fel. BurgertJózsefné értékesítési osztályve­zető elmondta, hogy a medencék, valamint a für­dő épülete is felújításra szorulnak, ezek tervei most készülnek és a Széchenyi-tervben pályáz­tatják meg őket. A parkfelújítás keretében újabb dísznövénye­ket, díszcserjéket ültettek, 40 hintaágyat és több ezer, jórészt virágedényekben lévő virágot he­lyeztek ki. Rendbe tették a kávézókat, a vendég- fogadó helyeket is. A kerthez tartozik egy felállít­ható szabadtéri színpad, amelynek műsora a medencékből élvezhető, emellett egy fedett szín­pada is van a fürdőnek, ahol a fürdőfesztivált rendezik. Húsvéti meglepetésnek szánják az új nyitvatartási rendet: egész nyáron esete 10-ig él­vezhetik a fürdőzést a vendégek. BEBESSI K. Ár *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents