Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)
2001-04-28 / 115. szám
2001. Április 28., szombat RIPORT 7. OLDAL KULTÚR A ÉNEKLŐ IFJÚSÁG. Az idén a pécsi Kodály gimnázium adott otthont az Éneklő Ifjúság hangversenyének. A rendezvényen 13 kórus mutatkozott be telt ház előtt. Felvételünkön a házigazda Bartók Béla Leánykar látható.______________________________________________________fotó: müller andrea Art Siklós, 2001 Tegnap Bakó Pál alpolgármester nyitotta meg a vár emeleti kiállítótermében az idei év egyik kiemelkedő kulturális eseményét, melyen a városban tevékenykedő, illetve a településhez kötődő képző- és előadóművészek csillantották meg tudásukat. A kiállításon többek mellett Bencs János, Denke Ágnes, Nyirati Pius, Szentgyörgyváry Tamás fotóit, Kovács Ferenc, Vida Dezső, Zvolszky Zita festményeit, Németh Sára, Végh István, Vanyúr István kerámiáit és szobrait tekinthetik meg az érdeklődők, míg a várkápolnában rendezett műsoros esten közönség elé lépett Inhoff Ede trombitaművész, Lukács Sándor, Szabó Gyula, Tímár Éva színművész is. K. J. JÓTÉKONYSÁGI gálát rendez a Pécsi Művészeti Szakközépiskola diákönkormányzata az árvíz sújtotta területek lakói megsegítésére május 10-én 17 órai kezdettel az iskola hangversenytermében. Bemutatót tart a tánc- és a zeneművészeti tagozat, a képzőművészek pedig kiállítást és vásárt rendeznek. <oi Bízik-e Ön a televízióban? Ugyanez a kérdés az orvosokra: fölöttébb sértő! Személy lesz a magyar Gretna-Green? A skótok lazábbak voltak. Az angol házassági törvényekkel szemben megelégedtek a házasulandó felek egybehangzó akaratával. Szülők, gyámok szívhatták a fogukat, mert a gretna-greeni békebíró kimondott szava Angliában is érvényesnek elismert köteléket jelentett. Az apró, eredetileg Springfield nevű tanya világhírre tett szert. Az angol-skót határ közvetlen közelében lett keresett turisztikai - és persze családjogi - centrum. Töri a fejét Kovács Pál (képünkön), Személy polgármestere. Nem any- nyira a skót kovács (békebíróként ő adta össze a párokat) babérjaira pályázik, vagyis várakozási idő nélkül köthessenek elszánt emberek gyors házasságot, hanem inkább az lebeg a szeme előtt, hogy ha esküvő, akkor néhány vendég, némi kis lakodalom is jár vele.- Munkahely, akár tíz is - számol a meghökkentő ötlet szülője- ként. Kovács Pál ugyanis már hosszabb ideje kerülgeti a magyar és most újabban az EU-jogszabá- lyokat is, van-e lehetőség a baranyai Gretna-Greenre. A mindkét lábával a földön járó polgármester természetesen tisztában van azzal, hogy a magyar jogi környezet a gretna-greeni házasságkötésre nem ad lehetőséget. Legalábbis a ma érvényes előírások, amelyek között például az is szerepel, hogy a házasulandó felek kötelesek az igen kimondása előtt a 30 napos várakozásra. Az ötletet azonban nem tartja reménytelennek. Már kapcsolatban van szakértőkkel, akik a Gretna-Green- hez vezető út járhatóságát vizsgálják. Másrészt nem feltétlenül kell házasságot eredményező eske- tési szertartást tartani. Miért ne lehetnének olyan párok, akik 5, 10, vagy még több év után szeretnék még egyszer felidézni az eske- tés szép emlékét?- Annyi biztos - mondja Kovács Pál -, hogy a Személyhez hasonló településeknek minden lehetőséget, minden gondolatot meg kell vizsgálniuk, hogy - mint ez esetben a remélt idegenforgalom és vonzerő - jövőt teremthessenek maguknak. Márpedig - teszi hozzá - Személyben vendégszerető emberek élnek, és igen jól főznek. Ez pedig már valami, amire lehet alapozni. ___________mészárosa. Fe lháborítónak és eleve sértőnek találtam a tv2 Napló című műsorában április 22-én a közvélemény elé tárt kérdését, vajon bíz- nak-e a magyar orvosokban vagy sem. Megalapozatlan volt, mert sem ok, sem indok nincs arra, hogy az országban megtalálható sok ezer foglalkozás közül miért éppen az orvosokat választották (miért nem a közgazdászok, jogászok, vagy riporterek után érdeklődnek?). Naiv és gyermeteg volt, amely hatásos, nyomatékos, ugyanakkor személyes fontosságú akart lenni, mégis sutára és talajtalanra sikeredett. Demagóg és zavaros, definíció nélküli, amennyiben a legalapvetőbb különbséget sem tisztázta az „orvosok” szó és az orvostársadalom fogalom között. Rosszindulatú, lévén a választás természetéből fakadóan benne volt a nemleges válaszok lehetősége, amely viszont eleve azt jelenti, hogy a mintegy 30 000 magyar orvos egy részében nem lehet megbízni. És ez a rosszindulat-foganta televíziós kérdezek-felelek játék konklúziója súlyosan sért engem, sok ezer, keményen robotoló, éjszakát-nappalt egybemosóan dolgozó munkatársamat, kollégámat, sérti az egyetemi oktatást, ahol nemzetközileg is elismert magas szintű orvosképzés és továbbképzés folyik (példa a külföldről jelentkező angol nyelvű hallgatók magas száma!), sért minden orvost, akik a kor színvonalának és elvárásainak megfelelve napról napra képezzük magunkat és környezetünket, sikeres honi és külföldi kongresszusi fellépéseinkkel magas színvonalú orvosi tevékenységünket képviseljük az országon belül és a világ legkülönbözőbb hivatalos fórumain, és sérti azt a sok ezer orvosnak készülő egyetemistát, akikben azt tudatosítják, hogy egy olyan szakmai világba fognak lépni, amely- lyel szemben alapvető bizalmi-bizalmatlansági kérdések merülnek fel. Szomorú és elgondolkodtató, hogy a média prominenseinek a fejében ilyen kérdés egyáltalán megfogalmazódhat. A kérdés hátterében szembetűnő a tények keveredése: az orvosokkal szembeni bizalom nem egyenlő az egészségüggyel szemben kialakult bizalmatlansággal. Bár ez a csont is erősen lerágott már, hisz korábban ezzel kapcsolatban is hangzott el kérdés, mely ha nem is pontosan így szólt, de a bizalom iránti érdeklődés benne volt. Azon nem sértődtünk meg, mi orvosok maximálisan hisz- szük és valljuk, hogy drámai helyzeten, mi több, kijelenthető, válságban van a magyar egészségügy, de ez semmiképp sem azonosítható az orvosokkal kapcsolatos bizalmi kérdésekkel. Mi több: megdöbbentő és megható, hogy ilyen körülmények között 'is azt és úgy teszik a magyar orvosok, amit tesznek, beleértve a lepusztult műszerparkokat, megkötött gyógyszerkereteket, a soha nem látott mértékűre növekedett adminisztrációkat, a megalázóan alacsony, nem egyszer a minimumnál is alig több fizetést. Sok szülő próbálja lebeszélni gyermekét az orvosi pályáról (csökken is a jelentkezők száma!), hisz nem pénzes szakma (minden híreszteléssel szemben), igen nehéz, felelősségteljes, rendkívül fárasztó, s a médiák jóvoltából évek óta olyan szinten zajlik a morális lejáratásuk, amiből aztán már következhet az inkriminált műsor, s az, hogy ide jutottunk, hogy az elemi bizalom kérdése is napirendre került. Irodalmi művek, filmek, riportok bizonyítják, milyen izgalmas téma a kórházakkal, az orvosokkal foglalkozni. Ez a világ a kívülállóknak misztikus, titkokkal, mégis drámai történésekkel telített, az életről, az életért való harcról szól, és egy küzdelemről, legyőzni a halált. Persze, hogy nagy az érdeklődés, ha ilyesmit nézhetnek, láthatnak a nézők (régen volt ilyen magas a szavazók száma!). Ezt az érdeklődést kihasználva, ennek az érdeklődésnek a hullámán azonban etikátlanság olyan kérdést feltenni, ami az elmúlt hétvégén elhangzott. Etikátlan, ízléstelen és fölöttébb olcsó. Persze, vissza lehetne vágni, nem volt alaptalan, hisz az orvosokban bízók százaléka alig haladta meg a bizalmatlanok arányát. Miért a bizalmatlanoknak ez a magas száma? Nem az orvosok járatták le magukat, hanem a médiák az orvosokat! Nincs hét, hogy ne lenne műsor, amelyben szenzáció-: hajhász műsorkészítők és riporterek, gátlástalanul és újra kimondom, erkölcstelenül ne tobzódnának valamilyen egészségügyi, orvosi témával kapcsolatban (gondoljunk a szegedi esetre, vagy a miskolci „szervkereskedelemre”: s amikor végre tisztázódott az érintett orvosok ártatlansága, már egy ország mutogatott rájuk, s a heteken keresztül szenzációzgató csatornák, a korábbi csinnadratta helyett az ártatlanság tényét egy rövid egymondatos hírben jelentették be, a bocsánatkérés helyett!). Az ókorban az orvosok a rabszolgák közül kerültek ki, s minden (akár ma is élő) hírnevük ellenére azok is maradtak. Aztán eljött egy idő, amikor magas emberi, erkölcsi, és anyagi megbecsülésben részesülhettek. A fejlett országokban ma is ilyen közegben élnek, mi több, még az általunk annyira fontos és fölöttébb követendő (vágyott) EU-tagországokban is -, ha esetleg a jól ismert, konkrét számadatokat is leírnám sokan el se hinnék, hogy igazak! Nálunk semmilyen téren sincsenek az orvosok megbecsülve. Nálunk az orvosok sok évtizede áldozatok, áldozatai a különböző rendszereknek (politikai, egészségügyi rendszerek) az elmúlt években áldozataivá váltak a médiáknak, és fájó leírni, de tény, hogy mindezek miatt a saját hivatásuknak is az áldozatai... Dr. Sárosi István osztályvezető egyetemi docens Pécs ■ # Küldje el a ^ARANYAMÍR hívószót SMS •, ben a 900-as telefonszámra. ########Egy SMS áráért a Dunántúli Napló és a # Westel+Press segítségével így egy hé-. V I*'' # ten át értesül a legfrissebb baranyai # közéleti, politikai és bűnügyi hírekről! +Bífif?»NVfiSPORT »8ftRftNVftMETEO . jIítgtt TfísnTűxuiLc ..:..:r...................: ■ iá d «fesaioiRvsüM fim In A Füstös-lik a tudományban A napokban jelent meg a Folia Comloensis - Komlói Közlemények - legújabb, 10. füzete. A helyi Természettudományi Gyűjtemény kiadásában,''Fazekas Imre «■ szerkesztésében gondozott kötet most a kovácsszénája! Füstös-lik komplex tudományos vizsgálatának eredményeit ismerteti. Apró kis nyílás a Herman Ottó-tó fölé magasodó fehér mészkőfalban. Az arra járók egy-egy pillantást vetnek rá, a kíváncsibbak felkapaszkodnak hozzá, de még barlangnak se nagyon titulálják. Mára Füstös-lik tudományos alapossággal megvizsgált történeti és természeti értékünk. A régóta ismert barlang - és a tőle csak pár méterre lévő Kis-Füstös-lik - már hosszú idő óta foglalkoztatta a környéken élők fantáziáját. Van olyan leírás, amelyik szerint a Füstös-lik 600 méter hosszan nyúlik a hegy gyomrába. Az elmúlt években geológus, régész, biológus, paleontológus kutatta az ősember számára ideális szálláshelynek mutatkozó Füstös-li- kat. Most a szakemberek mintegy 50 méteres járható hosszúságot rögzítettek tanulmányiakban. Az egyik legizgalmasabb kérdésre - mikor, miért vetődött ide az ember, meddig maradt - a régészet igyekezett választ adni. Annyi bizonyos, hogy a barlang különböző részeit más-más korokban is használták. A korai bronzkor, a római kor, a népvándorlás kora és a középkor emlékei egyaránt előkerültek, jobbára edénytöredékek, cserepek, de találtak a régészek pattintott kőeszközöket, bronzkori ékszermaradványokat, sőt, emberi fogat is. Az eddigi vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a barlangban az ember a korai bronzkorban (i. e. 3. évezred legvége) telepedett meg először. A feltárás valódi fontosságát az adja meg, hogy az olyan komplex, több tudományágat érintő kutatás, mint amilyen ez a legutóbbi volt, valóban meglehetősen ritka a Mecsek barlangjainak feltárása történetében. Ma Eck Imréről nevezik el a Művészetek Háza festett dísztermeit, valamint a Pécsi Nemzeti Színház balett-termét, s ma tartják a negyvenéves Pécsi Balett jubileumi előadását. Én a színházi emberre szeretnék emlékezni. Mert nemcsak a koreográfiái voltak figyelemreméltóak. Bámultam azt a tulajdonságát, hogy minden embert nagyon komolyan vett. Komoly kérdést nem intézett el kitérő válasszal. Késő éjjel a színészklubban, két fröccsöző színésznek, holtfáradtan, de türelmesen és alaposan elmagyarázta a klasszikus balett és a modern formanyelv közti különbségeket, mindkettőt értelmezve. Ő maga nem ivott. A legfegyelmezettebb cukorbeteg volt, akit el lehet képzelni. Hiába - mondanák a cinikusok. Én tudom, ezért húzta addig is, amíg az agyérgörcsök meg nem támadták. Amikor először forgattam vele balettműsort a tévében, elámultam, hogy a stáb minden tagját mennyire partnerként kezeli. Egyszer türelmetlenségemben meg is jegyeztem, sok idő megy el így, ha nem mondjuk meg azonnal, mit akarunk. Életre szóló tanulság volt a válasza:- A profi mindig a saját feladatát akarja megoldani. A dilettáns mindig a másét. Érezze profinak magát, aki velem dolgozik. A Hőhalál című kamarabalett Nyári színházi bemutatójáról zenekritikus írt. Okos elemzés után lelkesülten szólt az előadás végén felhangzó Hallelujáról, mint a győzelem kifejeződéséről. Észre sem véve, hogy az egyetlen férfi szereplő, Hetényi János holtan fekszik. Olyannyira, hogy a tapsrendre sem áll föl, a női szereplők átlépik, úgy hajolnak meg. Szóvá tettem Ecknek a kritikát, hogy a férfi princípium képi eltűnését a zenecentrikus kritikus észre sem vette.- Te mondtad, nem én. De örülök, hogy mondtad. Egyébként az ő dolga - válaszolta. Pécsi pályája elején Német Tóni bácsival együtt állíthatta színre a Hoffmann meséi című operát. Ez volt Magyarországon az első igazi szürrealista színház. Talán ennek sikere szerettette meg vele az operarendezést. Parádés volt Ravel: Pásztoróra című egyfelvonásosá- nak megoldása. A pikánsan bájos vígopera véget nem érő hosszú fináléval zárul. Ez alatt az életét is elunja már minden addig kacagó néző. Eck a finálé alatt, lassan lebontatta a teljes díszletet, berendezést, fehérkesztyűs díszletezőkkel. Megfricskázva Ravelt. Izgalmas volt a Cossi fan tutte rendezése is, ahol a Hoffmann meséi mintájára szimultán szereplőkkel jelentette meg az operát, eltáncoltatva balettosok- kal azt, amit az énekesek szinte oratóri- umszerűen adtak elő. Aztán bánatomra a Trubadúr rendezését kicsit elnagyoltnak éreztem. A nagyszínház rekonstrukciója miatt a Kamaraszínház akkor még tenyérnyi színpadán került sor a bemutatóra. Sajnos kritikát kellett írnom róla. Eck nem arra tanított, hogy a barátság elvtelen- ségre kötelez. Megírtam fenntartásaimat. A kritika megjelenésének napján szintén színházi bemutató volt. Mikor a nézőtérre léptem, Imre odajött. Dumáltunk, röhögcséltünk. Fotós ismerősünk ámulva nézte. Meg is kérdezte Imrét: nem olvastad, mit írt a Laci a Trubadúrról?- Hülyéskedsz? Miért ne olvastam volna? - válaszolt. Ha végiggondolom karmester és énekes barátaim sértődéseit egy-egy kritikám után, volt, aki átment az utca túlsó oldalára, hogy ne kelljen köszönnie, volt, aki félórás telefonbeszélgetésben kérte számon, amit írtam, ma sem tudok Imre nagyvonalúságára megható- dás nélkül gondolni. Bükkösdi László
