Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)
2001-04-27 / 114. szám
2. oldal - Új Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2001. Április 27., péntek A CSÁNGÓ kisebbségi kultúra védelméről fogadott el jelentést csütörtöki ülésén az emberi jogok érvényesülésére felügyelő Európa Tanács kulturális bizottsága, s ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy a jövőben a kérdés nemzetközi politikai fórumok elé kerüljön. A jelentést megerősítő szavazás előtti vitában Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt vezére ingerült hangoskodással próbálta elérni, hogy a téma lekerüljön a napirendről. Az agresszíven érvelő román politikussal Hegyi Gyula szállt vitába, s a szavazás az ő álláspontját igazolta. VÍZUMKÉNYSZER lép életbe június 1-jétől a Moldovai Köztársaságba és a Belarusz Köztársaságba, június 3-ától pedig az Oroszországba utazó magyar állampolgárok számára. Hasonló tárgyalások folynak Bosznia-Hercegovinával, Macedóniával és Kubával is. MUNKAÜGYI bíróság tárgyalja majd azt a vádat, amelyet korábbi háztartási alkalmazottja, a 40 esztendős Nanette Cajayon terjesztett elő a hongkongi magyar főkonzullal szemben. A Fülöp-szigeteki alkalmazott azzal vádolja munkaadóját, hogy terhessége miatt bocsátotta őt el, Vizi László főkonzul viszont tagadja ezt. A MONTENEGRÓI függetlenségi népszavazás kiírásának kikényszerítése lesz a fő célja a Liberális Szövetségnek, ha a párt belép az új kormányba. A kisebbik jugoszláv tagköztársaságban a múlt hét végén tartottak parlamenti választásokat, amelyeken a Milo Djukanovics elnök nevével fémjelzett függetlenségpárti kormánykoalíció szoros győzelmet aratott az államszövetség fenntartását támogató ellenzéki tömörülés felett, de nem kapott a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget, és új koalíciós partnerre lesz szüksége. SZIGORÚ biztonsági intézkedések közepette csütörtökön Izraelben megkezdődtek az ünnepségek az ország megalapításának 53. évfordulója alkalmából. Az állami ünnepek idejére az izraeli hadsereg péntek hajnalig szigorú zárlatot vezetett be a palesztin területek határán. AZ UKRÁN parlament 450 tagja közül csütörtökön 263 képviselő elfogadta a Viktor Jus- csenko reformkormánya ellen a kommunisták által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A hatályos ukrán jogszabályok értelmében a bizalmatlansági indítvány elfogadása után a kabinet köteles lemondani. Viktor Juscsenko kormánya 1999 decemberétől volt hivatalban. ■ Környezetvédelmi ellentétek Bush ellenzi, az Unió pártolja a kiotói megegyezést SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS A VILÁGBAN Katar Bahrein Egyesült Arab Emirátus Kuvait Szingapúr USA Luxemburg Ausztrália Kanada Szaúd-Arábia Trinidad és Tobago Finnország Észtország Belgium Dánia Hollandia Csehország Németország Írország Oroszország Magyarország 44,80 i 35,23 I 30,11 i 25,01 | 23,471 20,42 | 16.52 I Egy főre jutó CCr-kibocsátás tonnában (1997 évi adat) Washington - Brüsszel Amerika továbbra is makacsul ragaszkodik ahhoz az elhatározásához, hogy fölmondja a kiotói környezet- védelmi megállapodást, míg az Európai Unió - az Egyesült Államok távolmaradása ellenére is - végrehajtja az egyezményt. Borúlátóak az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei - írja a Die Presse. Abban bíztak, hogy sikerül a minapi nem hivatalos klímavédelmi találkozón, New Yorkban jobb belátásra bírni az amerikaiakat. Csalódásukat fokozza, hogy immár nem csupán Bush elnök fordított hátat a japán városban megkötött egyezménynek, hanem Kanada, sőt Ausztrália sem tartja megvalósíthatónak a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának korlátozását. Az osztrák napilap szerint ilyen előjelek után aligha várható, hogy sikeres lesz-a júliusban megrendezendő bonni környezetvédelmi világtalálkozó. Azt sem tudni, Washington egyáltalán képviselteti-e magát rajta. Uniós szakértők mindamellett remélik, hogy a hátralevő hónapokban mozgásba jön az Egyesült Államokban az „éghajlatvédelmi gondolkodás”. Jürgen Trittin német környezetvédelmi miniszter mindenesetre óvott a túlzott derűlátástól; szerinte komolyan kell venni a washingtoni elzárkózást. Véleményét alighanem arra alapozza, hogy még a Washingtonba látogató Schröder kancellárnak sem sikerült eltérítenie szándékától Busht. A republikánus elnök hangsúlyozta: „továbbra is együtt kíván működni partnereivel a globális felmelegedés mérséklése érdekében”. A Fehér Ház lakója és tanácsadói szerint ugyanakkor semmi sem bizonyítja, hogy a szén-dioxid hozzájárul a globális felmelegedéshez. A washingtoni kormányzat elsősorban azt nehezményezi, hogy Kiotó csak a fejlett országokra ró kötelezettségeket, a fejlődő országokra viszont nem. Márpedig például Kína a világ egyik legnagyobb széndioxid kibocsátója. A kiotói jegyzőkönyvet 110 ország írta alá, ám az önkorlátozást vállaló soktucatnyi ország közül eddig csak egyetlen iktatta törvénybe a dokumentumot, Románia. Brüsszel viszont hajthatatlan: az Európai Unió tagországai 2002 végéig; ratifikálják a megállapodást. Ám addig is figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat - például a közös agrár- politikában is, mint ahogyan erről egyértelmű döntés született a szakrrnniszterek e heti luxembur- gi ülésén. _____________(toronyi) Civi l turista indul az űrbe Holnap indul útnak a Szojuz orosz űrhajó fedélzetén az amerikai milliomos. Maga Putyin elnök kívánt sok szerencsét a vállalkozó kedvű férfinak. Bajkonur Sokba kerül a Los Angeles-i Dennis Titónak a csaknem egyhetes nyaralás, ám szerinte megér a kaland húszmillió dollárt. Ahogyan turistákhoz illik, fényképezőgépet is visz magával, hogy megörökíthesse élményeit, a találkozást a nemzetközi űrállomással (ISS), s persze hogy felvételeket készíthessen a Földről. A hobbiűrhajós mindamellett nem csupán befektetési ügyekhez ért (vagyonát több mint 200 millió dollárra becsülik), hanem korábban - a hetvenes években - fejlesztőmérnökként dolgozott az egyik kutatólaboratóriumban. Ebből az időből származik az a vágya, hogy egyszer majd fentről nézhessen le kék bolygónkra. A háromgyermekes, hatvanéves családapa a szó szoros értelemben Gagarin nyomdokaiba lép. Az orosz űrhajót ugyanis onnan bocsátják föl, ahonnan 1961-ben az első ember is elindult az űrbe. Mindamellett nem Tito az első űrturista. Már tíz év óta árulnak „jegyeket” Bajkonurban: így a kilencvenes évek elején tizenkétmillió dollárt fizetett egy japán tévétársaság azért, hogy riporterét felvigyék a Mirre, 1991-ben pedig Helen Sharman brit kutató útját az egyik londoni bank finanszírozta reklámcélokból. Sőt az utóbbi években maga a NASA is fizetett az oroszoknak azért, hogy asztronautái repülhessenek. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) csak hosszas vita után járult hozzá Tito repüléséhez. Attól tartanak, hogy a „civil” csak zavarja majd az asztronauták munkáját, az oroszok azonban nem akartak lemondani a „talált pénzről”. Viszont a NASA megtiltotta Titónak, hogy amerikai „felségterületre” lépjen, ezért az egyébként amerikai állampolgárságú vendég egész idő alatt az orosz modulban fog tartózkodni. Ha egyáltalán mégis bejut a „tiltott területre”, csak a parancsnok kíséretében teheti. Az Űrhajózási Hivatal kötelezvényt íratott alá vele, hogy ha kárt okozna az ISS fedélzetén, állja a számlát, s ha a kaland balul ütne ki, sem ő, sem örökösei nem kérnek kártérítést. __________________________(T*| TIPPELJEN, HOGY DÖNTHESSENEK Ki legyen a szocialisták miniszterelnök-jelöltje? Lapunk állandó rovata abban kíván segítséget adni az olvasóknak, hogy részt vehessenek fontos döntések előkészítésében. Ki legyen például a szocialisták miniszterelnök-jelöltje? Az MSZP június 9-ei kongresszusa előtt ön telefonhívással szavazhat, kit tart esélyesnek a képeken látható nyolc politikus közül. A tippelés szabályai: A portrék alatt lévő szám felhívása egy szavazatot jelent az adott politikusra. A tablót hat héten át minden nap megjelentetjük, s a tippek alapján szerdánként összesítjük az előző hét szavazatait. Ha valaki másra gondol, a ? alatti számon megnevezheti jelöltjét. Amennyiben az adott héten ez a politikus több szavazatot kap, mint a tabló valamelyik szereplője, a következő szerdai összesítésben az ő képe kerül fel a nyolcak közé annak a helyére, akire a legkevesebb tipp érkezett. Június 6-án tesszük közzé olvasóink tippelésének végeredményét. 06-90-230-945 06-90-230-946 06-90-230-947 Az ön jelöltje 06-90-230-940 Ha másra gondol... Egy hívás - egy tipp. Ön naponta láthatja nyolc jelölt képét, nevét és telefonszámát, s hívásával szavazhat rájuk. De ha ön más politikust választ, a ? alatti szám hívásával megnevezheti saját jelöltjét. A helyzet tehát öt héten át ötször változhat; annál izgalmasabb lesz a tippelés utolsó fordulója, a június 6-ai eredményhirdetés. Tippeljen! A hívások nincsenek névhez kötve, bármennyiszer lehet telefonálni. Egy hívás ideje kb. 30 másodperc, ára kb. 60 Ft +áfa (120 Ft/perces díjszabás alapján) + kapcsolási díj. ___________________ÁLLÁSPONT____________________ BA RTA ZSOLT Szása igaza A csernobili katasztrófa napján - 15 éve - itthon gyönyörű idő volt. A piacon árulták már a salátát, érett a cseresznye is, sokan napoztak a parkokban. Az alattomos hír úgy szólt, hogy robbanás történt egy atomerőműben, de az illetékes szovjet elvtársak urai a helyzetnek. Ezt sugallta akkor a (cenzúrázott) írott és elektromos sajtó. Volt, aki elhitte, s volt, aki nem. Egyetemi csoporttársaimmal akkor már elolvastunk a Szovjetunióról írt jó néhány szamizdatot. Magam is szovjet témából írtam a szakdolgozatomat, és sejtettük, hogy a hír mögött akár katasztrófa is rejtezhet. Orosz szakos hallgatóként a kinti világról több sejtésünk volt, mint az emberek többségének. Mindenesetre mi is csak találgattunk. És szorgalmasan hallgattuk a Szabad Európát. Júliusban értettem meg, hogy valójában mi is történt. Három hétre Ukrajnába mentem egy építőtáborba. A városka - Krasznograd - kihalt volt. A férfiak egy része mintha eltűnt volna. Csernobilba vezényelték őket segíteni. Ezt egy üveg barackpálinka elfogyasztása után tudtam meg egy égyetemista fiútól. Szása az utolsó korty után mindent elmondott. Biológus volt. „Az emberek nem tudják, hová mentek valójában” - mondta kissé tompult fejjel. „Nem tudják - ismételte meg keserűen -, hogy aki belép a sugárzó területre, az egy-két éven évtizeden belül meghal. Erről nem szabad beszélni, sem pedig írni. Pánikot az imperialista ellenség propagandatámadása miatt nem szabad kelteni.” Igaza volt. Akkor a szovjet sajtó egy-két tucat halottról, néhány száz sugárfertőzöttről írt. Ma már sajnos százezrek, netán milliók mondhatják el magukról: sugárfertőzöttek. Ha még élnek egyáltalán. Mert áldozatokká váltak: a sajtó- szabadság hiányának áldozatává. GYULAY ZOLTÁN A demokrácia kérdései A rendszerváltozás tizenegyedik esztendejében még mindig tanuljuk a demokráciát. Jócskán van pótolnivalónk, még ha eminens diáknak könyvelnek is el megannyi nemzetközi fórumon. Sőt: mintha a kívülről kapott bizonyítvány néha jobb jegyeket tartalmazna (persze, számos „osztályfőnöki intő”, „igazgatói rovó” társaságában), mint amilyent mi állítunk ki saját magunkról. Ezzel függ össze lapunk új kezdeményezése. Európában mindenütt, ahol nemcsak szavakban, hanem a valóságban is működik - és jól működik - a demokrácia, megannyi régi és új eszköz segít a választópolgároknak abban, hogy ne érezzék azt: az őket érintő, húsbavágó, fontos döntések a fejük fölött, az ő véleményük kizárásával születnek. A jó példát követni nem szégyen. Éppen ezért nem titkoljuk, hogy - hazánk geopolitikai helyzetéből, kulturális kötődéséből adódóan is - külföldi, főként német és osztrák példára elkezdtünk egy sorozatnak szánt, meglehet, szokatlan kísérletet: időről időre megszavaztatjuk lapunk olvasóit különféle kérdésekről. Amikor erről döntöttünk, szemünk előtt lebegett az a felmérés, amely a német sajtóban korábbi terroristaközeli múltja miatt Joschka Fischer német külügyminiszter alkalmasságát firtatta; az az olvasói szavazás, amelyet Johannes Rau német államfő kijelentése gerjesztett (a politikus tudniillik „örül, hogy német, de nem különösebben büszke rá”). „Ön mennyire büszke arra, hogy német?” - hangzott a föltett kérdés. Hasonló telefonos közvélemény-kutatást végeztek Gerhard Schröder német kancellár és Tony Blair brit kormányfő eddigi tevékenységével kapcsolatban is, miközben Ausztriában a bécsi helyhatósági választások után azt vizslatták: a győztes szociáldemokrata polgármester, Michael Häupl kössön-e valamelyik párttal koalíciót, s ha igen, melyikkel. Botorság volna azt állítani, hogy a köz véleménye nem befolyásolja a döntéshozókat, de tévedés, hogy a példákban szereplők kezdeményezték volna a felmérést, s hogy annak esetleges anyagi hozadéka is az övék. Számunkra rendkívül tanulságos, ahogy a kezdeményezést olvasóink fogadták. Minden további észrevételt örömmel fogadunk. Terveink között szerepel, hogy a jövőben a legkülönfélébb kérdésekben kérjük ki a lapunkat forgatók véleményét, mert ebből mi magunk is sokat okulunk, miközben a köz érdekeit kívánjuk szolgálni. Ki legyen a megyei közgyűlés elnöke? Szükség van-e új ipari beruházásra lakóhelyünk közvetlen közelében vagy sem? A külföldi gyártulajdonos szélnek ereszthet-e embereket minden jogkövetkezmény nélkül? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre gondoltunk. De az is elképzelhető, hogy legközelebb megkérdezzük: mit kérdezzünk meg legközelebb? MSZP-ELNÖKSÉG Közlemény A Magyar Szocialista Párt felelős mérlegelés alapján kívánja választási programját meghatározni és miniszterelnök-jelöltjét megnevezni. A párt jelölési folyamatának ezért nem része az a telefonos játék, amelyet néhány megyei lapban a párt és az érintett politikusok megkérdezése nélkül meghirdettek. Az MSZP nem tartja szerencsésnek, hogy egy ilyen fontos kérdésben annak legyen nagyobb lehetősége véleményt mondani, vagy akár befolyásolni a telefonszavazás végeredményét, akinek ezt pénztárcája megengedi. Megtévesztheti az olvasókat, hogy olyan politikusokat is szerepeltetnek a lehetséges jelöltek között, akik a jelölési folyamatban nem vettek részt, illetve elhárították a felkérést, vagy visszaléptek a jelöléstől.
