Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)

2001-04-26 / 113. szám

2001. Április 26., csütörtök RIPORT Uj Dunántúli Napló - 7. oldal KULTUR Változatok mongol nagymamára A PTE Kommunikációs Tanszék szakestje a Daniéban Lassan hagyománnyá válik, hogy a pé­csi egyetem Kommunikációs Tanszéke szakestet rendez kétszáz hallgatója és a nyilvánosság részére. Tavaly Reklám és kultúra, idén pedig Valóság-változa­tok címmel kerül ma délutántól sor az estre a Dante Caféban. „Szia Nagyi, jól vagyunk!” Rejtezik eb­ben az üzenetben némi humor, ha tudjuk, hogy mindez dokumentum, egy Magyaror­szágon élő mongol család újévi üzenetének része videóra rögzítve az Ulan Bátorban élő nagymama számára. Aki az egész doku­mentumra kíváncsi, az elmegy ma délután a Dante Caféba, az egyetem Kommunikáci­ós Tanszéke Valóság-változatok című szak­estjére. A szakest idén a valóság dokumen­tálásának megközelítését tűzte ki célul, fő­ként filmes formák segítségével, antropoló­giai, néprajzi és egyéb dokumentumfilmek bemutatásával, amelyekhez beszélgetések kapcsolódnak különböző témákban. A beszélgetéseket olyan emberek tartják, akik amúgy az egyetemen főállásban taníta­nak, esetleg óraadóit, vagy valamilyen for­mában kötődnek a tanszékhez. A szakest központjában maga a dokumentálás áll, amely akár a dokumentálók dokumentálá­sát is jelentheti, mint például a különböző terepgyakorlatokon készült fényképek kiál­lításán, hiszen a terepen a hallgatók a társa­dalmi kommunikációs folyamatokról pró­bálták a valóságot megragadni. A film pedig népszerű, talán könnyebben is befogadható mint egy tudományos konferencia csak szó­ban elhangzó tartalmai. Itt lesznek többek között az MTV Théma szerkesztőségének munkatársai, akik be­mutatják klippszerű felvételeiket a magyar társadalom különböző szeleteiről. Érdekes­nek ígérkezik Csorba Judit filmrendező-mu­zeológus filmje egy baranyai törpetelepülés lassú kihalásáról, elpusztulásáról, ahol a dokumentumfilm mint mementó játszik szerepet. Arról, hogy ezek az alkotások miként ágya­zódnak a média világába, az ismert tévés személyi­ség, Horvát János (képün­kön), a tanszék oktatója vezet beszélgetést. A Csordás Gábor, a Je­lenkor Kiadó vezetője által megnyitásra kerülő szak­est hajnalig tartó további részében könnyebb műfajok, elsősorban a zenei produkciók oldják fel az előadások és azok kapcsán kialakuló viták feszültségét. CSERI LÁSZLÓ „Veronika” a sérült gyerekekért Ursula Fitzinger a zene nyelvén segíti a személyiségfejlesztésben a gyerekeket fotó: müller a. Két pécsi, Hetényiné Szabó Erika francia, német szakemberek is konferenciát is rendeztek Pécsett, és Nichtemé Ruppert Kinga, a Sik- részt vesznek. A távlati cél egy Tegnap a Siklósi úti óvodában tar- lósi úti, illetve a Szőnyi utcai óvó- nemzetközi zenepedagógiai prog- tottak csoportfoglalkozásokat, da pedagógusai képviselik Ma- ram létrehozása óvodák részére, pénteken délelőtt pedig a Lenau gyarországot egy EU-normáknak amely a fogyatékos gyermekek Házban Ursula Fitzinger, a „Vero- megfelelő program, a „Veronika személyiségfejlesztése érdekében nika zeneprojektet” kitaláló linzi zeneprojekt” kidolgozásában, jön létre. Az elmúlt héten ennek óvodapedagógus tart előadást ba- amelyben osztrák, holland, angol, érdekében ötnapos nemzetközi ranyai óvónőknek. cseri l. Hírcsatorna KOCH VALÉRIA-NAPOKAT rendez mától a pécsi Magyar- Német Nyelvű Iskolaközpont. A szederkényi születésű két­nyelvű költőnő műveit a tanu­lók feldolgozzák, amely anyagból kiállítás nyílik. Sor kerül egy szavalóversenyre, melyen a hazai kétnyelvű gim­náziumok tanulói vesznek részt, s bemutatják a költőnő a Herceg és a róka című színda­rabját is. _________________________® Az Olvasás éve Pécsi általános iskolák 5. és 6. osztályos tanulóinak jelentke­zését várják az Olvasás éve al­kalmából meghirdetett olvas­mány-feldolgozó játékra. A Szi­várvány Gyermekház és a Váro­si Könyvtár szervezésében ha­vonta kell a kiküldött feladato­kat megoldani. A két témakör a pécs-baranyai mondák, illetve a magyar történelem legendás személyei. A legeredményeseb­ben szereplők decemberben döntőn vehetnek részt. Ugyancsak az Olvasás évé­hez kötődik a gyermekház által kiírt pályázat, amelyet 7-8, 9- 10, illetve 11-14 évesek számá­ra hirdettek meg. A feladat egy- egy olvasmány illusztrálása. Az elkészült alkotásokat május 15-ig lehet beküldeni a Szivár­vány Gyermekház címére. Díj­kiosztás és a legsikerültebb il­lusztrációkból összeállított ki­állítás megnyitása május 26-án lesz. A fogfájós vaddisznó Hosszú szünet után ismét közönség elé került a Szabó Szilárd Csaba által írt, Gye- nes Attila által megzenésí­tett gyermekmusical, a Fog­fájós vaddisznó. A hat évvel ezelőtti bemutató óta Baranyában és Dél-Dunántúlon sok ezer gyermek élvezhette a jó­ságos vaddisznó, a csalafinta róka és a többi erdei szereplő bonyo­dalmakkal teli, és persze a végére az igazság győzelmével befejező­dő történetét. A gyermekdarabok egyre nép­szerűbbek. Szabó szerint ez a kor­osztály akkor kaphatja meg első igazi színházi élményét, ha az elő­adás hozzájuk megy, vagyis saját ismert környezetükben ülhetnek be a nézőtérre. A Fogfájós vad­disznót a héten már közel 300 kis­gyerek nézhette végig a pécsi Ma­gyar-Német Nyelvű Iskolaköz­pontban, legközelebb pedig má­jus 1-jén a Tettyén lesz látható. A szereplők a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei, akik örömmel vál­lalkoznak arra is, hogy operai fel­lépéseik mellett gyermekmusical­ben is énekeljenek. Lehetőség er­re a jövőben is lesz, mert csaknem készen van az Erdei történet kö­vetkező darabja, amelynek bemu­tatója - a nagyszínházi műsor­rend függvényében - várhatóan a következő évadban leszMészÁRos a. Küldje el a -BÁRÁNYÁN iR hívószót SN ben a 900-as telefonszámra. í Egy SMS áráért a Dunántúli Napló és Westel+Press segítségével így egy hé ten át értesül a legfrissebb baranya közéleti, politikai és bűnügyi hírekről! +BARANYASPQRT+BARANY AMET EO Magyarul - magyarán Nemcsak helyesírás Lapunk néhány olvasója - címmel és aláírással - kö­zös levelet írt a „Tisztelt Szerkesztőséginek. Benne szigorú kritikával illetik a Paskai László bíboros érseknek az új évezredet köszöntő beszé­déből idézett jókívánság helyes­írását. Pontosabban azt, hogy a jóisten-X kis kezdőbetűvel írták. (2001. 01. 02.) Szerintük „aki ezt leírta, az vagy nem ismeri a ma­gyar helyesírást, vagy annyira el­fogult materialista, hogy a bíbo­ros szájába (tollára) ad egy kisbe­tűs tulajdonnevet - természete­sen nem is lehet keresztény, mert ha az, akkor az Isten nevét nagy­betűvel írná.” A magyar helyesírás szabályai 11. kiadásának 160. pontja sze­rint „A mitológia és a vallás foga­lomkörébe tartozó személynév­ként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah, Bol­dogasszony, Hadúr, Isten, Jupi­ter, Oziris, Zeusz stb. - ez a név­sor (betűrendben) önmagáért be­szél. A szabályzat megjelenésé­nek, kiadásának évében (1984) a kötelező ideológia alapján került egy sorba az egy igaz Isten neve a többivel - a keresztény Magyar- országon. A szabály így folytató­dik: - Az isten szót gyakran hasz­náljuk köznévi értelemben is, amelyben kisbetűs kezdése a he­lyes: a sóhajként elhangzó iste­nem!; a köszönésként használt isten áldjon; isten veled; a köszö­net gyanánt elhangzó isten fizes­se meg; a fogadkozásként, bi- zonygatásként használt isten bi­zony, isten a tanúm, isten ments stb.” Ezeket állandósult közkele­tű nyelvi kifejézésekiíek minősíti a szabályzat, amelyekben úgy­mond „elhomályosult” az isten szó jelentése. Ha a közelmúlt és részben a jelen írásgyakorlatát vesszük szemügyre, azt tapasztaljuk, hogy a nem kifejezetten vallásos szövegekben szinte következete­sen kisbetűs írásgyakorlattal ta­lálkozunk. Sokan világnézeti ál­lásfoglalásként fogták fel ezt, s a nagy kezdőbetű használatát nem mindig vállalták. Az újabb nem­zedékhez tartozók számára ez annyira szokássá vált, hogy nap­jaink oldottabb légkörében se ké­pesek ettől a beidegzéstől szaba­dulni. Ami a konkrét esetet illeti, még az idézett szabály szerint is megbotránkoztató és sérti a lelki- ismereti szabadságot, s nem árt fölemlegetni az írástudók felelős­ségét. Rónai Béla Csernobil, az időtlen robbanás Diatlov helyettes főmérnök szombaton hajnalban 1 óra 7 perckor kiadta a parancsot a két operátornak, hogy a szabá- lyozórudakat még jobban húzzák ki. Csak tizenhét percnek kellett ahhoz eltelnie, hogy a gőzrobbanás feltépje a reaktor fedelét. Újabb öt másodperc múlva a reaktor belsejében a hőmérséklet elérte a 3000 fokot. Az ekkor bekövetkező ké­miai robbanás lesodorta az épület tetejét is. Tizenöt éve, áp­rilis 26-án volt a csernobili katasztrófa. Ma már tudjuk: örök időkre figyelmeztetésül szolgáló robbanás. szik őket. Nem akadt a buszokon Egy kísérlet volt. Arra kerestek sem senki, aki valamiféle összeírást választ az atomerőműben, hogyha készített volna, kik vannak a jármű- váratlan áramszünet lenne, s leáll- veken, honnan jöttek. Még ma is so- nának a hűtőközeget működtető kan keresik hozzátartozóikat az ak- szivattyúk, mi a teendő, amíg a kor kitelepítettek közül. pótáramot adó dízelmotorok fel Mások a buszokig sem jutottak nem pörögnek. Az automatika el. Volt olyan közeli falu, amelyik- ugyan ilyen esetben leállítja a reak- nek teljes munkaképes férfilakos- tort, de a maradványhő elvezetésé- ságát a mentéshez vezényelték. So- ről gondoskodni kell. A módszert A görögkeleti naptár szerint nagyszombat. Az ünnepre az atom­erőmű szakértői is elutaztak. 1986. április 26., szombat hajnali 0 óra 28 perc: megnövelték a hűtő­víz keringtetési( sebességét, ennek következtében á reaktor teljesítmé­nye a vártnál nagyobb mértékben csökkent. 1 óra 7 perc: a teljesítményt 0,2 GW értéken stabilizálták - a sza­bályzat szerint azonban 0,7 alatt ti­los a reaktor üzemeltetése. Ezért csökkentették a hűtővíz keringtetési sebességét. A két operátor azóta meghalt. Diat- lovról annyit tudni, hogy 10 éves börtönbüntetését nem kellett leül­nie, a sugárzás miatt megromlott egészsége miatt szabadlábra he­lyezték. Mint ahogy a többi elítéltet is, Brukhanovot, az erőmű igazgató­ját, Fomin főmérnököt, Kovalenko műhelyvezetőt, Lauskin ügyeletest. A szovjet illetékesek levonták a következtetést: „Ilyen állapotban a reaktor üzemeltetését még a minisz­terelnöknek sincs joga engedélyez­ni.” Megkésett állásfoglalás volt. Tel­ler Ede, Wiegner Jenő, az Egyesült Államokban dolgozó világhírű ma­gyar származású tudósok majdnem fél évszázaddal korábban már fel­hívták a figyelmet a vízforraló csa­tornarendszerű reaktortípusok (RBMK) egyik veszélyére, az úgy­nevezett pozitív üregtényezőre. Csemobilban RBMK működött. A hivatalos közlés szerint akkor 32 ember halt meg. Orosz becslések alapján a robbanás miatti sugárter­helés következtében a katasztrófá­tól számított 25 év alatt 670 rákos megbetegedéssel lehet számolni. A pajzsmirigy-rákos esetek számának növekedése már bizonyított. Maga a baleset Ukrajna, Fehér­oroszország és Oroszország terüle­tén közel 3 millió embert érintett, közülük 220 ezret kitelepítettek. Teljes volt a fejeüenség. A hirtelen odaparancsolt buszokba gyakorlati­lag bekergették az embereket. Nem kérdeztek senkit, kivel hova akar menni, megvannak-e családtagjai. Azt meg végképp nem tudták az ál­mukból felzavartak, merre, hova vi­Magyarország nem fertőződött- Nagyon jól érzékelhető az elvégzett ellenőrző vizsgálatok révén a csernobili rob­banás hatásaival szemben a Kárpátok védő szerepe - ismerteti az elmúlt másfél évtized tapasztalatait dr. Ember István (képünkön), a FTE Általános Orvosi Kara Humán Közegészségügyi Intézetének professzora. - A baleset során a levegőbe került szennyező anyagok közül a jód831 izotópnak a legrövidebb a felezési ideje- hat év ezért ez nagyon jó indikátorként szerepel. Kimutatható a statisztikák ré­vén, hogy a pajzsmirigy-tumor száma nem emelkedett, illetve a 15 év alatt évente egy plusz eset volt, ami gyakorlatilag nullának tekinthető. Annyit azonban hozzátesz a professzor, hogy a tumoros megbetegedések lappan- gási ideje - kivéve a gyermekkori pajzsmirigy-eseteket - 20-25 év, ennyiben az oroszok negyedszázados „előrelátása” nem megalapozatlan, de a 670 rákos meg­betegedés prognosztizálása légből kapottnak tűnik, mert ez előre nem látható. kan persze nem tudták, a poklot jó­solja ez a kényszermunka. Közü­lük nagyon sokan betegedtek, majd haltak meg. kimatematikázták, próbájára azon­ban csak akkor kerülhetett sor, amikor a villamosáram-igény csök­ken. Ez a tavasz. 1 óra 23 perc: az operátor kikapcsolta a biztonságvédelmi au- tomatikát, ami magá­tól leállítaná rendelle­nesség esetén a reak­tort. lóra 23 perc 20 má­sodperc: a hűtővíz hő­mérséklete emelkedni kezd, a reaktor teljesít­ménye több százalék­kal felugrik. 1.23.40: Akimov operátor megnyomja a vészleállás gombját. 1.23 A3: a hőteljesít­mény 1,4-re szökik, a reaktor szu­perkritikussá válik, a szabályozóru- dak a hő miatt deformálódnak, el­akadnak. 1.23.45: már 3 GW a teljesít­mény, a láncreakció az egész reak­torban „elszabadul”. 1.23.49: a hirtelen fejlődő gőz fel­tépi a reaktor fedelét. 1 óra 24 perc: a hűtővíz már 1100 fokos, reakcióba lép az uránrudakat burkoló cirkónium-ötvözettel, majd bekövetkezik a kémiai robbanás, a reaktorépület szinte teljesen meg­semmisül. Ez az időtlen - másodpercek alatt bekövetkező, ám örök tanulságul szolgáló - robba­nás pillanata. Rizskov akkori miniszterelnö­köt 17 óra múl­tán értesítették a csernobili bal­esetről. A TASSZ hétfőn 9 órakor adta ki első je­lentését. A radioaktív szennyezés egy hé­ten át akadálytalanul került a kör­nyezetbe és a széllel igen nagy tá­volságokra eljutott. Júniusra sikerült a sérült negyedik blokkot beton­szarkofágba zárni. Magyarországon a balesetből származó sugárterhelés a természetes mérték éves állomá­nyának a felét sem érte el. Pedig - délről jőve már - hozzánk is elért a májusi esővel Csernobil. MÉSZÁROS ATTILA A \ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents