Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)
2001-04-24 / 111. szám
2001. Április 24., kedd RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal K U L T U R Á MARCIPÁN SZÍNHÁZ. A Pécsi Alkalmi Színház gyermektagozata lassan már egy éve működik az Ifjúsági Házban. Az ifjú nagyérdemű nem csak innen ismerheti a lelkes fiatal csapatot, mert Kósik Diána, Hardy Péter és Oszwald Csaba előadásaikkal végigjárták már a város iskoláit is. Legközelebb május 1- jén lépnek újra színpadra a Mesék a kerek erdőből című műsorukkal. ________________fotó: tóth László Hír csatorna Tv-jegyzet KÉT BARANYAI középiskolás is bejutott az országos népdaléneklési verseny negyven legjobb énekese közé a szombati »3 Egy hintaszékre budapesti döntőbe. Kosztolányi Veronika (Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium) második díjat kapott, míg Cseri Zsófiát (Pécsi Művészeti Szakközépiskola), akit hasonlóan az ország valamennyi művészeti iskolásához, kizártak a versenyből, kimagasló teljesítményéért a Kodály Társaság különdíját kapta. (d) SZÉKELYFÖLDI koncertkörút- ra utazott a pécsi Leőwey Klára Gimnázium Leánykara dr. Szabó Szabolcs karnagy-tanár vezetésével. A sepsiszentgyörgyi Gróf Mikó Imre nevét viselő kollégium táncosainak márciusi baranyai látogatását viszonozza e héten a neves diákkórus, amely Kézdivásárhelyen, Sepsiszent- györgyön és Zágonban mutatja be műsorát. ibi A végtelen névsor Bármennyiszer mondjuk is, akik nem élték át, sohasem fogják megtudni - legyen így! milyen volt. A kitaszítottság, a megalázottság, a semmibe vétel, az elviselt kegyetlenség pokla. A zsidóság érzékenysége nem a holokauszttal kezdődött, s bár számtalan évvel ezelőttinek tűnik, nem is ezzel ért véget. Mélypont volt, az egész emberiségé. Hárságyi Sándomé (első képünkön) rábólint Kaufmann Pál (második képünkön) egy kicsit türelmetlennek tűnő szavaira:- Mi vagyunk a túlélők utolsó nemzedéke. Hosszú éveken át még csak nem is beszéltek róla. Ám most már mindketten azt mondják, ahogy idősödnek, egyre gyakrabban, egyre inkább felzaklatóbban jut eszükbe a gettó, a láger. És mintha eddig nem sikerült volna mindent elmondani arról, ami velük és annyi sorstársukkal történt. Kaufmann Pállal Spielberg csinált egy több mint kétórás videofelvételt. Nem kérdezem, mi fért ebbe az időbe. Biztos, hogy csak töredék. Hárságyi Sándomé - Magdika - egyszer leírta emlékeit. Elhozza most is magával, ám csak néha pillant a sorokra. Mintha sakktáblán vergődnének gondolatai, időben és térA gettókönyv adatai 1944. június 28-án a pécsi izraelita hitközség úgynevezett gettókönyvében szerepel az adat, mennyien kényszerültek a város gettójába (MÁV-bérház). Másnap ürítették ki a gettót, valamennyi lakójának át kellett költöznie a Lakics-laktanyába. Összesen 2711 embert érintett az intézkedés. Közülük férfi: 906, nő: 1805. A Lakics-laktanyában lóállásokban helyezték el a zsidókat, a pécsiekkel együtt a mintegy 1000 mohácsit, és további néhány kisebb gettó lakosságát. A laktanyából július 4-én deportálták a pécsi zsidókat. Az Auschwitzba került 906 férfi közül 12 érte meg a haláltábor felszabadítását. ben bukdácsolva, feltoluló emlékektől vezérelve beszél arról az érzésről, ami számára, mint kislány számára is, már jól érzékelhetően alig több mint 10 éves korában elkezdődött. A félelem kora. Kaufmann Pál, a pécsi izraelita hitközség elnöke fegyelmezett ember. Arra kérem, egy napjáról beszéljen, csak egyikről azok közül, amikor már alig volt több 40 kilónál.- Képtelenség! Egy folyamatról volt szó, aminek háttere, előjelei, kegyetlen jövőt jósló jelzései, olyan megnyilvánulásai voltak, amelyekről nem hittem, hogy a XX. század derekán lehetségesek. 1933-ig mindenképpen vissza kell mennünk. Nézem és hallgatom az idős embert. Társadalmi és politikai háttérről beszél, dátumokat említ, precíz pontossággal rakja össze a holokauszt pokoli gödréhez vezető lejtő szakaszait. Időnként elakad a hangja, megremeg, lélegzete szaggatottá válik, mindenáron vissza akarja gyűrni könnyeit. Pedig tényekről, a száraz igazságról beszél.- 1941-ben nagybátyámat baltával megölte egy cselédje, csak azért, mert zsidó volt. Szinte a szemem láttára. Tizenkét éves voltam. - Az első állomás Hárságyi Sándorné életében. Jöttek sorban a következők. 1942-ben ugyanezért megölték egy másik közeli rokonomat. 1944 tavaszán már konkrét veszélynek éreztük a gettót. Gyönkön éltünk, minket csak azért nem vittek el, mert édesapám orvos volt. Behívott a rendelőbe, csendes beszéddel elmondta, mi minden vár ránk. Kérte, legyek erős. Ez év nyarán már mi is a gettóba kerültünk. Két nap borzalom volt. Kaposvárra vittek bennünket gyűjtőtáborba. Ott lett öngyilkos édesapám barátja, sok orvoshoz hasonlóan. Felvetődött a családon belül is ez a gondolat. Megbeszéltük, az én életigenlésem döntött. Egy-egy vagonba nyolcvanan kerültünk, júliusban már Birkenauban voltunk. Volt, aki közben megőrült, szülő asz- szony halt meg. Állatoknak tekintettek bennünket. Innen egy megsemmisítő táborba kerültem. Mindig édesapám intelme járt a fejemben: Mondd azt, hogy munkaképes vagy! Éreztük a krematóriumok bűzét. Tudtuk, mi ég... Alig voltam több 35 kilónál, de megpróbáltam optimista maradni.- Megőrizte máig1- A jót és a szépet szeretem. Főleg a szépet. Kaufmann Pál erős, a pápai református gimnáziumban tanuló fiatalember volt. 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, fél évig dolgozott Szombathelyen.- Itt emberségesek voltak velünk. Csak a lelkünk, a szívünk, az eszünk volt nyugtalan. Tudtunk már elhurcolt rokonainkról. Innen deportáltak bennünket, Magyaróvárig gyalogoltunk, ahova megérkeztek a bori munkaszolgálatosok is. Borzalmasan néztek ki, Radnóti akkor már nem volt közöttük. Egymás után haltak meg. Flossbergbe, majd onnan tovább egy másik táborba kerültünk, végül 1945 áprilisában Dachauba. Innen már nehéz a szava. Hátuk mögé sorakozott géppuskákat említ, egy eldördült lövést, hallatára az egész élete egy pillanat alatt lejátszódott előtte, mert azt hitte, a következő golyót ő kapja. A tompaságról, a fizikai és lelki közönyről beszél.- Jöttek az amerikaiak, nem hittek a szemüknek. De bennünk nem volt sem öröm, sem bánat, élet és halál nem volt a mérlegünkön... Teljesen fásultak voltunk, már nem éreztünk.- A koncentrációs tábort megjártak többet éltek, mint bárki más.- Mit tanultunk belőle? A napokban a pécsi zsinagógában tartott megemlékezésen délután 3-tól este fél 8-ig csak neveket olvastak. A holokauszt áldozataiét. El kell mondanunk a gyerekeinknek. És azt, hogy a szabadsággal élni kell tudni. ______m.a. Ha mégis elszundítanánk a kandalló hunyorgó parazsánál, noha Jeff Fahey már a képernyőt is ripityára lőtte a kedvünkért, igazítsunk egyet a kockás pléden, hogy a lábunk ujját is befedje, kotorjunk a parázsba, villanjon még egy utolsót, majd kapcsoljunk át kicsinyég a királyi csatornára egy csipetnyi régi, polgári humorért. Eresztékeiben nyi- szog már, mint az öreg tonett- hintaszék is alattad, őrizni szeretne valamit abból, amit hajdan a humor eleganciájának neveztünk. De hát nézzünk sápadt lábfejünkre: szüntelenül azt a hazugságot sugallják neki, hogy lépjen együtt a századdal, csakhogy ebben is meg abban is betegen kering a vér. A delta kommandó helyett van itt hetyke magyarság is, ha már elszunyókáltunk. Hétfőn egy folytatásos magyar akciófilm: nem a behemót Bujtor Csö- pi a romantikus, nagy „odavágok neki”-szívével. Ó, nem. Inkább egy uniósra szabott árja szociológus írta és rendezte két Fitt Norbi által vezényelt tengerparti ugrabugra között. Igazi, mai pálmafa-ringású, Dove illatú rémálom a legsivárabbak közül: csupa fitt, ruganyos mozgású, Avon-betétes hölgy húsz és harminc között. Csupa fitt, ruganyos mozgású ifjú húsz és harminc között. Számítógépes ügyletek, csempészet, pénz, mifene. Serdülők és még betétesebbek sehol, fogatlan nagymamák, de pláne Amodenttel fogat mosók már évtizedekkel korábban, az utolsó glaciális - a Hajdú jégszekrény - idejében kihaltak. Viszont felgyorsult, majd megállt az életképes, manökenalkatúak számára megállt az idő: imázs- központ-Magyarország. A mosolyokat pedig - mivel azok is kipusztultak - tanulni kell, ezért ilyenfajta, langy mosolyokat is látunk, és indulatokat is a francba, a dramaturgia diszkont jellegéhez simuló satnya játékban. A filmre kidobott pénz boldog békeidőkről, gazdasági felemelkedésről árulkodik - a szellemi szegénység gőgjéről. Amúgy a kidugott lábujjadig ismerősök vesznek körül: ha tv2; akkor mérlegen a bizalmad, hiába hintáztatod magad, hogy visszazuhanj majomszerű ősállapotodba; ha ATV, akkor okos sajtósok buta politikusokkal beszélgetnek, ha Jenő: nemcsak a gyerekcsinálás, hanem a technikája is lehet furfangos; ha Fókusz plusz: akkor először a lábfejed kerül sorra, majd a tüdődet, szívedet cserélik le: de rövidesen a kandalló parazsán találod magad hintaszékestül, hogy átültessék mindenedet. BÓKA RÓBERT A szerecsenfejtől a sörtikettig Pénzeink, érmeink történetének gazdagsága A Baranya Megyei Levéltár kiadványaként megjelent Hágen József, Rayman János, Sülé Tamás Pécs-Baranya numizmatikai bibliográfiája. A könyvet tegnap mutatták be Pécsett a Művészetek Házában. A szerzők történészként amatőrök: Hágen József villamossági technikus, Sülé Tamás orvos, Ragman János nyugalmazott vegyészmérnök. Gyűjtőmunkájuk szinte egy évtizeden át tartott, annak eredménye a mintegy 3300 forrásadatot szerepeltető 220 oldalas könyv. A régi sajtót böngészve, a numizmatikával foglalkozó vagy azt érintő könyveket, kiadványokat forgatva állt össze a munka. A fejezetcímek a baranyai pénz- és éremtan történetének gazdagságáról árulkodnak. A pécs-szerémi kamara pénzverése Anjou királyaink idejébe mutat, amikor itt verték a kor híres ezüstpénzét, a szere- csenfejes dénárokat. A szerb katonai megszállás pénztörténetének fejezete tartalmazza a korona felülbélyegzését és azokat a papírpénzeket, amelyek máshova nem fértek be. Például áz 1944-esr mohácsi pengők. A pénzleletekröl szóló fejezet is bőséges. A bárcák, zsetonok fejezete azokról a speciális fizetési eszközökről szól, amelyek valamilyen teljesítményt ismertek el, vagy valamilyen szolgáltatást biztosítottak. Ilyen például a sörgyár tikettje. Az érméknél külön részt kaptak a török háborúk korából valók. Eu- rópa-szerte érmék verésével emlékeztek meg a mohácsi csatában elesett II. Lajos királyról, a török alóli felszabadítás idejéből valók pedig főként I. Lipót császárt dicsőítik. Külön fejezetet képeznek az orvosi érmek is. Az érem és pénzkiállítások, a jelvények, a gyűjtők és gyűjtemények fejezet azért is érdekes, mert hajdan a Nemzeti Múzeuméval vetekedő gyűjtemények voltak Baranyában. Szintén fejezetet kaptak a pénzhamisítások adatai, a pécsi gyűjtőklubok árverési jegyzékei. Az egyebekben pedig a pénzzel kapcsolatos hatósági rendeletek szerepelnek: például a szerb megszállás alól felszabadult Pécsre, Dél-Baranyára vonatkozók, vagy helyi hatóságok éremtani vonatko- zású szabályozásai. ______dunai i.
