Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)

2001-04-03 / 91. szám

I 2001. ÁPRILIS 3., KEDD RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal KULT URA HORVÁT MŰVÉSZ MUNKÁI PÉCSETT. Zlatko Huzjak festőművész kiállítása várja az érdeklődőket a Pécsi Műhelygalériában. A tárlat április közepéig tekinthető meg. __________________fotó: müller andrea- «amp Amatőr bábosok Szekszárd, Mohács, Pécs ama­tőr csoportjainak részvételével április 6-én, 7-én és 8-án a pécsi Dante Kávézóban és az Ifjúsági Házban rendezik meg az. I. Amatőr Báb- és Mozgásszínházi Fesztivált. A pécsi Néri Szent Fülöp cserkészcsapat szerve­zésében létrehozott fesztivál pénteken 19 óra 30-kor a Dante Kávézóban nyitja kapuit, ame­lyen a Bóbita Bábszínház Ani­mációs Színköre tart előadást, majd a Holló Együttes ad kon­certet. Másnap 11 órától az Ifjúsági Házban zajlanak majd a ver­senyprogramok, melyeket az előre bejelentett általános isko­lás csoportok ingyen tekinthet­nek meg. A házban 16 óra 45- kor a Bóbita Bábszínház lép fel Tökmag Tom és Hórihorgas Tom című előadásával, majd a zsűri vasárnap a Dante Kávézó­ban hirdet eredményt. A feszti­vállal a rendezők szeretnének hagyományt teremteni. ______ B. R. „I nkább a károsultat védem” Dr. Gátos György közel ötven évig ítélkezett Ha egy bíró hetvenéves lesz, felmentését hivatalból megkapja. Dr. Gátos György, a Baranya Megyei Bíróság tanácsvezető bírája (képünkön) ekként néhány hete megtartotta az utolsó tárgyalási napot is. A felek nem vették észre, de remegett a lába az ítélethirdetés alatt. Sokak Gátos Gyurija (a fiatalabbak is ekként bratyiznak vele) közel ötven év (1953-ban vég­zett az egyetemen) ítélkezés után nehéz szív- vel-készül a nyugdíjas évekre, minden más hí­resztelés ellenére. Pedig készült rá. Tudatosan. Olykor már alig várta, hogy végre minden kö­töttséget felrúgva a maga ura legyen, s lám, mégsem könnyű dolog a búcsú, valami torok­szorongató van benne. És még ő mondotta a kollégáknak a bírósági búcsúztató során (so­kan vették körül), hogy a bírói munkában pró­báljanak a fel-feltoluló görcsöktől megszaba­dulni, vegyék kissé lazábbnak, természete­sebbnek hivatásukat... Gátos Györgyöt sokan szeretik, ismerik. Ifjú korában kosárlabdázó élsportolóként biztatták a pálya széléről (ekként lett, s talán ezért maradt Gyuri), s az egyetemen is oktatja a joghallgató­kat. Ahogy beszélgetésünk során elmondta, számára az ítélkezés mellett a második nagy „szerelem” az oktatás, átadni másoknak is a megszerzett ismereteket. S minden bizonnyal a tanári pályát még óraadóként tovább folytatja, hiszen nagy igény a joghallgatók körében a gya­korlatban is jártas tanárra, másrészt vitalitása közismert, életéveiből tucatnyit letagadhat.- Hogyan került a bírói pályára, ezen belül is a polgári pörös ügyek közelébe?- Egészen véletlenül. Az ötvenes években a végzősöket központilag helyezték el, szá­momra a veszprémi rendőr-főkapitányságot jelölve meg munkahelyként, ami nemigen volt ínyemre. Magam kezdtem állás után ku­tatni, s megtudtam, hogy a Pécsi Járásbírósá­gon akadt egy fogalmazói hely. Ötvenötben már ki is neveztek bírónak. A megyében úgy­szólván mindenhol megfordultam, Komlón, Siklóson, Szigetváron, onnan vissza a járásbí­róságra, majd a pécsi városira,-végül pedig a megyére, tanácselnöknek.- A büntető bíró éveket oszt, felment, élet-ha­lál ura. Mi a szépsége a polgári bíráskodásnak?- Nagyon sok nyakatekert élethelyzettel szembesültem, s ezek a helyzetek az abban érintett emberek számára minden esetben rendkívül megterhelők. Az vezetett a polgári bí­ráskodásban, hogy a lehetőség szerint e konf­liktusokat úgy simítsam el, hogy az ítélet végle­ges megoldásokat, nyugalmat szüljön. De nem mindig sikerült, különösen a családjogi kérdé­sekben. Sosem felejthető, hogy szigetvári bíró­ként egy gyermek-elhelyezési perben az apa számára döntöttem, s később értesültem arról, hogy az ítélet után az anya öngyilkos lett...- Az ítéletet minden esetben meg kell hozni...- Ami többnyire nagyon nehéz dolog. A jo­got a mögöttes életviszonyok ismeretében, gyarapodó élettapasztalattal lehet helyesen alkalmazni, ekként, a mai ismereteimmel len­nék igazán jó bíró. A vagyonjogi perekben ta­lán kicsit könnyebb lélekkel ítélkezünk. Ott nem viseli meg annyira az ügy az embert, mint a státusperekben.- A bíró előtt melyik pozíció a jobb: a felpe­resé avagy az alperesé?- Bármennyire is azt mondjuk, hogy az esély azonos, a felperes igaza olyanféle „felté­telezett igazság”, mert ő vitte az ügyet a bíró­ság elé, s mert többnyire tényleg ő viseli a sé­relmeket. A vagyonjogi al­peresi pozícióban pedig manapság szinte általános­sá vált, hogy végletekig el­húzza a pert. Minél későb­ben fizessen, sőt az ítélet után sem fizet, a végrehaj­tás útvesztőiben próbálva elmenekülni. Az ilyen ma­gatartástól nekem is keserű a szájízem...- A személyiségi jogok megsértése során a felperesnek jobbak az esélyei a baranyai bírák előtt, mint másutt. Már ami a megítélt kár­összegeket illeti. A nem vagyoni károkozási perekből szár­mazó igények nem mérhetők, s való igaz, egy­re több kritika éri a baranyai ítélkezést, hogy ál­talában túl nagy a megállapított kártérítési ösz- szeg, hogy károsult pártiak volnánk itt a me­gyén, ami átragad óhatatlanul a városi bírósá­gokra is. Én avval védeném a mundért, a maga­sabb összegek megítélése természetes, hiszen inkább a károsultat kell védenünk és nem a kár- okozót... Vagy nem? ___________________kjf. _______Tv-jegyzet_________ Há romszor fél Az egyik fanyarul, indulatosan gúnyos, a másik hidegen, mint a jég. Az új Koltai-Galla duó összeil­lő párosnak tetszik, egyelőre aszt­rológiai pontosítások nélkül is. A poénok összeszedettek - bár rész­ben az angol humor Galla-féle raktárából vannak előkaparászva. A „politikamentes” rádiós riport azért klasszikus gyöngyszem, míg a Petőfi-vers kilóg a kollekció­ból. A kopaszság korai legyőzése - a pár hetes csecsemőknek aján­lott műhaj, a nászágyasoknak ta­nácsot adó szexkazetta (Galla régi vesszőparipája a nyelv, a szó vég­zetesen kommunikálhatatlan ter­mészetéről), vagy a papírzacskó­maszkoktól anonim alkoholisták klubja üde színfolt lenne bármely kabaréban. Harminc percre futot­ta. Kár, hogy a hatalmat, politiku­sokat fricskázó humor vegetál; nemcsak nagy egyéniségei hiány­zanak, de a szókimondás tétje is megváltozott az érzéseiben köny- nyen megosztható vagy már eleve megosztott közönség előtt. Talán félórányi volt a zámolyi- akkal foglalkozó riport is az RTL Klubon. „Itt többen vannak, job­ban el is viselik egymást” - mond­ja egy roma kisgyerek odakint. Ha az iskolában megértési problémá­ik vannak, a segítségükre sietnek. Mosogatólegényként harmincöt órás munkahét egy elegáns étte­remben. A múlt füstjével ellebegő félelem. A jelenével barátkozó nagymama. A kivándoroltak jövő­je egy nálunk összehasonlíthatat­lanul gazdagabb ország kulisszái között. Majd a hazai üdvtörténet fölidézése: költözés a düledező házakból kultúrházba-faházba a magyar és roma szegénység egy­másra gereblyézett, vasvillát rántó indulataival. Felgyújtott házak, agyonvert fiatalember: véres taj­ték a lappangó kivándorlási hul­lám tetején. Politikusi nyüatkoza- tok, nyakkendő mögé tüsszentett milliárdok, gyűjtött pénzét fel­ajánló romakutató, drog bizonyít­hatatlan gyanúja, cáfolat, kame­rák, szemmel verés Jánd, Komló - hullámmá nőhet a tajték, mielőtt megtanulnánk, hogy mikor kivel legyünk szolidárisak. Ehhez képest a harmadik fél­óra könnyű, konyakmeggyes desszert - kár, hogy a szívét és lángját, a jóravaló alkoholt kispó­rolták. Ernyei Béla a karrierről cseveg - csinos hölgyek előny­ben - sikeres emberekkel. A kar­rier természetére, határaira, a személyiségre gyakorolt hatására kérdez okosan; de akár a bájos Jónás Katát, akár a főszerkesztő­nőt vagy az ifjú színészt hallgat­juk, a karrier csak máz marad, csokis nassolás és egy kis nárciz- mus, igazi szeszek, a személyi­ségből a salakot kiégető szenve­délyes tüzek nélkül, bóka Róbert Küszöbérték a hallgatói szociális támogatásban Az Oktatási Minisztérium és a Hallgatói Önkormány­zatok Országos Konferenci­ája megállapodást kötött a Bursa Hungarica ösztöndíj- rendszer bevezetéséről. Az egyezség szerint az ösztöndíj- rendszer zavartalan bevezetése érdekében a 2000/2001. tanév második félévében a felsőoktatá­si intézmény szabályzata alapján a rendszeres szociális támogatás egy főre eső havi összege nem le­het 3000 forintnál kevesebb, és a támogatás megállapításánál a Bursa Hungarica ösztöndíjpályá­zaton megítélt támogatásokat nem lehet figyelembe venni. A Pécsi Tudományegyetemnek 985 ebben érintett hallgatója van, akik mindkét támogatást kapják. Ők összesen, átlagosan mintegy 7.200 forint havi támogatásra szá­míthatnak. A PTE Egyetemi Hallgatói Ön- kormányzata (EHÖK) elnökének előterjesztésére a szenátus a megállapodásban foglaltaknak megfelelően módosította az egyetem hallgatóinak támogatá­sairól szóló szabályzatot. Tavaly a PTE hallgatói közül 5200-an részesültek az egyetem­től szociális támogatásban, a gaz­dasági főigazgatóságtól kapott in­formáció szerint pedig idén mos­tanáig 2861-en. Az EHÖK ismere­tei szerint a kari hallgatói önkor­mányzatok a rendszeres szociális támogatások elbírálása során a Bursa-ösztöndíjjal kapcsolatos megállapodást eddig maradékta­lanul betartották. d. i. Hajnali capriccio, babaruhával A Pécsett népszerű babaruhabörze a Sportcsarnokból 1997- ben települt át az Apáczai Csere Nevelési Központba, de már kezdi kinőni az épület e célra rendelkezésre bocsátott helyi­ségeit. Mind a bérleti bevétel, mind a helyfoglalás összegei szerények: a börzének az eddigiek szerint más értelme és még igazi varázsa van. így volt ez szombat reggel is. Sokan gyerekükkel együtt indultak válogatni . fotó:tóth László Víkendszék lábai toppannak a kö­vezeten Pécsett, az Apáczai Csere Nevelési Központ épülettömbjé­nél. A hajnal lágy fényei még gyen­gék ahhoz, hogy az éjszaka szürkehályogát lefejtsék a lakótele­pi házak sötéten vakoskodó falai­ról, annál élesebben hasít a csönd­be a vidám terefere az épület előtt. Fiatalasszonyok pergő nyelve ve­gyül a rigók ébredező szólamába. Jó buli - idézik hiteles tanúk a fiatalasszonyok szavait, amit a reggeltájt érkezők csak megerősí­tenek, ahogy kipakolnak elegáns autóikból. Volt olyan, aki már elő­ző este odaállt. Nem is azért, hogy jó helyet kapjon, hanem mert - lásd, mint fenn - jó buli is. Reggel nyolc óra körül az épületet szegé­lyező járdák is megtelnek babaru­hával. A főbejárat hangyabolyt nyelő száj, és az ajtókhoz fölveze­tő széles lépcső akár egy kinyúj­tott nyelv: azon is eladók-vevők nyüzsögnek. A „nyelv hegyénél” forgó- és léggömbárus kínálja por­tékáját. Hatkor már kinyitott a ház, lassan fél tizenegy, de még min­dig úgy kell átkönyökölni a baba­kocsit, gyerekülést magasba emelő férfiakon, a zsongó asz- szonynépen. „Ne tudd meg, mi volt itt hajnalban!” újságolja egy fiatal nő a másiknak a „pult­ja”, a néhány adag ruha mögül. A folyosón, a paravánnal is meg­bontott terekben-zugokban, a véradószobába is elvezető labi­rintusban mindenütt babaruha. Itt még mindenütt a földön. Jobbra lenn pasziánsz-szerűen kiterítve - a katonás sorokon cé­dula: mind 100 forint. Odébb asz­tal emelkedik ki bástyaszerűen - egy cég pipereárut kínál. A nagy­teremben a zsúfoltság legalább ekkora, egyik sarkában játékot árulnak. Van, aki a konyhai gépét is a textilnemű közé teszi, itt-ott megcsillan egy kávéfőző, szódás- szifon - mint kosztümön a bross. Hátha kell valakinek. A színpad alkalmi babakocsi-tároló - csupa eladó járgány. Karcsú, csak a hasán gömbö- lyödő kismama emel egy aprócs­ka csipkeinget a magasba társa or­ra előtt. Szemük nevetve villan össze: „Idenézz, milyen gyönyö­rű! Megvegyük?”- Engem csak ideállított a lá­nyom - mondja a nagytermi asz­talsor elején egy ötven év körüli asszony feszengve. - Bonyhádról jöttem, de a lányom, Csilla, már itt él Pécsett. Épp a szomszédjá­nak segít, aki ad is, vesz is. Mi in­kább csak azért vagyunk itt, hogy a fölösleges cucc menjen el. Meg ami a boltban 2-3 ezerbe kerül, az itt megkapható 500-ért. De én iga­zából nem szeretek piacozni... Azért njutatja a noteszukat:- Amit eddig eladtunk, azt pon­tosan fel kellett írni... Előkerül a lánya, a nevéhez méltóan csillogó szemű fiatalasz- szony is.- Egy‘asztal bérlete 400 forint, kifizethető - mondja mosolyogva. - De a többség nem is azért jön, hogy megszedje magát. Ez csak aprópénz: Ezeket a ruhákat né­hány hónap alatt kinövik. így is sokan csak újat hajlandók a gye­reküknek venni. De ha csak ott­hon ülnénk, nem jutnánk előre. Szomszédom, Judit ad is, vesz is; három gyereke van.- Hát persze hogy megéri! - vá­laszol a börze hasznosságát fir­tató kérdésemre egy szemüveges, finoman öltözött hölgy a játékok közt keresgélő kis­lánya társaságá­ban. Három ka­maszodó gyerek édesanyja. - Egy 21-es cipőért 10 ezer forintot is el­kérnek a boltban - mondja inkább keserűen, mint in­dulattal - itt a töredéke. A babaru­ha a legdrágább Magyarországon. Árusítok is, de nem azért, hogy el­adjam mindenáron! Egy kis költő­pénz adódhat belőle, ami marad, itt hagyom a Vöröskeresztnek, de legalább nem kerül a szemétbe. Akit csak kérdezek, szinte min­denki kínál is, keres is, főképp azért, mert így legalább haszno­sul a portékája, s amit itt hagy­nak, azt a Vöröskereszt szétosztja a rászorultaknak. Van itt egy-két kereskedő, patchwork-árus és Disney-figura-rajzoló is, de a ba- baruhabörze másról szól.- Bábszínházzal, bohóccal, csa­ládi tanácsadó szolgálattal, sőt elő­adásokkal is próbálkoztunk koráb­ban - mondja Szűcs Zoüánné, a Magyar Vöröskereszt pécsi szerve­zetének titkára. - De kiderült, a gye­rekek jól el vannak egymással, és a pszichiáterre se figyel senki. Nyil­vánvalóvá vált, hogy asszonyokat sokkal jobban leköti maga a vásár­lás, az hogy egymással szót válthat­nak, megbeszélhetik a gyerekvárás és nevelés gondjait. Az időpont ki­választása viszont nem könnyű. Ez a tavaszi és az őszi vált be - október 14-én lesz a következő - bár most a kereslet a tavalyinál kisebb. Az em­bereknek elfogyott a pénzük. Még az a kevés is, ami ide kell.- Aki vásárra, ócskapiacra jár, az ide nem jön - mondja Halász Etelka a másik szervező, a Gyer­meklánc Alapítvány képviseleté­ben. - Ide a polgári középréteg, főként a kertvárosiak járnak, de jönnek Komlóról és a falvakból is. Gyönyörű holmik kaphatók, ahol gyakran csak közvetve, de a cse­rebere is megvalósul. A pécsi si­ker titka egy „kritikus tömeg” el­érése, akár az atomfizikában: sok­féle igény megfelelő választékkal találkozzon. Például Szegeden, ahol a gyakrabban tartott börzék­re a bizományosokat is beenged­ték, ott tönkre is ment. Székes- fehéváron is többször próbálkoz­tunk, de Pécs mellett csak Buda­pesten vált be. BÓKA R. I I I 1

Next

/
Thumbnails
Contents