Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)
2001-04-23 / 110. szám
I 2001. ÁPRILIS 23., HÉTFŐ KULTÚRA -RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal A „dáma” behatolása 70 éves Szépe György, a Pécsi Tudományegyetem professzora A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete a napokban fejezte be Pécsett XI. kongresszusát. Az egyesület elnöke, dr. Szépe György, a Pécsi Tudomány- egyetem professzora, a közép-európai nyelv- politika nemzetközileg elismert, nagytekintélyű szakértője, éppen a zárónapon ünnepelte 70. születésnapját.- A történelem különböző korszakai különböző mértékben kedveztek a nyelvnek. Ön ebből a szempontból szerencsés korban született?- Az időpont mindig jó lehet, esetleg a tér nem optimális. A magyar nyelv szempontjából nehéz megítélni a történelmet, mert a két dolog ugyan összefügg, de nincs oksági kapcsolat. Az életemben a nagy változás az volt, hogy amíg a harmincas években az értelmiség java része kétnyelvű volt, és latint tanult a gimnáziumban, addig ez a műveltségi típus mára megváltozott, a nyelvjárások pedig fokozatosan koptak, visszaszorultak, a köznyelv előtérbe került.- A politikának milyen hatásai voltak a nyelvre?- Azok a körök, amelyek a politikai hatalom megragadása érdekében rendszert építenek ki, és azt fenntartják nemcsak politikai, hanem mindenféle egyéb eszközzel a rendőrségtől a gazdaságig, természetesen hatnak a nyelvre, de nem nagyon mélyen. A különböző politikai kurzusok nem tartottak annyira hosszú ideig, hogy az emberek elhitték volna, hogy a dolgoknak más neve van, inkább a kétlelkűség, kétkulacsosság alakult ki. A gyereket hamar megtanították arra, hogy mit kell mondani az iskolában nyüvánosan, s hogy miről van szó, azt otthon tanulta meg. Ez felszínes hatás, amelynek persze vannak még nyomai. Az elmúlt tíz esztendőben a politikának más jellegű hatása volt, részben a politikai demokratikus intézményrendszernek a műszavai kezdtek behatolni a nyelvbe. Azok a kifejezések kerültek előtérbe, amelyek az egyetértést, a hatékonyságot hangsúlyozták, szemben azokkal, amelyek a végrehajtás kötelezettségét, tehát az állampolgárnak most lehetősége nyílik a részvételre, s ez a nyelvben is valahogyan látszik.- A magyar nyelvet a korábbi évszázadokban mindenféle külső hatások érték. Ez a folyamat most a robbanásszerű globalizációval felgyorsult, s a hatások lényegesen erőteljesebbek. Mi várható ennek következtében?- A globalizáció révén olyan intézményekkel érintkezik egyre több magyar ember, amelyeket angolul működtetnek. Mert az internetnek az angol a vezető, bár nem kizárólagos nyelve, de nemcsak az internetnek, hanem a légi forgalomnak, a bankrendszernek, bizonyos szintű hírközlésnek vagy a nemzetközi sportrendezvényeknek is. Ezt divatjelenségnek is lehetne mondani, de a divatjelenség bizonyos életforma, életkori csoport számára divat, mások számára kényszerűség. Önmagában fölfogható úgy, hogy árt a magyar nyelvnek, de fölfogható úgy is, hogy egy új réteg, amelynek a tartóssága most még nem dönthető el. Elképzelhető, hogy lesz magyarítási hullám, és elképzelhető, hogy a nemzetközi kommunikációban részt vevők egy része kétnyelvű lesz. Az sem zárható ki, hogy a köznyelvbe beugranak olyan angol kifejezések, amelyeknek a régi magyar változatai is megvannak. Amikor a „dáma" behatolt a magyar nyelvbe, akkor már megvolt az „asszony”, s kiderült, hogy a „dáma" előkelőbb. Amikor a „náció" megjelent, akkor kiderült, hogy a „nemzet”-hez képest kétséges. Tehát lehet, hogy a nyelv gazdagodásában az idegen szó negatív töltést nyer, de mégis korai még az idegen elemmel szemben felvenni a harcot, inkább hideg fejjel figyelni kell, és azt nézni, mi fordítható az előnyünkre.- Magyarország néhány éven belül az Európai Unió részévé válhat. A magyar nyelv szempontjából ez fontos mozzanat?- Több vonatkozásban is, például a magyar nyelv állagával, használatával kapcsolatban. Erős terminológiai szabványok léteznek az Európai Unióban, nagy gonddal hangolják össze a meghatározásokat. Ez azt jelenti, hogy a magyar szókincs jelentéshálója közeledni fog az európai hálóhoz. Ezen túl a stílus és a szövegi, szerkesztési fordulatok hatással lesznek a hivatalos szférára; hogy mindez azon túlnő vagy sem, az attól függ, hogy a szépirodalomnak megmarad-e a hatása. Ha a televízióban kevéssé jelenik meg a jó magyar irodalom, akkor a hivatalos nyelvnek na6(10! 1.6 091926 0N9>ÍTn9Í9Í VflJ ji ■' . » Hosszabb távon tarthatatlan lesz az, hogyha az anyanyelvi nevelés célrendszere nem illeszkedik az európai zónához. Nem arról van szó, hogy egyszerűen feladjuk a magyar nyelvhez fűződő értékeket, hanem arról, hogy a nyelvtudomány keretében (s ne másféle lózungok hatására) szemléljük a magyar nyelvet: annak szerkezetét, változatait, használatát, elsajátítását, együttélését más nyelvekkel, beleértve történetét (annak tanulságaival együtt). (Szépe György - Nyelvpolitika: múlt és jövő) gyobb lesz a hatása. A magyarul beszélő értelmiséginek előbb-utóbb szüksége lesz arra is, hogy két idegen nyelvet tudjon használni. De aki idegen nyelvet tanul, annak a fejében az anyanyelv, illetve az egy vagy két idegen nyelv sajátos viszonyba kerül. Tudjuk, hogy agyfiziológiai szempontból nem pont ugyanott van az anyanyelv és az idegen nyelv, de érintkeznek egymással. A két zóna közötti átfedési területen - ez előre látható - nem a magyar hat majd az európai nyelvekre, hanem azok a magyarra. Hogy miképp, azt még nem tudjuk. _________cseri László PÁ RBESZÉD A PÉCSI SZIMFONIKUSOKKAL. A Művészetek Háza Műhelytitkok című beszélgetéssorozatában Howard Williams karmester lesz Kircsi László vendége ma 17.30-kor. A pécsi zenekart is vendégkarmesterként vezényelte* már a múlt heti koncerten a PNSZ-ben._________________fotó: tóth l. Vid eó Asterix, a zsidó Diákszimpózium kémiából Második alkalommal rendezték meg Pécsett a hétvégén az országos Kémikus Diákszimpóziumot. A PTE Természettudományi Kara, a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma volt a három szervező intézmény. 125 diák jött 29 iskolából. A pénteki megnyitó után szombaton a szekciókban 76 előadással és 8 poszterrel mutatkoztak be egymásnak és a zsűrinek a diákkémikusok. A szimpózium nem verseny jelleggel zajlott. A legnépesebb tábora a pécsieknek és budapestieknek volt 23, illetve 21 előadással. A pécsiek esetében a 23 előadásból 7 lett jutalmazott, miközben az összesből húsz. A legjobb kilenc előadásnak pluszként az volt a jutalma, hogy a vasárnap délelőtti záró plenáris ülésen újra elhangozhattak a PTE Ifjúság úti konferenciatermében. A baranyai iskolák közül összességében a Nagy Lajos Gimnázium és a Babits Mihály Gimnázium szerepelt legjobban. A Babits Gimnáziumból a plenáris ülésen megismételhette előadását Erdős Boglárka és Pethő Balázs, illetve Maul Vanda és Molnár Virág, a Nagy Lajos Gimnáziumból Kovács Borbála és Papp Eszter, a Leőwey Klára Gimnáziumból Vass Koppány és Schauer Tamás. m Az Életvonat című film kazettájának borítóján a forgalmazó Az élet szép és a Macska-jaj közeli rokonságát hangsúlyozza. Már gyanús. Nyilván: holocaust elől menekülő zsidók, különös figurák és balkáni zene. És tényleg, a borító tulajdonképpen nem hazudik, Goran Bregovic (aki mondjuk már nem jegyzi a Macska-jajt) kitűnő soundtrack- anyagot hozott össze, a film pedig valóban cseles zsidókról szól, , akik 1941 :ben úgy döntenek, áldeportálást hajtanak végre, és a Szentföldre vonatoznak, eljátszván egyszerre a nácik és a kitelepített áldozatok szerepét. Csakhát. A. román Radu Mihaileana filmjéből hiányzik Benigni félelem szülte morbid és sokat vitatott humora, de hiányzik Kusturica varázslatossága is. Ez még önmagában nem lenne baj, de helyettük nincsen semmi, illetőleg mégis, az Asterix és Obelixet látjuk mi itten, csak gallok helyett zsidókkal, a rómaiak helyett pedig nácikkal. Zsidó viccek epizódjainak sorozata követi egymást, a figuráknak azonban nincsen mélységük, s így még a film egészén végighúzódó kommunista szálon is csak kínlódva tudunk mosolyogni (egyikük a városban magára szedi Marx tanait, a vonaton pedig agitpropot folytat, alapszervezetet hoz létre, a film feléig ráadásul azért izgulhatnánk, hogy egy maroknyi anar- chokommunista fölrobbantja-e az általuk valódinak vélt náci vonatot). Asterixet említettem, de a hasonlat mégis sántít, ott ugyanis a gallok megküzdenek a rómaikkal, itt viszont vélhetően a kellően jó ötletek hiányában a zsidók és nácik találkozása két rövid, és kidolgozatlan jelentre szelídül. Ennek ellenére nézhető volna ez a kissé gyermekdedre sikerült mozi, két jelenet akad azonban, ahol majdnem kikapcsoltam a videót. Az egyikben (aki kíváncsi a filmre, ne olvasson tovább) a zsidókat végül mégis lebuktató németekről kiderül, hogy valójában szintén ál-deportálósdit játszó cigányok, a másikban pedig az egész történetről az, hogy azt a főszereplő, Slomo, a falu bolondja találta ki, a lágerben. Előbbinél még meggátolt kíváncsiságom, utóbbinál azonban már semmi, az ugyanis az utolsó jelenet. _____________________________LENPVAI DÁVID Éle tvonat (Train de Vie) r.: Radu Mihaileana francia, 1998 (Kinowelt) Veszélyben a vadvízország a Dráván Úttörő hazai kutatók, együttműködő horvát és magyar szaktárca A Dráva legérintetlenebb folyóink közé tartozik, ma még vadvízország. De a horvátok által Gyurgyevác térségébe tervezett erőmű ezt a természeti kincset nosztalgikus múlttá teheti. 1992 óta kutatják a Janus Pannonius Múzeum természettudományi osztálya irányításával, az élővilágát feltérképező munka Uherkovich Ákos biológus vezetésével folyik. A rovartan szakértője, Uherkovich Ákos (képünkön), Európában is egyedülálló faj, a drávai tegzes - latin nevén Platyphylax freunfeldi - kutatója. Az elmúlt évtizedekben Földünkön madár- és rovarfajok ezrei pusztultak ki úgy, hogy nyomukat se leljük. Hiányukat csak a megbomló táplá- léldánc jelzi visszafordíthatatlan folyamatokkal, újabb fajok eltűnésének állandó veszélyével. Egy- egy rovarfaj kimúlására mégis legyintünk. Pedig a természet élőhelyeinek, állapotváltozásainak a legpontosabb jelzői ezek az apró lények, hangsúlyozza a kutató. A Dráva nemcsak hazánkban, de Európában is egyedülálló folyó gyorsan rohanó szakaszokkal, csendes mellékágakkal, számos holtággal, megannyi különböző élőhellyel, amely a növény- és állatfajok rendkívüli gazdagságát biztosítja. Negyvennyolc féle halfaj, 217 madárfaj él itt, a vízimadarak közül a kavicszátonyokon költő kiscsér csak itt fordul elő. Bővizű, sebes sodrású; a másodpercenként 400-600 köbméternyi víztömeg a Duna vízhozamának negyede, gyakran harmada, de itt árvízveszély sincs. Nemcsak ezért, mert magas a part, hanem mert a sebes víz nem teszi le a hordalékát a kavicsos mederbe, sőt, főképp a baranyai szakaszon inkább kisöpri, kimélyíti azt. Évi 1-2 centivel számolva 2 méterrel lett mélyebb a középvízszintje százhúsz év alatt - és ez már nem igazán jó. Sodrása nálunk már mérséklődik, medre homokossá válik, egyre magasabb a part, az ártér kiszáradóban. Egy erőmű pedig visszafordíthatatlan folyamatokat indítana el, nehezen felbecsülhető károkkal. A folyót 1992 óta szisztematikusan kutatják, 2000 tavasza óta kimondottan az erőmű miatt építettek ki figyelőszolgálatot.- A tegzesek a változásra azonnal reagálnak - mondja a kutató. Kétéltű szárnyas rovarok - lárvájuk vízben él. Közülük a drávai tegzes, mint a neve is mutatja, már csak a Drávában él, kihalófélben van. Rendkívül speciális igényei vannak, a környezetváltozásra azonnal reagál - mi pontosan ezt az érzékenységét tanulmányozzuk. Október vége előtt nem kel ki, a kifejlett példány pár hétig él. Zákány- Ortilos magasságában a legtisztább kavicsos medrű szakaszoknál 70-80 féle fajuk is él, Vízvár-Bélavár a másik gazdag élőhelyük, de lejjebb már megfeleződik a tegzesfajok száma. Ha megépül Vízvárnál a Novo Virje-i erőmű, és felduz- zasztják a vizet, akkor a folyó a tárolómedencének helyet adva ki- öblösödik, vize megáll, oxigénhiányossá válik, gátlódik a szerves anyagok természetes lebomlása, a pangó vízből kiülepszik az iszap és a homok. A csúcsra járatásnál külön veszély a természetre a rendkívül rövid időn belül - néha órák alatt - bekövetkező óriási vízszintingadozás, ami a Dráván akár a két métert is elérheti majd. A közelmúltban lezajlott pécsi miniszteri találkozó tanulságai alapján Kalotás Zsolt, a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese hozzátette, a horvátok részéről maradéktalan az együttműködési készség arra, hogy közös hatástanulmányok készüljenek - minden változtatás várható hatását közös munkával felmérik - erről májusban szerződésben is megállapodnak. A horvát környezetvédelmi minisztérium is tisztában van azzal, hogy a Dráva Közép-Európában ritka, egyedi természeti egységet és értéket képvisel, szándékuk szerint az espoo-i nemzetközi egyezménynek is alávetik magukat, amely tiltja, hogy a folyóparti beruházás szomszédos állam sérelmére - határproblémák, környe- zetvédemi károk - valósuljon meg. Végezetül azt is hangsúlyozni kell, hogy maga a beruházás fel sem került még a horvát parlament napirendjére, így arról még semmiféle parlamenti döntés sem születhetett. Mindösszesen csak az előkészítő munkákról határoztak - keresvén a kiutat az energiaéhes ipar számára, mivel a nagy erőművek a korábbi Jugoszlávia más, nem horvátországi területein koncentrálódnak - s ennek az útkeresőnek maga a természetvédelmi hatástanulmány is szerves része. BÓKA RÓBERT Á A A *
